Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

1976. április 1. KELET-MAGYARORSZÄG 7 A gabonafélék vegyszeres gyomirtása megyénkben 20 évvel ezelőtt kezdődött és kb. 6—7 éve vált általánossá. 1975- ben hozzávetőlegesen 60 OOO ha őszi búza és árpa területéből 52 000 ha volt gyomlrtva. A rendszeres gyomirtás rö­vid időn belül megváltoztatta a búza és az árpa gyomössze­tételét. A vetésforgó háttérbe szorulása is kedvezett a hason­ló ökológiai igényű egyszikű gyomok a Nagyszéltippan (Apera spica-venti) a Hélazab (Avena fatua) elterjedésének. Az eddig alkalmazott gyomirtó szerek ezekre a gyomokra ha­tástalanok és belőlük helyen­ként rendkívül erős fertőzés alakult ki. A múlt évi gyom- felmérés alkalmával nagyszel. tippanból 1 m2-en 300 db bu­gás példányt is lehetett talál­ni betakarítás előtt. A gyomirtott területek kb 3 4 részén a már hagyományosnak tekinthető 2—4—D hatóanyagú Dikonirt D és az MCPA ható­anyagú Dikotex 40 EC-t alkal­mazták. Ezekkel a szerekkel szemben egyes kétszikű gyo­mok, így a galaj-félék (Galium sp.), a pipi tér-félék (Anthamis sp.j, a székfü-félék (Matricaria sp.), a veronika-félék (Veroni­ca sp.) és a tyúkhúr (Stellaria media) ellenálóak. A hdrmon- hatású szerek több éves alkal­mazása miatt a fenti gyomok elszaporodtak, míg olyan ér­zékeny fajok, mint a hagyo­mányos gabonagyomként is­mert búzavirág (Centaurea cya_ nus), pipacs (Papaver rhoeasj és a szarkaláb (Consolida regá- lis) visszaszorult. A fenti problémák ismereté­ben a tábla gyomosságától füg­gően kell a gyomirtás szereit és idejét megválasztani. A nagyszéltippannal erősen fér. tűzött területben jelenleg csak a Dicura 80 WP-t lehet ered­ményesen alkalmazni. A Dicu- ran a kétszikű gyomokat nem irtja megfelelően, ezért ajánla­tos kombinálni hormonhatású szerekkel. Alkalmazásra javasolt dózis: Dicuran 80 WP 2 kg/ha 4- Di­konirt D 1,75 kg/ha, Dicuran 80 WP 2 kg/ha 4- Dikomin D 2,6 l./ha, Dicuran 80 WP 2 kg/ha 4- Dikotex 40 EC 3,5 l./ha. A hélazabbal fertőzött terü­leteket ki kell váltani kukori­cára, napraforgóra. Engedélye­zett gyomirtó szer egyelőre nincs, várható a Suffix 20 EC engedélyezése. Hormonhatású szerekre re- zisztens gyomok fertőzésénél az Gabonafélék gyomirtása Aniten DS-t, Banvel M-t, és a Gabonilt lehet alkalmazni. Javasolt dózis: Gabonil 3 lit./ha, Banvel M 3,5 lit./ha. Alkalmazási időpontja: az őszi /gabona 6 leveles, a tavaszi gabona 4—5 leveles fejlettségé­nél. Vízmennyiség 250 lit./ha. Aniten DS 1,6—2,0 lit./ha rit­ka vetés és tömeges gyomelő­fordulásnál 3,1 lit./ha-ig. Alkalmazási ipőpont: az őszi búza és őszi árpa 6—8 leveles fejlettségénél. Vízmennyiség 400 lit./ha. A fent leírt fejlettségi állapot utáni permetezéskor az előbbi gyomirtó szerek a kultúrnö­vényen depressziót okoznak, ami a fejlődési ütem csökkené­sében és a levélcsúcs perzse. lésben jelentkezik. A későbbi időpontban csak hormonhatású szert használjunk gyomirtásra. A hormonhatású gyomirtó szerek jól irtják a tavasszal ke­lő főbb gyomok közül a vad­repcét, a repcsényretket, pipa­csot, a búzavirágot, boglárka­féléket, bükkönyféléket, var­júmákot, aprószulákot, acatot és a libatopot. Javasolt dózis: Dikonirt D 1,75 kg/ha. hazai őszi búzafaj­tánál 2,25 kg ha-ig. Dikamin D 2,6 lit./ha, hazai őszi búzafajtá­nál 3,4 lit./ha-ig. Alakalmazási időpont: 15—20 cm-es növénymagasságnál a bokrosodás végéig. Vízmennyi­ség 260 lit./ha. Dikotex 40 EC 3,5—3,8 lit./ha, Sys 67 ME 1,75—1,9 lit./ha tava­szi gabonában, 1,9—2,3 lit./ha őszi gabonában. Alkalmazási időpont: a bok­rosodás végén, szárbaindulás kezdetén kb. 25 cm-es növény­magasságig. A vízmennyiség 260 lit./ha. Amennyiben a gyomirtással megkésünk, csak az MCPA ható­anyagú Dikotex és a Sys 67 ME-t használjuk, mert a gabo­nára ezek a szerek kevésbé fi- totoxikusak. A gyomirtással egymenetben kell végezni az első lombtrá­gyázást. A lombtrágyát vízben külön fel kell oldani, majd fo­lyamatos keverés mellett a per. metlével 2/3-ad részig töltött tartályba önteni. Lombtrágyázásra javasolt szerek: Wuxal 5—6 lit./ha, Mik- rámid 5 kg/ha, Woldünger 5 kg/ha. A gabonafélék kórokozói el­len lehet Fundazol 50 WP-t ad­ni az előbbi két eljárással egy­menetben 0,4—0,5 kg/ha dózis­ban. Ebben az esetben a víz- mennyiséget fel kell emelni 500 lit./ha-ra. Szőke Lajos, megyei növényvédő állomás Növényvédelem — tavasszal A családellátó kiskert legfőbb jellegzetessége, hogy többféle gyümölcsfaj egyedei aránylag kis terü­leten és keverten helyez­kednek el. Ez a körülmény megnehezíti, bonyolulttá te­szi a növényvédelmi mun­ka gyakorlatát. A lényeget azonban nem kerülhetjük meg: ha egészséges gyü­mölcsöt termő bokrokat és fákat akarunk nevelni, ak­kor a tél végén kivétel nél­kül mindegyiket adott idő­pontban meg kell perme­teznünk. Az adott időpont pedig a rügypattanás. Csak­hogy azt minden gyakorló kertbarát tudja: ez a vege­tációs fázis a ribiszkénél hamarabb következik be mint például az almánál. Vagyis az első védekezést nem lehet mindkettőnél ugyanazzal a szerrel azo­nos időpontban elvégezni. Vagy azért mert az egyik­nél még hatástalan, vagy azért mert a másiknál már kárt okoz a perzseléssel. Ám alapigazság az is, hogy ha a permetezést elhagyjuk, jóvátehetetlen mulasztást követünk el. A telet átvé­szelt kártevők és kórokozók elindítói lesznek a töme­ges, nehezen, vagy egyál­talán nem fékezhető invá­ziónak. És hiába tartjuk be később nagyon precízen a növényvédelmi előírásokat, legjobb esetben csak gyé- ríthetjük a mérhetetlen ká­rokat okozó élőlényeket. Te­hát a kora tavaszi védeke­zést mindenképpen el kell végeznünk. Ezúttal a rügypattanást előző és követő időszak nö­vényvédő szereit soroljuk fel, amelyek kiskertekben eredményesen használhatók. Rügypattanás előtt almater. mésű fáknál köszméténél, ribiszkénél igen hatásos a Novenda (sárgaméreg) két­százalékos, vagy a Krezonit 0,9 százalékos oldata. Kivá­ló rovar- és gombaölő hatá­sú a téli higítású mészkén- lé is, ennek hiányában a Neopol 5 százalékos olda­ta. Természetesen ha No- vendát használunk az eset­ben nem kell mészkénlével permeteznünk és ez fordít­va is érvényes. Rügypatta­náskor, vagy kevéssel utá­na a gombabetegségek, a sodrómolyok és araszoló­hernyók ellen Rézoxiclorid 50 WP-vel (0,3%) + Ditri- fon 50 WP-vel (0,2%) per­metezzük fáinkat. Alma­fák védelmére a keverékbe Thiovitot is tegyünk (0,75%). A rügyfakadás utá­ni időszak szerkombináció­ja pedig a következő: Ort- hocid (0,3%) + Ditrifon 50 WP (0,2%), alma esetében Thiovit is az előbb jelzett töménységben. Ez a permet- lé védelmet nyújt a külön­böző gombák, az őszibarack lisztharmata, a sodrómo- lyok, araszolóhernyók és a barackmoly ellen. Kulin Imre Izomerő, izomműködés, izomfáradás Amikor az ember azt a szót hallja, hogy „izom” a karján és a combján kidu­dorodó, megvastagodó, meg­feszülő, vagy ellazuló bőr alatti kötegekre gondol, amelyeket egyébként a „hú­sának” nevez. Helyesen, mert a táplálkozásunkban közis­mert „hús” tulajdonképpen a leölt állat izomzata. Az izom az ember, vagy az ál­lat mozgását biztosító szö­vetféleség, izomsejtekből és sejtközi állományból, izom­rostokból áll. Ezek az izom­rostok húzódnak össze ak­kor, amikor az izom a mun­káját végzi. Az emberi testben há­romféle izomrost található: Az akaratlagos mozgáso­kat a központi idegrendszer kormányzása alatt álló ha­rántcsíkolt izomrostok vég­zik. Ezekből állnak azok a hatalmas izomnyalábok, amelyek az emberi test for­máját adják és a csontokon tapadva az állást, a járást, a mozgást végzik és a testi erőt képviselik. Ha egész­ségesek gyorsan és könnyen összehúzódnak, csak az a hibájuk, hogy könnyen ki­fáradnak. A második — a sima izomszövet — az em­ber előtt általában nem köz- izmert. Ezek a rostok a bel­ső szervek falában — a gyomorban, a bélben, a húgyhólyagban találhatók, és a harántcsíkolt izmoknál gyengébbek, de sokkal ki­tartóbbak, sohasem pihen­nek. A gyomor, a belek, a belső szervek és vezetékeik szüntelenül mozgásban van­nak, akkor is amikor az ember pihen, vagy alszik. A harmadi izomszövet-féleség a kettőnek a keveréke. Ere­je van, kitartóan működik, sohasem pihennek, az akarat sem befolyásolja közvetle­nül a munkáját. Ez az izom­féleség a szív izomzata. A testmozgató izmokat idegműködések mozgatják. A mozgató idegen át inge­rület jut az izomba, amely­nek elektromos feszültsége megváltozik. Egy acetilkolin nevű anyag termelődik ilyenkor benne, s hatására az izomrostok összehúzód­nak, az izomköteg meg­vastagszik, megrövidül és a csontváz egyes darabjait közelítve vagy távolítva mozgatja a testet. Az ehhez szükséges erőt a szervezet a szénhidrát-anyagcsere kap­csán nyeri. Ezért igaz az, hogy a mozgáshoz szüksé­ges hőtermelő fűtőanyagot a szénhidrát-táplálkozással biztosítja a szervezet. Leg­feljebb még annyit kell megjegyezni, hogy a szén­hidráton kívül még egy fe­hérjének a miosinnak is komoly szerepe van az egészséges mozgás kialakí­tásában. A sima izomrostok és a szívizomzat különleges rost­jai folyamatos mozgásának irányítója az életfenntartó — úgynevezett vegetatív — idegrendszer, amely akara­tunktól függetlenül végzi munkáját. Az egészséges sima és szívizomrostok fá- radhatalanok, de a haránt­csíkoltak a szokottnál na­gyobb megterhelés esetén bizonyos idő alatt kifárad­nak. Munka közben az iz­mokban tejsav termelődik, amit a szervezet eltakarít, elcipel onnét. Ha a tejsav felszaporodik akkor érezzük azt a hasogató bizonytalan fájdalmat, amit izomláznak neveznek. Az izomlázat —, az izmok rendszertelen és váratlan megerőltetésének kellemetlen következményé folyamatos gyakorlattal kí­méletes és rendszeres ed­zéssel meg lehet előzni. Az edzés nemcsak az izomros­tok számát növeli, nemcsak összehúzódó képességüket gyarapítja, nemcsak az acetilkolin és miosin terme­lését segíti, hanem a tejsav eltakarításának a folyama­tát is biztosítja, tehát at izomerő működését feltét­lenül gyarapítja. ... hogy mit nevezünk jóravaló edzésnek? Minden ütemes, rendszeres, folya­matos és nem túl megeről­tető ismétlődő mozgás. És a megfelelő »körültekintéssel lehetőleg szabad levegőn végzett házimunkát, kerti tennivalókat és — termé­szetesen —a sporszerű irá­nyított gyakorlást és koco­gást is. Buga doktor A múlt század vége felé a Yukon folyamvidékén és Alaszkában lejátszódott híres „aranyláz” ma már eltörpül az Északi-sarkkörön túli területeket hatalmába ejtő „olajláz” mellett. Manapság az arany helyett a nyersolaj csábítja a kincséhes embereket Alaszkába és Kanada kietlen, hóborí­totta északi vidékeire. A geológusok már régóta rebesgették, hogy a sarkvidék a folyékony és szilárd halmazállapotú természeti kincsek ki­meríthetetlen tárháza. A vállalkozók azonban némi kétkedés­sel fogadták a tudósok lelkendező jelentéseit. Egészen 1968-ig, amikor minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az Alaszkában fekvő Prudhoe-öbölben, mintegy 240 kilométer­nyire a Barrow-foktól a világ egyik leggazdagabb nyersolaj­lelőhelye található. Amint ez lenni szokott, a nyersolaj mel­lett rövidesen a földgázkincsnek is nyomára bukkantak. Az egykori aranyásóknak sokszor csupán egyetlen csá­kányból állott egész felszerelésük. A nyersolajtársaságok ha­sonlíthatatlanul jobban felszerelték alkalmazottaikat a sark­körön túli tartózkodásra, de ezeknek is éppoly kemény és szí­vós embereknek kell lenniük, mint elődeiknek. Olyan vidéken élni és dolgozni, ahol több száz kilométeres körzetben egyet­len élőlény sincs, ahol nem létezik vasút vagy kiépített út, nem gyerekjáték. Az állandó mínusz 30—40 Celsius-fokos hideg még további megpróbáltatásokat jelent. A képen látható tábort az észak-alaszkai Brooks-hegylánc lábánál az olajtávvezeték építői számára hozták létre. A fagy­mentes csendes-óceáni Valdez kikötőig kell lefektetniük az Egyesült Államok nyersolajszükségletének mintegy 10 száza­lékát szállító csővezetéket. Bővül a távhívóhálózat A posta technikai berende­zéseinek továbbfejlesztése le­hetővé teszi a távhívásban a jelenlegi 16 és 8 óra közötti időszak bővítését. Március 29-től Budapesten a Teréz-, az Erzsébet-, a József-, az Óbuda-, a Zugló- és a Lipót­központokba kapcsolt előfize­tők 16 óra helyett 14 órától igénybe vehetik a távhívást, amely így péntekenként is már 14 órától hétfő reggel 8 óráig, munkaszüneti napokon pedig továbbra is folyamato­san egész nap igénybe vehe­tő. Á „befalazott" madár A nyugat-berlini állatkert két új lakóját, a Borneoból származó orrszarvú (szarvas- csőrű) madárpárt nem ok nélkül kapta lencsevégre a fotoriporter. Két furcsaság­ról is nevezetes ez a madár­faj, mindenekelőtt arról a sajátságos, szarvszerű kinö­vőről, amely a hatalmas csőrön található (a hím ál­lat csőrén nagyobb, a nős­tényén valamivel kisebb a kinövés). A csőr hatalmas mérete nem ökoz különö­sebb gondot a madárnak, fala ugyanis vékony, cson­tos hálózattal átszőtt, üre­ges szerkezetű, tehát nem tömör, nem nehéz. A másik furcsaság a ma­dár költési módja, amely egyedülálló a madárvilág­ban. Miközben a nőstény le­rakja tojásait valamelyik öreg fa odvába, a hím nyál­kából és növénydarabkákból kevert gyantás anyaggal csaknem teljesen befalazza a fészek bejáratát. A meg­hagyott kis nyíláson a nős­tény csak a csőrét tudja ki­dugni. A hím önfeláldozóan gondoskodik a befalazott nőstényről, válogatott ínyec- ségekkel táplálja. Az állat fogsága 70—100 napig tart. Ez alatt az idő alatt teljesen levedlik, majd új tollazatot ölt. A hím számára akkor ér véget az állandó „szolgálat”, amikor a nőstény feltöri az odú „kapuját”, és a fiókák­kal együtt kirepül a fészek­ből. A természetben semmi sincs ok nélkül. A szarvas- csőrű madár érdekes fész- kelési módjának is megvan a maga oka. Elsősorban azzal magyarázható, hogy a nős­tény állat kevés tojást költ ki, így a szaporodás csak ilyen biztonságos körülmé­nyek között való költés ré­vén van biztosítva. Á jégmezők kincse ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents