Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-08 / 84. szám
1976. április 8. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Vadkacsa - minden mennyiségben II burgonya meghonosítása hazánkban KERTBARÁTOKNAK A burgonya a XVI. században került át Dél-Ame- rikából Európába. Nem könnyen honosodott meg, évtizedekig csak dísznövény volt. A növény első, nyomta, tásban megjelent leírása 1767-ből Kolozsvári Mátyus István orvostól származik, aki „földi almának, vagy mogyorónak” írta, de a hazai termesztéséről még nem tudott. Más levéltári forrásokból viszont az derül ki, hogy ebben az időben az ország több pontján kezdtek kísérletezni termesztésével: 1765- ben Nagyváradon, 1768-ban Élesden, Máramarosszigeten, Huszton, Tarcalon és Ma- gyaróvárott. A gazdatiszti jelentések szerint azonban a jobbágyok ellenkezése miatt nehéz a meghonosítása. Mária Terézia ezért 1767- ben elrendelte, hogy az erdélyi nagyfejedelemség területén, a gabonafélék fogyatko. zása miatt buzdítsák a lakosságot minden olyan növény termesztésére — így a burgonya vetésére is — amelynek termése ritkán szokott eredménytelen lenni. Ettől kezdve Erdélyben fél évszázadon keresztül egyre- másra adták ki a burgonyatermesztést ajánló, illetve kötelező rendeleteket. emberei, Nagyváthy János és Pethe Ferenc. Elsősorban tápláléknövényként népszerűsítették, leginkább lisztjét vagy a pépesített burgonyát „kenyér” és süteményfélék elkészítéséhez ajánlották. Úgy gondolták ugyanis, hogy az új növénnyel sokkal könv- nyebb megbarátkozni, ha hagyományos táplálékok készíthetők belőle. Egy borsodi nemesasszony, Rátz Zsuzsánna, 86 féle burgonyaétel receptjét adta közre 1816-ban, saját költségén nyomtatott könyvecskéjében. Ennek ellenére a burgonya nagyon nehezen terjedt hazánkban, talán azért is, mert akárcsak Európa más országaiban is, számos balhiedelem tapadt hozzá. Egy korabeli anekdota szerint az egyik Vay gróf, aki sehogyan sem tudja jobbágyaival megszerettetni a burgonyát, váratlanul megtiltotta a termesztését. A kö. vetkező ősszel ijedten szaladt az ispán a grófhoz, és jelentette, hogy a majorságból lopják a krumplit. „Hál’ Istennek, csakhogy lopják!” — hangzott a válasz. Ha a parancs nem is, az éhség lassan mégis rászoktatta az embereket a burgonyatermesztésre. Az 1814—17 közötti rendkívüli vizes esztendők tönkretették a gabo. ZÖLDSÉGFÉLÉK NÖVÉNYVÉDELME Védekezés a tavaszi káposztalégy ellen A házikerti káposztatermesztés, így a palántanevelés — évről évre visszatérő problémáját jelentik a tavaszi káposztalegyek. A tavaszi káposztalegyek — a káposztán kívül — valamennyi termesztett keresztes virágú növényt súlyosan károsítják. A fertőzött növények fejlődésükben megállnak, leveleik kékes ólomszínűvé válnak, majd elpusztulnak. Különösen a fiatal növényeken találhatók ezek az elváltozások, az idősebb növények kevésbé érzékenyek. A beteg növényeket a talajból kihúzva, a gyökereken szabálytalan berágáso- kat, a gyökerek között vagy a szár belsejében felfelé haladó, fehér lárvákat, illetve nyüve- ket találunk. A nyüvek alatti részen a szár üreges, morzsalékos rágcsálókkal telt. A járatok néha a szárból az alsóbb levelek nyelébe is behatolnak. A föld alatti részben a kártétel az oldal- és hajszálgyöfce- rek elpusztításával kezdődik, majd a vastagabb részek elhalásával ér véget. A fertőzött karfioltövek korábban fejlesztenek rózsát, kényszerérnek. A tavaszi káposztalégy kártétele akkor válók súlyossá, ha a tavasz folyamán hűvös, csapadékos időjárás után hirtelen meleg, napos idő következik! A párás idő és a gyakori öntözés kedvez a kártevő fejlődésének. Meleg, száraz időjárás esetén a károsított növények tömegesen lankadnak és pusztulnak. A tavaszi káposztalégy a talajban telel báb alakban. A legyek rajzása tavasszal, rendszerint március végén kezdődik és május végéig tart. A kártevők 6—7 mm nagyságúak, zömök testüek, házilégyre emlékeztető, sárgás állatok. A legyek tojásaikat az esetek többségében a káposztafélék gyökérnyaki részére helyezik, ritkábban a talaj felszínén szórják el vagy a talajrepedésekbe rakják. Tojásrakáskor a palántaágyakat is felkeresik, A nyüvek kifejlődve 8 mm hosz- szúak. A talajban bábozódnak. A káposztalegyek ellen kora tavasszal kell védekeznünk. Kártételük megelőzését már a palántaágyakban kell megkezdenünk, és a palánták kiültetése után a szabadföldi ágyá- sokban is folytatnunk kell. Legfontosabb feladatunk a legyek kártételének megelőzései Lindán vagy triklórfon hatóanyagú szerrel porozzunk. Jó hatású készítmények a Hungária L2: 26 dkg/100 négyzet- méter és a Ditrifon 5 porozó: 20—26 dkg/négyzetméter. A növényvédelmi munkák végzésénél a munka- és balesetvédelmi előírásokat szigorúan tartsuk be. Széles Csaba mg. főiskola Nyíregyháza A törzsállományról. A vízi vadállomány száma egész Európában csökken, hiszen a vadvizek, a mocsarak és a lápok lecsapolásával korlátozódnak szaporodásának a lehetőségei. A vonuló vadrécefajok is fokozott veszélyeknek vannak kitéve a vonulásuk útvpnalán. A további csökkenés érdekében a vadászati szakigazgatás korlátozta vadászatukat, de ezzel egyidőben meg kellett oldani a vad réce fél vad és zárttéri tenyésztését, hason, lóan a fácánok mesterséges szaporításához. Ez adja a reményt, hogy a jövőben minden vadászati igényt kielégítsen a megnövekedett állomány. Ezenkívül azonban jó valutaszerzési lehetőséget is nyújt a vadkacsa nagyüzemi tenyésztése. Az elmúlt évben csak az egyik állami gazdaság 68 ezer darabot szállított exportra, és az idei tervekben már 90 ezer db szerepel. A zárttéri tenyésztés lényege, hogy a récetörzs, anyagot zárt környezetben, fél éven át tojatják úgy, hogy a tojásrakás az első negyedévben egy úszócsatornával ellátott tojóházban, fényprogram mellett történik, majd a második negyedévben ugyanaz a törzsanyag a szabadtéri tojótelepen folytatja. Április—május hónapokban beindul a keltetőüzem, és augusztustól már az egy- kilogrammos súlyú récék szállítása megkezdődik Svájcba, az NSZK-ba és Francia- országba. A XVIII. század második felétől jelent meg Magyar- országon tudományos igényű gazdasági szakirodalom, a latin és német nyelven kívül magyarul is. A propagálók közül különösen kitűntek a kor legjelesebb magyar szak. n rózsák és az adenin Az adenin — a vitaminok csoportjához tartozó bioszer. vés vegyületek egyike — szintézisének egyszakaszos technológiáját dolgozták ki lett tudósok. E készítmény szintézisének hagyományos technológiája bonyolult és nyolc szakaszból áll. Az új módszer ipari ellenőrzését még Szakemberek a növényvédelemben Gyümölcsösök első tavaszi védelme A MEZŐGAZDASÁGI termelés fejlődésének három meghatározó feltételköre: az ipari háttér, a biológiai háttér és a szakember. Az első kettő a termelés eszközigényét hivatott biztosítani, de a korszer)} eszköztár, az ipari anyagok, gépek nagy ter- mőképességü fajták csak megfelelő szaktudással hatékonyak. Meg kell állapítani, hogy a műszaki és biológiai fejlesztés mellett sok mezőgazdasági üzemünk le van maradva a termelés vezetési, emberi feltételeivel. Különösen áll ez az üzemi növény- védelemre. A jogszabályok a kémiai növényvédelem társadalmi veszélyességét figyelembe véve minőségi szakmai képzettséghez kötik a növényvédő és gyomirtó szerek alkalmazását. Mezőgazdasági üzemeink felsőszintű vezetői azonban időszaki, kifejezetten operatív tevékenységnek tekintik a növényvédelmet. Nem veszik figyelembe az üzemi növényvédelem funkcionálisan komplex jellegét és a szakvezető számára nem biztosítják a munkakör hatékony betöltéséhez szükséges jogokat. Pedig a növényvédelmi szakvezetőnek információgyűjtési, döntési, rendelkezési és ellenőrzési joggal kell bírnia azokon a lényegesebb munkaterületeken. amelyek a növénytermelési főágazat teljes tevékenységének részei és több csatornán kapcsolódnak az ágazatok működéséhez. Üzemekben nyert tapasztalatok bizonyítják, . hogy indokolatlan és a növény- védelem hatékonyságára káros az üzemi növényvédelmi szakvezető jogainak csorbítása, alaptevékenységével össze nem függő munkakör társítása, más irányú leterhelése. A hatékony növényvédelem személyi, műszaki feltételei megyénkben ma már jó közepes szinten adottak. Mégis évről évre jelentős terméskiesést okoznak a növényi károsítok. Ennek oka az, hogy az üzemi növényvédelmi szervezetek működése nem kellő hatékonyságú. Főleg vezetési, szervezési, információ- gyűjtés területén vannak hibák. A megye mezőgazdasági üzemeinek növényvédelmi szakirányító ellátottsága kielégítő, majdnem teljes. 1975. év végi felmérés szerint 59 szakmérnök, 20 növényvédelmi üzemmérnök és 103 tanfolyamot végzett üzemmérnök dolgozik termelőüzemeinkben. Főállásban függetlenítve 53 üzem, nem függetlenítve 101 üzem és szerződéses állásban 37 üzem foglalkoztatott növényvédelmi szakembert. A FELMÉRÉS ÉRTÉKELÉSÉBŐL az is egyértelmű, hogy az önálló növényvédők tevékenységének effektivitása magasan meghaladja a kapcsolt munkakörben vagy másodállásban dolgozó szakvezetők teljesítményét. A hatékony növényvédelem pozitív eredménye milliós nagyság- rendű. A szerződéssel dolgozó szakirányító esetében az üzem csak a rendeletnek tesz eleget.' Az ilyen szakember tűzoltómunkát végez, csak nevét adja a növényvédelem folytatásához. Együttesen értékelve a másodállásos szakvezetés és a több megbízást teljesítő növényvédők munkájának hatékonyságát, százmilliós nagyságrendű megyénkben a kalkuláció eredménye. A hatékonyabb szakvezetés ilyen mértékben növelhetné a növényvédelmi ráfordítások hatékonyságát. Eszközöket, munkaerőt, munkaidőt kell biztosítani a növényvédelmi szakvezetők számára az előrejelzés megszervezéséhez, mindenekelőtt pedig jogokat és vezetői felelősséget. Mert nem közömbös, hogy a szakvezető mennyire gazdája szakterületének, a felsőszintű vezetés milyen mértékben teljesíti, vagy csorbítja funkciójogait. Végső fokon az üzemi növény- védelmi szakvezetés jelentősebb problémáit az alábbiak szerint ' csoportosíthatjuk: KÜLSŐ TÉNYEZŐK: szakvezetők üzemi helye, státusa, rendeltetési viszonya, jogállása nincs rögzítve. Kevés a szakvezető, nincs lehetőség sem a természetes sem a kényszer szelekcióra. A kezdő szakvezetők ismeretanyaga kevés az ún. „mélyvíz” munkához, ezért is van a sok munkakörváltozás. FELSŐSZINTŰ ÜZEMI VEZETÉS: sok üzemben helytelen szemlélettel ítélik meg a növény- védelmi munka jelentőségét és pedig: a növényvédő nem termel, csak a ráfordításokat növeli, a növényvédelmi munkakör nem tölti ki a szakember munkaidejét. a jogi előírások betartása csak teher az üzem számára. Nem, vagy nem optimális időben biztosítják a munkaerőt és -eszközöket a növényvédelem számára. A munkakörök társításával terhelik a szakvezetőt, emiatt nincs előrejelzés, csökken a hatékonyság. Alábecsülik az üzemi előrejelzés szerepét, nem biztosítanak kisegítő munkaerőt, laboreszközöket. Nem kielégítő a szakvezető és növényvédelmi munkások anyagi és erkölcsi elismerése. NÖVÉNYVÉDELMI SZAKVEZETŐK: ökonómiai elemzésekkel nem bizonyítják a növény- védelmi eljárások hatékonyságát, nem mérik a károkat, a problémák negatív hatását nem értékelik. Nem keresik az előrejelzői munka lehetőségét, nem bizonyítják az információgyűjtés jelentőségét. Nem tájékozódnak illetékességi területük környezetének fertőzöttségéről. nem alkalmazzák a prevenciónak ezt a legegyszerűbb módját, sőt sok esetben oktalan prevencióval dolgoznak. Hoványi Ferenc főmérnök megyei növényvédő állomás navetéseket és a legnagyobb újkori éhínség köszöntött Magyarországra. Ezekben az esztendőkben győzedelmes, kedett végleg a burgonya. M. L. ez évben megvalósítják, az azonban máris nyilvánvaló, hogy az új megoldás néhány- szorosára csökkenti az adenin árát. A szintézis ugyanis olcsó alapanyag-felhasználásán alapul. A lett tudósok jelenleg az adenin származékai szintézisének létrehozásán munkálkodnak. Ilyenek például a daganatok elleni készítmények és a növények növekedését ösztönző szerek. Ezek a stimulálószerek csaknem 20 százalékkal megnövelik a burgonya és fűfélék terméshozamát. Az új technológia következtében nemcsak olcsó lesz az adenin, de lehetővé teszi az orvosok, tudósok, valamint a gyógyszer- és vegyipari üzemek igényeinek kielégítését. A kissé megkésett tavasz hirtelen felmelegedést hozott, ami meggyorsította mind a kultúrnövények, mind a károsítok fejlődését. Ennek következtében szükségessé vált a növény- védelmi munkák gyors ütemben történő végzése. A tél végi lemosó permetezések időszaka befejeződött, előtérbe kerültek a rügypattanást kövér tő periódus növényvédelmi teendői. Almagyümölcsösökben rügy- fakadás után, egérfülállapot- ban el kell végezni a lisztharmat elleni első védekezést. A nagy meleg hatására ugyanis a gobma micéliumai fokozott fejlődésnek indultak és csak egy jól időzített permetezéssel akadályozhatjuk meg a másodlagos fertőzés kialakulását. Legeredményesebben kontakt hatású készítményekkel, mint pl. a Thiovit — 0,75%; Kumulus — 0,7%; Cosan — 0,5%; Karatha- nel 0,06% védekezhetünk. Az igen kis lombfelület miatt a felszívódó fungicidek (pl.: Fun- dazol) hatása nem érvényesül kellőképpen. A száraz, meleg idő késlelteti az almavarasodás ászkospó- ráinak érését és kiszóródását. Amennyiben az idő csapadékosra fordul, a fertőzés veszélye megnő. Mindenesetre rügy- fakadás után a védekezést ajánlatos elkezdeni. A réztartalmú, vagy rézzel kombinált szereket (Rézoxiklorid WP — 0,5%; Cuprosan Super D — 0.5 %) csak az egérfülállapotig tanácsos felhasználni. ügyelve arra, hogy a fiatal levelek ne károsodjanak. Ezt követően biztonságosabb a szerves gombaölő szerek — Dithane M—45 — 0,2%; Fundazol 50 WP — 0,08%; Ortho-Phaltan — 0,2“ 0 — használata. A rovarkártevők közül a le- véltetvek jelentik az első veszélyt. Téli tojásokból való kelésük rügyfakadás idejére esik. A fiatal tetvek ellen hatékonyan védekezhetünk Bi—58 EC, Rogor L—40 0,1%-os töménységű oldatával. A levéltetvek elleni védekezés almagyümölcsösökön kívül aktuális a körte-, őszibarack- és cseresznyeültetvényekben is. A kajszisok és őszibarackosok rügyfakadás utáni védelmében fontos helyet kap a barackmoly elleni permetezés. E kártevő házikertekben sikerrel irtható triklórfon hatóanyagú készítményekkel, mint pl. a Ditrifon 50 WP 0.2%-os töménységben. Czető János növényvédő állomás Ritka ászkafaj a tenger mélyéről Az állatvilág — közelebbről a rákok — érdekes csoportját képviselik az ászkák. A világon mindenütt megtalálhatók, a tengerek sekély parti övétől a mélytengeri árkok fenekéig, az édesvizekben és a szárazföldön is. Számunkra természetesen legismertebbek a szárazföldi ászkák, amelyeket közönségesen pincebogaraknak szoktak nevezni. A nálunk is gyakori pincebogár nem is olyan távoli rokona néz farkasszemet velünk a képen. Nem régiben, januárban fogták ki a Mexikói-öböl vizéből kb. 600 m mélységből speciális rákfogó eszközzel. Miután megállapították, hogy egy nagyon ritka rákfajról van szó, elvitték a New York-i Aquarium kiállítására. Az is kiderült, hogy e fajon belül is hatalmas példány akadt a hálóba, hiszen több, mint 35 cm a hossza. Ekkora ászka élő példánya még sohasem került a kutatók kezébe, legfeljebb az egykor élt és már régen kihalt ősfajoknak a maradványai. Az állat életmódjára jellemző, hogy ki- hegyesedő szájkapujukkal a halak vérét szívják. A halevő és halszívó ászkák több faja a trópusi és mérsékelt övi tengerekben él. Az ászkák másik érdekes csoportját képezik a fúróászkák. Északnyugat-Európa parti vizeiben gyakori és különböző fatárgyak víz alatti részébe fúrják járataikat. Károkat okoznak a fából készült hidakban és a rakodópartok berendezéseiben. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
