Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-07 / 83. szám
1976. április 7. KELET-MAG YARORSZÁG 7 Postabontás Kedvezmény L evélíróink gyakran érdeklődnek: fenn- áll-e az a rendelkezés, hogy aki egy évig tart szarvasmarhát, azt — ha a szarvasmarha szaporulatot hoz — ezerötszáz forint kedvezmény illeti meg. A kérdés egyértelmű és világos, így a megválaszolása sem okoz nehézséget. Ugyanis a PM— MÉM 37/1972-es együttes rendelet alapján, aki erre az állami támogatásra igényjogosultságot szerez, az megkaphatja az említett összeget. Az érdeklődések mégis meglepnek bennünket (no nem azért, hogy a háztáji állattartók nem ismerik a jogszabályokat, hiszen ez nem is kötelességük) hanem amiatt: miért mástól kérdezik levélíróink, amikor a helybeli tanácson pontos felvilágosítást kaphatnának? (Még levelet sem kellene írniuk, és a postaköltséget is megtakaríthatnák. Minden községi tanácson ugyanis jól ismerik e rendelkezést, az igazoló nyomtatványt ők állítják ki, és nekik _ kell továbbítani is az állat- tenyésztési felügyelőséghez. Hogy miért érdeklődnek mégis mástól a háztáji állattartók? Arra ugyancsak a levelek szolgáltatják a legpontosabb magyarázatot. Azért, mert sokszor nem kapnak kielégítő, megnyugtató, pontos választ, vagy előfordul, hogy semmilyet sem. Egyik olvasónk például panaszolja, hogy hosszasan várakozott sorára, s amikor ő következett, az ügyintéző meg sem hallgatta, hiábavaló volt az időtöltés. Vannak olyanok, akik effajta ügyük intézése során találkoznak hivatali emberekkel, akik fiókba süllyesztik az igazolást, és csak késve továbbítják, úgyannyira, hogy az állattartónak anyagi kárt okoznak vele. Az ügyintézői mulasztásnak, hanyagságnak pedig mindig az a kárvallottja, aki fáradtságot nem kímélve dolgozik törekszik, egyszóval, aki tudja a kötelességét. Ezek az esetek napjainkban különösen nagy fir gyeimet érdemelnek. Közismert, hogy államunk a háztáji állattartást nagymértékben támogatja. Több intézkedés, utasítás született ezzel kapcsolatosan. Megengedhetetlen tehát, hogy ez a törekvés végül is az ügyintézés során szenvedjen csorbái. Nem szabad, hogy előforduljon: valakit az állam által biztosított jogoktól, előnyöktől ügyintézői mulasztások fosszanak meg. Már csak amiatt sem szabad, hogy az említett panaszok előforduljanak, mert a tanácsok munkájáról jórészt a különböző engedélyek és igazolások megszerzése közben nyer képet a legtöbb eníber. Soltész Ágnes Koszorúzás — külföldön A Bizományi Áruház Zrínyi Hona és Váci Mihály szocialista brigádjai néhány napos kiránduláson vettek részt Csehszlovákiában és Lengyelországban. Nálunk ez idő alatt tartották országszerte a Rákóczi-ünnepsége- ket. Mi II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évforduló, ján éppen Kassán tartózkodtunk, és ebből az alkalomból megkoszorúztuk a Kassa Dómban Rákóczi síremlékét. A kirándulásra — melyet közösen szerveztünk — jutalomképpen 4 kismamát is magunkkal vittünk. Kellemes, jó hangulatban telt el az a pár nap, melyet együtt töltöttünk — írja levelében Ferenc Istvánná, a Zrínyi brigád tagja. Tegyék járhatóvá A városban szép új lakótelepek épülnek, ahol igye. keznek minél előbb az utakat is járhatóvá tenni. Nyíregyházán, a Géza utca azonban mindig kimarad az útépítésből. Esős időben, nagy sárban, egyszerűen lehetetlen járművel megközelíteni az utcát. Megértjük, hogy nincs anyagi fedezet, hogy az új lakótelepek rendezése fontosabb. Mégis kérjük, ez az ut_ ca se legyen „mostohagyerek” egy hajításnyira a centrumtól. Nem kíyánunk mi aszfaltos utat, de legalább egy durva tereprendezéssel tegyék járhatóvá a Géza utcát, mivel az itt lakók is fizetnek községfejlesztést — kérik az utca lakói. Űj kirakat — régi arcok 1975 tavaszától figyelem Mátészalkán a fényképész szövetkezet kirakatát. Még mindig a megszokott arcokat látom. Úgy gondoltam, megérik az egyéves jubileumot. Már-már kezdtem kétségbe esni, mikor megtudtam, hogy új épületbe költözik a fotószövetkezet. Mi lesz a jubileummal? — gondoltam ma. gamban, de miután elfoglalták új helyüket, én is „megnyugodtam”, mert az új épületben szintén a régi. már megszokott arcokat láttam. Tehát mégis elérik az egyéves jubileumot. Gondolom azért, mert a költözködés so. rán nem volt lehetőségük újabb fotókat készíteni, vagy csupán már megszokásból nem rendezik a kirakatot — írja Zsoldos Barnabás Mátészalka, Bajcsy-Zs. u. 25. szám alatti olvasónk. Temetőkapu Nyíregyházán, az Északi temető végében 4—5 betemetett parcella fekszik, mely a temető bejáratától mintegy kilométer távolságra van. Időszerű volna az említett résznél egy oldalkapu megnyitása. Igen sok idős em. bér van, akinek a főbejárattól ez a távolság megtétele komoly fizikai fáradságot jelent. Az oldalkapu megnyitása esetén a temetőnek ezt a részét az autóbusz- megállótól könnyen el lehetne érni, amely nagy köny- nyebbséget jelentene elsősorban az idős embereknek — írja több nyíregyházi idős ember nevében özv. Tóth Sándorné. Lakónegyed, aprócikk... Pár évvel ezelőtt szüntették meg Nyíregyházán, a Toldi utcában a rövidáru üz. letet, s a helyére az import áruk boltja költözött. Azóta a Déli Alközpontban nem lehet cérnát, cipőfűzőt, tűt, s más egyéb ilyen apróságot kapni. Minden egyes darabért fel kell menni a városba. Jó lenne, ha a Toldi utcai ABC-ben bővítenék a készletet, és rövidáru cikkeket is árusítanának — kérik a környék lakói. Tatarozási „nyomok” Ha egy idegen a városba érkezik, nagyon szép kép fogadja az állomás előtt. Ren. dezett park, szép, újonnan festett épületek. Ám a látvány csak addig tart. amíg az Arany János utca és Árpád utca által határolt lakóházak udvarába be nem érnek. Ugyanis a nagy tatarozás után a törmeléket mind ott hagyták, s így az udvaron „díszeleg” egy hatalmas szemétdomb, építési törmelék, tégladarabok, rossz szemetes kuka és egyéb hűl. ladék. Ráadásul nagyon kellemetlen illat terjeng az udvaron. Úgy gondolom, ráférne már az udvarra is egy alapos nagytakarítás — teszi szóvá Pál Árpád Nyíregyháza, Arany János u. 40. szám alatti lakos. Segítség az óvodának Tavasz van. Az óvodás gyermekek egyre többet van. nak kint a szabadban, s nem mindegy, hogy milyen környezetben. Óvodánkban mi is tavaszi nagytakarítást végeztünk — írja levelében Terjéki Ferencné, a szakolyi napközi otthonos óvoda vezető óvónője. Munkánkhoz nagyon sok segítséget kaptunk a helyi szervektől. A szakolyi KISZ-eszek az óvó. da udvarát parkosították, takarították, a termelőszövetkezet elnöke járművet adott a szemét és egyéb hulladék elszállításához. A tmk gépműhely dolgozói rózsalugast és mászókát hegesztettek, s a fűrésztelep dolgozói pedig oszlopokat készítettek a virágoskert körülkerítéséhez. Nagy összefogással szebbé, kulturáltabbá tették az óvó. dát, s ezzel lehetővé vált, hogy 100 gyermek szép környezetben játsszon, s hogy jól érezzék magukat az itt eltöltött idő alatt. Ezúton is köszönjük a közreműködők segítségét és fáradozását. Szerkesztői üzenetek Danó Bertalan tiszabecsi, Dibácz Zoltán nyírbogáti, Szalai Kálmánná kisvár- dai, Angyalossy Rozália kispaládi, Mátyás Miklós nagykállói, Mihalidesz Istvánná geszterédi, Oláh József nyírkátai, Pethe Isf- ván tiszavasvári, Kovács Miklós nyíregyházi, Kovács László sóstóhegyi, Lászlófi Attila nyíregyházi, Czapár Lászlóné má- riapócsi, Gábor József ópályi, Bálint Lászlóné vásárosnaményi, Almási István jármi, Vass Bélá- né nyírlövői, Kovács Er- nőné mándoki, Novák Istvánná anarcsi, Sebők György sényői, Illés Mi- hályné biri, Szabó László tiszaszentmártoni, Szabó Istvánná nyírbátori lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Misky József fehérgyarmati, Vékony Ferenc por- csalmai olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. özv. Kovács Imréné ófehértói lakosnak üzenjük, ha ebben az évben 110 tízórás, és 1977-ben 20 tízórás munkanapot teljesít, akkor saját jogán kérheti nyugdíjának megállapítását. Várkondi Sándor nyíregyházi olvasónk kérésének teljesítésére van lehetőség, ha a szükséges igazolásokat megszerzi. Molnár Árpádné nyíregyházi lakos minél előbb keresse fel a társadalombiztosítási igazgatóságot ügyének rendezése érdekében. Joó István újkenézi lakos kérésére a vásárosnaményi szövetkezet a részjegy után járó kamatot március 25-én postázta. Tóth Béla aranyosapáti lakos kérésére közöljük, hogy mezőgazdasági kölcsönt vehet fel minden olyan célra, amely közvetve, vagy közvetlenül elősegíti a mezőgazdasági termelést: így zöldség-, gyümölcstermelésre, telepítésre, felújításra. Állat, kisállat, állattáp, takarmány beszerzésére, a háztáji gazdaság méreteinek megfelelő gépek beszerzésére, gazdasági épületek felújítására, korszerűsítésére, istálló, ól, kaptár építésére. A kölcsönre vonatkozóan a lakóhely szerinti illetékes takarék- pénztár részletes felvilágosítást ad. Az illetékes válaszol Hulladék „Nem vették át” címmel közölt panaszra az alábbi tájékoztatást adjuk: Az 5. számú általános iskola évente kétszer hulladékgyűjtési akciót szervez az iskola területén. A hulladék értékét az úttörőcsapat részére használják fel. A március 8-án szervezett gyűjtés összegét csapatmúzeum és csapatfal készítésére használják fel. Az iskola önállóan szervezi a gyűjtést, s a MÉH Vállalat a bejelentés alapján elszállítja és kifizeti az ellenértéket. Az iskolák közötti verseny értékelését a MÉH Vállalat végzi, egy iskolai tanévben kétszer, melyről részletes tájékoztatást adnak az iskoláknak. Az iskola viszont versenyt indíthat az osztályok és rajok között, amit az iskola vezetősége saját maga végez. így sem az iskola, sem a vállalatunk mulasztást nem követett el. Kelet-magyarországi MÉH Vállalat és az 5. számú általános iskola Gyalogjárda PARAGRAFUS II fellebbezésről Kovács Ödönné 1967. óta dolgozik a vállalatnál, mint gépkezelő. 1974 szeptemberében súlyosan megbetegedett, idegrendszeri elváltozások miatt mozgásképessége bizonyos mértékig csökkent, amikor csaknem egy évi betegség után 1975. augusztus végén gyógyultnak nyilvánították, akkor előírták, hogy csak könnyebb munkát végezhet, a gépkezelői munkakört semmiképpen nem tudja betölteni, mert az idegrendszeri elváltozások miatt arra alkalmatlanná vált. Közölte ezt a tényt vállalatával és kérte, hogy osz- szák be könnyebb munkára, erre ígéretet is kapott, de csak ez év januárjában hívatták be a vállalathoz, ahol takarítói állást ajánlottak fel részére, amit nem volt hajlandó elfogadni. A vállalat ezek után felmondott neki, a felmondás ellen panasszal élt és egyben kérte az elmaradt munkabérének a megtérítését is. A vállalati Munkaügyi Döntőbizottság a panaszát elutasította, ekkor a Munkaügyi Bírósághoz fordult, ahol a felmondást érvényesnek mondták ki, kötelezték a vállalatot, hogy 1975. szeptember 1-től december 31-ig járó munkabérét fizesse meg, egyéb igényét azonban elutasították és a Munkaügyi Bíróság azt is kimondta, hogy az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Különösen sérelmesnek tartja ezen utóbbi megállapítást, mert tudomása szerint minden elsőfokú ítélet ellen van helye fellebbezésnek és abból senkit nem lehet kizárni, fellebbezési jogától senkit nem lehet megfosztani. Az ítéletben írtak ellen fellebbezést nyújtott be, de csak egy végzést kapott a Munkaügyi Bíróságtól, melyben közölték, hogy a fellebbezést nem fogadják el, mert az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Megfelel a valóságnak az, hogy minden elsőfokú ítélet ellen van helye fellebbezésnek, azonban a munkaügyi perekre különleges szabályok is vonatkoznak, hiszen maga az eljárási mód is különleges. Van olyan eset, amikor a Munkaügyi Bíróság, mint elsőfokú bíróság jár el, és van olyan eset, amikor mint másodfokú bíróság. Az utóbbi esetben ítéletei ellen fellebbezésnek helye nincs. A munkaügyi perekben történő eljárási szabályok abban is eltérők, hogy sok esetben lényegében három fokú eljárás van, a vállalati Munkaügyi Döntőbizottság, Munkaügyi Bíróság, Megyei Bíróság. Ezeket a kérdéseket a pp. 358. §-a szabályozza és annak érdekében, hogy az ott írtak helyes értelmezést kapjanak, külön foglalkozott a kérdéssel a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának tanácselnöki értekezlete és meghozta az 1/1975. sz. állásfoglalást, amely szerint a Munkaügyi Bíróság ítélete ellen fellebbezésnek abban az esetben van helye, ha perben érvényesített igény a Munka Törvénykönyvének a vállalat anyagi felelősségéről szóló 62. §-nak rendelkezésén alapul. Olvasónk igénye azonban nem kártérítésre, hanem elmaradt munkabérének a megtérítésére irányul, azon az alapon, hogy a vállalat megszegte a foglalkoztatási kötelezettségét, és emiatt munkabért sem fizetett részére. Ez az igény éppúgy nem kártérítési igény, mint az, amikor jogellenesen szüntetnek meg egy munkaviszonyt és emiatt kell az elmaradt munkabért megtéríteni. így figyelemmel a fenti szabályozásra, helyesen döntött a Munkaügyi Bíróság és helyesen mondta ki, hogy az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, mert a per tárgya nem kártérítés volt, hanem a felmondás érvényessége és az elmaradt munkabér tárgyában kellett dönteni. Dr. Juhász Barnabás Február 25-i közérdekű bejelentés alapján a Móricz Zs.—Makarenko u. kereszteződésénél lévő gyalogjárda állapotát kifogásolják. Közöljük, hogy a műszaki osztálynak 1976. évben nincs anyagi lehetősége arra, hogy ezen a szakaszon aszfaltjárdát építtessen. Felhívjuk azonban az érintett lakosság figyelmét, hogy a városi tanács terv- és munkaügyi osztályánál a terület tanácstagján keresztül lehet igényelni betonjárdalapokat, ha azok lehelyezé- sét a lakosság társadalmi munkában vállalja. Városi tanács vb műszaki osztálya Nyíregyháza Eltérítés Március 17-én „Eltérítés” címmel megjelent cikkükre az alábbi tájékoztatást adjuk: A Garibaldi utcán az épülő gyógyszertári központ köz- művesítési munkálatait a KEMÉV március 15-től megkezdte. Ezt megelőzően 1975 novemberében tárgyalásokon köteleztük magunkat, hogy az írásos értesítés után a kért időben a forgalom elterelését biztosítjuk. Az írásos értesítés után csak arra volt időnk és lehetőségünk, hogy az utazóközönséget tájékoztassuk. Sajnos, az idő rövidsége miatt előbb nem tudtuk az utasokat tájékoztatni, így nem értesült mindenki a forgalom eltereléséről. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza
