Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-06 / 82. szám

Jelentés a földekről mm. évfolyam, 82. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. április 6., kedd MA Milyen lesz az ellátás? (2. oldal) Labdarúgó- eredmények (4. oldal) Szabadságunk 31. évfordulóját ünnepeltük FOGADÁS A PARLAMENTBEN — SZOBORAVATÁS IBRÁNYBAN ÚJ SZAKRENDELŐ NYÍRBÁTORBAN - VÉGET ÉRT A FIN Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkal­mából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vasárnap este fogadást adott az Országházban. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, dr. Maró- thy László, Nemes Dezső, Németh Károly, Övári Mik­lós és Sarlós István, az MSZMP PB tagjai, Gyenes András, Győri Imre és Pullai Árpád, a KB titkárai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács sok tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető szemé­lyisége, a termelőmunka számos kiváló képviselője. A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson, amelyen Losonczi Pál köszöntötte a megjelenteket — megje­lent a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezető­je és tagja is. As Ibrányl szoboravatáson. (Elek Emil felvétele) Április 4. tiszteletére nagy­szabású ünnepségeket ren­deztek megyénkben. Az új létesítmények avatása mel­lett kulturális műsorokra és az új KISZ-tagok ünnepélyes fogadalomtételére is sor ke­rült. Nyíregyházán több válla, latnál jutalmakat és kitünte­téseket adtak át, a megyei művelődési központban Sza­badság a zenében címmel si­keres hangversenyt rendez­tek. Mátészalkán felavatták a MOM gyáregységét. Nyírbá­torban orvosi rendelőintéze­tet avattak Kisvárdán a vár területén jól sikerült sport- és kulturális vetélkedőkkel ünnepeltek. Vásárosnaményban a láda­gyár volt az ünnepi gyűlés színhelye, a beregi fiatalok 4-ét ifjúsági nappá nyilvá­nították : menetdalversenyt rendeztek, felavatták az új KISZ-tagokat, este ifjúsági bált rendeztek. A naményi Tisza-hidat Rákóczi-hídnak nevezték el és emléktáblát helyeztek el a hídon. Fehér- gyarmaton az Alkotó ifjúság című pályázat anyagából ki­állítást nyitottak, a járási művelődési házban 600 rész­vevővel ünnepi gyűlést tar­tottak. Nagykállóban, Gesz- teréden és a Nagykállóhoz tartozó Lászlótanyán koszo- rúzási ünnepségeket rendez­tek, a járási művelődési ház. ban pedig kulturális műsor­ral szórakoztatták a közön­séget. A megyei felszabadulási emlékünnepségek egyik ki­emelkedő eseményére Ibrány nagyközségben került sor va­sárnap. Ekkor avatták fel Pató Róza szobrászművész alkotását a Szabadság téren elhelyezett három méter ma. gas, kezében gyermeket tar­tó álló nőalakot ábrázoló kő­szobrát. A Hámán Kató Művelődé­si Házban megrendezett ün­nepi nagygyűlésen részt vett dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának a vezetője, dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára, Borisz Dmitrijevics Se Vikin, a Szov. jetunió budapesti nagykövet­ségének tanácsosa, Bánóczi Gyula, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára, Rubóczki Istvánná ország- gyűlési képviselő, Szilágyi József, a KISZ megyei Bi­zottságának első titkára, dr. Gombás Sándor, a megyei tanács nyíregyházi járási hivatalának elnöke. A Himnusz elhangzása után Zsíros István, a nagy­községi pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket,» majd dr. Berecz János mon­dott ünnepi beszédet. Emlé­keztetett arra: népünk, más népek fiaival együtt évszáza­dos harcokat folytatott a ha­ladásért, de csak 31 évvel ez­előtt szabadult fel, nyerte el szabadságát, függetlenségét. Tisztelettel emlékezett a szovjet népre, azokra a hő­sökre, akik népünk szabad­ságáért életüket áldozták. Népünk élni tudott a szabad, Sággal. Ez idő alatt új orszá­got építettünk, amely szebb a réginél. Újjáépültek a köz­ségek, a városok, új létesít­mények egész sorát hoztuk létre szerte az országban, ezen belül Szabolcs-Szatmár- ban. Országépítő munkánk so­rán soha nem voltunk egye­dül. A Szovjetuniótól nem­csak a szabadságot kaptuk, a kezdettől segített, támogatott bennünket. Kivirágzott, ál­landóan gazdagodott a két nép barátsága. Kifejezésre jut ez abban is, hogy éven­ként 250 000 magyar állam­polgár látogat el a Szovjet­unióba, s ennél is több szov­jet dolgozó keresi fel hazán­kat. Kiépültek a testvérváro­si, intézményi kapcsolatok, amelyeknek Szabolcs-Szat- márban is számos megnyil­vánulásai találhatók. Itt van Záhony, hazánk legnagyobb szárazföldi kikötője. A me­gyén keresztül érkezik ha­zánkba a Szovjetunióból a kőolaj, a villamos energia, a gáz. Minden 10 almából ha­tot a Szovjetuniónak adunk el. Itt létesítették a Barátság­kertet. amelv hűen'kifejezi a két szomszédos nép baráti kapcsolatát. Az ünnepségen felszólalt B. D. Sevikin is. Tolmácsolta a nagykövetség vezetőinek, munkatársainak forró üdvöz­letét. Kifejezésre juttatta, hogy a szovjet emberek Ma­gyarország felszabadulásának napját közös ünnepnek te­kintik. A Szovjetunióban is számos helyen megemlékez­nek a magyar nép nemzeti ünnepéről. A szovjet embe­reket nagy öröm tölti el, amikor szemtanúi lehetnek azoknak a nagyszerű ered­ményeknek, amelyet a ma­gyar nép a szocialista társa­dalom építésében ér el. Az ünnepi nagygyűlés után került sor a felszabadulási szobor felavatására. A szob­rot dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára ad­ta át. — Ibrány történetében minden bizonnyal kiemelke. dő jelentőségű a mai nap, hiszen szabadságunk születé­sének 31. évfordulóján köz­ségük egy szép szoborral, Pató Róza művésznő szabad­ságot és békét szimbolizáló, nagyszerű alkotásával gazda­godott. A most avatásra ke­rülő szobor méltóképpen Fe­jezi ki a magyar népnek — benne az ibrányiaknak — szabadság és béke iránti vá­gyát, küzdelmét, dolgos épí­tőmunkájának eddigi ered­ményeit. — A szabadság minden népnek legszentebb, legfél­tettebb kincse, amiért min­den áldozatra képes. így vol, tak ezzel a történelem folya­mán Ibrány dolgozói is. Ezért vállalták a harcot ki­egyenesített kaszával Dózsa György seregében, ezért áll­tak be Ibrányi László jobbá­gyai Rákóczi hadába, s ezért értették meg 1919-ben is a márciusi nagyfény életre hí­vó üzenetét. — Az évszázadokon át várt szabadság igazán és véglege­sen csak 1944. november 1- én köszöntött be Ibrányba — majd 1945. április 4-ével az egész országba, amikor a di­csőséges szovjet Vörös Had­sereg végleg kiűzte hazánk­ból a fasiszta hordákat. — Ibrány népe élni tudott a szabadsággal — mondta, s részletesen szólt az eltelt 31 esztendő hatalmas fejlődésé­ről. — Most, amikor a megyei és járási pártszervek nevé­ben ünnepélyes keretek kö­zött átadom e szobrot, meg­köszönöm a község kommu­nistáinak, dolgozóinak azt az odaadó és fáradságos mun­kát, amelyet a község szocia­lista fejlődése érdekében ki­fejtettek. Kívánom, hogy e szobor — mely a békébe, a biztos jövőbe vetett hitet su­gározza — adjon újabb ösz­tönzést a nagyközség gazda­sági, társadalmi, politikai életének gazdagításához. A szobrot Berencsi Béla, a nagyközség tanácsának elnö_ ke vette át. Ezt követően a megyei, járási és helyi párt-, állami és társadalmi szervek, ipari, mezőgazdasági üze­mek képviselői helyezték el a megemlékezés virágait a szobor talapzatára. Az ün­nepségen jelen volt a szobor alkotója: Pató Róza szob­rászművész is. Az ünnepséget színvonalas kultúrműsor zárta. (h. 1.) Április 3-án rendezték az idei forradalmi ifjúsági na­pok utolsó nagy eseményét, a megye fiataljainak látvá­nyos menetdalversenyét Nyíregyházán. Ezzel véget ért a FIN háromhetes, moz­galmas eseménysorozata. Március 14-én, a sóstói KISZ-iskolában volt a me­gyei megnyitó, amelyen sok ezer fiatal vett részt. Ezen a napon tartották a járási megnyitókat is. Ugyancsak március 14-én Nyírvasvári­ban megyei ifjúsági napot rendeztek, felavatták Vasvá­ri Pál szobrát, majd változa­tos program kínált egész na­pos elfoglaltságot a részve­vőknek. Március 21-én Bak- talórántházán rendeztek if­júsági napot, mely a Tanács- köztársaság mártírjainak em_ lékművénél tartott nagygyű­léssel kezdődött. Az új KISZ- tagok ezen a napon tartottak ünnepélyes fogadalomtételt. Az idei forradalmi ifjúsági napok eseményei a közelgő IX. KISZ-kongresszus jegyé­ben zajlottak. A napkori Kossuth Tsz gépei tavaszi árpa vetéséhez kéafMk a ■Mcácjrat. Megkezdték a zöldborsó vetését a főiskolai tangazdaság újfe­hértói területén. A gazdaság az elmúlt évben országosan is je­lentős eredményt ért el zöldborsóból. 105 hektárról hektáron­ként átlag 62 mázsát takarítottak be. A korai vetéssel az idén is jó eredményt akarnak elérnL Idiótán — a talajnedvesség miatt — még várni kell a vetés­sel, de a gépjavításban nem tétlenkednek. (Hammel József felvételei) _____________________ Zászlólevonások A Magyar Népköztársaság állami zászlaját, amely ha­zánk felszabadulásának 31. évfordulója tiszteletére len­gett a Parlament előtti Kos­suth Lajos téren, hétfőn dél­előtt ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadás­sal levonták az árbocrúdról. Ugyancsak katonai tiszte- leadás közepette vonták le a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél a magyar nem­zeti lobogót és a munkásmoz­galom vörös zászlaját. Rákóczi-hagyományok rw ##■ őrzői Őrsvezetők országos találkozója Vaján Hétfőn este ünnepi tábor­tűz nyitotta meg Vaján az ország minden részéből érke­zett úttörők találkozóját. A II. Rákóczi Ferenchez és szabadságharcához fűződő hagyományokat őrző és kuta­tó úttörőőrsök vezetői érkez­tek a vajai várkastélyba, ahol színes program várja a nyolcvan résztvevőt. Ma, áp­rilis 6-án az úttörők „felfede­ző utakat” szerveznek Vaján, utána ötletvásáron cserélik ki az őrsi foglalkozásokon al­kalmazott módszereiket. Meg­ismerkednek Vay Ádám vár­kastélyával, meghallgatják a beküldött pályamunkák ér­tékelését, este pedig a vajai fiatalokkal találkoznak. Ápri­lis 7-én izgalmas felderítőjá­tékon vesznek részt Tarpán, délután koszorút helyeznek el a tiszabecsi kuruc emlék­műnél, végül a mátészalkai Rákóczi úttörőcsapat klub­estjén vesznek részt. Az út­törőtalálkozó utolsó napján, csütörtökön Sárospatakon egész napos program után a pataki vár lovagtermében tartják az őrsvezető-találko­zó záró-összejövetelét.

Next

/
Thumbnails
Contents