Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-30 / 102. szám

Kedves elvtársak! Barátaink! Fiatalok! A Minisztertanács és a SZOT elnöksége köszönetét és elismerését fejezi ki a szerve­zett dolgozóknak, munkásoknak, parasztok­nak, értelmiségieknek, mindazoknak, akik részt vállalva a szocialista munkaverseny­ben, felajánlásokkal, konkrét tettekkel já­rultak hozzá népgazdaságunk negyedik öt­éves tervének teljesítéséhez. Az eltelt öt év alatt a gazdasági épitőmunkában nagy­szerű eredmények születtek, jelentősen gyarapodott és korszerűbbé vált szocialista hazánk gazdasága. Az anyagi források bő­vülése, a munka termelékenységének növe­kedése lehetővé tette dolgozó népünk jólé­tének tervszerű emelését, a kulturális és a szociális ellátás fejlesztését. Az elért eredményekben munkásosztá­lyunk, dolgozó népünk teremtő ereje, a szo­cialista haza felvirágoztatásáért érzett fele­lőssége és alkotó tettei nyilvánulnak meg. A cselekvési szándék, a munkakezdeménye­zések, a helytállás és az áldozatkészség kü^ lönösen jól megnyilvánult és tömegméretű­vé vált pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tisztele­tére kibontakozott munkaversenyben. Mindez nagyszerűen példázza a szerve­zett dolgozók politikai érettségét, növekvő társadalmi elkötelezettségét, közéleti akti­vitását, szocialista céljainkkal való azono­sulását. Ennek az eredményekben gazdag szakasznak az ünnepélyes lezárásához ér­kezve, külön is tisztelettel köszöntjük azo­kat a vállalatokat, munkáskollektívákat, amelyek elnyerték és a napokban vették át a Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zászlóját, a Népköztársaság kiváló brigádja kitüntetést. Az elismerés és a köszönet szavait tol­mácsolva, egyben örömmel üdvözöljük és támogatjuk a dolgozóknak azokat az újabb nagyszerű kezdeményezéseit és versenyvál­lalásait, amelyek az 1976. évi népgazdasági terv megvalósítását, az V. ötéves tervben foglalt célok elérését segítik elő. Különösen «nagyra értékeljük, hogy a szocialista bri­gádok, a munkahelyi kollektívák felismer­ve, hogy a népgazdaság fejlesztésének ered­ményeitől, a munka hatékonyságának javí­tásától függ dolgozó népünk életkörülmé­nyeinek további javítása, belső meggyőző­déssel, önként vállalják a'nagyobb felada­tokat. A mindennapi tettekben így alakul­nak, erősödnek a szocialista emberi érté­kek, ölt testet a szocialista hazafiság. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége felhívja a minisztériumi és a vállalati vezetőket, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselőit és aktivistáit, hogy nyújtsanak cselekvő támo­gatást a dolgozók kezdeményezéseihez, gon­dos munkával, az irányítás és a szervezett­ség javításával biztosítsák a vállalások tel­jesítésének feltételeit, őrködjenek azon, hogy megbecsülés és elismerés övezze az alkotó embert. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÄCSÄNAK ELNÖKSÉGE Zenés ébresztő, felvonulások, majális, tábortűz Gazdag programmal készül megyénk május 1. megünneplésére Gazdag programmal készül megyénk la­kossága a munka ünnepére. Természetesen sok függ az időjárástól, de valószínűleg a borúsabb idő sem fogja elvenni a kedvet a színes, válto­zatos rendezvényeken való részvételtől. Nyíregyházán a hagyo­mányhoz hűen a Sóstón ta­lálhat mindenki kedvére való elfoglaltságot május elsején. Teljes üzemben lesz a vi­dám park, folyamatos műsor várja a látogatókat az ifjúsá­gi parkban, „dalnokverseny” a nagy kiállítási csarnokban. Nyit a melegstrand, vízre bo­csátják a csónakokat. Több ipari és mezőgazdasági üzem dolgozói találkozót tartanak a Sóstón. Kisvárdán a várkert, Máté­szalkán a Ságvári úti sport­telep, Nyírbátorban a Kisme- ző lesz a színhelye a városok egész napos majálisainak. Kulturális bemutatók és sportversenyek, tréfás és ko­moly vetélkedők várják a részvevőket, mindenki megta­lálhatja a neki tetsző szóra­kozást. A megye községeinek nagy részében csak délután kerül sor rendezvényekre — a ta­vaszi mezőgazdasági munkák sürgetnek, a hosszú tél miat­ti csúszás arra készteti sok mezőgazdasági üzem dolgo­zóit, hogy munkával ünne­peljenek. A délután azonban a kikapcsolódásé. Vásárosnaményban szín­pompás felvonulás lesz má­jus elsején. A nagyközség üzemeinek, intézményeinek dolgozói, az iskolák diákjai az Ifjúság útról indulnak és a Szabadság térre érkeznek — itt nagygyűlést tartanak, majd a részvevők üzemük­ben, vállalatuknál találnak szórakozást, sportversenye­ken, vetélkedőkön vehetnek részt. A kisvárdai járásban több községben is rendeznek fel­vonulást — például Mándo- kon, Gyulaházán —, másutt községi ünnepségekre kerül sor. Záhonyban az átrakókör­zet és a község dolgozói kö­zös ünnepségen vesznek részt, s erre a hagyományokhoz hí­ven meghívnak a határ túlsó oldaláról szovjet vendégeket is. A mátészalkai járásban há­rom községben munkás-pa­raszt találkozót tartanak — Öpályi, Jármi -és Nagyecsed termelőszövetkezeteinek tag­jai találkoznak mátészalkai üzemek dolgozóival. Több helyen színes majálist ren­deznek, például Csengerben, Hodászon, Vaján, Tyúkodon. A nyírbátori járás közsé­geinek lakói szombat délutá­ni ünnepségeken és sportver­senyeken vehetnek részt, Má- riapócson három község — Pócspetri, Máriapócs és Kis- léta — lakosai tartanak nagy­gyűlést, majd majálist. Fehérgyarmaton a sportpá­lyán mintegy ezer részvevő­re számítanak a nagyközségi ünnepségen. A járás több községében tartanak május elsejei megemlékezést — Nagyszekeres, Zsarolyán, Kis­szekeres és Nemesborzova la­kosai például a nemesborzo- vai erdőben találkoznak, han­gulatos „kiránduláson”. Je­lentős eseményre kerül sor Cégénydányádon: ifjúsági lé­tesítményt avatnak a község­(Folytatás a 4. oldalon) Két megye népfrontvezetüinek megbeszélése Nyíregyházán A rendezvényen részt vett Sarlós István, az MSZMP PB tagja A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának borsodi és szabolcsi tagjai tartottak megbeszélést április 29-én délelőtt Nyíregyházán. A ta­nácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Gulácsi Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, Gulyás Emilné dr, a népfront megyei titkára és dr. Ladányi József, a Bor­sod megyei tanács elnöke. A megbeszélést dr. P. Sza­bó Gyula, a népfront megyei elnöke nyitotta meg. A nép­frontbizottságok újjáválasz- tásának tapasztalatairól, a kongresszusi előkészületekről Sarlós István tartott vitain­dítót. A népfront főtitkára el­mondta, hogy elkészült a leg­utóbbi kongresszus óta vég­zett munkáról szóló beszá­moló. öt témában a szakbi­zottságok vitaanyagot dolgoz­tak ki — a szocialista demok­rácia, a népi egység, a gazda­ságpolitika, az államigazga­tás, a művelődés kérdései­ről —, melyeket eljuttattak véleményezésre az érdekelt társadalmi és állami szervek­hez. A népfront kongresszusán nyolcszáz teljesjogú küldött és kétszáz meghívott vesz részt. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa júniusban ülést tart, melyen számot ad­nak a népfrontbizottságok új­jáválasztásának tapasztala­tairól, s jóváhagyják a kong­resszuson elhangzó szóbeli referátumot. Sarlós István ezután a nép­frontválasztások politikai ta­pasztalatairól szólt. Az or­szágban 413 ezren vettek részt a népfrontgyűléseken, 28 600-an szólaltak fel. Az ál­lampolgárok több közérdekű kérdéssel foglalkoztak, hiszen a testületek újjáválasztását mindenütt összekapcsolták a negyedik ötéves terv ered­ményeinek ismertetésével és az ötödik ötéves terv általá­nosabb és helyi feladatainak megvitatásával. Közérdeklődést váltottak ki a népfront falu- és városkör­zeti gyűlésein a területfej­lesztési tennivalók. Majdnem mindenütt jelezték a szilárd- burkolatú utak, járdák építé­se iránti igényt, amely sok szállal kapcsolódik a telepü­lések életéhez. Többek között a gyermekek iskolába járását is érinti. Szinte elemi erejű érdeklődés nyilvánult meg — hangoztatta Sarlós István — a törpe vízművek építése iránt, amely a helyi és az or­szágos szervek számára egy­aránt sok feladatot tartalmaz. Visszatérő gondként mond­ták el a felszólalók az áruel­látás javítását. A húsellátás­ról az országos gondok mel­lett a helyi tennivalókat is szóvá tették, köztük az állat- tartási nehézségek elhárítá­sát. Fontos helyet kapott a felszólalásokban az iskolák, óvodák, bölcsődék létesítése iránti igény, a nyugdíjas kor­ba kerülő idősebb emberek­kel való fokozottabb törődés, melyet társadalmi tevékeny­séggel és koncentráltabb anyagi eszközökkel is segíte­ni szükséges. Számos helyen foglalkoztak a falugyűlések résztvevői a művelődési beruházásokkal, amelyeknél arra kell töre­kedni, hogy ne csak a fiata­loknak, hanem a harminc éven felüli lakosságnak is nyújtsanak megfelelő műve­lődési lehetőségeket. Sarlós István vitaindítójá­ban többek között még el­mondta: a népfrontbizottsá­gok ez év végén falugyűlése­ken mindenütt visszatérnek a testületek újjáválasztásakor elhangzott javaslatokra. Vá­laszt szükséges adni minden kérdésre, mert az állampol­gárok bizalmát így lehet to­vább erősíteni. A két megye népfrontveze­tőinek megbeszélésén a tes­tületek újjáválasztásának ta­pasztalataival együtt megvi­tatták a kongresszus napi­rendjére kerülő egyik fontos kérdést is: hogyan segíthetné még eredményesebben a nép­frontmozgalom a gazdaságpo­litikai tevékenységet. A vitát Sarlós István foglalta össze, megköszönve, hogy a részt­vevők hozzájárultak a kol­lektív tapasztalatok érvény- rejuttatásához. Lázár György Zala megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke Za­la megyei látogatásának má­sodik napján, csütörtökön Nagykanizsán felkereste a Kanizsa Bútorgyárat. A gyár­kapuban Nagykanizsa város és a gyár vezetői fogadták a kormány elnökét. Tollár Jó­zsef igazgató tájékoztatta a gyár fejlődéséről és termelé­séről, majd üzemlátogatás következett. A gyár vezetői bemutatták a fa útját a kész bútorig. A Minisztertanácsel­nöke elbeszélgetett a rriodern gépeket kezelő munkásokkal, szocialista brigádtagokkal. Az üzemlátogatás után Lázár György munkásgyűlésen ta­lálkozott a gyár dolgozóival, s átadta nekik a Miniszterta­nács és a SZOT elnökségének Vörös Zászlóját; átnyújtotta a Magyar Népköztársaság ki­váló brigádja cím elnyerésé­ről szóló oklevelet és a bri­gádérmet a Lenin nevét vi­selő famegmunkáló-szabász brigád vezetőjének, Kovács Lászlónak. A Kanizsa Bútorgyár kol­lektívája megérdemelten ju­tott a magas kitüntetéshez. 1969-ben hazai bútorgyáraink közül elsőnek kezdett hozzá a termelést korszerűsítő re­konstrukcióhoz, s ezzel bú­toriparunk egyik legkorsze­rűbb bázisát hozta létre Nagykanizsán. A rekonstruk­cióval az volt a terv, hogy az előző ötéves tervidőszak vé­gére elérjék az évi 450 mil­lió forintos termelési értéket. Ezt a programot azonban ala­posan túlszárnyalták: 1975­ben már 582 millió forint ér­tékben szállítottak bútort a kereskedelemnek. A negyedik ötéves tervidőszak alatt ter­melésük 150 százalékkal emelkedett. 1976-ban tovább növekszik a bútorgyártás: a vásárlók által kedvelt és ke­resett bútorokból 628 millió forint értékűt szállítanak a kereskedelemnek, azaz csu­pán ebben az évben annyi bútort gyártanak Nagykani­zsán, amivel 20 000 lakást le­het berendezni. A munkásgyűlésen bejelen­tették, hogy a gyár kollektí­vája elhatározta az ötödik öt­éves tervidőszak alatt a ter­melőberendezések további korszerűsítésével, az üzem- és munkaszervezés fejlesztésével valamint egy újabb megmun­káló gépsor beállításával százhatvan-6zázhatvanöt mil­lió forinttal növelik az évi termelést. 1978-tól évenként 10 ezer lakószobával gyárta­nak többet, mint ebben az esztendőben. Esztétikailag szebb és jobb funkciójú bú­torokat is akarnak készíteni. Éljen az éurópai béke és biztonság 1 r XXXIII. évfolyam, 102. szám ARA: 80 FILLÉR 1976. április 30., péntek A Minisztertanács és a SZOT elnökségének állásfoglalása A megbeszélés résztvevőinek egy csoportja. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents