Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

1976. április 28. KELET-MAGYARORSZÄG 7 Olvasóink leveleiből Postabontás A kereskedelem tulajdon­képpen csak kifogástalan, vagy a feltüntetett minő­ségi osztálynak megfelelő árut adhat el. (Minőséghi­bás árut csak az erre kije­lölt üzletekben hozhatnak forgalomba), A leggondo­sabb minőségellenőrzés és kereskedelmi munka mel­lett is megtörténik azonban, hogy hibás áru kerül a pultra, melyet a mit sem sejtő vásárló jóhiszeműen megvesz, és csak egy idő után jön rá: pénzéért selej- tet, hibás árut kapott. Gyakran érkezik szer­kesztőségünkbe is levél, melyben felháborodva ír­ják olvasóink, hogy például a néhány napja, vagy hete vásárolt cipőjüknek a tal­pa levált, vagy hogy a sarka kitört, a bőr össze­repedezett. Bosszantók ezek még akkor is, ha ellensú­lyozásukra van egy rende­let, amely szerint gyártási hibák miatt a vásárlók nem károsodhatnak. E joguknak pedig a lehető legegysze­rűbb módon, késedelem, és utánajárás nélkül szerez­hetnek érvényt. (Az is igaz: vannak notórius cse- rélgetők, akik így akarnak „lépést tartani” a divattal.) Előfordul, hogy a hiba már a vásárlást követő nyolc napon belül jelent­kezik. Ekkor a blokk elle­nében a boltban kicseré­lik például a cipőt — és minden olyan árucikket, amelyre vonatkoznak a szavatossági jogok — vagy visszaveszik, és a vétel­árat visszaadják. De a vá­sárló határozott kívánsá­gára meg is javíttathatják, vagy a vételárat, a minő­ségnek megfelelően leszál­líthatják. A hibákat a felfedezéstől számított nyolc nap alatt, de legkésőbb hat hónapon belül teheti szóvá a vásár­ló. Az utóbbiaknál gyakori eset — ezt szintén olvasóink által ismerjük — hogy a boltvezető vitatja, a vevő pedig fenntartja minőségi reklamációját. A vitát a Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet dönti el — sokoldalú vizsgálat alapján — és értesíti az üzletet: a kifogás alapos, vagy alapta- lan. Szoboszlai Károlyné má­tészalkai olvasónk a közel­múltban, talán a vásárlók körében kevésbé ismert, de a boltok gyakorlatában szokásos megoldást kérdő­jelezte meg levelében. Em­líti, hogy novemberben vásárolt egy csizmát, mely­nek a talpa három hónapi viselés után levált. Rekla­mációját az üzletben jogos­nak vélték, és egy fazonban és árban is megegyező csiz­mát kapott. Olvasónk vi­szont félcipőt akart válasz­tani, de kérését elutasítot­ták. „Helyesen jártak-e el?” — kérdezte levelében. Vá­laszunkat megismételjük: helyesen jártak el, mert a rendelet értelmében az árut hibátlanra is kicserél­heti az üzlet, ha erre a ki­fogásolás alkalmával azon­nal lehetősége van. El kell ismerni: a vásár­lók jogosan háborodnak fel a „selejt bosszúján”, s a ke­reskedelemben dolgozók úgyszintén, hiszen rájuk is pluszmunkát ró. Hogy le­hetne ezt elkerülni? Ügy, ha egyáltalán nem, vagy kevesebb volna a selejt. Ez azért is fontos volna, mert a legszebb cikk is ak­kor lesz igazán kelendő, ha jó minőségű. Soltész Agnes „Értesítés’ A közelmúltban a helyi autóbuszjárat utasait a kö­vetkező szövegű cetlivel lep­te meg a Volán vállalat: „Ér­tesítjük a T. utazóközönséget, hogy a 7036. sz. autóbuszvo­nalon Nyíregyháza—Oláhrét, Dózsa Tsz major viszonylat­ban meghirdetett járatokat 1976. április 23-tól kezdődő­en közlekedtetjük”. A válla­lat figyelmessége dicséretet érdemel, de ami a szöveg közérthetőségét illeti, arról már korántsem mondhatjuk el ugyanezt. Az utasok a 7036-os számmal aligha let­tek tájékozottabbak. Legfel­jebb csak azok tudhatták, hogy a császárszállási üdülő­telepről van szó, akiknek ott víkendtelkük van, ismerik ezt a vidéket és tudják, hogy ide a nyári időszakban, rendsze­res autóbuszjáratot indít a Volán vállalat. De hogy ez honnan indul és milyen idő­közönként, az az értesítésből nem derül ki. Ilyen „viszony­latban” tehát tájékozatlan maradt a T. utazóközönség, — írja SÁ. Visszamaradt... Nyíregyházán a 3-as autó­busz Stadion utcai megállóján nál valamikor volt egy sze­méttároló. Igen megviselt ál­lapotban volt, s egyáltalán nem illett a környezetbe. Végre elvitték. A tartórúdja viszont ott maradt, melyre nemigen figyelnek oda a já­rókelők, ha sietnek, szalad­nak az autóbuszhoz. Az el­múlt napokban is az egyik utas megbotlott és elesett benne. Jó lenne, ha eltávolí­tanák a vasdarabot, amíg ko­molyabb balesetet nem okoz, — írja Kovács Ferenc nyír­egyházi olvasónk. Nem becsülik? Jósavárosban a posta nyil­vános telefonokat létesített. Nagyon sokat jelentett ez az itt lakóknak, azonban még­sem vigyáznak rá. A Korányi Frigyes utcában az első to­ronyháznál lévő telefonfülkét már teljesen tönkretették. Az ajtaját hosszú idők óta nem lehet bezárni, az ablaka is be van törve. Érthetetlen, miért nem vigyáznak a lakók a már meglévő telefonfülkékre, amikor az ő érdeküket szol­gálja, — írja Fügedi Imre. Tele törmelékkel Sóstón a Kincs utcában la­kom, — írja Hajzer Erzsébet. A Tölgyes utcán járok el rendszeresen, s mindig meg­csodálom az utcában lévő szociális otthon korszerű épü­letét, parkját. A lakói szíve­sen sétálgatnak a szép kör­nyezetben. Azonban az utca már nem nyújt ilyen lát­ványt: tele van törmelékkel, s bizony ha az otthon lakói nagyobb sétára készülnek, nehéz az utcából kijutniuk. Ügy gondolom, nagyobb fi­gyelmei kellene erre az utcá­ra fordítani, tekintettel az idős emberekre. MAR KORÁBBAN SZÖVÄ TETTÜK, hogy az új Zá­hony—Zsurk út záhonyi szakaszán az úttestben hagytak egy villanyoszlopot, amely zavarta a közlekedést. Az il­letékesek intézkedtek, az oszlopot kivették. Ezzel az ügy azonban még nem ért véget. Az oszlop helye még ott van, s a balesetveszély továbbra is fennáll. Vajon meddig fog még ott tátongani ez a nagy gödör? — míg komolyabb baleset nem történik? Jó lenne ezt elkerülni. H. J. Tej — zárás után Fehérgyarmaton 25-én reggel nagyon sokan vártak a tejbolt előtt, hogy megérkez­zen a tej. Annál is inkább, mivel már az előző nap dél­után sem lehetett sehol tejet kapni. Ezért sok család arra számított, hogy vasárnap szerzi be a szükséges mennyi­séget. A tej azonban csak 10 óra után érkezett meg. Erre a lakosság már nem nagyon számít, mivel a bolt hivata­losan csak 9 óráig van nyit­va. Nem tudjuk, miért feled­keztek meg a vasárnapi tej- szállításról, amikor a bolt ve­zetője a számlára rá is írta, hogy reggel 6 órára kéri a te­jet. Mások gondatlansága miatt miért kell a sok kis­mamának idegeskednie, hogy gyermekének mit ad enni? — írja Cs. Z.-né Fehérgyarmat, Rákóczi utcai lakos. Legázolják Szerkesztői üzenetek Fekete Andrásné beszte­rcei, Balázsi Bakó István mátészalkai, Ónodi Jánosné mátészalkai, Zsiga János nyíregyházi, özv. Kovács Pálné kisvárdai, Szász Lász- lóné porcsalmai, Babinecz Bertalanná kisvárdai, Le­lesz Péter újfehértói, Gor- zó Mihály jármi, Sági Lajos botpaládi lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Kosztyú János nyírkátai olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Sata József pusztadobosi lakost a községi tanács tá­jékoztatta, hogy az ingatla­na mellett elhúzódó vízel­vezető árkot betemetni nem lehet, de a kerítést megépítheti az ároktól 50 centiméteres távolságra. özv. Vacsó Károlyné ópá- lyi lakosnak sajnos nem jár az özvegyi nyugdíj. Linzenbold József nyír- bogdányi lakost a nyugdíj- folyósító igazgatóság tájé­koztatta, hogy 1976-ban 840 órát dolgozhat nyugdíjá­nak zavartalan folyósítása mellett. Ha a termelőszö­vetkezetben foglalkoztatják fizikai munkakörben, úgy 1260 órát dolgozhat. A le­dolgozott órákért járó mun­kadíj megszabása a mun­káltató hatáskörébe tarto­zik. Puhl Ferencné nyíregy­házi olvasónknak üzenjük, hogy a Zrínyi Ilona utcán lakó gyerekek a Sóstói út 3. szám alatt lévő gyermek­szakrendeléshez tartoznak. Az utóbbi napokban töb­ben érdeklődtek szerkesz­tőségünktől, hogy változik-e a heti munkarendjük azok­nak, akiknek most, május elsején egyébként is szabad szombatjuk volna? Tájé­koztatásul elmondhatjuk, hogy nem változik a mun­karend. A május elsejét megelőző pénteki napon mindenkinek, a szokásos munkaidő szerint kell dol­goznia. Jósavárosban indult el az idei fásítási akció. A Május 1. téren a lakók is segítettek a szép park létrehozásában. A kertészeti és parképítő vál­lalat is mindent megtett és tesz annak érdekében, hogy ez az új lakótelep egyre szebb legyen. Vannak azon­ban, akik semmibe sem ve­szik mások munkáját. Már tavaly a toronyházak körül elültetett fűvön keresztül gá­zoltak az autók, a keréknyo­mok ma is láthatók. Legu­tóbb most 27-én reggel, egy munkásokat szállító autóbusz követett el hasonló parkron­gálást. A friss, zsenge fűvön fordult meg, noha a parkoló­helyen ezt nyugodtan megte­hette volna. A kivitelező vál­lalat jobban oda figyelhetne arra, hogy a gépkocsivezetők ne tegyék tönkre a kertészeti vállalat és a lakosság mun­káját, — teszik szóvá a Má­jus 1. tér lakói. „Megszüntetjük...” „Járatják a motort” cím­mel megjelent panaszt ki­vizsgáltuk, s az alábbiakat állapítottuk meg: a pana­szosnak igaza van, a problé­mát a nyíregyházi üzemünk rossz járatszervezése és a gépkocsivezető fegyelmezet­len magatartása okozta. Ezek megszüntetése érdekében nyíregyházi üzemünk azon­nal intézkedett. Szabolcs megyei Tejipari Vállalat Nyíregyháza Visszafizetik Február 4-én jelent meg Serflek Ilona nyíregyházi la­kos panasza, amelyben az Asztalos János utcai lakások lakbérét kifogásolja. Való­ban: a felújítás után az elek­tromos hőtároló beüzemelé­sét a kapcsolóóra hiánya miatt nem tudtuk elvégezni, így a kivetett lakbér nem a komfortfokozatnak felelt meg. Vállalatunk a befizetett lakbérkülönbözetet vissza­menőleg 1974. július 1-től a panaszos számára jóváírta. Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat Nyíregyháza Sártenger „Sártenger” címmel jelent meg a Kisvárda—Vásárosna- mény közötti összekötő úttal kapcsolatos panasz. Az Ár­pád utcát már több mint 10 éve építettük át. A kivitele­zés időszakában a helyi kö­rülmények a vízelvezetés megoldására a negatív kutas rendszert tették indokolttá. Ezek a kutak azonban ma már egy kiadós eső után nem tudják biztosítani a megfelelő vízelvezetést. Az eddig felvetődött panaszok alapján a víztelenítés meg­oldását tervbe vettük, de a kivitelezésre anyagi fedezet hiánya miatt csak 1977-ben kerülhet sor. KPM Közúti Igazgatóság Nyíregyháza A gondozási díjról Meglehetősen közismert tény, hogy a szociális otthon­ban elhelyezettek után a hozzátartozók gondozási díjat kötelesek fizetni, azonban kevésbé ismert az, hogy milyen jogcímen áll ez a fizetési kötelezettség és mekkora annak mértéke. Ugyancsak fontos tudni, hogy ki jogosult megál­lapítani a gondozási díjat, milyen jogorvoslatnak van he­lye és a gondozási díj fizetési kötelezettség milyen össze­függésben van a szülőtartásdíjjal. Ilyen problémával fordult hozzánk L. M. (kérte, hogy nevét ne írjuk ki), aki előadta, hogy apja szociális otthon­ban nyert elhelyezést, miután semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik, házastársa meghalt, őt, mint egyetlen gyermeket kötelezte a városi tanács egészségügyi osztá­lya, hogy havi 580 forint gondozási díjat fizessen meg. A határozat ellen fellebbezéssel élt, előadva, hogy ő apjának első házasságából származik, apja kétéves korában el­hagyta őt és édesanyját, tartásdíjat nem volt hajlandó fi­zetni, bár azt megítélték, de a behajtása lehetetlenné vált, tudomása szerint emiatt börtönbüntetésre is ítélték az ap­ját, így igazságtalannak tartja azt, hogy ő fizessen az ap­ja után, akit ráadásul 27 éve nem is látott. Fellebbezése eredményre nem vezetett, a határozatot helyben hagyták, a bírósághoz fordult, ott azonban azt közölték vele, hogy emiatt a tanács ellen nem indíthat pert, a gondozási díj megállapítása nem tartozik bírói útra. „ ?IYasónk sérelmesnek tartja ezt a döntést és meg­győződése, kell lenni valamilyen lehetőségnek, hogy iga­zát bebizonyíthassa. Megfelel a valóságnak, hogy a gon­dozási díj megállapítására a 4/1972. EüM. számú rendelet értelmében az államigazgatási hatóság a jogosult, azon belül is az illetékes egészségügyi osztály. A gondozási díj fizetésére való kötelezés rangsora általában ugyanaz, mint az egyéb tartás vonatkozásában, az adott esetben elsősor­ban a házastárs köteles fizetni, ha házastárs nincs, vagy fizetésképtelen, úgy a leszármazók, tehát gyermekek, uno­kák, anyagi helyzetük arányában. .. Ebből kitűnően a gondozási díj és a szülőtartásdíj Kozott igen szoros összefüggés van, ennek ellenére a ta- nacs abban a kérdésben nem jogosult dönteni, hogy a szo­ciális otthonban elhelyezett szülő a tartásra érdemes-e, vagy sem. E vonatkozásban a Családjogi Törvény 60. §. (3) bek., valamint a Legfelsőbb Bíróság 8. sz. irányelve az irányadó és a hivatkozott jogszabály kimondja, hogy nem jogosult tartásra az a nagykorú, aki magatartása miatt arra érdemtelenné vált. Mint fentebb említettük, az államigazgatási szerv azonban nem tartásdíjat állapít meg, hanem gondozási díjat, éppen ezért az érdemtelenség elbírálása kizárólag a bíróság hatáskörébe tartozik. Helyesen közölték azt, hogy az államigazgatási határozat bírói úton nem támadható meg, ebben az ügyben nem is az államigazgatási határo­zat ellen kell pert indítani, hanem a gondozott ellen és a bíróságtól annak megállapítását kell kérni, hogy a gon­dozott a tartásra érdemtelen. Ha ilyen ítélet születik, az kötelező az államigazgatási hatóságra is és ■_ ndozási díj fizetésére nem lehet kötelezni azt a személy akivel kap­csolatosan az érdemtelenség megvalósult. Az lamigazga- tási hatóságnak joga van viszont arra, hogy mint érde­kelt fél, a Pp. 54 §. (1) bek. alapján beavat!: zzék a perbe annak érdekében, hogy a szociális otthonba elhelyezett személy nyerje meg a pert. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents