Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-03 / 80. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. április 3. Kongresszus a nemzetköziség jegyében Ünnepi gyűlés Moszkvában Művészeti díjak átadása A lapos munkát végeztek a bolgár kommunisták legfelső fórumának résztvevői. Ha egyetlen kulcsszóval próbálnánk jellemezni mindazokat a felszólalásokat, amelyek a kongresszus emelvényén elhangzottak, ezt mondhatnánk: internacionalizmus. A bolgár kommunisták — ez világosan és egyaránt kitűnt a párt vezetőinek vidéki szervezetei küldötteinek a szavaiból — a nemzetközi kommunista mozgalom tevőleges részének tekintik pártjukat; a fejlett szocialista társadalmat, a többi szocialista országgal összefogva, a Szovjetunióval való minden oldalú közeledés alapján kívánják felépíteni. A kongresszuson felszólaló külföldi vendégek többsége ugyancsak az internacionalizmus szellemében fejtette ki pártja álláspontját az időszerű kérdésekről. A küldöttek hosszan tartó tapsa is jelezte, milyen forró helyesléssel és egyetértéssel fogadta a kongresszus a magyar pártküldöttség vezetőjének, Kádár Jánosnak az üdvözlő beszédét, aki egyebek között kijelentette: az MSZMP internacionalista hagyományaihoz híven a jövőben is támogat minden olyan törekvést, amely a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—leninista egységét, összeforrottságát szolgálja. A haladó erők tapasztalataira jellemző, hogy felszólalásában a „proletár internacionalizmus” kifejezést használta sok afrikai vendég is, akinek pártját nem sorolják (vagy még nem sorolják) a nemzetközi kommunista mozgalomhoz. Bizonyos, hogy ebben nem kis szerepet játszik az az önzetlen politikai és gazdasági támogatás, amelyet a szocialista államok nyújtanak országaiknak és nem utolsósorban a legutóbbi angolai események, amikor is a Szovjetunió és Kuba internacionalista segítségével sikerült visszaverni a nemzetközi reakció katonai beavatkozását. E z az internacionalista szellem hatotta át a kongresszust akkor is, amikor a belső feladatokról, a gazdasági és a társadalmi célokról tárgyalt. A népgazdaság fejlesztésének problémáit jóformán valamennyi szónok összekapcsolta a szovjet tapasztalatok tanulmányozásával és felhasználásával, a szocialista integráció komplex programjával. Hozzá kell tennünk: a kongresszus valóban imponálóan nagy feladatokat, gyors ütemű fejlesztést irányzott elő a következő Időszakra. 1976 és 1980 között a nemzeti jövedelem tervezett növekedése nemcsak tartja az előző ötéves tervidőszak magas ütemét (46 százalék), de meg is haladja azt. (48— 52 százalék az előírás.) Joggal állapította meg a Központi Bizottság beszámolója, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének dinamizmusát tekintve Bulgária ma a világelsők közé tartozik. Emellett a kongresszuson jóváhagyott irányelvek a nemzeti jövedelemből a fogyasztási alapra jutó részt mintegy 72 százalékban szabják meg, vagyis olyan arányban, hogy a nehézipar továbbra is kiemelt fejlesztése mellett elegendő pénz jusson az életszínvonal emelésére is. Alapvetően ez határozza meg az ipar és a mezőgazdaság fejlesztési ütemét. Mindamellett a beszámolókban, felszólalásokban nem annyira a termelés növelésének mennyiségi, mint inkább minőségi kérdései kerültek előtérbe. Gazdasági és helyi vezetők nyiltan és önkritikusan beszéltek arról, hogy a náluk gyártott termékeknek csak viszonylag kis hányada éri el a nemzetközi színvonalat. A vita, az elemzések tárgya éppen az volt, hogyan lehet és kell növelni a következő időszakban a bolgár népgazdaság hatékonyságát és javítani termékeinek minőségét. Az elképzelések, a teendő intézkedések egész sorát ölelték fel, a technológiai fegyelem megszilárdításától a tudományos eredmények gyorsabb bevezetésén át egészen a gazdaságirányítás tökéletesítéséig. A Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusán folytatott mélyreható vita középpontjában a feladatok optimális megvalósításának hogyanja állt, ugyanakkor teljes volt az egyetértés minden elvi kérdésben. A kongresszus küldöttei valamennyi határozatot egyhangúlag hozták meg és nyilvánvaló, hogy a következő hetekben, hónapokban a bolgár kommunisták, dolgozók egységesen látnak hozzá a feladatok megvalósításához. Kádár János cikkei és beszédei Magyar könyvhét Moszkvában A szovjet fővárosban kiadták Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának válogatott cikkeit és beszédeit. Az 1970—75-ös időszakot felölelő válogatás orosz nyelvű fordításával a moszkvaiak pénteken ismerkedhettek meg a hagyományos tavaszi magyar könyvhét megnyitása alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának beszéd- és cikkgyűjteményét magyar társadalompolitikai és társadalmi-gazdasági témájú fordítások egészítik ki. Ezek kiadási példányszáma a háború utáni időszakban meghaladta a kétmilliót. Legutóbb jelent meg a Szovjetunióban az MSZMP XI. kongresszusa dokumentumainak és anyagainak gyűjteménye. A pénteken megnyílt kiállítás látogatottsága azt bizonyítja, hogy a Szovjetunióban rendkívül népszerű a magyar irodalom. A Szovjetunióban eddig körülbelül 3100 különböző című magyar könyvet adtak ki, ösz- szesen 35 millió példányban. A Szovjetunióban megjelent magyar irodalmi termékeket egyébként 34 nemzetiségi nyelvre fordították le. Magyar könyvnapokat rendeznek Moszkván kívül Le- ningrádban, Don-Rosztovban, Tambovban, Omszkban, Jos- kar-Oleban, valamint Ung- várott. Moszkvában, a Szovjet Szakszervezetek székházának dísztermében pénteken ünnepi gyűlést tartottak április 4-e, Magyarország felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából. A megemlékezésen jelen volt Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Konsztantyin Katyusev, az SZKP KB titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának több tagja, valamint a szovjet baráti társaságok szövetsége és a Szovjet-Magyar Baráti Társaság vezetőségének számos képviselője. Részt vett az ünnepi gyűlésen Barinkai Oszkár, az 'MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, az MSZBT elnökségének tagja is, aki a Magyar-Szovjet Baráti Társaság küldöttségének élén érkezett a szovjet fővárosba. L. I. Oszipenko, az SZMBT alelnöke, a Szovjetunió vegyipari miniszterének első helyettese beszédében méltatta azokat az eredményeket, amelyeket hazánk a felszabadulás óta eltelt harmincegy év alatt elért. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Magyarország barátsága továbbra is töretlenül fejlődik, kapcsolataink az élet minden teKoszorúzási Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából pénteken megkoszorúzták azoknak a katonahősöknek a sírjait ,emléklékműveit, akik a második világháborúban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. A koszorúzási ünnepségek katonai díszpompával zajlottak le, a kegyeletes megemlékezések színhelyén katonai díszegységek sorakoztak fel, csapat- zászlóval. A rákosligeti temetőben a tornán hősök síremlékénél helyezték el a hála és a megemlékezés virágait. A román és a magyar himnusz elhangzása után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Kárpáti Márta és Úszta Gyula, az az Elnöki Tanács tagjai koszorúztak. A román nagykövetség részéről loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság nagykövete, C. Cimbru nagykövetségi tanácsos, valamint I. Puscas ezredes, katonai és légügyi attasé koszorúzott. Koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken délelőtt Harkányban, a bolgár hősök emlékművénél. A néphadsereg pécsi díszegységének tisztelgése, majd a bolgár és a magyar himnusz után, induló hangjai mellett kezdődött meg a koszorúzás. Az Elnöki Tanács nevében Bióker Ignác és Nánási László, az Elnöki Tanács tagjai, a kormány képviseletében dr. Korom Mihály igazságügy miniszter és Roska István külügyminiszter-helyettes, a Bolgár Népköztársaság részéről Hriszto Markov követtanácsos, ideiglenes ügyvivő, Todor Dacsev vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé, a Budapesten akkreditált diplomáciai testület képviseletében dr. Václáv Moravec csehszlovák nagykövet. dr. Vitomir Gasparovics jugoszláv . nagykövet, Frantisek. Benko ezredes, csehszlovák katonai és légügyi attasé, Jo- vo Antelj ezredes, katonai és légügyi attasé koszorúztak. A solymári angol katonai temetőben a felszabadító harcok során elesett angol, ausztrál, kanadai, lengyel és új-zélandi katonák emlékművét koszorúzták meg. A nemzeti himnuszok elhangzása után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Somogyi József és dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagjai helyezték el a megemlékezés virágait. A kormány képviseletében dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági rületére kiterjednek. Beszéde végén sok sikert kívánt a magyar népnek a szocializmus építése során felmerülő további feladatok eredményes megoldásához. Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete beszédében meleg szavakkal emlékezett meg azoknak a szovjet katonáknak a hősiességéről, akik részt vettek a fasizmus szétzúzásában, hazánk felszabadításában. Méltatta a Szovjetunió testvéri segítségét, amelyet Magyarország újjáépítéséhez, az új szocialista Magyarország megteremtéséhez nyújtott. Az ünnepi gyűlésen felszólalt még a moszkvai egyes számú óragyár (az SZMBT kollektív tagja) egyik munkása és a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem egyik hallgatónője is. Magyarország felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából megemlékezéseket tartottak a Moszkva környéki Kupavna finomposztógyárban, több moszkvai üzemben és intézménynél, valamint az SZKP KB mellett működő társadalomtudományi akadémián is. Ünnepségek voltak Minszkben és más szovjet városokban is. ünnepségek és élelmezésügyi miniszter és Nagy János külügyminiszterhelyettes koszorúzott. Nagy-Britannia és Észak- Irország Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének koszorúját J. Wilson nagykövet, K. J. H. Reynolds alezredes, véderő és katonai attasé, valamint R. G. Reekie alezredes, légügyi attasé helyezte el. A Budaörsi úton a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművét koszorúzták meg. Az amerikai himnusz elhangzása után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Somogyi József és dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagjai helyezték el a megemlékezés virágait. A kormány képviseletében dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Nagy János külügyminiszterhelyettes koszorúzott. Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének koszorúját E. V. McAuliffe nagykövet, R. C. Mudd tanácsos, P. G. Adams ezredes, véderő és katonai attasé, valamint J. H. Edgar alezredes, légügyi attasé helyezte el. A Magyarország szabadságáért életüket áldozott jugoszláv hősök emlékművénél, Beremenden koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken, hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából. A néphadsereg díszegységének tisztelgése, majd a jugoszláv és a magyar Himnusz elhangzása után induló hangjai mellett kezdődött meg a koszorúzás. Az Elnöki Tanács nevében Pióker Ignác és Nánási László, az Elnöki Tanács tagjai, a kormány képviseletében Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter és Roska István külügyminiszter-helyettes, a budapesti jugoszláv nagykövetség részéről dr. Vitomir Gasparovics nagykövet, Jovo Ántelj ezredes katonai és légügyi attasé, a diplomáciai testület képviseletében dr. Václav Moravec csehszlovák nagykövet, Hriszto Markov követtanácsos, ideiglenes ügyvivő, Frantisek Benko ezredes, csehszlovák katonai és légügyi attasé, Todor Dacsev, vezérőrnagy, bolgár katonai és légügyi attasé koszorúzott. Az ünnepség a díszőrség tisztelgésével és áz Interna- cionálé hangjaival ért véget. Péteken az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen kiosztották az 1976. évi „kiváló” és „érdemes művész” címeket, öten kapták a kiválót és 34-en az érdemes művész címet. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöké, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Orbán László kulturális miniszter és dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A kitüntetéseket dr. Orbán László kulturális miniszter adta át. Beszédében a többi között hangsúlyozta: — Hagyomány és jelkép is a kitüntetések április 4.-éhez kapcsolódó átadása. Jelkép kettős értelemben: kifejezése ez a művészet, a művészek iránti bizalomnak, annak, hogy hazánkban az alkotó, újat teremtő embert társadalmunk megbecsüléssel övezi, annak, hogy a művészet, a művészek szocialista életünk, építésünk aktív részesei. De emlékezés a mai alkalom országunk, népünk felszabadulására és benne a kultúra, a művészet felszabadulására. Mert az ország felszabadulása szabadságot jelentett az igaz, a haladó művészet számára is, lehetőséget adott a hazát, az embert szebbé formáló művészek alkotó munkájának kibontakoztatására, szabadságot és lehetőséget, hogy művészetük eljusson a néphez. A nemzet, s benne a nemzet művészete, művelése és művelődése lépett 31 évvel ezelőtt története új szakaszának küszöbére. Ez alatt a több mint negyedszázad alatt országépítő, szocialista életünkért küzdő, harcoló új embert, emberi eszméket formáló művésznemzedék nőtt fel. Olyan évtizedek voltak ezek, amelyekről valameny- nyien jól tudjuk, hogy hibák, torzulások, társadalmi megrázkódtatás is nehezítették az emelkedés útját. Küzdelmes éd szép harmincegy esztendő volt ez, amely alatt művészeti életünk a jövő számára maradandó értékekkel gyarapította szocialista hazánkat. Történelmi három évtized a nemzet műveltségének gazdagodásában is. A kettő együtt, a csúcsok magassága és az alapok szélessége, a nép műveltségi szintjének emelkedése jelzi igazán szocialista, nemzeti kultúránk gazdagságát. — Történelmünk során sohasem volt olyan reális lehetőség mű és közönség tömeges találkozására és élő egymásra hatására, mint ma a szocializmusban. Az igazi értelmes alkotó munka inspiráló feltételeit teremtette meg népünk, de egyúttal hagy felelősséget is rótt az alkotókra; felelősséget az igazság — szocialista valóságunk, céljaink, eszméink történelmi igazsága — iránt, felelősséget és feladatot a művészeti alkotások milliók közti elterjesztésére. Olyan folyamat ez, amely csak a szocializmus talaján bontakozhat ki, válhat tánsadalmat, embert formáló erővé. ★ Pénteken a Fészek klubban rendezett ünnepségen adták át az idei irodalmi és művészeti díjakat. A Kulturális Minisztérium képviseletében dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes nyújtotta át az elismerő kitüntetéseket. Tizenegyen kapták meg a József Attila-, hatan az Erkel Ferenc-, tizenöten a Munkácsy Mihály-díjat, tizen a Balázs Béla-, nyolcán a Liszt Ferenc-, tizennégyen a Jászai Mari-díjat. Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi (Folytatás az 1. oldalról) berendezések, amelyeknek aránya 50-ről 54 százalékra emelkedik, míg a fogyasztási cikkek 20 százalékban részesednek szocialista exportunkból. A vegyipari termékek 3,5 százalékos részaránya még mindig alacsonynak tekinthető. Az importban is a gépek és berendezések alkotják a legjelentősebb kategóriát, részarányuk 39-ről 43 százalékra emelkedik. Népgazdaságunk számára rendkívül fontosak a szocialista országokból importált fűtőanyagok, ásványi nyersanyagok, fémek, amelyek 1980-ban szocialista importunknak már 32 százalékát alkotják. Tovább bővül a termelési együttműködés. Az öt év folyamán előirányzott exportunknak 22, importunknak pedig körülbelül 11 százaléka bonyolódik le szakosítási és kooperációs megállapodások alapján. Áruforgalmunk 1976-ban és a következő években is töretlenül fejlődik. Az export 18, az import 13 százalékos bővítésében állapodtunk meg erre az évre, vagyis kivitelünk megközelíti a 3 milliárd, behozatalunk pedig meghaladja a 3,2 milliárd rubelt. Mind rövid, mind hosszú távon továbbra is legfontosabb partnerünk a Szovjetunió. 1976 és 1980 között 8,4 milliárd rubel értékű árut expor_ tálunk a Szovjetunióba és onnan 8,6 milliárd rubelért vásárolunk különféle termékeket. A megállapoMinisztériumban dások lehetővé teszik, hogy a szükséges energia és nyersanyag döntő részét változatlanul a Szovjetunióból szerezzük be. Az idén a Szovjetunióval bonyolítjuk le a rubelelszámolású forgalomnak csaknem 60 százalékát. A Szovjetunióba irányuló exportunknak 24 százaléka szakosított termék. Ezen belül is a legjelentősebb az autóbusz, amelyből 1980-ig évente legalább hatezret szállítunk. A Szovjetunió területén eszközölt korábbi beruházási hozzájárulásaink eredményeként a következő években bővül nyersanyagimportunk. Már az idén megkezdődik az ammóniumfoszfát, 1979-ben pedig a cellulóz, valamint a vasérctartalmú anyagok szállítása. Az oranburgi gázvezeték beruházásainak eredményeként 1979-ben 1,6 milliárd köbméterrel több földgázt vásárolhatunk. Az NDK-val öt év alatt 54 százalékkal bővül áruforgalmunk, amely eléri majd a 4,9 milliárd rubelt, ebből az idei forgalom várhatóan 900 millió rubel körül alakul. Csehszlovákiával 45 év alatt 40, Lengyelországgal 45 százalékkal növeljük a forgalmat, amely eléri majd a 3,9, illetve a 2,6 milliárd rubelt. Romániával 1,4 milliárd rubeles forgalomban állapodtunk meg, vagyis árucserénk 90 százalékkal lesz magasabb, mint az előző öt évben. A Bulgáriával megkötött egyezmény értelmében az 1980-ra várható forgalmunk 40 százalékkal lesz magasabb az 1975. évinél.
