Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-27 / 99. szám

Budapestre érkezett dr, Lubomir Strougal Megkezdődtek a magyar- csehszlovák tárgyalások Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hétfőn hivata­los, baráti látogatásra Ma­gyarországra érkezett dr. Lu­bomir Strougal, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke. Dr. Lubomir Strougal kísé­retében Budapestre érkezett Andrej Barcák szövetségi kül­kereskedelmi miniszter, Fran- tisek Krajcir, a szövetségi külügyminiszter első helyet­tese, Karol Ujházy, az Álla­mi Tervbizottság elnökhelyet­tese. A csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített Fe­rihegyi repülőtéren a vendé­gek fogadására megjelent Lázár György, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Biró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter, dr. Orbán László kulturális miniszter. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, s a politikai, a gazdasági, kulturális élet több más 'vezető személyisé­ge. Jelen volt a fogadásnál dr. Václav Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és Ba- rity Miklós, a Magyar Nép- köztársaság prágai nagykö­vete. Dr. Lubomir Strougal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság szövetségi kormányának elnöke és kísérete hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzás után — Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes és Barity Miklós, a Magyar Nép- köztársaság prágai nagyköve­te társaságában — a főváros nevezetességeivel ismerke­dett. Hétfőn délután a Parla­ment minisztertanácsi termé­ben megkezdődtek a magyar —csehszlovák hivatalos tár­gyalások. A magyar tárgyaló csoport vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, tagjai: dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­Vietnam csaknem húszmil­lió választópolgára vasárnap forradalmi, ünnepi légkörben járult az urnák elé. Az eddig közölt adatok szerint Hanoi­ban a lakosság 99,82 százalé­ka tett eleget állampolgári kötelességének, de egyes pe­remvárosokban 100 százalék volt a szavazási arány. A hétfő reggeli lapok cím­oldalon számolnak be a neve­zetes nap eseményeiről. A Nhan Dán vezércikke megál­lapítja, hogy a választásra tér, dr. Hetényi István, az Or­szágos Tervhivatal állam­titkára, Roska István külügy­miniszter-helyettes és Barity Miklós, a Magyar Népköz- társaság prágai nagykövete. A csehszlovák tárgyaló cso­portot dr. Lubomir Strougal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság szövetségi kormányának elnöke vezeti, tagjai: Andrej Barcák szövetségi külkeres­kedelmi miniszter, Frantisek Krajcir, a szövetségi külügy­miniszter első helyettese, Karol Ujházy, az állami terv­bizottság elnökhelyettese és dr. Václav Moravec, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. minden eddiginél demokrati­kusabb légkörben került sor és április 25-e emlékezetes napként kerül be a vietnami nép és forradalom történel­mébe. A választás demonstrá­ció volt az egység és a szocia­lizmus mellett. A lapok hírül adták, hogy az ország más városaiban, így Huéban, Da Nangban és Nha Trangban is jó hangulatban folytak és a kora délutáni órákban be is fejeződtek -a' választások. Szavazás az egység, a szocializmus mellett Meghalt Grecsko marsall Moszkvában nekrológot adtak ki azzal kapcsolat­ban, hogy hétfőn életének 73. évében hirtelenül el­hunyt Andrej Grecsko marsall, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldötte, a Szovjetunió kétszeres hő­se, honvédelmi miniszter. A nekrológot Brezsnyev, Koszigin, Podgornij, továb­bá más szovjet politikai és katonai vezetők írták alá. Andrej Grecsko személyé­ben a szovjet nép, a hadse­reg és a flotta harcosai a kommunista párt és a szov­jet állam jeles személyiségét, a Szovjetunió fegyveres erői építésének egyik aktív része­sét, kiemelkedő hadvezért, a Nagy Honvédő Háború dicső hősét, vesztették el, aki egész életét a szocialista állam vé- - delmi képessége megerősíté­sének és a szocialista állam megvédésének szentelte, el­vesztették hű fiát, a kommu­nista pártnak, amelynek 1928 óta tagja volt, — hangzik a nekrológ. Andrej Grecsko 1903-ban született az Orosz­ország déli részén lévő Rosz- tov város közelében, parasz­ti családból. Tizenhatéves if­júként önként belépett a Vörös Hadseregbe és bátran harcolt a szovjet hatalom el­lenségei ellen. Azóta — álla­pítja meg a nekrológ — éle­te elszakíthatatlanul egybe fonódott a szovjet állam fegyveres erőivel, s annak soraiban dicső harci utat tett meg, amíg vörös katonából a Szovjetunió marsallja lett. Andrej Grecsko tevéke­nyen részt vett a párt- és a társadalmi-politikai életben. Többször megválasztották az SZKP Központi Bizottságába. 1973. áprilisától Andrej Grecsko tagja volt az SZKP KB Politikai Bizottságának. Andrej Grecskónak kétszer adományozták a Szovjetunió Hőse címet, s kitüntették'szo- cialista és más államok ér­demrendjeivel. Választás Portugáliában A lisszaboni országos sza- vazat-összeszámláló központ­ban hétfőn este befejeződött a voksok összeszámlásása és értékelése, de a nemzetgyű­lési választások hivatalos végeredményét csak kedden teszik közzé. Négy képviselői mandátum kivételével már valamennyi parlamenti szék gazdára talált. (A hiányzó négy mandátum a külföldön leadott szavazatok alapján oszlik meg a pártok között, s ezek az eredmények még nem ismeretesek.) A hétfő estig is­meretessé vált hivatalos ada­tok szerint a következő ered­mény született: elért 1975-ös szavazat­a mandátumok szavazat­arány megoszlása arány szocialista párt 35,01 106 37,87 28,38 demokratikus néppárt (PPD) 24,01 71 demokrata szocialista centrum (CDS) 15,87 14,59 41 7,85 12,53 kommunista párt 40 Zalka Málé-emlékkiállítás és múzeumavatás Mátészalkán Képünkön: Ekler György, Garamvölgyi József, Gyúró Imre és dr. Forgács András megtekintik a kiállítást. (H. J. felv.) Vasárnap Mátészalkán a Zalka Máté-emlékkiállítás ünnepélyes megnyitásával avatták fel a Szatmár Mú­zeumot, amely egy megürese­dett, kétszintes épületben ka­pott rendeltetéséhez méltó otthont. Ezzel megoldódtak a város ilyen irányú gondjai, hiszen hosszú időn át a lelkes patrióták által összegyűjtött értékes múzeumi anyagok megfelelő tárolására sem volt meg a lehetőség. A Zalka Máté születésének 80. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás meg­nyitó és múzeumavató ün­nepségen részt vett Garam­völgyi József kulturális mi­niszterhelyettes, Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára, Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyette­se, dr. Forgács András, a má­tészalkai városi pártbizottság első titkára, Lánczi János, a városi tanács, elnöke. Ott vol­tak a megyei, városi és járási társadalmi szervek, művelő­dési intézmények képviselői. A megjelenteket Nagy Ber­talan, a városi tanács elnök- helyettese köszöntötte, majd Szabó Ágnes KISZ-fiatal sza­valata és a Zalka Máté Álta­lános Iskola kamarakórusá­nak rövid műsora követke­zett. Az ünnepséget Gyúró Imre nyitotta meg. Emlékez­tetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben a megyében is igen sokat tettek a haladó ha­gyományok ápolásáért, s ezzel legjobbjaink álmát váltjuk valóra. Mindezek ellenére vannak még feltáratlan terü­letek, főként az agrármozgal­mak vonatkozásában. A Szat­már Múzeumban a szabad­ságmozgalmak kiváló alakjai­nak is emléket állítanak majd. Gyúró Imre megnyitója után Garamvölgyi József kul­turális miniszterhelyettes méltatta Zalka Máté életét és munkásságát. — Magyar földről, Matolcs- ról indult a nagyvilágba. A néphagyományokban, népda­lokban és népmesékben oly gazdag szatmári táj és nép egy életre szóló élménnyel és emlékekkel bocsátja útjára. Magával viszi szülőföldjéről a legtisztábban beszélő Sza- mos-partiak képekben és ha­sonlatokban gazdag nyelvét. Ezt őrzi majd az író Zalka minden erejét megfeszítve két évtizeden át szülőföldjétől távol. A gyakori ismerősök térnek vissza, kelnek életre regényeiben, elbeszéléseiben. Rájuk gondolva formázza az író az orosz szocialista forra­dalomért harcoló magyar in­ternacionalisták alakjait. — Szülőföld élménye az az alap, erre épül majd a forra­dalom kiváltotta új érzés és tisztelet: más népek megbe­csülése és szeretete. — Nagy iskola volt számá­ra a háború és hadifogság. A forradalmi események nem­csak érzelmileg ragadták ma­gukkal, tudatosan is vállalta a cselekvést, a forradalmár útját. 1919 tavaszán már a krasznojarszki hadifogolytá­bor illegális kommunista cso­portjában tevékenykedik. A krasznojarszki „véres vasá- nap” után egy maroknyi me­rész hadifogolycsoport élén nekivág a tajgának és csatla­kozik Scsetikin partizán sere­géhez. Harcol a cseh légiók és Kolcsak serege ellen. Tag­ja az orosz állam aranykész­letét szállító híres aranyvo­nat kíséretének. — Zalka életének nagy for­dulója az orosz forradalom. Az új életet védelmezve ed­ződött a kommunisták leg­merészebb vonásait hordozó igaz emberré, kiváló katonai vezetővé. És a forradalmi ese­mények forgatagában lett va­lójában íróvá is. A miniszterhelyettes szólt arról, hogy Zalka Máté a pol­gári forradalom után nem térhetett vissza hazájába. A Szovjetunióban talált otthont, feladatot bőségesen, ott ala­pított családot. Diplomata­futárként szinte a fél világot bejárta, majd kulturális te­rületen dolgozott. Többek kö­zött évekig igazgatója volt a moszkvai Forradalmi Szín­háznak hosszú ideig főtitká­ra a Vörös Hadsereg és Flot­ta irodalmi szervezetéinek. Fáradhatatlan a munkában. Kulturális feladatai ellátása mellett nagyfokú irodalmi te­vékenységet fejt ki. A közéle- tiséget és írói alkotó munkát egy pillanatra sem tudta szét­választani. Évek múltán egy könyvtárra való könyve je­lent meg. Míg a polgárhábo­rúban az internacionalisták­nak volt a parancsnoka, az író Zalka ezeknek az embe­reknek lesz a krónikása. Esz­meileg, politikailag és mű­vészileg legérettebb műve utolsó alkotása, a Doberdó cí­mű regénye, amelyben tuda­tosan vállalta a polémiát a nyugaton megjelenő első vi­lágháborúra emlékező me­moárokkal. 1936 nyarán még Doberdó című regényén dol­gozik, de október végén már Madridban harcol, s ekkor lett Lukács Pál tábornok. Az utolsó város és dátum: Hues- ca — 1937 június. Valenciá­ban temették el. Koporsóját spanyol szokás szerint a te­mető falába zárták. — A forradalmár élete tel­jes és lezárt. Hősi halálával halhatatlan lett. Befejezésül Garamvölgyi József Farkas József múze­umigazgatónak átadta az in­tézmény működési okmányát, majd szalagátvágással fel­avatta a város múzeumát. A Zalka Máté-emlékkiállí- táson bemutatják a hazánk intézményeiben található ösz- szes olyan dokumentumot amely á nagy forradalmár életével, munkásságával kap­csolatos. Ezek mellett látható tábornoki egyenruhája, ka­tonaládája, a legújabb gyűj­tés eredményeként érettségi bizonyítványa. Bemutatják személyi tárgyait, amelyeket a nagy forradalmár lánya: Natalia Zalka adományozott a megyei múzeumnak. A Zalka Máté-emlékkiállí- tással egyidőben még egy ál­landó, s Mátészalkával kap­csolatos tárlat is nyílt a mú­zeumban. A TITÁSZ közreműködésé­vel kiállításon mutatják be a magyarországi faluvillamosí­tás történetét. Hazánkban ugyanis — 1888-ban — elő­ször Mátészalkán alkalmazták a villamos közvilágítást és 1963-ban a Mátészalka köze­lében lévő Aporligeten — most Bátorliget — fejezték be a faluvillamosítást. E fontos eseménynek állítottak emlé­ket a város múzeumában. (hódi) A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott Elfogadta a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talával közösen kidolgozott irányelveket a fővárosi, illet­ve megyei tanácsok és a szak- szervezetek fővárosi, illetve megyei szerveinek együttmű­ködéséről. Megállapította, hogy a tanácsok és a szak- szervezetek együttműködésé­nek már több évtizedes ha­gyománya van, a legutóbb 1967-ben kötött megállapodás jelentős eszköze volt a közös munkának. A párt XI. és a szakszervezetek XXIII. kong­resszusának határozatai új követelményeket támasztot­tak, amelyeknek végrehajtá­sához a tanácsok és a szak- szervezetek együttműködését is tovább kell fejleszteni. Az irányelvek felhívják mind a tanácsi, mind a szakszervezeti szerveket, hogy a társadalom anyagi és szellemi erejének mind teljesebb összefogásával segítsék gazdaságunk fejlesz­tését, ezzel a lakosság életkö­rülményeinek, szociális, kul­turális, egészségügyi ellátá­sának rendszeres javítását, a dolgozók politikai, szakmai nevelését. A tanácsok önállóságának, hatáskörének növekedése egy­re jobb feltételeket biztosít a terület- és településfejleszté­si célok eredményes megvaló­sításához, az ipar, a mezőgaz­daság, a közlekedés és a szol­gáltatások fejlesztéséhez. A központi célok realizálása á helyi igényekkel összhangban a helyi állami szervek fela­data. Elengedhetetlenül szük­séges, hogy e munkában a társadalmi szervek, így a szakszervezetek is részt ve­gyenek. A SZOT elnöksége elfogad­ta a Szakszervezetek Elméle­ti Kutató Intézete igazgatójá­nak jelentését az 1971—75. évi kutatási terv teljesítéséről és javaslatát az intézet 1976— 80-as évekre szóló kutatási tervéről. Az elnökség megvitatta azt a tájékoztatót, amelyet a Mi­nisztertanács elé terjesztenek a munkavédelemről és az üze­mi balesetek 1975. évi alaku­lásáról. Végül az elnökség meghall­gatta és jóváhagyta az SZVSZ Végrehajtó Irodájá­nak április 21—22-én tartott üléséről és az európai szak- szervezetek konferenciájának előkészületeiről szóló tájékoz­tatókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents