Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-23 / 96. szám

1970. április 23. KELET-MAGYARORSZAG 3 Egy szabadsághős arcképéhez Zalka Máté 80. születésnapjára. Gyermekéveit a század- forduló körüli években éli, Matolcson Szabó Pál tanító úr istápolása mellett elvég­zi az elemi iskolát, 1907- ben a mátészalkai II. Rá­kóczi Ferenc polgári fiúis­kola tanulója. Az irodalom­mal és színházi világgal közelebbi kapcsolatba kerül a szatmárnémeti felsőkeres­kedelmi iskola önképző kö­rében. Amikor az első vi­lágháború kirobban, ő szor­galmasan készül a pótérett­ségire, ősszel pedig a váro­si honvédkórházban állást vállal. Ma már ismeretes Franki Béla — Zalka Máté élet­útja. A legendáktól meg­tisztították és igazi helyére tették a történészek... 1915. májusában sorállományát bevonultatják a 12. szat­mári honvéd gyalogezred­hez. Lényegében ekkor kez­dődik katonai pályafutása, az az életút, amire rányonv ja bélyegét a szinte állan­dósult harc, a különböző csatatereken. Egerben. Mis­kolcon katonai kiképzésen esik át — és megmarad egy szerelem őrök emléke Klein Regina nevében. Majd ez­redét az olasz frontra irá­nyítják. Doberdo, Ki ne ismerné ezt a nevet, a világháború legszömyűbb hadszínterét? Hamar rádöbben a há­ború igazi valóságára. Ami­kor Brusszilov tábornok az orosz fronton megindítja nevezetes offenzíváját, Franki Béla hadapród-őr- mester megmaradt ezredét is átirányítják a rés betö­mésére. Szinte csak néhány napig volt az orosz fron­ton, amikor 1916. június 18- án Lucknál hadifogságba esett. Oroszországi fogolykór­házak szenvedése után egy fogolytranszporttal Szibé­riába irányítják. A távol­keleti Habarovszk után az Usszuri menti krasznaja- rjécskai tiszti láger lakója lesz. Krasznaja-Rjécska fordu­lópont Franld hadapród életében. Itt — mint a kéz­zel írott Szibériai Újság szerkesztője — vette fel a Zalka Máté nevet, először mint irodalmi álnév szere­pelt iá köztudatban, később véglegesítette. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom nem ho­zott különösebb változást sem a tábor, sem Zalka éle­tében. Ekkor még nem vesz részt az eseményekben! Amikor 1918. április 14-én a lágert evakuálják, csak Szamaráig jutnak el, on­nan a foglyokat szállító vo­natot visszairányítják No- vo-Nyikolajevszkbe. Itt már másnap ellenforradalmi lá­zadás tör ki, megkezdődik a fehér uralom. 1919. első napjaiban újabb fogolytá­bor következik: Kraszno­jarszk. Megismerkedik a titkos bolsevik szellemű szervez­kedéssel (Ludvig, Dukesz, Pataki stb.), amelyik kap­csolatot próbál teremteni a krasznojarszki városi párt- szervezettel. Sajnálatos módon ez a szervezkedés nem jár sikerrel, mert tag­Frankl Mihály ma- tolcsi kocsmáros-rév- bérlő 1896. április 23-án hetedik élő gyermeké­nek örült. Ekkor szüle­tett Zalka Máté, a ma­gyar és nemzetközi munkásmozgalom har­cosa, kommunista író. jait a 31. szibériai lövészez­red lázadása alkalmából az ellenforradalmi cseh kém­elhárító lefogja és augusz­tus 1-én kivégzi. Zalka megszökik és be­áll a partizánokhoz. Krasz- nojarszk felszabadulása után mint a vöröscsapatok egyik parancsnoka részt vesz a HL Internacionálé- ról elnevezett nemzetközi hadosztály szervezésében, később az I. nemzetközi lö­vészezredben zászlóaljpa­rancsnok. Kazányban két fontos esemény történik életében. Felveszik a bolsevik pártba és megismerkedik későbbi feleségével. Vera Ivanovna Jersovával. Moszkvában a vöröspa- rancsnok-képző Iskolán ok­tató rövid ideig, majd a Vrangel-f ronton harcol. Részt vesz a perekopi erő­dítményrendszer visszafog­lalásában. A polgárháború befeje­zése után a szovjet állam szolgálatában diplomáciai futár, később a moszkvai forradalmi színház igazga­tója. Ismét találkozik az irodalommal. Vakációit mindig az uk­rajnai Belikij faluban tölti. Doberdo című regényének utolsó fejezeteit írja, ami­kor tudomást szerez a Spa­nyol Köztársaság megtá­madásáról. Mint igazi in­ternacionalista, tudja kö­telességét. 1930. október 15- én Lukács Pál álnévvel in­dul Spanyolországba. A köztársasági kormány hadvezetésének megbízásá­ból rövid idő alatt megszer­vezi a 12. nemzetközi dan­dárt, aminek parancsnoká­vá nevezik ki. A tűzke­resztségen Madrid közelé­ben, Cerro de los Angeles- nél estek át, majd a három­hónapi hősies küzdelem a nemzetköziek győzelmével ért véget. A spanyol polgárháború egyik legvéresebb ütközete a jaramai csata volt 1937 februárjában. A Lukács Pál által vezetett internaciona­lista egységeknek döntő szerepük volt a győzelem­ben. A világsajtó igazában ak­kor ismerte meg Lukács tá­bornok nevét, amikor már­ciusban a guadalajarai fennsíkon megverte a 30 000 fős olasz expedíciós had­testet. Az önálló magyar zászló­alj megszervezésének ide­jén a nemzetközi brigádo­kat átszervezték, megala­kult a 45. hadosztály, ami­nek parancsnoka Lukács tábornok lett. Az új had­osztályt egy új frontszaka­szon vetik be, Huesca térsé­gében. Lukács tábornok a tervezett támadás előtti na­pon katonai szemrevétele­zésére indult egy, a fasisz­ták által belőtt útszakaszon. Gépkocsija előtt egy grá­nát robbant, ami halálosan megsebesítette. Az orvosok nem tudtak segíteni. Lu­kács Pál — Zalka Máté 1937. június 12-én hajnal­ban Ingrles falu kórházá­ban hősi halált halt. A világ dolgozói erőt me­rítenek életének tanulságá­ból. Nyéki Károly FELVÉTELI CSAK FÉRFIAKNAK! Á felhők között Hazánkban csak a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Fő­iskolán képezik a növény­védő repülős szakembere­ket. Az ország minden ré­széből jönnek ide felvéte­lizni a repülést és a me­zőgazdaságot egyaránt kedvelő fiatalok. Az emancipáció ezen a sza­kon nem érvényesül: ide csak fiúk jelentkeznek. Maximális magasság A mezőgazdasági repülőgé­pek maximálisan 5 ezer mé­terre emelkedhetnek, de ilyen magasság elérésére nincs is szükség. — A főiskolán elsőben re­pülünk a legmagasabban, ez 1500 méter körül van — mondja Varga János III. éves hallgató. — Ez könnyebb a gyakorlatlanok számára, hi­ba esetén még van idő kor­rigálni. De vajon mit lehet javíta­ni egy 140 km/ó sebességgel haladó gépen? Bőke Gábor, a humoros oldaláról közelíti meg. — Például, megnézi az ember, hová esik majd a gép. — Komolyra fordítva a szót — folytatja Vajda Pé­ter — először mindenkinek egy repülési biztonságot kell szereznie, akkor már jobban ismeri a gépet, tudja, melyik műszer hol van, nem akkor kezdi keresgélni azokat. mondja Túri Dezső. — Ekkor a tereptárgyakat még meg lehet kerülni. Jogosítvány 54 óra után Minden hallgató 200 órát tölt tisztán a vezetéssel. 54 óra után kapnak „jogosít­ványt” a Z—526—F típusú kétkormányos iskolai gépre. Ez a szakszolgálati engedély, diáknyelven a „szakszó”, az első, de nem az egyetlen, amit itt megszereznek. — A „szakszót” második­ban kapjuk, én éppen most vizsgáztam — mutatja büsz­kén a vadonatúj könyvecskét Bodor János. — De ezen kí­vül meg kell szerezni a ve­zetési engedélyt minden gép­re, amelyiken gyakorlunk. A III. évben pedig az autóra is megkapjuk a jogosítványt, természetesen a vizsga után. A repülős szakon igen ko­moly felvételi vizsgán adnak számot a jelöltek fizikai és szellemi képességeikről. Az orvosi vizsgálat is nagyon szigorú. Nem véletlen, hiszen az ide felvett hallgatók a 3 év alatt a tanuláson kívül a műrepülést is elsajátítják. A fizikai igénybevételhez ka­lóriadús táplálkozásra van szükség. Ezért a repülősök mindennap egy 17 forint ér­tékű „hajózó” csomagot is kapnak. Rendszerint kolbász, szalámi, narancs, banán a tartalma. Sokszor a nem re­pülősök orrolva nézik a „ki­vételezést”. Akkor azonban senki sem Nyíregyházi látkép a növényvédő felvétele) repülőtérről. (Elek Emil Azt hinnénk, hogy maga­sabban lehet a reptechnikát kiválóan elsajátítani. De az utasszállító, a mezőgazdasági és a harci repülőgépek — rendeltetésüknek megfelelő­en — nem egyforma magas­ságot igényelnek. — A mezőgazdasági gépek, amilyenen gyakorlunk, első­sorban a Z—37-es gép 2 és 18 méter között repülnek — irigyli őket, amikor a nyári szünetben csak egy hónapot tölthetnek szabadon. — Egész nyáron benn va­gyunk a koliban és a napi­rendünk sem irigylésre mél­tó — folytatja Varga János. — Fél ötkor kelünk, 6 órakor kezdődik a reptéren a kikép­zés, a reggelit is úgy hozzák ki utánunk. Ebédszünet egy óra, majd egész délután el­méleti és gyakorlati foglalko­zások, beleértve a gépmosást is. Katonás rend van minde­nütt. Este viszont fél 9-kor takarodó. A repülőtér egyik megbízottja ellenőrzi, hogy a másnap felszállók ágyban vannak-e. Egyikükkel megtörtént a nyáron, hogy nem tudta, másnap ő a soros a felszál­lásnál. Késő este ment haza egy névnapról. Az ellenőrzés viszont fél 9-kor pontosan megvolt. Amint benyitott a szobájába, látta, valaki fek­szik az ágyában. Három év egymillió Ez azonban még ritkán sem fordulhat elő. Igen fon­tos, hogy mindenki kipihen­ten, frissen gyakoroljon. Egy repülőóra 3—4000 Ft-ba ke­rül, így egy hallgató képzése a 3 év alatt több mint egy­millió forintot igényel. A repülőgépen mindenkit elfog egy kicsit a szorongás. Vajon a pilótával is így van ez? — Általában minden fel­szállásnál sok minden eszébe jut az embernek — vallja Ravasz István. — Ez még nem félelem. Elsőben még inkább többet hibáztunk. A reptérről nézve néhány kez­dő repülését csak „légi fet­rengésnek” lehet nevezni. —■ Egyszer például az egyik elsős a „dugóhúzót” éppen a temető fölött gyakorolta — veszi át a szót Varga János. — Szerencsére a humorérzé­ke sem hagyta el, a földön már azt bizonygatta, nekünk akart segíteni azzal, hogy legalább a szállításra ne le­gyen gondunk... Veszélyhelyzet- ben A veszélyhelyzeteket is meg kell szokniuk. Nagyon gyakran segítenek egymás­nak az új figurák elsajátítá­sában és a szakmai munká­ban is. A repülősöknek alap­szabály, hogy egyúttal kollé­gistáknak is kell lenni. A kollégiumban mindannyian — elsőstől a harmadévesekig —, a második emeleten lak­nak. Tóth Kornélia „BEKE ÉS SZOCIALIZ­MUS” LEGÚJABB SZÁMÁBAN Ismertető Kádár János új kötetéről A magyar politikai könyvkiadás jelentős ese­ménye, hogy a közelmúlt­ban „A fejlett szocialista társadalom építésének út­ján” címmel megjelent Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának újabb kötete. A Béke és Szocia­lizmus márciusi számá­ban Benke Valéria, az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának tagja ismer­teti a kötetet. A Béke és Szocializmus márciusi számában a fej­lett szocializmus építésé­nek néhány kérdéséről tájékoztatja a folyóirat olvasóit Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. Az MSZMP a szocializmus egységes marxista—leni­nista elmélete, eddigi eredményeink, lehetősé­geink elemzése alapján, 3 Szovjetunió és más test­véri országok szocialista építésének elméleti ered­ményeit és gyakorlati ta­pasztalatait felhasználva jelöli ki a fejlett szocia­lista társadalom tovább­építésének útját hazánk­ban. A cikk kifejti: az MSZMP fellép a szocia­lizmus különböző „mo­delljeiről”, a „különböző marxizmusokról”, a mar­xizmus „pluralizálásáról” szóló teóriák ellen. Ezeket a nálunk is felbukkant nézeteket a párt a legha­tározottabban visszauta­sította mint olyan felfo­gást, amelynek politikai következménye a párt. a nemzetközi kommunista mozgalom egységének gyengítése, elméletileg pe­dig relativizálja a marxiz­mus—leninizmust mint tudományt. „A szocialista nemzetté válás folyamata az NDK- ban”. Ez a címe annak a cikknek, amelyet Her­mann Áxen, a Német Szo­cialista Egységpárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a központi bizottság tit­kára írt. A szocialista for­radalomnak és a szocia­lista társadalom felépíté­sének eredményeként az NDK területén új típusú nemzet, szocialista nemzet alakult ki és fejlődik. Ez a nemzet három évtize­des sikeres fejlődés után minden fontosabb ismérv­ben gyökeresen különbö­zik az NSZK-beli burzsoá nemzettől. URAI költözések O lyan rövid a község, mint a neve. A szélső házat rövid távolság választja el a magyar—ro­mán határtól, s majdnem tíz kilométert kell buszozni an­nak, aki a Tyúkoddal közös községi tanácson akarja in­tézni hivatalos ügyeit. A köz­ség neve Ura. Jó öt évvel ez­előtt azt jósolták, hogy a pa­rányi települést „szét fújja a szél”. Azóta sokan útrakel­tek, de szép számmal vannak azok, akiket a legnagyobb „vihar” sem tudna innen el­mozdítani. Most is vannak készülődök, de építkezők is. S vajon ki jár jobban: aki megy, vagy aki marad? Az egyik kiskertben egy idősebb és egy fiatalabb asz- szony sárgarépát vet. A fia­talabbat Fejes Lőrincnének hívják. Azt hallottuk, Pestre készülődnek, miért hát ez a nagy tavaszi munka? — Valóban költözünk — mondja Fejesné a hátát egyengetve. Férjem a Buda­pesti VASÉRT Vállalatnál kocsikísérő és havi ötezret keres. Tizenhat éve ingázik, már megunta, belefáradt. Zuglóban építünk egy társas­házat és még az ősszel elköl­tözünk. A sárgarépa egy ré­szét zsákban elvisszük, hogy ott ne kelljen venni. Hogy miért nem jön Szálkára a férjem? Oda is ingázni kel­lene. A két kisfiámmal, ha megszokjuk a városi életet, jobban járunk. Danes László egy másik kiskertben ássa a porhanyós földet. — A főváros melletti Tá- piószecsén lakom családom­mal. Szükség van rám Pest környékén, a tanács és a tsz nem tud mindenkinek mun­kát adni, így nem kell nagy ügyet csinálni a költözködé­sekből. A városba áramlás természetes folyamat. Itt van a szüleim nagy háza. meg itt ez a kert. Ha akarok, és időm engedi, hazajövök, s kielégítem honvágyamat. Mike Ferenc, a község párttitkára is azt mondja, hogy a költözködési ügyeket nem veszik tragikusan, ezek­ből nem lehet arra következ­tetni, hogy Ura elsorvad. — Az 1970-es árvíz után mintegy ötven család költö­zött innen Szigetszentmiklós- ra. egész kis urai kolóniát al­kotnak ott. Mátészalkára is többen költöztek. Az iparnak szüksége van a munkáskéz­re, az Ecsedi-láp szélén lévő földünkön valóban nehezen tudjuk megoldani a foglal­koztatást, főleg a nőkét. Per­sze fejleszteni kell a falut, hogy néhány fiatal is marad­jon a tsz-ben. A falu szélén, a zöld vetés felett sárga növényvédő re­pülőgép köröz. Lenn a földön Márián Mihály, ez a har­mincéves fiatalember téglá­kat, vályogokat mozgat sza­porán. — Traktoros vagyok a tsz- ben, a tsz kedvezményes fu­varral támogatja a lakásépí­tésemet. Háromszobás la­kást építek, hogy legyen hely a két gyerekemnek is. Mert gondolom, ők is úgy fogják szeretni ezt a falut, mint én. Végh Antal tanácstag az­zal kezdi a beszélgetést, hogy sokan vannak azok, akik sze­retik ezt a vén falut. Ezért akarják, hogy gazdagabb és vonzóbb legyen. Kérték so­kan a tanácstag közvetítésé­vel a bolt bővítését, hogy ke­vesebbet kelljen Szálkára és Csengerbe utazni vásárlás miatt. Az uraiaknak minden közcélra fordított forint a szó szoros értelmében sors­döntő lehet — mondja a ta­nácstag. Márkus József kő­műves . a lakóházak építésé­ből is levon egyfajta követ­keztetést. Azt mondja, sok a munkája, mert ebben az év­ben belvizes kölcsönnel so­kan építkeznek, szerinte a belvizes kölcsönt jövőre is folyósítani kellene. Mert ezek a házak maradásra bír­ják a tulajdonosokat és szi­lárd alapokra épülnek. S zilárd alapokra épült a tanács terve is. Még az idén önkiszolgálóvá alakítják át a boltot, a kö­vetkező években támogatást kap az ifjúsági klub. bővítik az óvodát, elvezetik a belvi­zet bekötik a vezetékes ivóvizet. Jól járnak, akik ra­gaszkodnak szülőföldjükhöz. Nábrádi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents