Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. április 17. PORTUGÁLIA Választás előtt den erővel igyekszik elhatárolni magát a kommunista párttól és visszautasítja a kommunistákkal kötendő politikai szövetséget. Ez azonban egyáltalán nem biztosíték arra, hogy a jobboldali roham a szocialisták pozícióit érintetlenül hagyja! A korábbi választásokon ugyanis a kifejezetten jobboldali választórétegek egy része is a szocialistákra adta szavazatát, mégpedig éppen azért, mert akkor Soares pártja tűnt a legerősebb antikom- munista erőnek. Az új helyzetet mindenekelőtt az jellemzi, hogy a nemzetközi tőke szabotázsa, a gazdaságpolitikában a heves belső harc miatt elkövetett hibák, valamint az Angolából hazaáramlott ’ sok százezres telepestömeg nyomása az országot rendkívül súlyos gazdasági helyzetbe hozta. Ez viszont annak a jobboldali pártnak, a Demokrata Szociális Centrumnak (CDS) kedvez, amely 1974 óta nem vett részt a kormányban, tehát a gazdasági és politikai nehézségekért a többi pártra háríthatja a felelősséget! Előretörhet a CDS A CDS a legutóbbi választásokon kevesebb, mint 8 százalék szavazatot kapott. Most — a becslések szerint — szavazatainak aránya elérheti a 20, sőt 25 százalékot is, és rendkívüli bonyodalmakat eredményezhet. Igaz: a CDS-től jobbra is vannak pártok; például a keresztélydemokrata párt. Mégis: jelenleg a CDS a gyűjtőmedencéje az egyház és a földesúri reakció által megtévesztett észak-portugáliai paraszti tömegeknek, a banktőkének, valamint a puccskísérletei miatt száműzetésbe kényszerített Spino- la volt államelnök híveinek. Aligha véletlen, hogy a Spi- nola új összesküvési terveiről nyilvánosságra hozott, nagy nemzetközi vihart kavart leleplezések mindenekelőtt Galvao de Meló tábornokot, a CDS elnökjelöltjét és Freitas do Amaralt, a CDS pártelnökét jelölték meg, mint Spinola legfontosabb belső szövetségeseit. A CDS várható előretörése voltaképpen azt a kérdést veti fel, hogy kitől veheti el ez a párt a szavazatokat. A kommunistáktól nyilvánvalóan nem! A Portugál KP a legutóbbi választásokon több mint 12 százalék szavazatot kapott, s a mostani előrejelzések szerint ebből legfeljebb 1—2 százalék morzsolódhat le. Amennyiben a CDS várható előretörése a jelenleg második legnagyobb párttól, a legutóbbi 26,3 százalék szavazatot kapott Demokratikus Néppárttól (PPD) vesz el elsősorban szavazatokat, akkor ez CDS—PPD koalícióhoz vezethet. Mégpedig: olyan centrum-jobboldali pártszövetséghez, amelyben a jobboldalé a prímhegedű! Ez nyilván azt jelentené, hogy az országban tovább fokozódik a politikai feszültség és megindul a támadás az alkotmány ellen. Soares szocialista pártja abban reménykedik, hogy a párt növeli szavazatainak arányát. Ha ez az arány a legutóbbi, csaknem 38 százalékról 40 fölé nőne — a szocialisták egyedül akarnak kormányozni. Valójában nagyon is kétséges, hogy erre sor kerülhet. Az igazi alternatíva Mindebből kitűnik, hogy a jobboldali koalícióval szemben az egyetlen igazi alternatíva a baloldali többség lenne, amelyet a kommunista párt javasol. A szocialista és kommunista szavazatok együttes aránya ugyanis egy baloldali irányítású kormányképes koalíció alapját jelentheti! Soares pártja azonban ezt a kezdeményezést egyelőre elutasítja. A választás ezért valójában teljesen nyílt, de a jobboldali előretörés veszélye rendkívül nagy. Ankara után Athén Alig egy hét múlva, április 25-én ismét az urnák elé járul Portugália lakossága. hogy megválassza az ország első törvényhozó nemzetgyűlését a fasizmus két esztendővel ezelőtti összeomlása óta. Az 1974-i forradalmi fordulatot jelentő változás után megtartott első választások az alkotmányozó nemzet- gyűlést hozták létre. Ennek feladata kifejezetten az új, demokratikus portugál alkotmány megteremtése volt. Ez az alkotmány, amely röviddel ezelőtt hosszas viták után és az egész országot megrázó politikai összecsapásokat követően megszületett — a portugál haladó és demokratikus erők nagy sikere. Leszögezi a portugál állam többpárti demokratikus jellegét. Megerősíti a társadalom átalakításának történelmileg szocialista távlatait. Megszilárdítja az 1974-i fordulat óta hozott haladó intézkedések egész rendszerét: a nagybirtokok, a bankok és a nagyüzemek kisajátítását. Ez az alkotmány négy esztendőre szól és azért sikerült elfogadtatni a választások küszöbén, mert az alkotmánytervezetét határozottan támogató kommunista párt melléit — némi habozás után — a legnagyobb nemzetgyűlési csoportot alkotó szocialista párt is az alkotmány, elfogadásának útját választotta. Gazdasági gondok A belső feszültségek egyik oka azonban éppen az, hogy egyáltalában nem bizonyos: a választásokból születő törvényhozó nemzetgyűlés többsége is az új alkotmány híveiből kerül ki. Az utóbbi hónapokban a portugál és nemzetközi jobboldal óriási, szervezett rohamot indított az ország haladó erői ellen. E roham célpontja a Portugál Kommunista Párt. A Soares vezette szocialista párt minKOMMENTÁR M ég úgyszólván meg sem száradt a tinta Washingtonban az amerikai—görög katonai megállapodás aláíróinak kézjegye nyomán, amikor Ankarában a török külügyminiszter máris elégedettségének adott kifejezést. Félretéve az elmúlt hónapok és évek érdek- ellentéteit, Sablay Angii pozitív lépésnek minősítette az egyezményt. Korábban más hangnemhez szoktunk, ha a török főváros politikai körei valamely athéni eseményt kommentáltak. Ám a mostani igen csak kedvező, mondhatni barátságos hangvételről árulkodik. Igaz, nem a török érdekek miatt, hanem azoknál fontosabb okokból. Nevezetesen: a NATO déli szárnyának megerősödése kapcsán. Úgy tűnik, ez a magasabb- rendű szempont hirtelen fordulatot hozott a török szó- használatban. Száműzte a külügyminiszter nyilatkoza ■ tából az Athénnel szembeni nyílt és burkolt fenyegetéseket — Ciprus ügyében ugyan, hányszor olvashattunk, hallhattunk belőlük! —, sőt, egyenesen barátságos hangnem váltotta fel a korábbit. Törökországnak — úgymond — nincsenek elítélendő szándékai Görögországgal szemben. Ankara tehát nem tekint aggodalommal az új görög—amerikai katonai megállapodásra. Annál inkább aggódik a görög közvélemény. Az a körülmény, hogy Athén az elkövetkező négy évben 700 millió dollár értékű amerikai katonai segélyben részesül a görögországi USA-támasz- pontok használata fejében, máris felháborodást keltett. A Görög Kommunista Párt nyilatkozata híven tükrözi a közvéleményt: a segély még szorosabb függőségi helyzetet teremt Görögország rovására, az Egyesült Államokkal szemben. Amerikában sem keltett osztatlan megelégedést a megállapodás. Annál is inkább, mert egyre többen megkérdőjelezik a több mint félmillió, külföldön állomá- soztatott amerikai katona fegyverben tartásának létjogosultságát. Ezek az erők — köztük a törvényhozás sok tagja — fölöslegesnek ítélik a Görögországban fenntartott négy amerikai támaszpontot és az ezek fejében folyósítandó 700 millió dollárt. N apnál világosabb, hogy az újabb — a török— amerikai megállapodás mintájára készült — egyez- méhy a Földközi-tenger déli térségében kedvez a fegyverkezési verseny kibontakozásának. Ezzel szemben a békés együttműködés megteremtéséhez aligha járul hozzá. Kontinensünk egyik fontos feszültséggóca pedig éppen ebben a térségben található. Oz OKP állásfoglalása Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának titkársága pénteken ülést tartott, hogy megvitassa a kereszténydemokrata vezetőség előző napi javaslatát, amelyet az a súlyos belpolitikai válság megoldására tett. Az OKP úgy látja, hogy saját javaslata, amelyet a törvényhozás megmentése érdekében korábban vázolt (közös intézkedések kidolgozása a kormánytöbbség megvál- toztatása nélkül, a kormánypártok és az ellenzék egyetértésével), helyes volt és változatlanul érvényes. A KDP erre adott válasza — az OKP értékelése szerint — „késői és kétértelmű”. Nem tükröz egyértelmű törekvést arra, hogy valóban elkerülhetők legyenek a választások. Fanfani pártelnökké választása pedig — mutat rá az OKP — szintén arra vall, hogy a KDP nem törekszik igazán megegyezésre és belső taktikázás foglalja le még mindig. „Ilyen körülmények között rendkívül halvány esélye maradt annak, hogy megegyezést találjanak egymással az érdekelt pártok és elkerülhető legyen a parlament feloszlatása” — állapítja meg az OKP titkársága. Az OKP károsnak tartja ezt a fejleményt, de biztos benne, hogy a választásokon újabb nyereséget könyvelhet majd el. Megállapodás Libanonban Megállapodás jött létre a libanoni nemzeti hazafias erők, a palesztinai ellenállás és Szíria között a libanoni béke helyreállításáról — jelentette be pénteken reggel a damaszkuszi rádió. A megállapodásról — mint már jelentettük — a Tesrin című szíriai hivatalos lap is hírt adott. A béke helyreállításáról folytatott tárgyalásokat Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadí- tási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke és Hafez Asszad szíriai elnök vezette. Jasszer Arafat csütörtökön délután érkezett Damaszkuszba, hogy a szíriai félnek tolmácsolja a libanoni nemzeti hazafias erők álláspontját a béke helyreállításának körülményeiről. A megállapodás pontjai a következők: 1. A harci cselekmények beszüntetése, közös álláspont az ellenségeskedések felújítására törekvő bármely féllel szemben; 2. a tűzszünetet ellenőrző libanoni—palesztinai—szíriai legfelsőbb katonai bizottság tevékenységének felújítása az új államfő megválasztásáig. A tűzszünet hatékonyságának szavatolására az új elnök teszi meg az általa szükségesnek tartott további lépéseket; sziriai és a palesztin küldöttség egyaránt jóváhagyott. a palesztin küldöttséghez közel álló források szerint Arafat még pénteki napon találkozott Kamal Dzsumblattal, a libanoni baloldal vezetőjével. ★ Elutazott Beirutból Georges Gorse, Giscard D’Estaing francia köztársasági elnök különmegbizottja, aki április 7. óta folytatott megbeszéléseket a libanoni vezetőkkel. ★ Vatikánvárosban pénteken bejelentették, hogy VI. Pál pápa négytagú küldöttséget meneszt Libanonba. A pápa e gesztussal egyrészt hangsúlyozni kívánja a szentszéknek a ybanoni fejlemények iránti „rendkívüli érdeklődését”, másrészt a küldöttség megkísérli felmérni, milyen módon lehetne megsegíteni a libanoni harcok áldozatait. jának politikai és gazdasági eredményeiről. Megállapodás született arról, hogy Mubarak alelmököt magas szintű delegáció kíséri majd Pekingbe. A küldöttség tagja lesz Gamaleddig Szidki hadiipari államminiszter és számos — gazdasági, mezőgazdasági, kereskedelmi területen dolgozó — vezető beosztású minisztériumi tisztviselő. Mubarak látogatása egyébként — mint bejelentették — az előzetesen tervezett négy hét helyett „tíz napig, esetleg tovább” tart majd. Az egyiptomi—kínai kapcsolatok alakulásának demonstrálására hétfőn fogadást ad Kairóban a közelmúltban alakult Egyiptomi—Kínai Baráti Társaság. 3. a felek elutasítják Libanon felosztásának bármely formáját; 4. szembelyezkednek az Egyesült Államok szorgalmazta megoldással; 5. továbbra is támogatják a szíriai fél kezdeményezéseit; 6. elutasítják a libanoni válság nemzetközivé tételének bármely formáját; 7. szembehelyezkednek azzal, hogy az Arab Liga beavatkozzék a libanoni válságba. Damaszkuszi megbeszéléseit befejezve visszautazott Bei- rutba a Jasszer Arafat vezette palesztin küldöttség. A tárgyalásokról kiadott nyilatkozat ismerteti azt a hétpontos tervet, amelyet a Pénteken Kairóban közleményt adtak ki a nemzetbiztonsági tanács előző napi üléséről. A tanácskozáson a legszűkebb egyiptomi vezetés volt jelen: Szadat elnökön kívül Mubarak alelnök, Fahmi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Mamduh Szalem miniszterelnök, Sza- jed Maréi, a nemzetgyűlés elnöke, Rifaat Mahgub, az ASZÚ első titkára, Mohamed Ali Fahmi vezérkari főnök és Szajed Fahmi, a titkosszolgálat vezetője. A közlemény szerint két napirendi ponttal foglalkozott a testület: Anvar Szadat európai kőrútjának eredményeivel és Hoszni Mubarak szombaton kezdődő kínai látogatásával. A közlemény szerint Anvar Szadat tájékoztatott útr EGYIPTOM Közlemény a nemzetbiztonsági tanács üléséről Rákóczi hadnagya BARABAS TIBOR regénye nyomán írta CS. HORVATH TIBOR, rajzolta zOllAD ERNŐ.
