Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-15 / 90. szám

1976. április 15. KELET-MAGYARORSZAG 7 Áz életerős zsiráf A legmagasabb termetű — 4—5 méter fejmagasságú — emlősök, a zsiráffélék családját nem fenyegeti a kihalás ve­szélye, annak ellenére, hogy legfélelmetesebb ellenségükkel, az oroszlánnal szemben védtelennek tűnnek az állatok. Kö­zelharc esetén valóban nem sok esélye van a zsiráfnak az életben maradásra, arra azonban csak ritkán kerül sor. Ugyan­is nincs még egy olyan állat, amely oly kiválóan lenne felké­szülve a környező térség megfigyelésére, hogy kellő időben elmenekülhessen a közelébe lopakodó ellenségeitől, mint ép­pen a zsiráf. Hosszú lábaival nem jelent problémát a mene­külés: óránként 60 kilométeres sebességgel is képes futni. Ez a tempó — hosszú távon — kedvét szegi még a legéhesebb oroszlánnak is. Ha netán mégis utoléri a zsiráfot, párharcra kerül sor, s az is előfordulhat, hogy kemény patáival bezúzza az oroszlán koponyáját, vagy mellkasát a mintegy 500 kilo­gramm súlyú zsiráf. Tudományos hírmagyarázónk írja: Roham az öregség ellen A Szovjetunió Orvostudo­mányi Akadémiájának kije­vi gerontológiai intézetében 700 tudományos kutató in­dított rohamot az öregség el­len. A legújabb tudományos vizsgálatok amellett szólnak, hogy sokkal korábban kez­dünk öregedni, mint a leg­többen gondolják. A „csökke­nő fejlődés” a harmincas évek elején kezdődik. Man- kovszkij professzor, az ideg- rendszer klinikai fiziológiai osztályának vezetője úgy véli hogy ez a folyamat geneti­kailag beprogramozott. Min­den egyénnek megvan a sa­ját öregedési tempója, a meg­határozott élettartama. Az ember életkorának biológiai határa 100—120 év — az utolsó 30—40 évet azonban különböző okok miatt „elve- szitjük”. Bizonyos mértékig már ma is meghosszabbíthatjuk az életet. Kísérleti állatok éle­tét a kijevi intézetben sike­rült egyharmaddal meghosz- szabbítani. Az intézetben olyan anyagokat fedeztek fel és vizsgáltak rneg, amelyek a kívánt fiziológiai hatást fejtik ki: az öregedő szerve­zet számára szükséges vi­taminok kombinációját, to­vábbá megfelelő mikroele­meket és aminosavakat tar­talmazó készítményeket. Egyik-másik készítmény­nyel kecsegtető eredménye­ket értek el. A gerontológia tudománya három irányban lejlődik. Az egyik az öregedés biológiája — ez az öregedés folyamatát vizsgálja az egyes sejtektől a szerveken át az egész szerve­zet öregedéséig. A geriátria a főként az öregkorban kiala­kulj betegségek kezelésével és megelőzésével foglalkozik. A szociális gerontológia meg­kísérli meghatározni azokat az általános törvényeket, amelyek az öregkort vezérlik. Az öregedés ellentmondá­sos folyamat. Egyfelől a szer­vezet alkalmazkodik hozzá bizonyos módokon, míg más­felől bizonyos képességei el­sorvadnak, elpusztulnak. Ügy tűnik, hogy agyunk és izma­ink annál tovább maradnak fiatalok, minél aktívabban és rendszeresebben használjuk őket. A megfelelő foglalko­zás, a célszerű táplálko­zás és az aktiv pihenés, ki- kapcsolódás mind segíti a szervezet alkalmazkodását. Már régebben felfigyeltek rá, hogy a föld bizonyos tér­ségeiben hosszabb ideig él­V TEXTILIPARBAN Olló helyett lézer Talán a felfedezőik sem lát­ták előre 1958-ban, amikor a lézersugarakat felfedezték, hogy alig 20 év alatt az élet milyen sok és eltérő terüle­tén fogják felhasználni talál­mányukat. A lézer lényege, hogy elektronsugárzással fényhul­lámokat gerjesztenek. A leg­nagyobb mértékben párhu­zamosra fókuszált sugarak ily módon rendkívül nagy energiasűrűségű hatást hor­doznak. A lézerfény megol­vasztja a vékony fémtárgya­kat is. Gyakorlati alkalma­zásának óriási távlatai van­nak. Most új alkalmazási terü­letről érkezett hír: A Drezdai Műszaki Egyetemen az NDK ipari szakemberei a textil­iparban próbálták ki a lé­zert. A konfekcióiparban a szövet vágására használják fel a lézersugár energiáját. Amióta lézersugarat hasz­nálnak olló helyett, nincs közvetlen kapcsolat a vágó­eszköz és a szövet között, és nem kell az anyagot kemé­nyíteni, vagy fixálni a vá­gáshoz. A röntgencső karrierje 75 éve, 190il-ben az első­ként kiosztásra került No- bel-díjat kapta meg Wilhelm Conrad Röntgen, a róla el­nevezett sugárzás felfede­zéséért. A röntgensugárzást zárt üvegcsőben állította elő, amelyben felgyorsított elektronok fémfelületbe üt­köznek, és ott mozgási ener­giájuk kb. egy százaléka röntgensugaraké alakul át. Az általában wolfrámspiirá- lisból készült izzókatódból kilépő elektronokat elektron­nyalábbá gyűjtik össze és ezek az anódba ütközve rönt­nek az emberek, kevesebbet betegeskednek és csaknem utolsó napjaikig dolgoznak. A múltban többször meg­próbálták megmagyarázni ezt — különböző teóriák szü­lettek a hosszú élet „csodái­ról”. A Szovjetunióban is vannak ilyen vidékek és a kijevi gerontológiai intézet munkatársai különleges ku­tatásokat végeztek mintegy 40 ezer 80 évnél idősebb embert megvizsgálva. A tudományos kutatók nemcsak magukról kérdezték ki a nagyon idős embereket, hanem elődeikről is. Meg­állapították, hogy miként él­nek, hogyan táplálkoznak, miként dolgoznak. Az ezer­nél több orvos vizsgálatainak eredményét dr. Nyina Sza- csuk, a szociális gerontológia laboratóriumának vezetője összegezte. Kimutatta, hogy a nagyon idős emberek általá­ban falusi területeken élnek és a mezőgazdasággal fogla­latoskodnak. Ez a legfőbb megkülönböztető tényező. Csupán tizenketted részük vegetáriánus, de a felük soha­sem dohányzott és soha nem ivott. Furcsa módon nagyon kevés az elvált ember közöt­tük. Az utóbbi években a szoci­alista országok kutatói egyre jobban koordinálják tevé­kenységüket ezen a tudomá­nyos területen. A kijevi in­tézet jó munkakapcsolatban áll a Bolgár Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság és hazánk gerontoló­gusaival. Minél több infor­mációt cserélnek ki a kuta­tók, minél jobban egyesítik erőfeszítéseiket, annál hama­rabb sikerül majd megolda­ni az embermilliókat foglal­koztató és érintő problémá­kat. (A Delta új számából.) Szamóca­ültetvények gyomirtása A szamóca vegyszeres gyom­irtása fontos tevékenység a kiskertekben is, mert a gyom­növények jelentős károkat okozhatnak az ültetvényben: elvonják a tápanyagot és a nedvességet a sekély gyökér- zetü szamócától. Ugyanakkor a kapálás mechanikai sérülése­ket okozhat a szamócatöveken. A vegyszeres gyomirtás továb­bi előnye, hogy ily módon csökkenthető a gyümölcs föld­del való szennyezése. A tartós hatású szerek közül teljes területkezelésre a Teno- ran 50 WP, sorközpermetezés- re pedig kizárólag a Gramoxo- ne engedélyezett. Nagyon lé­nyeges azonban mindkét szer­nél a speciális előírások betar­tása. Ezek közül fontos, hogy már az ültetvény telepítése előtt figyelembe kell venni a terület gombafertözöttségét, és az évelő gyomokat lehetőleg még a telepítés előtt el kell pusztítani. Tenorannal legko­rábban a telepítést követő má­sodik hét végén lehet kezelni az ültetvényt, 4—5 kg-ot szá­mítva hektáronként, amelyet hektáronként 5—600 1 vízben oldunk fel. A permetezést a szer egyenletes elosztása érde­kében csak szélcsendes időben szabad végezni. A gyomirtó hatás akkor a legelőnyösebb, ha a kezelés után 4—5 napon belül legalább 15—20 mm csa­padék hull, ha ez elmarad, fel­tétlenül öntözni kell. a Gra- moxone különösen előnyös a tarackbúza irtására. A szamóca legérzékenyebb a herbicidekkel szemben, a vi­rágzást közvetlenül előző és a virágzási állapotban. Tavaszi telepítés esetén ezért csak ak­kor szabad permetezést végez­ni, ha a szamóca ültetése már­cius második felében befejező­dik; ezután 2—3 héttel ajánla­tos permetezni. A Tenaron hatása 8 hétre terjed, ezért a permetezést elő­zetesen előkészített talajra — július első dekádjában meg kell ismételni. Attelelő kora tavaszi gyommagvakkal erősen fertőzött talajon egy harmadik, szeptember első felében végre­hajtott kezelést is érdemes vé­gezni. A telepítés utáni években az első permetezést kora tavasz- szal, a szamóca növekedésének megindulásakor kell elvégezni. Április közepe utánra nem cél­szerű halasztani a permetezést, mert a tőkocsányok megjele­nése után a szamóca is érzé­keny a gyomirtókra, ezenkí­vül a már' kikelt gyomokat nem írtja a Tenoran, és a herbicidhatás kifejtéséhez szükséges csapadék is bizony­talan a gyomok csírázásának a megindulásáig. A második per­metezést szüret után, a talaj fellazítása után célszerű elvé­gezni, majd — szükség esetén — szeptemberben kerül sor a harmadik permetezésre. A Tenoran hatására néha enyhe sárgulás mutatkozhat a leveleken, ez azonban károso­dás nélkül elmúlik. A Tenoran hatása majdnem kizárólag az egynyári kétszikű gyomnö­vényfajokra terjed ki, ezért év közben kiegészítő kapálás vál­hat szükségessé. De csak a gyomokkal fertőzött foltokat szabad kapálni, mert a talaj bolygatása csökkenti, sőt meg­szüntetheti a vegyszer gyomir­tó hatását. A Gramoxone permetezésé­hez védőlemezekkel ellátott sorközpermetező gép szüksé­ges. Hektáronként 400—500 li­ter 4°/ft-os oldat szükséges, San- dovit hozzáadásával. A Gramo­xone klorofillbontó, perzselő hatású anyag, ami a védőle­mez alatt a felesleges indanö­vényeket elpusztítja. A sorkö­zöket évi 2—3 kezelés gyom­mentesen tartja. Gyümölcsérés idején azonban ezt a permete­zést is mellőzni kell. Különben az az előnyös, ha a permete­zést meleg, napsütéses időben hajtjuk végre. A permetezés előnye, hogy talajforgatás nélkül nem kez­denek csirázni újabb gyom­magvak, és elmarad a tarack­búza feldarabolása és szétszó­rása is. gensugarakat. keltenek. Az elektronok energiájának nagy része hővé alakul. A röntgensugárzás legis­mertebb felhasználási terü­lete ma is az orvosi betegség­megállapítás, a diagnosztika. Kimutatja a test belsejében jelentkező elváltozás okát, ami a röntgensugárzásnak azon a tulajdonságán alap­szik, hogy az egyes anyagok­ban különböző mértékben nyelődnek el. Bizonyos ese­tekben az egyes szerveket olyan anyagokkal töltik fel, amelyek a röntgensugarakat vagy jobban, vagy kevésbé nyelik el, mint a normális szövetek, így jobban vizsgál- hatókká válnak. A röntgen- sugárzás másik felhasználási területe a gyógyítás, amikor a gyorsan szaporodó, túlbur­jánzó sejteket röntgensuga­rakkal elpusztítják. Újabban egyre terjed a röntgensugarak ipari fel- használása, különösen a ron- csolásmentes anyagvizsgálat, amikor is például egy önt­vényt röntgensugarakkal átvilágítanak. Ez a módszer alkalmas a belső repedések, záródmányok kimutatására. Képünkön: egy röntgencső „meózása” az NDK egyik üzemében. n keverhető a keverés felesleges nem keverhető Minden évben visszatérő problémaként vetődik fel a kistermelők körében a külön­böző növényvédő szerek keverhetőségének kérdése. A készítmények szakszerű összeke­verésére tulajdonképpen azért van szükség, mert így érhető csak el, hogy egyszeri per­metezéssel több károsító ellen is védelmet biztosítsunk. A gyümölcsösök permetezésére használt növényvédő szereket gyakorlatilag két nagy csoportba osztjuk — rovarölő szerek, gomba­ölő szerek. A komplex védekezésnél tehát e két csoport egy-egy készítményeit keverjük össze és permetezzük ki. A gombaölő szerek egy része a liszthar- matfélék ellen nyújt védelmet, ugyanakkor egy nagyszámú szercsoport a lisztharmat ki­vételével a többi gombabetegséget pusztítja. Ha tehát mindkét kórokozó csoport ellen vé­dekezni akarunk, akkor keverésük szüksé­ges. Nem indokolt azonban a kettős hatású Fundazol 50 WP keverése más gombaölő sze­rekkel, mert a lisztharmaton kívül egyéb kókokozók ellen Í6 védelmet biztosít. A fenti szempontok figyelembevételével a házikertekben használatos készítmények keverhetőségét az alábbi táblázatban foglal­juk össze. A táblázatban két készítmény ke- verhetőségéről a függőleges és vízszintes sor találkozásánál berajzolt jel tájékoztat. Nem tartalmazza a táblázat a lombtrá­gyák (Vuxal, Mikramid, Karbamid stb.) ke­verhetőségét. Ezekre az a szabály érvényes, hogy egymással és olajos emulzióképző sze­rekkel nem keverhetők. Általában szerves hatóanyagú készítményekkel keverjük. Ha rovarölő szerekkel kombináljuk a lombtrá­gyát, akkor a permetlevet azonnal fel kell használni. Az óvó rendszabályokat mindig a legszigorúbb, a várakozási időt a leghosszabb előírású szer alapján tartsuk be. Keresztesi István, megyei növényvédő állomás Újdonságok, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents