Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

1976. március 14. KELET-MAGYARORSZÁG 9 Mit főzzünk? A gyerek és a múzeum Kelbimbó krémmártással. Hozzávalók: mirelit kelbim­bó 60 dkg (2 doboz), burgo­nya 50 dkg, virsli 50 dkg, füs­tölt szalonna 5 dkg, tojás 3 db, tejföl 2 dl, reszelt sajt 5 dkg, liszt, vaj, zsemlemorzsa, só, köménymag. Elkészítése: a kelbimbót gyengén sós, kö­ménymagos vízben puhára főzzük. A héjában főtt bur­gonyát megtisztítjuk, kariká­ra vágjuk, kivajazott tűzálló tálba rakjuk, gyengén sóz­zuk. Erre a főtt burgonya alapra halmozzuk a megfőtt kelbimbót. A tojássárgákat elkeverjük egy kanál liszttel, a tejföllel, reszelt sajttal. Gyengén sózzuk, hozzáadjuk a fehérjékből vert kemény habot és az egészet a kelbim­bóra öntjük. Megszórjuk ke­vés vajban pirított zsemle­­morzsával és a sütőben szép rózsaszínűre sütjük. A virsli­ket csavarmenetszerűen be­vágjuk és a vágásba egy-egy spárgavékonyra vágott sza­­lonnacsikot tekerünk. A sza­lonnacsík végét fogplszkáló­­val rögzítjük. Forró sütőben, vagy serpenyőben sütjük, mig a szalonnacsik kissé megpi­rul. Tálaláskor a virsliket a kelbimbóra rakjuk és fris­sen fogyasztjuk. Parajgaluska. Hozzávalók: mirelit parajkrém 50 dkg (1 tasak). tojás 3 db, vaj 9 dkg. reszelt sajt 5 dkg, zsemle 4 db, tej 2 dl. zsemlemorzsa 5 dkg. só, törött bors. Elkészí­tése: a zsemléket tejben áz­tatjuk. utána kinyomkodjuk és 3 dkg vajjal átpároljuk. Só­val, törött borssal Ízesítjük, elkeverjük a tojások sárgájá­val, a parajpürével. végül a tojásfehérjék keményre vert habjával. Vízbe mártott ka­nállal lassan fövő sós vízbe galuskákat szaggatunk. Ha megfőtt, szűrőkanállal kiszed­jük, forró vajba forgatjuk, reszelt sajttal és vajban pi­rított zsemlemorzsával meg­hintve tálaljuk. (Húsos leve­sek: gulyás, ragu. stb. után tálaljuk.) Megpróbálom felidézni magamban, mit is je­lentett számomra a múzeum gyerekkoromban. Mindenekelőtt egy nagy épü­letet, amelyben mindenféle található, hol érdekes, hol meg 'érdektelen dolog, job­bára riasztó a maga áttekint­hetetlen sokaságában. Emlé­keim nem hiszem, hogy egye­diek lennének, valószínűleg e kissé nyomasztó képek ösztönözhették kortársaimat arra a felszabadulás után, hogy a múzeum címszava mögé másfajta külsőt és másfajta tartalmat helyez­zünk. És mindenekelőtt ren­det. A szellem rendjét. A mai gyerekek teljesen másfajta múzeummal talál­koznak, mint mi annak ide­jén. Mondhatnánk azt is, hogy tulajdonkeppen a mú­zeumok hatalmas képes­könyvvé változtak, olyanná azonban, amelyben nem áb­rákat, hanem magukat a tár­gyakat találjuk. Ez a gyerek számára is új minőségű vi­szonyt tesz lehetővé. Ma már — jó esetben a gyerek úgy mehet a múzeumba, mintha saját képzeletbeli otthonának optimális lehetőséggel beren­dezett gyerekszobájában jár­na: baráti tárgyak veszik, körül. Azt hiszem, itt az ug­rópont. Kétségtelen, hogy az isko­lai oktatásnak — ebben is mekkora a különbség a teg­nappal szemben! — kisegí­tője, támogatója lehet a múzeum. Ilyen esetekben azonban a múzeum csupán megelevenített tananyag. És az is biztos, hogy a múzeum nem nélkülözheti a didakti­kai, népművelési szempon­tokat. Egészen más a hely­zet azonban akkor, ha a gyerek a szüleivel megy a múzeumba, vagy ha nélküle is, mindenképpen önként azonban. Az önkéntes mú­zeumlátogatás élményszerűen hat a gyerekre. Nem is baj — különösen az alsóbb kor­osztályokban — ha nem sze­rez magának enciklopédikus műveltséget, hanem engedi, s vele együtt a szülő is, hogy az izgalmasnak tűnő részle­tek hassanak. A hatás él­ményszerűsége révén ragad­ja meg ugyanis a gyereket és ez az emócionális kiinduló­pont feltétlenül szükséges ahhoz, hogy később mozgás­ba tudjon jönni a gyerek rendszerező intellektusa. Hadd kóboroljon hát a gye­rek, tallózzon találomra, biz­tos. hogy talál olyat, ami ér­dekli majd. A múzeumlátogatás él­ményszerűvé tételére azon­ban „hivatalosan” is kísérle­tek történtek. Elegendő ta­lán, ha a budapesti Szépmű­vészeti Múzeum példájára hivatkozunk. Itt a gyerekek­nek afféle „pamacsoló szo­bát” csináltak, tele rajzaszta­lokkal, kis székekkel, festő­­szerekkel és festőanyagokkal. A gyerekek, miután végig­nézték a kiállítás valamely szabadon választott, vagy előre eltervezett részletét, ide jöhetnek, hogy szabadon rög­zítsék élményeiket, emlékké­peiket. Pontosan ugyan még a múzeum kutatói sem tudják azt, hogy milyen végkövet­keztetésre juthatnak majd, mindenesetre azonban szor­galmasan gyűjtik az itt ké­szített anyagokat. Ezek alap­ján vonják majd le a gyerek­­pszichológiai és múzeum­szociológiai következtetése­ket. Ez a múzeumnak joga, sőt kötelessége. Azt hiszem azonban, hogy jobb ha a szü­lők nem igyekeznek szakkép­zett lélektanásszá, vagy szo­ciológussá válni. Hanem megelégszenek azzal, ha a gyerekeiket arra tudják ösz­tönözni, hogy úgy menjenek élményt szerezni a múzeu­mokba, mintha moziba, vagy focipályára mennének. B. I. KERESZTREJTVÉNY 1883. március 14-én Londonban karosszéké­ben ülve, csendesen elhunyt Mara Károly. Egész életét .., folyt, a sorrendben beküldendő vlzsz. 3. és függ. 1. VÍZSZINTES: 1. A vas vegyjele. 13. Svájci festő és grafikus (Hans, 190»—). 14. A négy ógörög fő­­törzs egyike, többesben. 15. Kivánalom. 16. Ilyen hangsor is van. 17. Elzáró. 19. Végte­lenül gyér! 20. Sut végek! 21. ,.A” bánat. 22. Város az NSZK-ban. 23. Régi római ap­rópénz. 24. Zűrzavar. 26. A halotti beszéd egyik szava. 28. Osztrák festő (Rudolf 1812 —1905.) 29. A házőrzőnek Is van. 30. összetett szavakban: légi. 32. Mozgásba hoz. 34. Jegyesed. 35. Ázsiai eredetű kelmefestő-eljárás. 37. Görög törzs tagja. 38. Hüvelyes nö­vény. 39. Huzat! 40. Kamio­nok betűjelzése. 41. Festő (János. Dániel. 1744—1830). 44. Becézett női név. 46. Közép­érték. 49. Hordozható szent­kép. 50. Az ógörög mitológiá­ban a kilenc múzsa egyike. 52. Osnép (a Kurlli-szigete­­ken). 53. Tudomány. 54. Sír­feliraton olvasható. 55. össze­vissza vet! 57. EAZ. 58. AV. 59. Argumentum. 61. A mun­ka és az energia egysége. 62. Állóvíz. 63. Lengyel folyó. 65. Kutatna. 68. Haza. 69. Ügy legyen! 71. Lajtorja. 72. Gyü­mölcsből. borból, likőrből, cu­korból készített hideg ital. 73. Borít, takar. FÜGGŐLEGES: 2. Tartomány Etiópiában. 3. Angol kötőszó. 4. Személyes névmás. 5. Krokodilusjelző is. 6. Csepű. 7. Visszaforgatni a földet!! 8. Francia apró­pénz. 9. Rejtett, titkos, lati­nul. 10. Egymást előző be­tűk. 11. Bő. 12. Este a lefek­vést előzi meg. 17. Békapo­ronty. 18. A Duna mellékfo­lyója Romániában. 25. Pusz­tít. 27. Angol: és. 28. A ba­sorokban. rokk zene nem táncjellegű szvittételeinek egyike. 29. Ér­zékszerv. 31. Vissza: nemzet. 33. A hordó fája. 34. Főütöér. 36. Víznyerőhely. 38. BIA. 42. Japán kikötőváros. 43. Nem latinul. 44. Kárt csinál. 45. E helyen. 47. Lei betűi. 48. No­­bel-díjas francia iró személy­neve. 50. Ne Is lássam! 51. Piperecikkmárka. 54. Menet­rendi rövidítés. 56. Falevél­nek is van. 60. Szovjet nép. 64. Birtokos rag. 66. Szarvas­­fajta. 67. Ser betűi. 68. Hely­határozói kérdőszó. 70. Nitro­gén és kén vegyjele. 72. Ige­kötő. A megfejtéseket március 22- ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉ­SEKET FOGADUNK EL! Február 29-1 rejtvénypályá­zatunk megfejtése: „... a buffa tüzljátékos birodalma legter­mészetesebb. szinte minden­napos megnyilatkozása volt.” Nyertesek: Kádár Lászlóné. Együd István. Rein Ferenc. Tormai Lászlóné, Veress And­rás nyíregyházi. Farnas Bé­­láné csengeri. Kardos Viktor nyírbátori. Kormány Margit penyigei. Szép Béláné tuzséri és Orosz József záhonyi ked­ves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük. Séta Most íf divat A huszadik század utolsó harmadára eszünkkel és fizi­kumunkkal megteremtettük a civilizáció, a tudomány és teohnika csodáit. Az ember a Holdra tette a lábát, fürké­sző szemével szétnézett a hi­deg égitesten. Azután mun­kája végeztével hazajött a földre, a villamosított, gépe­sített, motorizált világába, kényelmes lakásába. Mun­kánk végeztével mi is haza­megyünk. Kifáradtunk a gé­pek mellett, sokáig gubbasz­tottunk az íróasztal mögött, lógunk a villamoson, hering­­ként zsúfolódunk a buszon, tolakszunk, veszekszünk, ta­posunk, idegileg megtépázva otthon pizsamára vetkőzünk, bekapcsoljuk a tv-t, vagy könyvet veszünk a kezünk­be. és meredünk a képernyő­re, a betűkre. Ajkunkon nem csattan a nevetés a jó poé­noknál, kétszer is újraolvas­suk a sorokat, hogy zsibbadt agyunk megértse. Dupla al­tatót szedünk, mert sok fe­ketét ittunk, nehéz súlyos ál­munkban rugdalódzunk, fá­radtan ébredünk. És újra ro­hanunk, tolakszunk, el ne késsük a buszt, sietni kell, blokkolni kell... Nyolckor ismét méregerős kávét iszunk, délig 10—20 cigarettát szí­vunk, az ebédet étvágytala­nul túrkáljuk. A sport általában nagysze­rű testet, lelket üdítő dolog. Csak nincs mindig időnk er­re. És nincs is mindenki ke­ze, lába ügyében az uszoda, a sportpálya. A kertben vég­zett munka kétszeresen hasz­nos. Egyszer az egészségem­nek, másodszor a megtermelt javakkal a jólétemnek. De nincs mindenkinek kertje, telke. És a mind jobban ter­jedő modern lakótelepeken fát sem lehet vágni. A tüze­lőt otthagytuk a régi laká­sunkban a fejszével együtt. De sajnos otthagytuk a régi lakásban a fával együtt a testünk edzését is. Maradt tehát a reggeli, esetleg déli vagy esti torna. Ez egyszerű, otthon is elvé­gezhető, bármilyen nehéz gyakorlat, hiszen ebben a rá­dió kora reggeli adása is se­gít bennünket. Tegyük a szí­vünkre a kezünket: meny­nyien tornázunk? Természe­tesen nem sokan és gyakran azt is elblicceljük. Viszont a tornával egyenértékű, sőt — a reggeli és az esti séta. Per­sze, hogy ez is legegészsége­sebb az árnyas erdőben, de oda sokmillióan csak a hét végén és meglehetősen körül­ményesen juthatunk el. Vi­szont életünk tempója, kímé­letlen ritmusa mindennapos. „Állj meg, rohanó vándor! Pihenj, sétálj!” — volna ked­ve az embernek odakiáltani a .nyüzsgő, rohanó városra. És folytatni a jótanácsot: „Ember kelj egy órával ko­rábban, menj gyalog a mun­kahelyedre, meglásd meny­nyivel jobb hangulatban, közérzettel látsz a munkád­hoz. És munkavégeztével sé­tálj szép komótosan haza. Amit vesztettél a réven, meg­nyered a vámon. Kevesebbet veszekszel, kevésbé leszel in­gerlékeny, elmúlik a fejfájá­sod, megkíméled magad a lökdöséstől, mások ingerlé­kenységétől. Elmúlik idegi fáradságod is és helyébe jól­eső fizikai fáradtság lép. Megjön az étvágyad, kedve­sebb leszel családodhoz.' Lám, hogy mosolyogsz. De hiszen ez kell az élő környezeted­nek, nem egy morózus, kö­­tözködő, fáradt alak, aki rosszkedvével megfertőzi egész családi légkörét. Em­lékszel? Egyszer régen altató dallal aludtál, most seduxen­­nel. Dobdd el!” Az ember évszázadok óta keresi a perpetuum mobi­­le-t, az örökmozgót, nem ta­lálja. A csinosan, szépen öltözöt­ten jéró kismama hangulata, jóérzése rendkívül fontos a születendő gyermek szem­pontjából is. A divattervezők, akir mint gyakorló mamák, akár mint tapasztaltabbak, szívesen terveznek olyan öl­tözékeket, amelyek a kisma­mákat csinossá és célszerűen öltözötté teszik. Rajzainkon: 1. modell: virágos pamut anyagból, vagy flanellból ké­szülhet a kötényszerű „felső” blúz. Alatta pulóvert, ingblúzt egyaránt lehet hordani. Sok kismama szereti a nadrágot. Fontos, hogy a felső blúz a csípőt eltakaró hosszúságú le­gyen, mert csak Így hat esz­tétikusán az együttes. 2. modell: ingvállas kőtény­­ruhaszerű megoldás, oldalt benyúlós zsebbel és hosszú hasítékkal. Pepita anyagból vagy kockás műszál szövet­ből egyaránt csinos, jól Il­lik hozzá a kockás tweed szövetből készült, féloldala­son gombolódó szoknya és az egyszínű blúz is. 3. modellünk: huzatruha stí­lusban tervezett. Elöl a dtszl-Gombolyagban kapható vékony kötöző zsinegből készíthető. Hat-nyolc laza láncszem összekapcsolá­sával kezdünk, utána az első sor: 3 láncszem, majd annyi kétráhajtásos pálcát tő szegők, megfelelő bőséget adnak a mellnél, az előreho­zott oldalvarrásban pedig bő­vítő szembehajtások vannak. A gallér, a kézelő, a zseb és a hólpánt, színben harmoni­záló, de élénkítő paszpolozás­­sal díszített. Az ilyen fajta ruhát lehet blúzokkal vagy pulóverrel hordani. Rajzunkon látható kis állat­figurákat az ügyes kezű kis­mamáknak terveztük, játékul a leendő babának. Az állat­kák mérete kb. 20—39 cm, bármilyen maradék anyagból készülhetnek és legpraktiku­sabb habgumival kitölteni. A csikó: kockás zef Írből készülhet a sörény és a far­ka, valamint a szemplUája fe­kete fonalból. A kenguru: egyszínű anyag­ból fekete öltésekkel beleraj­zolva a láb, illetve az erszény­rész és a pld kengurufej. A cica: pepita vagy kockás pamut zefír anyagból, a nyakára színes masnit kös­sünk. A teve: csikós anyagból ké­szülhet, a farka és a sörénye fekete fonalból, valamint az öltésekkel berajzolt szem és orr Is. Nádor Vera horgolunk a kezdő kariká­ba, hogy a pálcasor szépen kifeküdjék, de fontos, hogy a pálcák száma néggyel osztható legyen. Második sor: 3 láncszem után minden következő szembe egy kétráhajtásos pálca kerül. Kivétel a négy sarok, ahol egy pálca fölé két kétráhajtásos pál­cát, s közötte 3—4 lánc­szemet iktatunk be. Har­madik sor: a most már szögletes alakú lapocskát rövidpálcákkal körülhor­goljuk. A táskához összesen 18 horgolt négyszögre van szükség, ezeket (ugyan­csak spárgával) összevarr­juk. Felső szélére még két sor, a két fülre egy sor pálca kerül, az aljára pe­dig rojtokat csomózunk. Egymás mellé horgolt négyszögekből készül az öv is. Aki a horgolásban jár­tasabb, minden négyzetet más mintával készítsen el, így még érdekesebb és szebb táskája és öve lesz. Sz. B. Horgolt táska és öv

Next

/
Thumbnails
Contents