Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

1976. március 14. KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 Hogyan lakunk? Egeret láttam a lakásban, jöjjenek azonnal és fogják meg!” Nem // tréfa. így telefonált nemrég egy bérházi lakó Nyíregyházán az ingatlan­­kezelőkhöz. Aztán egy másik bejelentés: „Hamisan ugat a szomszédom kutyája. Kérem, figyelmeztessék.” Vannak szép számmal notórius bejelentők is, akik so­rozatban gyártják a vélt, vagy mondva­csinált panaszokat. Aztán nem átallják a másolatokat „magasabb” fórumokhoz is elküldeni. Az egyik lakónak például külön dosz­­sziét nyitottak már, mert néhány év alatt legalább hetven beadvánnyal zaklatta a vállalatot, az illetékes és illetéktelen ha­tóságokat, meg a lakótársakat. A közvet­len szomszédját például azzal gyanúsí­totta, hogy a lakásban áramfejlesztő ge­nerátort helyezett üzembe és azzal hajtja a varrógépeket. A másik lakóra ráfogta, hogy rakétakilövőt épít. Ilyen és hasonló, sokszor tréfásnak is beillő kívánságok, bejelentések is előfor­dulnak a valóban jogos bejelentések és panaszok között, amelyekből évente — telefonon, szóban és írásban — több ezer is befut a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalathoz. S ezek a vélt, de sok esetben kimondottan rosszindulatú bejelentések nemcsak az időt, a pénzt ra­bolják, akadályozzák az igazi ügyek in­tézését, hanem egyenesen a másik lakó, a szomszéd bosszantására szánják. Mert ki kell vizsgálni, udvariasan válaszolni és így tovább... A panaszok jórésze természetesen Jo­gos. Előfordul, hogy a baj oka felületes munka, hanyagság, vagy éppen a termé­szetes elhasználódás következménye. Van­nak azonban teljesíthetetlen kívánságok. A legtöbb problémát okozó távfűtésnél például a beérkezett panaszok 95 száza­léka -szubjektív. Sokan nem értik meg, hogy a távfűtés egy államilag dotált, tö­megigények kielégítését célzó szolgálta­tás. s nem egyéni kívánságokat old meg. Több esetben azért panaszkodtak egyes lakók, hogy csak 23 Celsius-íok a szoba hőmérséklete, vagy nem tudnak csirkét kopásztani a melég vízzel. ! Aztán jönnek a „majd éri megmuta­tom” önkényeskedők. Nem egy esetben megesett, hogy feltörték az alagsori távhő helyiséget és úgy elállították a beszabá­lyozott szelepeket, hogy utána az egész lakótörnbben nem volt fűtés. Vagy: egy­szerűen leállították a kerengető szivat­tyút, mert nem tudtak a zajától aludni. Ennek is a többi lakó vallotta /kárát. Csőrepedésekhez elég gyakran hívják ki a szerelőket. Egy ilyen sürgős esetnél derült ki, hogy a csapot felejtették nyit­va, azért ázott be az alattuk lakó szom­széd szobájának a mennyezete. Olykor a bosszú is tartogat meglepetést. A jósavá­­rosi tízemeletesben történt. Az egyik la­kó bejelentette: nem jó a központi tévé­antenna. Kiderült, hogy az antenna jó. A levezető kábelt vágta el a fölötte lakó szomszéd. Talán zavarta az adás... Valakinek villanyégőre volt szük­sége, s kivette a lépcsőházi lámpatestből. De hogyan? Kalapáccsal összetörte a drá­ga búrát. Még arra sem volt képes, hogy kicsavarja és visszategye, öt forintos izzóért kétszáz forintnyi rongálás! Meg­esik, hogy kiszerelik a lift hívóberende­zését. kitépik a kaputelefon vezetékét és így tovább. Csak úgy, egymás bosszantá­sára. Talán felesleges is sorolni. A gyors üte­mű urbanizációs folyamat egyenes követ­kezménye, hogy egyre többen kénysze­rülünk bérházakba, nagyobb közösségek­be. Ennek a szorosabb társadalmi együtt­élésnek írott és íratlan szabályai vannak, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az alkalmazkodásra, egymás megbecsülésére mindinkább szüksége van az embernek. Az IKSZV ma már 5804 állami bér­leményt kezel a megyében. Ugyanakkor — az OTP-s és szövetkezeti lakásokkal együtt — közel hatezer lakás távfűtését is biztosítja. A köztisztasági feladatok el­látásához a vállalat gépparkja még szint­tartásra sem elég. Lakunk, de hogyan? Ki. mit tesz azért, hogy ne sértsük a társa­dalmi együttélés szabályait? Egy tény: a vállalat karbantartásra, felújítás­ra, az üzemben tartással járó szolgáltatá­sok ellátására a negyedik ötéves tervben 180 millió forintot költött. Ez a költség ebben az évben körülbelül 50 millió fo­rint lesz. Az együttélés azonban nemcsak a be­fektetett munkától függ. Siket Gyulával\ a vásárosnaményi jé’ÍÍJ'i'. termelőszövetkezet elnökével BBSS A vezetés módszeréről A Tizenhat év óta — az átszervezéstől w — elnöke a vásárosnaményl Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek. Ké­rem, néhány jellemző adattal adjon tájékoztatást az elmúlt másfél év­tizedről, hogy a későbbi válaszok érthetőbbek legyenek, mivel nem a gazdálkodásról, hanem a vezetés módszereiről kívánunk beszélgetni. Szövetkezetünk 1973. január 1-vel egyesült az dcsvai termelőszövetkezettel. A vásár osnaményi tsz tagságának szorgalma, a vezetés erőfeszítése ma már összeolvadt az olcsvaiak eredményével, így az 1972-es esz­tendőt hasonlítom össze a kezdettel. Az In­dulás évében a tiszta vagyonunk 1,6 millió forint volt, az egyesülésbe 20 millió forintot vittünk. Az első zárszámadáskor 1 millió 300 ezer forintot fizettünk ki a közösből a tag­ságnak, 1972-ben már a 10 millió forintot is meghaladta a tagsági jövedelem. Közben égy jelentős fizetési kötelezettségünk volt, 1970-ben ötmillió forinttal beléptünk a vá­­sárosnaményi sertéstenyésztő társulatba. — Az egyesülés óta is töretlen a fejlő­dés növekedett a termelési érték, a közös vagyon és a jövedelem. Egyetlen adatot em­lítek; 1974-ben egy tízórás munkanapra ju­tó halmozott termelési érték 384 forint volt, 1975-ben már 518 forint. Az egy munkanap­ra jutó kereset egy év alatt 8 százalékkal növekedett. A Beszédes számok. Úgy tudom, a ti­zenhat év alatt soha nem volt vesz­teséges a termelőszövetkezet. Első­sorban minek tulajdonítja ezt? — A tagság szorgalmának és a vezető­ség stabilitásának. Akit az alakuláskor a ve­zetőségbe választottunk, az változatlanul most is ott dolgozik. A Hogyan vesznek részt a fiatalok a w vezetésben, ha alakulás óta válto­zatlan a vezetőség? ~ , — A változatlanságot úgy kell érteni, hogy senkit nem váltott le a közgyűlés, de vezetőségkiegészítés volt. Annak idején, 1960-ban oz alakuló közgyűlésre jórészt csak a férfiak jöttek el, tagnak is ök iratkoztak be, így vezetőségbe csak férfiakat választot­tunk. A következő vezetőségválasztás 1964- ben volt, amikor két nőtaggal egészült ki a vezetőség. Fiatalokat pedig az első veze­tőségbe is választottunk, ezen túl pedig min­den vezetőségi ülésen részt vett a KISZ- títkár és az ifjúsági bizottság elnöke. A fia­talok képviseletét nem is mindig a kor és az arány határozza meg, hanem az, aho­gyan megvalósul a fiatalok érdekképviselete tevékenységünkben. A Szólt a nők képviseletéről. Tudom, w hogy a két vezetőségi tag mellett a nőbizottság elnöke is állandóan részt vesz a vezetőségi üléseken. Megfelelőnek tartja-e a szövetkezet­ben a nőkről való gondoskodást, ér­dekeiknek érvényesül ését ? — A mi feleségeink, lányaink az itt dol­gozó nők. Nyilván, nem akarhatunk nekik rosszat. Ennek ellenére szükség van és he­lyeslem minden poszton a személyes képvi­seletüket is. Javaslataik, észrevételeik nem - csak sajátos érdekeiket, hanem az egész kö­zösséget szolgálják. Az asszonyok többsége második otthonának vallja a szövetkezetei. Sokan úgy vélekednek, itt tudnak igazán felszabadultan dolgozni a közösségben. Sok­kal értelmesebb, tartalmasabb ez a munka, mint a háztartás mindennapos, azonos és sokszor látszat nélküli teendője. Többségük alig várja már a tavaszt, hogy együtt lehes­senek. A A zárszámadásra készített statiszti­­w kában a szakmunkás rovatban nők nem szerepelnek. — Sajnos, ez nagy gondunk. Amikor a tízórás munkanapot ledolgozza egy nő, utá­na már nem igen van ideje tanfolyamra be­ülni. A szövetkezeti asszonyoknak nemcsak a család gondjával kell törődni, mint a gye­rekek ellátása, vacsorakészítés, mosás, és így tovább, hanem a legtöbb helyen ők törőd­nek a háztáji jószággal is, különösen azok­ban a családokban, ahol a férj távol dolgo­zik. A helyzetbe természetesen nem nyug­szunk bele, hiszen az ültetendő új gyümöl­csöseink több szakmunkást kívánnak, a nők nélkül nehéz lenne terveinket megvalósítani. Sh A szakmunkás-bizonyítvány blrto­w kában a nők keresetben is közelebb jutnának a férfiakhoz, úgy tudom az önök szövetkezetében a bérezésben is kifejezésre jut a szakmunkások megbecsülése. — Igen, így van. Például, aki ötös ered­ménnyel szerez szakmunkás-bizonyítványt, az tízszázalékos, aki négyessel^az nyolcszá­zalékos fizetésemelést kap. Szövetkezetünk­ben már akkor voltak növényvédő szakmun­kások, amikor rendelet ezt még nem írta < elő. A Ha már az oktatásnál tartunk, ml a w helyzet az általános iskolai végzett­séggel, hiszen a közelmúltban egy összehasonlító értékelésben kedve­zőtlen adatok láttak napvilágot a termelőszövetkezetről. — Szerintem egy termelőszövetkezetet igazságtalan üzemekkel, vállalatokkal össze­hasonlítani. Mi olyan fiatalokat is felve­szünk, munkát, kereseti lehetőséget adunk nekik, akik szociális körülményeik vagy szellemi képességeik miatt nem tudták el­végezni a nyolc osztályt. Ez nem jelenti azt, hogy ne szorgalmaznánk a tanulást. Az el­múlt tizenhat év alatt nemcsak szakmun­kásokat neveltünk, nagyon sokan gyarapí­tották általános műveltségüket, Itt szerezték meg a nyolc osztályt. A Visszatérve a vezetőség munkájára w az lenne a kérdésem, milyen rend­szerrel dolgoznak, ha úgy tetszik, kinek jut eszébe, hogy mikor, miről tárgyaljanak? — Ismerve az éves feladatainkat, év ele­jén közösen törjük a fejünket és a havon­kénti vezetőségi ülésre tervet készítünk. Természetesen közben az élet mindig ad hozzá valamit, a tervben csak a fontosabb dolgokat rögzítjük. A Van-e rá eset, hogy az Indítványt le­­w szavazzák? — Lényeges dolgokban nem, mert az előterjesztések olyan előkészítésekkel, szá­mításokkal kerülnek a vezetőség elé, amely­ből annak minden előnye, következménye kitűnik. A De nem mindig csak kedvező dől­­w gokról kell dönteni. — Ha nagyobb, úgymond neherabb dol­­gókról’kívánunk dönteni, akkor már-előződ leg kikérjük a párt- és a tömegszéevezeti vezetőségek véleményét. Ilyenkor kibővített vezetőségi ülést tartunk, ahová meghívjuk tanácskozási joggal az egész pártvezetőséget és a szocialista brigádvezetőket is. Például, nem volt egy sima Ügy a sertéstenyésztő társulatba való belépésünk, amelyre ötmillió forintot költöttünk. Előtte már hetekkel agi­táltunk. Elmondtuk a nem vezetőségi tagok­nak is, gondoljanak arra, ha, kollégiumba kerül a gyermekük, ott mindennap húst kap­nak. De felelősek vagyunk a városi munká­sok ellátásáért is, tőlük kapjuk a gépeket, a műtrágyát és így tovább. Vagy itt van most az új ötéves tervre szóló módosított szabály­zók megmagyarázása. A tervtárgyaló köz­gyűlés előtt csoportos beszélgetéseken, bri­gádértekezleteken ismertetjük a népgazda­ság helyzetét és a mi feladatainkat. Vannak még tartalékaink, a nagyobb elvonásokat is ki lehet gazdálkodni. áh Van-e felelőse a hozott határozatok­nak? Hogyan ellenőrzik, kísérik fi­gyelemmel azok megvalósulását? — Felelős mindig van, legtöbbször * a szakágazatok vezetői. Az ellenőrzés több ol­dalról történik. Először Is minden vezetőségi Ülés azzal kezdődik, hogy az előző határo­zatokról beszámolunk De ez csak egyetlen forma. Mivel az üléseken részt vesznek a párt- és tömegszervezeti vezetők, ők a saját rendezvényeiken ismertetik a vezetőség ha­tározatát. Így azt mondhatnám a tagság többsége értesül határozatainkról és várja annak megvalósulását. Tehát az egész tagság ellenőriz. A A vezetőségi üléshez hasonló ala­possággal készítik elő a közgyűlése­ket Is? — Ha lehet, még jobban. Én azt tar­tom: a termelőszövetkezeti demokrácia ott kezdődik: a tag értl-e miről kell döntenie, vagy sem. Tudja-e, mit, miért csinálunk. A zárszámadó, vagy tervtárgyaló közgyűlés előtt a fontosabb számokat írásban kiadjuk. A munkahelyeken a brigádokban ezt meg­vitatják. Ebben segítségünkre van a párt- és KISZ-szervezet, a nőbizoltság, a szocialista brigádok. Azt szoktuk mondani, gondolkoz­zon a tagság is, hiszen a szövetkezet nem a vezetőségé. A gazdának gondolkozni, töre­kedni kell, hogy minél eredményesebb le­gyen a munkája. Terveink ismertetésében különösen nagy gonddal fordulunk a fiata­lokhoz, hiszen egy-egy jelentősebb beruhá­zás csak Öt—tíz év múlva hoz majd igazán hasznot A fiataloknak tovább kell látniuk a mánál, kell, hogy perspektívájuk legyen a szövetkezetben. 9 Mondana Ilyen esetre egy példái Is? — Szívesen. Itt van n gytimölcsrekonst­­rukcíó. Most 42 parcellában van a gyümöl­csösünk. Ezt hasznothajtóan gépesíteni nem lehet, a rekonstrukció során új módon, nagy táblákba telepítjük almásainkat, ez 18 millió forintba kerül. Nem mondom, hogy a hatvan éven felülieket nem érdekli, de nem annyira az ő ügyük, mint a fiataloké, akik­nek munkát és jövőt ad az új gyümölcsös. A Hogyan működik együtt a vezetőség w a különböző bizottságokkal? — Például nem sok bajunk van a dön­tőbizottsággal, mert a vezetés intézkedései',' J erre nem adnak okot. Két olyan esetünk volt, amikor a tag intézkedésünkké!'ném ér*, tett egyet. A elöntőbizottság nekünk adott igazat. Utána a járásbírósághoz fordult. A járásbíróság jóváhagyta a döntőbizottság ha­tározatát. Ismerek olyan szövetkezeteket, ahol minden esztendőben egész panaszára­dat van a háztáji terület kiméréséből, an­nak csereberéléséből. Nálunk a vezetőségre sincs más törvény, mint a tagokra. Minden­kinek egyforma joga van. Az első naptól azt vallom: add meg az ellenségednek is, ami jár, de a testvérednek se többet, mint amit a munkája után megérdemel. A Volt-e már eset, amikor az ellenőr­­w ző bizottság a tagság javára állapí­tott meg valamit? — Volt A múlt év tavaszán azt javasol­tuk a tagoknak; vegyszerezzük le a háztáji kukoricát, így több idejük jut a közös mun­kára, több lesz a kereset is. Bele is egyez­tek, de a vegyszerezés nem mindenkinél si­került, az erős szél miatt a traktoros nem tudta azt pontosan végrehajtani. A hiányos­ságot az ellenőrző bizottság megállapította. Mi utasítottuk a traktorost, hogy a rosszul végzett munkát ismételje meg. ,*JtVWtőség, a brigádok köréből lép­­l-Jtírik ki és ha megengedi, beszéljünk az ön személyes munkájáról Is. Ho­gyan kezdi a napi munkáját, mi az, — Ha itthon vagyok, kora reggel a szak­vezetőkkel tárgyalok, meggyőződök a napi munka indulásáról. Utamba ejtem mindig az adminisztrációt, érdeklődöm a főkönyvelőtől. Aztán jön a kevésbé kedvelt munka, a posta áttekintése. Sajnos minket is elöntött a bü­rokrácia. Annyi papírral dolgozunk, aminek a fele is sok lenne. A papírnál csak az érte­kezletek száma több. Nagyon sok szerv még mindig ott tart, hogy csak akkor ismeri el a termelőszövetkezetet képviseitnek, ha ott az elnök jelenik meg. De nemcsak a meghívók szólnak az én nevemre, hanem a vállalati instruktorok többsége is velem akar beszél­ni. Habár ezen a téren már van kedvező változás, ml változtattunk rajta. 0 Hogyan? — Nálunk minden ágazatnak megvan a felelőse, a szakértője. A vállalatok többsége már tudja, hogy műtrágya- vagy vetőmag­­ügyben nem én vagyok az Illetékes, hanem a íőagronómus, Mi módot kerítünk rá, hogy öt—tíz perc alatt megbeszéljük a szakveze­tőkkel, ki miről tárgyalt a vállalatokkal az-­­nap. Annak az elnöknek, aki mindenről ma­ga akar tárgyalni, végülis semmire nem Jut ideje. A Ehhez önállóság is kell a szakveze­­w tőknek. — Természetesen, és bizalom a vezető­ség részéről. Például én hiába vagyok első számú vezetője a szövetkezetnek, de vonta­tót, vagy tehergépkocsit csak a íőagronómus adhat bármilyen munkára. Egyetlen beosz­tott vezető feje fölött soha át nem nyúlok. Minden vezetőnek megvan a munkaköri le­írása, ami nagy önállósságot ad és felelős­séggel jár. • Jut-e Ideje a munkahelyekre kimen­ni, s tagoknál ellenőrizni a vezető­ség határozatainak végrehajtását, megismerni véleményüket? — Jut. És elsősorban azért, mert a ve­zetőtársaim önállóan végzik saját munkáju­kat. ; , .. , 9 És á családjára, önképzésre...? — Nem panaszkodom. Olvasók szépiro­dalmat, szakkönyvet, újságot. Egy-egy szak­cikkre sokszor én hívom fel a szakemberek figyelmét, hátha mi is hasznosíthatjuk. Többször voltam már külföldön tanulmány­úton, viszont üdülésre eddig még nem volt időm. A feleségem már volt üdülni. Egy­szerre nem mehetünk, mert én nemcsak be­széled a háztáji állattartásról, hanem foglal­kozom is vele. Köszönöm 3 beszélgetést. Csikós Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents