Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

1976. március 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Rongálják Postabontás Ötlet A MOM mátészalkai gyárában, gyermekgon­dozási szabadságról visz­­szatért asszonyokkal be­szélgettünk. Volt közöt­tük olyan, aki több évet töltött otthon. Elmond­ták, mit jelentett a há­rom év — több gyermek esetében több év — után a gyár kapuját átlépni, ismét kézbe venni a szerszámot, a gép mellé állni. Eleinte szokatlan a munka is, no meg a beilleszkedés sem volt könnyű. Af, otthon töl­tött idő alatt sok min­den megváltozott a gyárban. Változtak a szokások, a belső intéz­kedések. be változtak a rendelkezések és a jog­szabályok, melyeket ott­hon nem kísértek figye­lemmel. Visszatérésük­kor tehát tájékozatlanok voltak jogaikról és köte­lességeikről. Az asszonyok így fo­galmazták meg kívánsá­gukat: „Jó volna, ha a gyes alatt is tájékoztat­nák a kismamákat a gyárban történtekről, az őket érintő jogszabá­lyokról, igazgatói intéz­kedésekről. De ha ez el Is marad, legalább ami­kor újra munkába áll­nak. akkor pótolja a munkahely...” Jogos a kérés. Ma már egyre több munka­hely tudja, hogy ennek teljesítése közös érdeket szolgál. A csengeri Le­nin Termelőszövetke­zetben például a tél fo­lyamán, a hatvanöt gyermekgondozási sza­badságon lévő kismamát meghívták, és a vezető­ség beszámolt a szövet­kezet eredményeiről, terveiről. Ismertették u téesz-tagokat érintő új jogszabályokat. Az aján­dékcsomag mellé pedig mindenki kapott egy „Társadalombiztosítás­ról mindenkinek” cí­mű kiadványt, amely közérthető módon hozza mindenki tudomására a betegségi és anyasági el­látásra, a családi pót­lékra, a nyugellátásra stb. vonatkozó jogszabá­lyokat. Egy nőket foglalkozta­tó üzem egyik szocialis­ta brigádja összeállítást készített a legfontosabb munkaügyi jogszabá­lyokból, és más, a nőket érintő rendelkezések­ről. Sokszorosítással, nyolcvan példányban ké­szült és minden nődol­gozó kapott belőle. Lé­nyeges tudnivalók vol­tak benne a munkavi­szonnyal, a munka díja­zásával kapcsolatosan. Ugyanakkor megtalál­hatók a betegségi bizto­sítással, a szülési sza­badsággal kapcsolatos tudnivalók is. Szó esik benne a terhességmeg­szakítással kapcsolatos kérelem elbírálásáról, a család- és nővédelmi ta­nácsadáson való részvé­telről. Az asszonyok szabad idejükben bizonyára ér­deklődéssel forgatják az ötletes és hasznos kiad­ványt, amely jó példa­ként szolgálhat más munkahelyeknek is. Soltész Agnes A kéki vasútállomás hiva­talosan csak megállóhely, utasforgalma pedig sokszor nagyobb mint a szomszédos állomásoké. Már hajnali 4 óra után nagyon sok munkás vár a vonatra az állomáson, s délután szintén nagy az utasforgalom. Pénzcár csak fél 7-től délután 3 óráig van, s utána a MÁV részéről sen­ki sem tartózkodik az állo­más épületében, s bizony gyakran előfordul, felelőtlen egyének rongálják a szép. új állomás épületét. Célszerű lenne itt is, — mint más ál­lomásokon — ha éjszakai ügyeletet tartanának. De nem csak az utasforgalma nőtt meg a kéki állomásnak, ha­nem az áruforgalom is egyre nagyobb. Az állomásra érke­ző áruk szabadon, őrizetlenül vannak. Milyen jól lenne, ha volna egy raktárhelyiség, ahol el tudnák helyezni az árukat, amíg a címzett át tudja venni. A Községből az állomásig földút vezet. Mint­egy 100 méteren csak 3 mé­ter szélességű kövesutat kel­lene építeni, s már megol­dódna a több éves probléma, az utazók, és a munkások is könnyebben elérnék az állo­mást. Tudjuk, takarékossági év van, de talán lehetne va­lamilyen megoldást találni. A falu lakossága — a MÁV segítségével — társadalmi munkában is vállalná az út megépítését — írja Horsai Ede Kék, Kölcsey u. 17. szám alatti lakos. Idegen levél Nem az első eset. hogy ide­gen levelet talál a postaládá­jában Erdélyi István Nyír­egyháza, Bocskai u. 14. szám alatti lakos. Legutóbb már­cius 4-én ismét az ő postalá­dájában találta meg a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségétől érkezett leve­let, melyet másnak címeztek. Nem volt meglepetés, mert már talált a postaládájában Béla utcára címzett levelet is. Úgy látszik a postásnak mindegy, hova kézbesíti a levelet. A város neve egye­zett, az utca kezdőbetűje szintén, s jelen esetben a házszám is. Megtalálta, visszaadta Február 28-án elvesztettem a Zó ja utcán levéltárcámat, melyben nagyobb összegű pénz volt, valamint a szemé­lyi igazolványom, jogosítvá­nyom és egyéb fontos ira­tok — írja levelében Dóránt Ferenc Nyíregyháza. Krúdy Gy, u. 34/c szám alatti lakos. Másnap azonban nagyon kel­lemes meglepetésben volt ré­szem. Felkeresett a lakáso­mon a becsületes megtaláló Rózsa Lajos nyugdíjas, Nyír­egyháza, Serház u. 10. szám alatti lakos és elhozta a le­véltárcámat. Ezúton is sze­retném megköszönni figyel­mességét, hogy visszajuttatta a számomra oly fontos ira­tokat. Lift Nyíregyházán, az Ungvár sétány 3. szám alatt lakó közel kétszáz embernek na­ponta sok-sok lépcsőfokot kell megjárnia, mindezt egy üzemképtelen lift miatt. Egy héten egyszer-kétszer elő­fordul hogy 5—10 percig üzemel, de utána ismét na­pokon keresztül nem lehet igénybe venni. Elég fárasztó a magasabb emeletekre fel­menni a sok apró gyerekkel, tele szatyrokkal, s nem be­szélve a terhes kismamákról. Hogy mi az oka a lift rend­­szertelen működésének — nem tudjuk. De mindeneset­re jó lenne most már tudni, mikorra várható a lift rend­szeres működése — kérdezi a ház lakói nevében is F. I. Letaposták, kitördelték Ujfehértón az utóbbi idő ben sokfelé parkosítottak, fá kát ültettek, járdákat építet­tek. Sajnos hiába. Mert nemcsak a gyerekek, de felnőttek közül is csak egye­sek becsülik meg más mun­káját. A parkokon keresztül mennek, letapossák a füvet, s a szülőotthon elé ültetett fákat — melyet azért ültet­tek, hogy szebbé, kellemeseb­bé tegyék az utcát — kitör­delték, csak a tövei vannak meg, vagy éppen derékban van eltörve, mintha vihar pusztította volna. Az újon­nan épült járdákat sem kí­mélik. Lovas kocsikkal, vagy gépjárművel is ráhajtanak, s talán mióta készen van. még le sem volt seperve. Ezek mind köztulajdonban vannak. A lakosság érdeke is volna, hogy ne tegyék tönkre. El­gondolkodtató mindez. Ta­lán ha egyszer valaki észre­venné, s meglátná a rongá­­lókat, s megbüntetné kellő­képpen, talán akkor jobban vigyáznának a község rend­jére — panaszolja Dorogi György Ujfehértó, Bajcsy- Zsilinszky u. 10. szám alatti lakos. Szerkesztői üzenetek Bige István újfehértói. Matusz Istvánná nyírlövői, Kiss János geszterédi, Kiss Ferencné anarcsi, Veres Istvánná rápolti, Hamzsik Mária mándoki, Gáthy Ist­vánná szamoskéri, Joó Ist­ván újkenézi, Kondás Jó­­zsefné dózsaszőlői, Tóth Kálmán kérsemjéni, Ko­vács József tiszadadai, Si­mon Jánosné vajai. Kucs­mán Mihály magyi. Fekete Miklós újdombrádi, Mol­nár Árpád nyíregyházi, Tóth Mária gyulaházi, La­katos Pálné csengersimai, Tári Árpádné beregdaróci, Bekölcze István fényeslit­­kei, Zatik Jánosné nyír— csaholyi, özv. Illés Istvánné kisvárdai, Oláh István nyír­­csaholyi. Czine Józsefné nagydobosi, Kópis Berta­lanná mátészalkai, Balogh Menyhért nyíregyházi la­kosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. ifj. Svelta Andrásné ma­gyi, Rádi János tiszarádi, Bulyáki Lajosné nagyecse­­di, és Nagy Jánosné tisza­­vasvári olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Áz illetékes válaszol Sötétben ' „Lujza utca sötétben” cím alatt megjelent panaszbeje­lentésre az alábbi tájékozta­tást adjuk: a cikk írójának igaza van, mert az említett utcában valóban nincs közvi­lágítás. Az utat minimálisan csakis a szomszédos üzemek térvilágítási lámpái világít­ják meg. Korábban az utcá­ban egy 3 oszlopos hálózat­­bővítést készítettünk, mely­nek során 3 db közvilágítási lámpát szereltünk fel. Azon­ban a bekötése megrendelés hiányában nem készült el. A hálózatbővítést a nagykállói úttal közösen kell megoldani, bár erre a megoldásra még a mai napig megrendelést nem kaptunk, valószínűleg fedezet hiányában. A panasz nyomán megkerestük a váro­si tanács tervosztályát, hogy amennyiben a fedezet ren­delkezésre áll, úgy a meg­rendelést hozzánk juttassák el. Az ügy végleges elintézé­séig is azonban kirendeltsé­günk egy vezérlő egységet szerel fel a Lujza utcában a már elkészített 3 db közvilá­gítási lámpa működtetéséhez. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat Nyíregyháza Egy kocsi egy személy „Mikor lesz kész” címmel észrevétel jelent meg február 18-án, melyre az alábbiakban válaszolunk: üzemegységünk­ben az ügyfelekkel történő tárgyalásokra megbízott sze­mélyeket jelöltünk ki. így gépkocsi javításával kapcso­latos információkra a műve zető tud kellő felvilágosítást adni. A gépkocsijavításra vá­ró ügyfelek igénybevehetik a várótermet, s igénybe is ve szik. Mive mély livel a várónk 10 sze elhelyezésére alkalmas, ezért az ügyfelek jelenlétét úgy szabályoztuk, hogy egy gépkocsival csak egy sze­mély jöhet be, aki végigkí-PARAGRAFUS A szerződés megtámadása Vágó József olvasónk 1974 júniusában vásárolt egy személygépkocsit, 62 000 Ft-ért, majd ezt a személygép­kocsit 1975 februárjában eladta 55 000 Ft-ért. Az eladás után egy hónappal a vevője közölte vele, hogy visszaad­ja a személvgépkocsit és kéri vissza a vételárat, mert ve­le olvasónk azt közölte, hogy a gépkocsi mindössze két­éves és a műszaki állapota is annak megfelelő, holott va­lójában a gépkocsi több, mint hatéves és legalább 50 000 km-rel többet futottak vele, mint ami közölve lett. Ol­vasónk ellen a vevő pert is indított, erről a perről olva­sónk értesítette azt a személyt, akitől ő vette a gépkocsit, és az illető ebben a perben, mint beavatkozó fel is lépett. A járásbíróság az ügyben ítéletet hozott, a szerződést hatálytalanította, olvasónkat kötelezte a vételár visszafi­zetésére. Olvasónk az ítélet ellen nem élt fellebbezéssel, de a beavatkozó igen. Olvasónk levélben kérte az eladó­ját, hogy tekintettel a bíróság ítéletére, hatálytalanítsák ők is az ügyletet és adja vissza részére a vételárat. Le­velére olyan választ kapott, hogy az eladó akkor fog nyi­latkozni, ha a megyei bíróság jogerősen döntött az ügy­ben. A jogerős ítélet ez év januárjában született meg, amely lényegében helyben hagyta az elsőfokú bíróság íté­letét. Ismételten felszólította az eladót az összeg vissza­fizetésére, azonban az illető azt közölte, hogy arra nem hajlandó, mert a törvény értelmében a szerződés megtá­madásának a határideje lejárt, hiszen az egy év. Valóban az a helyzet, hogy attól számítottan, ahogy olvasónk a gépkocsit megvásárolta az egyéves határidő lejárt és meg­felel az állítás a valóságnak, hogy'a szerződést egy éven belül lehet megtámadni. Erről a Polgári Törvénykönyv 236. §-a rendelkezik, amelyik kimondja, hogy a megtá­madást egy éven belül írásban kell a másik féllel közöl­ni, majd a közlés eredménytelensége esetén haladéktala­nul a bíróság előtt kell érvényesíteni az igényt. A konkrét esetben azonban sajátos helyzet van, mert olvasónknak nem lehetett mindeddig pontos információja arról, hogy kellő alappal bír-e a megtámadás, vagy sem, mi'g az ügyben jogerős ítélet nem született. Az időmúlás mindenekelőtt az eladó magatartása miatt következett be, hiszen az elsőfokú megalapozott ítélet ellen ő élt felleb­bezéssel és így született csak jóval később meg a jogerős ítélet. Ettől függetlenül nem lehet vitatni azt, hogy egy éven belül megtörtént az írásbeli közlés, hogy olvasónk eláll a jogügylettől, csupán azon lehet vitatkozni, hogy indokolt volt-e olvasónknak az a magatartása, hogy haladéktalanul nem indította meg a pert. Erre az indok mindenképpen megvan, mert az eladó a levélre nem azt válaszolta, hogy nem hajlandó az ügy­lettől elállni, hanem azt a választ adta, hogy nyilatkozatát attól teszi függővé, hogy a másik ügyben a megyei bíróság milyen ítéletet fog hozni. A másodfokú ítélet megszületett, ennek ellenére az eladó érdemben a mai napig nem nyi­latkozott, hogy hajlandó-e az ügylet hatálytalanítására, vagy sem, ilyen körülmények között a perindítási határ­idő sem kezdődött meg és az arra való hivatkozás, hogy olvasónk nem indította meg kellő időben a pert, alap­talan, mert pontosan az eladó tanúsított olyan magatar­tást, amelyik arra enged következtetni, hogy az ügyben peren kívül tárgyalni akar, egyértelmű választ nem adott. Ilyen körülmények között a perindítási határidő nem telt el, ugyanis ha a felhívásra a másik fél tárgyalási kész­séget nyilvánít, a közlést akkor kell eredménytelennek tekinteni, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a jogvita per nélkül nem rendezhető. Dr. Juhász Barnabás Kaczur Lászlóné anarcsi lakos ügyében a kisvárdai járási hivatal a szükséges intézkedést megtette. Tokár Jánosné fülesdi ol­vasónknak a nyugdíjfolyó­sító igazgatóság visszame­nőleg is kifizeti a házastár­si pótlékot. Gergely Dezső ilki lakost az Állami Biztosító megyei igazgatósága tájékoztatta, hogy a folyó évi segélyezési keret a befizetett CSÉB-tag­­sági díjakból képződik, ezért csak februárban ke­rülhet sor, a segélyek elbí­rálására és kifizetésére. Bakti Józsefné baktaló­­rántházi olvasónknak üzen­jük, hogy a levélben emlí­tett munkaviszonya alap­ján — annak napi időtar­tamától függetlenül — nyugdíjjogosultságot sze­rezhet. sérheti a gépkocsi javítását. Tájékoztatásként megfelelő szövegű felhívást helyeztünk el az üzem területén, hogy ügyfeleink erről a szabályo­zásunkról értesüljenek AFIT XIII. sz. Autójavító Vállalat 2. sz. üzemegysége Nyíregyháza Levélszekrényes kézbesítés „Rendszertelen kézbesítés” című cikkükben leírtakat megvizsgáltam, melyről az alábbi tájékoztatást adom: az észrevétel jogos, mert a pos­tás, aki ezen a területen kéz­besít, nem végzett lelkiisme­retes munkát. Jelen esetben büntetés kiszabásával jártam el, bár figyelembe kellett vennem azt, hogy beteges, és előrehaladott korú a szak­társ, s az időjárás viszontag­ságai is gátolták a munka­végzésben. A terület kézbesí­tésének végleges rendezését csak ez év második felére tu­dom ígérni a külterületi le­vélszekrényes kézbesítés be­vezetésével. Postaigazgatóság Debrecen Új szolgáltatás: Falufon A posta — mint ismeretes — a községekben is szerelt fel nyilvános távbeszélő állomá­sokat, hogy a postahivatalok bezárása után is lehetővé te­gye a helyi lakosságnak a telefonálást. Ezeket az állo­másokat — miután elsősor­ban sürgős ügyek szolgála­tára szánták — segélykérő telefonoknak hívták. A név nem bizonyult a legszerencsé­sebbnek, nem fedte teljesen rendeltetését, hiszen ezekről az állomásókról a segélyké­résen — tűzoltók, rendőrség, mentő stb. — kívül magán­­beszélgetések, úgynevezett R-beszélgetések is folytatha­tók, ha a díjat a hívott fél fizeti. Az elnevezés miatt azonban sokan nem merték magáncélra igénybe venni ezeket a telefonokat. Ezért a posta még a múlt évben pályázatot hirdetett a falusi nyilvános telefonállo­mások új elnevezésére. A pályázatra 716 javaslat ér­kezett. A bíráló bizottság döntése alapján ezentúl a se­gélykérésekre és a magánbe­szélgetésekre egyaránt hasz­nálható vidéki nyilvános te­lefonállomásokat falufonnak nevezik.

Next

/
Thumbnails
Contents