Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

1976. március 6. KELET-MAGYARORSZÁG 7 GYERMEKEKNEK A fekete csóka Hiszitek-e, vagy se, én bi­zony nem. bánom, túl a kása­hegyen, s gyémánt-óceánon, volt egyszer egy kedves liba­­pásztorlányka, senkije a föl­dön, mint az ujjam, árva. Ámde olyan jó volt, mint egy falat kenyér, a jósága pedig minden kinccsel fel­ér. Kihajtotta minden reg­gel a libákat, s közben ajká­ról forró nóta áradt. Hát egy arany krajcárt lel a libapász­tor, a cifraság rajta ugyan fénylik, lángol. — No, ha megleltelek, én bizony felveszlek, — mondta a lányka, s azon mód úgy is tett. S arra gondolt a szép liba­­pásztorlány, egy szép nap a pénznek hasznát látja talán. S játszik nagy vidáman a li­balegelőn, legelnek a libák szerteszét a mezőn. Gyenge meseszóval susog a lágy szel­lő, integet az égről a rózsa­szín felhő. Hát a felhők kö­zül lelibben egy csóka, s ki­nyitja a csőrét emberi szót szólva: — Hallod-e te leány, bi­zony, meg nem bánod, dob­jad fel háromszor szép lyukas krajcárod, dobjad fel három­szor a levegőégbe, ragyogjon a napon tündöklő szép fénye. No, állt ott a leány szinte megdermedve, és bizony a ké­rést nem teljesítette. Elrepül a madár elszontyo­­lodottan, ámde másnap újra megjelenik ottan. S ha hi­szitek, ha nem, könny égett szemében, bánat sötétedett harmatos fényében. — Kérve kérlek, szép lány, dobjad fel krajcárod há­romszor az égre, soha meg nem bánod. De a szép lány most sem mozdult meg a szóra, s elre­pült nagybúsan a fekete csó­ka. Ámde harmadik nap új­ra csak ott terem, két szép szeme ragyog könnyesen, fé­nyesen. — Te szépséges leány, utoljára kérlek, nem kérhet­lek többet soha, soha téged. Váltsd meg szenvedésem, dobjad fel krajcárod há­romszor az égre, soha meg nem bánod. No, ez már nem tréfa. Erőt is vesz magán nagy vasaka­rattal a szépséges leány, s feldobja krajcárát három­szor az égre, csillogott a napon gyönyörűszép fénye. De mit karatyoljak? Egy színarany mente hull a kraj­cár helyett a lengő fűvekre. Csillog a sujtása, vihog arany gombja. S felkapja magára a fekete csóka. Hát ahogy fel­kapja, szép deli királyfi áll a csóka helyén, megcsodálná bárki. S a pásztorlánykát, ej, haj, lári-fári, feleségül vette az a szép királyfi. Hét or­szágra szóló lakodalmat csap­tak, hej, táncoltam én is, rezgeti ajtó, ablak. ölbey Irén Tasnádi Varga Éva: Pötti/ös labda Pöttyös labda Át az úton, erre szállj, át a tán, engem mindig vissza sem jössz megtalálj! már talán? Visszadoblak, Űjra látlak, pnost elkaplak, újra itt vagy, be ne törjön kitárt karral jaj az ablak. űzlek, hívlak. Gurulj-gurulj Pöttyös labda messzire, ■ vissza szállj, aztán repülj engem mindig majd ide. megtalálj! A tűz szerepe a természet­­védelemben A tűz a Föld kialakulása óta természetesen környe­zeti tényező. Sok állat és nö­vény a véletlen tűzesetek martalékává vált, miközben az evolúciós változások so­rán többé-kevésbé ehhez is alkalmazkodni tudó szerve­zetek alakultak ki. Egyes ro­varok a tüzet és annak ter­mékét, a füstöt rendkívül gyorsan és nagy távolságból is érzékelni tudják, a növé­nyeknél vaskosabb kéreg­képződés jelent némi tűz elleni védelmet. Az Egye­sült Államokban most szé­les körű vizsgálatok folynak a tűz ökológiai hatásának kiderítésére. Annyi máris bi­zonyossá vált, hogy a tűz ál­latokra, illetve növényekre gyakorolt hatása sok ténye­zőtől függ. Ilyenek: a rela­tív nedvességtartalom, a le­vegő hőmérséklete, a szél­irány és szélsebesség, a ve­getáció élő és elhalt részé­nek minősége, mennyisége, víztartalma, a lejtési szög, a növények fiziológiás állapo­ta, a napi ritmus stb. A tűz ésszerű használatá­val — az eddigi tapasztala­tok alapján — befolyásolni lehet egy vadon terület ve­getációjának összetételét, a borítottságot, meg lehet kí­mélni a hasznos állatokat, el lehet pusztítani a károso­kat stb. A tűz emellett köz­vetett hatást is gyakorol a mikroklímára, a talajerő­utánpótlásra, sőt mutációs faktorként is számbavehető. A tűz módjától), időtartamá­tól és a környezeti adottsá­goktól függően megválto­zik a talaj pH-értéke, emel­kedik (akár 5—110“ C-kal is) a talajhőmérséklet. Az eddigi kísérletek szerint az ellenőr­zött, szakértelemmel alkal­mazott tűz 2—3 szorosára nö­velheti a gyümölcsös termés­hozamát, növelheti a növény fehérjetartalmát stb. Tűz ha­tására megváltozhat a nö­vény sziklevél száma és megduplázódhat a kromo­szómaszám is. A tüzet még az erdőtűz ellen is hatáso­san alkalmazhatják (meg­semmisítik a tűz tovaterjedé­sét biztosító aljnövényzetet és avart.) Mindezek arra utalnak, hogy a tűz nemcsak ádáz el­lenségünk, hanem ésszerű és szakszerű irányítás mellett hasznos segítőtársunk is le­het. Miért csökken a fókaállomány Európában? A fókafélék képviselői szinte valamennyi világten­gerben megtalálhatók. Álta-Bélyeg­gyűjtés Juhari Istvánné postavezér­­igazgató-helyettes nemrégiben ismertette a Magyar Posta idei bélyegkiadási tervét és azt is említette, hogy nehéz feladat a sok felől beérkező javasla­tokból a megvalósításra méltót kiválasztani. Az Egyesült Ál­lamok postája arról számol be. hogy ott évente több mint 4000 ötletet küldenek be. A bé­lyegkiadási javaslatok között számos megalapozott találha­tó, több azonban a meghök­kentő, sőt nevetséges. Tanu­lók, régebben végzett növen­dékek öreg tanintézetek képét szeretnék megörökíteni, mások a Beatles-zenekart, a televí­zióból ismert Foxi Maxit lát­nák szívesen bélyegen. Az egyik városban uszoda nyilt, a másik városban a he­lyi tűzoltózenekar nyerte meg a megyei versenyt — mind­ezek az események bélyeget érdemelnek. Ugyanígy gyász­bélyeggel kellene siratni a kedvelt kutya kimúlását, vagy lila szegélyű bélyeggel (ezt írja elő a javaslattevő) min­den hármasiker egyidőbeni Iában a hideg és mérsékelt égövi tengereket kedvelik, de vándorló példányok né­ha a trópusi vizekben is elő­fordulnak. A fókafélék valamennyi fajának már évezredek óta az ember a legádázabb ellen­sége. Különösen az északi fél­tekén végzett az ember ha­talmas pusztításokat soraik­ban. A fókavadászok által elejtett fókának jóformán minden testrésze felhasznál­ható. Húsukat eszik, prém­jükből bundákat, bőrükből csizmákat készítenek. Va­dásszák őket még a bőr alatti vastag szalonnaréteg miatt is, amely a vízi emlősöket megvédi a hőveszteségtől. Az NSZK-ban, az Északi­tenger partvidékén élő fó­kák száma az utóbbi időben nagyon megcsappant. A bio­lógusok vizsgálatai kimutat­ták, hogy a csökkenés első­sorban nem a vadászatnak, hanem a káros környezetha­tásoknak a következménye (vízszennyezés, hajóforgalom, motorcsónaksport növeke­dése stb.) Ennek ellenére a vadászati szezon idejét meg­rövidítették és elrendelték, hogy csak a beteg, sebzett és elöregedett példányokat le­het kilőni. Illetékes hatósá­gok az elhagyott fókafiókák felnevelésére tengeri állat­kertet létesítettek. Az itt fel­nevelt fiókákat később szaba­don bocsátják. A kutatások azt is bizonyítják, hogy a nyugalom a fókaállomány fennmaradásának legfonto­sabb feltétele. A hatvanas évek végén 3000 db volt említett területen az állo­mány, amely 1975-re 1080-ra csökkent. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája történetéből Az 1930-as években (az el­ső ötéves terv éveiben) nagy jelentőségű volt a Tudomá­nyos Akadémia bázisának és fiókintézményeinek a lét­rehozása a szövetséges köz­társaságokban és az QSZSZK különböző területein. 1932- ben szervezték meg az uráli, a távolkeleti és a kaukázu­­sontúli fiókintézményeket, valamint az Akadémia ka­zahsztáni és tadzsikisztáni bázisait. 1935-ben az azer­­bajdzsáni, az örmény és a grúz, 1939-ben az üzbég, 1940-ben a türkmén kihelye­zett intézetek kezdték meg működésüket. A fiókintézmények és bá­zisok nem csupán a komplex kérdések tanulmányozásával foglalkoztak (amelyek a tá­voli területek kultúrájával és termelőerőinek fejleszté­sével kapcsolatosak), hanem nagy munkát végeztek a nemzetiségi tudományos ká­derek képzésében és a helyi házasságkötését tegyék ei.,,«­­kezetessé. Különös elgondolá­sok, helyi jubileumok gondot okoznak az NSZK postájának is. Bélyeget kedvelő polgár saját ezüstlakodalmára aján­dékul bélyeget kér, de a sör­pincében működő tekecsapat is szívesen venné a bélyeget 25 éves fennállásának megün­neplésére. A közérdekűt kivá­lasztani és bélyegen közérthe­tően szemléltetni nem mindig sikerül külföldön, néha itthon sem. ★ Bélyegábrák alapján készült több ezer öltéssel kivarott go­belineket ajánlanak az USA- ban. Az ötletes kézimunka az eredeti bélyeg látszatát kelti, nagyobb méretével minden otthon szépségét emeli akár az asztalt, akár a falat díszítjük ilyennel. Magyarországon sok gobelint készítenek. Érdemes lenne egyes bélyegeinket is tűhegyre venni és a magyar kézimunka eladását ezzel az újszerű, a filatelisták milliói körében népszerű témával fo­kozni. ★ Népi táncokban gyönyörköd­hetünk Norvégia három új bé­lyegén. — Hasonló témát vá­lasztott a Máltai Köztársaság. Négyértékű sorozata népszoká­sokat örökft meg, az egyik bé­lyeg most időszerű, éppen a farsangi színes forgatagba ve­tudományos intézmények megteremtésében is. A ké­sőbbiekben ezek képezték a Tudományos Akadémia lét­rehozásának magját. A szövetséges köztársasá­gok működő 14 akadémiája közül kilencet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája ki­helyezett fiókintézményeiből hoztak létre. A 30-as évek végére az Akadémiához tartoztak mind­azok a nagy intézetek, ame­lyek alapkutatásokkal fog­lalkoztak, elsősorban a ter­mészettudományok, a techni­ka és a társadalomtudomá­nyok köréből. 1938-ban az Akadémián nyolc osztály működött: fizika, matemati­ka, kémia, geológia, bioló­gia, műszaki tudományos, történelem és filozófia, köz­gazdaság és jog, nyelv és irodalom. A háború előtti ötéves ter­vek éveiben az Akadémia tudományos intézményeinek száma a négyszeresére növe­kedett. 1940 végén több mint 160 tudományos intézmény (nem számítva a különféle bizottságokat) működött, köz­tük 78 tudományos kutató­­intézet, hat obszervatórium, 11 önálló laboratórium. Szaganyagok és az agresszív viselkedés Együtt tartott egérpopulá­cióknál gyakran megfigyel­ték, hogy a hím egerek sok­szor egymásra támadnak, a nőstények viszont ezt csak igen ritkán teszik. Felmerült a kérdés: mi az oka az ag­resszív viselkedésben az iva­rok közötti különbségnek? A "New Yorkiban végzett ilyen irányú kutatómunka eredményeiből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy itt a szag­anyag játssza a döntő szere­pet. Ha kasztrált egereket agresszív fajtestvérek vize­letével kentek be, akkor kö­zöttük jelentősen megnőtt az agresszív viselkedés. A nős­tények vizelete viszont az esetek többségében meg­akadályozza vagy legalább is jelentősen csökkenti az agresszivitást. Azok a nősté­nyek, amelyeknek újszülött korban szexuális hormon­injekciót adtak, kifejlett ko­rukban jobban ki voltak té­ve a hímek támadó viselke­désének, mint a kezeletlen nőstények. A hímek ivari hormonjai tehát feltehetően az agresszív viselkedést ki­váltó okok között vezető sze­repet játszanak. Egyazon egércsaládon belül az idegen hím vizeletének szaga növeli a támadókedvet és fokozódó konfliktus-viselkedést okoz. Valószínű, hogy ebben a vi­zeletben lévő feromonok, szaganyagok is szerepet ját­szanak. zet. — Évezredes hangszerek élednek fel Formoza új bé­lyegein. A hárfák. citerák kezdetleges elődei már ie. 3000 évvel is szórakoztatták a kí­nai népet. A korszerűsített változatokat egyes vidékeken még használják. — A vatiká­ni posta három új. magas névértékű légipostabélyeget bocsát ki. A Sixtus-kápolna falfreskójáról az utolsó ítéle­ten részt vevő angyalok jelen­nek meg az új kiadványon, ahogyan Michelangelo e föl­döntúli lényeket megfestette. — Húszéves fennállását ünnep­li a Dubnái Atomkutató Intézet, ahol a KGST-országok tudósai közösen dolgoznak a magener­gia békés célokra való fel­­használásán. A jubileumot a lengyel posta 1,50 zlotis bé­lyeggel köszönti, amelyen a tagországok, köztük hazánk zászlajából alakul ki az atompálya jelképe. Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Szemé­­jes névmás. 7. Ütő hang­szer. 8. Oxigén, szén vegy­­jele. 9........és parancso­lja. 11. Szén, nitrogén, kén vegyjele. 12. Ravaszdi. 14. Farsangi étel. 16. Időjelző szerkezetre vigyázó sze­mély. 18. Zamat. 20. A leg­magasabb értékű kártya­lap (—’). 21. Tova. 22. Fo­lyadék kering, vagy folyik benne. 24. Vicc. 25. SIÖI. 27. Díszes. 28. ös. 29. Kugli. Függőleges: 1........-rívó. 2. Ajándékoz. 3. Tisztít. 4. Nagy szibériai folyam. 5. Közép-európai főváros. 6. Megfejtendő. 10. Régi űrmérték. 11. Szláv uralkodói cím. 13. Meny­asszony. 14. Ebédet készít. 15. Megfejtendő. 17. Néve­lővel, ételízesítő. 19. A Du­na romániai mellékfolyója. 21. Férfinév. 23. Azonos magánhangzók. 24. Dísze. 26. Római 499. 27. Ilyen lap is van. Megfejtendő: Három a számos szatmári község közül, ahol 15. századi gótikus műemlék található (vízszintes 1.. függőleges 6., 15.). Múlt heti megfejtés: SZA­MUELY TIBOR. Könyvjutalmat nyertek: Vida Mária Oros, Danyi Beatrix Kállósemjén, Ta­más Csilla Kemecse. Tóth József Nyírbogát, Lőrincz Éva Nyíregyháza és Len­gyel Zoltán. Csak levelezőlapon be­küldött rejtvény megfejté­seket veszünk figyelembe! posta Emlékezetes nap volt február 19-e a Piricsei Álta­lános Iskolában — amely­ről Karcub Edit, az úttörő­­tanács titkára számolt be levelében. Nyilvános úttö_ rőnapot tartottunk, mely­re meghívtuk a régi neve­lőket, a volt tanítványokat. Nagyszerű érzés volt látni a nevelők és a tanítványok találkozóját. Minden- ven­dég piros nyakkendőt és „úttörő pártoló igazolóla. pót” kapott. Vendégeink között volt Hornyák Ti­­borné az első és Szántó Jó­­zsefné a második csapatve. zetőnk, Lengyel Zoltán nyugdíjas igazgató és fele­sége. A volt tanulók kö­zül Helmeczi Sándor ta­nácselnök, Serbán István KISZ-titkár, Vadon Gá­­borné. Rövid műsorunk mindenkinek tetszett, nagy sikert aratott a Barátság énekkar és a „30 éves az úttörőmozgalom” című be. mutató. Sokan nézték meg a kézimunka- és biológia­kiállításunkat is. A nyilvános úttörőnapon szekciókban dolgoztunk. Volt bemutató raj. és őrsi foglalkozás, játékos mese­délután és bábszínház. A kicsik nagy csendben hall­gatták a meselemezeket, a klubdélutánon a vendégek, és a házigazdák egyaránt szórakoztak. Egy szép nap emlékével több az élmé. nyünk, a neveket, az elis­merést híven őrzi a csapat­­naplónk és az emlékköny­vünk”. A tudományos -technikai úttörőszemle Kisvárda járá­si szaktárgyi vetélkedőjét február 12-én Nyírtasson rendezték meg. A nyolcadik osztályosok 8 ágazatban ver. senyeztek. Irodalombarátok és nyelvészek versenyében első lett Divin Erzsébet (Záhony), világjáró úttörők csoportjában Borbély István (Tuzsér), az úttörő vegyé­szeknél Kiss Csilla (Zá_ hony), a fizikusoknál Illés László (Záhony), a matema­tikusoknál Bodor Magdolna (Záhony). A természetkuta­tók csoportjában Galambos Mihály (Dögé), a történe. lemkutatóknál Szűcs László (Nyírlövő), az orosz nyelv és irodalom baráti ágazatá­ban a hetedikesek csoport­jában első Szuhai Ilona (Rétközberencs), a nyolca­dikosoknál Levkó Borbála (Záhony). A szaktárgyi vetélkedőn 29 iskolából 154 pajtás vett részt és 21 iskola tanulói értek el 1—5. helyezést. A legsikeresebben — ahogyan az az első helyezettek név­sorából is kitűnik — a zá­honyi pajtások szerepeltek, és a tornyospálcai. a mán. doki és a rétközberencsi ta­nulók. A vártnál gyengébb eredményt produkáltak a gyulaházi, a petneházi, a tiszabezdédi és a szabolcs­­veresmarti pajtások. Sajnos nem versenyeztek a jékei és az újkenézi tagiskola ta. nulói. Az első helyezettek in­dulhatnak az úttörőszemle megyei dötőjén, amelyet Nyíregyházán, a 12. sz. Ál­talános Iskolában rendez, nek március 17-én.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents