Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-06 / 56. szám
1976. március 6. KELET-MAG Y ARORSZÁG 3 JEGYZET Szemtől szemben A megbeszélésen egy utas és több Volán-vezető vett részt. Az utas előzőleg levelet intézett a közlekedési vállalathoz — bizonyos nyíregyházi járatátszervezéseket kifogásolt, és javaslatokat is tett a helyzet javítására. A Volán vezetése úgy döntött: legcélszerűbb, ha személyesen magyarázzak meg az utasnak, hogy miért volt szükség az átszervezésre, mik a további tervek stb. Az érintett városrész tanácstagja is meghívót kapott a megbeszélésre, ő azonban végül is nem vett részt. Az utas hallgatta az érveket, elmondta a maga véleményét, megnézte a terveket, a felméréseket, aztán nagyjából meggyőzve hagyta el a szobát — az autóbuszjáratoknak a többség érdekét kell szolgálniuk, így az ö területe kis hátrányba kerül. Távoztában elejtett egy megjegyzést: „így egészen más, mintha levélben válaszoltak volna...” — mondta elégedetten. De még mennyire más! A példa természetesen követhető. No, nem úgy, hogy minden panaszost hívjanak be személyesen a vállalatok, vagy menjenek ki hozzá iratcsomokkal magyarázkodni. Hanem úgy, ahogy a Volán tervezi: összegyűjteni a jelentősebb panaszokat, észrevételeket, melyeket az utazók juttatnak el hozzájuk, és időről időre kisebb, vagy nagyobb fórumokat rendezni. Itt mindenki, akit érdekel, személyesen hallgatja a választ, kérdezhet, vitatkozhat. Biztos, hogy sokkal több eredménynyel jár ez a módszer, mintha egy hivatalos hangú levélben „kinyilatkoztat" a vállalat... Az említett megbeszélés az első lépések egyike volt a Volánnál. Az a tény, hogy nem restellt a vállalat több vezetője félórát szánni egyetlen utasra, azt sejteti: lesznek további hasonló rendezvények is ... (tarnavölgyi) Nyíregyházán, a Bessenyei téren épül az albérlők háza. (Elek Emil felv.) CSATLAKOZÁS A bölcsőjétől a KfiSI-beruházásig VÁLLALÁSOK A KEMÉVNÉL A múlt évben zárult kongresszusi munkaverseny lendülete és tapasztalata, a T1TÄSZ fiataljainak nemrég elhangzott felhívása nyomán határoztak úgy a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói, hogy minden eddiginél szélesebb körű, a vállalat egész tevékenységére kiterjedő munkaversenyt indítanak az idei terv teljesítéséért, az ötödik ötéves terv feladatainak megvalósításáért. Termelési vállalásaik között első helyen áll, hogy félmilliárdos termelés helyett 530 millió forint értékű munkát végeznek ebbben az évben, amelyet a szocialista brigádok többletteljesítéséből érnek el, az egy munkásra jutó termelési értéket — teljes egészében munkaszervezéssel — 4,8 helyett 4,9 százalékra teljesítik. Vállalták a dolgozók, hogy az idei építkezések határidejét kiemelt létesítmények esetén tíz nappal, egyéb létesítmények esetén egy héttel megrövidítik. Határidő előtt Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a KGST-beruházásban épülő 750 kilovoltos távvezeték 1977 június 30-i befejezési- határidején belül 1-155 számú alapokat ez év július 31-ig elkészítik, a záhonyi szolgáltaíóházat október 31 helyett október 20- ra, a záhonyi OTP-lakásokat december 30 helyett december 20-ra átadják, de 15 nappal lerövidítik a záhonyi számítóközpont tárolótermének építését, a pót- és többletmunkákkal együtt is az eredeti határidőre elkészítik a nyíregyházi vízmű II. munkáit, csökkentik a nyírteleki vízmű építésének határidejét és 1977 május 31 helyett ez év december 15-ig átadják rendeltetésének Jósaváros minden eddig megrendelt és megépíthető közművét. A munkaidő jobb kihasználására, az állásidők csökkentésére a brigádok részére tartalék munkaterületet is hagynak, ezzel gyakorlatilag megszüntetik az anyagra, gépre várakozással kiesett időt. Lehet valamennyivel kevesebb... A vállalások szerves tartozéka az anyagtakarékosság javítása, a költségek csökkentése. A dolgozók vállalták, hogy benzinből 55 tonnát, tüzelő- és gázolajból 50 tonnát takarítanak meg, a központi keverőüzemben 20 százalékkal növelik az ömlesztett cement felhasználását, amely 157 ezer forint anyag- és fuvarköltség megtakarítást jelent. Vállalták, hogy szemszerkezet-javítással, vegyszeradagolással 3 százalékos cementmegtakarítást érnek el, s hogy folyamatosan vizsgálják annak lehetőségét: milyen anyagok szerezhetők be elfekvő készletekből, használtanyagtelepről, amelyek olcsóbban megvásárolhatók, de a minőséget nem rontják. A brigádok tovább folytatják a szabás során keletkezett vaskohászati hulladékok hasznos felhasználásának lehetőségét, s vállalták a ducoló és zsaluzó anyagok többszöri beépítését. Ezekből 26 tonna hengerelt áru, 130 köbméter új faanyag és 100 köbméter használt faanyagmegtakarítás várható. A vállalat vezetői vállalták, hogy 3,5 százalékos termelésfelfutás, 4,8 százalékos termelékenység, továbbá 4 százalékos eredménynövekedés mellett 4 százalékkal emelik a dolgozók bérét, s hogy az év második felében megvizsgálják további 1 százalékos bérfejlesztés lehetőségéi. Vállalták tovább, hogy. a 103,5 százalékos termelést 99 százalék összlétszámmal érik el. v Ennek alapvető feltétele a gépek jobb kihasználása. Éppen ezért jobban szervezik a AZ ÉRDÉRT VASAROSNAMÉNYI FORGÁCSLAP GYÄRÄNAK területén 620 millió forintos beruházásból folyik az üzem rekonstrukciója, új gyártósor építése. A megelőző karbantartást, ahol lehet, megteremtik a kétműszakos termelés feltételeit, csökkentik a keresztfuvarokat és növelik a tranzitszállításokat. Társadalmi munka Az egyéb vállalások között szerepel, hogy ebben az évben 400 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik az iskolák, óvodák és bölcsődék építését, támogatják a dolgozók lakásépítkezéseit, két esetben megszervezik az újítók tanácskozását, a szocialista brigádvezetők tanácskozását, bővítik a továbbképzési lehetőségeket, megszervezik az általános iskolai végzettséggel nem rendelkekedvezötienebb teli időjárás ellenére jó ütemben haladnak az építészeti és technoló zők téli oktatását, s javítják giai szerelési munkákkal. Képen: a közös aprító- és szárítóegységek tömbje. a társadalmi tulajdon vedel(Ilammel József felvétele) mét. LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és be^ osztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Csurkó József, a kisvárdai Rákóczi Tsz növénytermesztési brigádvezetője. Termelőszövetkezetünk a jó közös gazdaságok közé tartozik. 1972-ben 2873 forint volt egy dolgozó havi keresete, tavaly pedig már 3371 forint. Nem hasonlítgatni akarok, de ilyen átlagjövedelmet még az ipari vállalatok közül sem sokan érnek el. Miért mondom ezeket? Mert ebben az is benne van, hogy eddig is a jobbat akartuk. — Az az igazság, hogy az akaraton kívül a kényszerítő erő is közrejátszott. Például, hogy kevés a szövetkezet taglétszáma és bizony nincs annyi fiatal jelentkezőnk, mint ahányan nyugdíjba mennek. Ezért aztán olyan növényféléket termelünk, aminek a munkáját gépesíteni lehet, ahol vegyszerekkel végezhetjük a gyomirtást és a betakarításhoz is kevés kézi erő kell. De ez sem olyan egyszerű dolog. Ha nem gondolkodunk, csak elvetjük a búzát, egyszerre érik és kombájn legyen a talpán, amelyik szemveszteség nélkül learatja. — Mi többfélét vetünk, aztán az átlagnál két héttel korábban kezdhetjük a Rannaja aratását, mire befejezzük, mehet a gép a Mironovszkájába. És így van ez minden növénynél. Ha nem a maga idejében szedjük a cukorrépát, nem jó a cukortartalom, vagy éppen az almát nem tudjuk a legjobb minőségben eladni. — Még mindig csak a jónál tartok, mert büszkék vagyunk arra, hogy negyven és fél ezer forint nálunk egy dolgozó évi jövedelme, ezért pedig min-YÁLASIOL: Csurkó József derűdnek keményen kell dolgozni: És persze fegyelmezetten. A napokban mondtam épp egyik dolgozómnak, hogy másnap már ne ide, a fakitermeléshez jöjjön dolgozni, mert nem úgy viselkedett, ahogy elvártuk volna tőle. — Erről jut eszembe, hogy javíthatnánk is, gyorsíthatnánk is a munkát, ha lenne egy Dieseltargoncánk. Gyarmaton, a téglagyárban láttam egy ilyet: 10—15 vagon téglát is berak naponta. És anyagmozgatás nálunk is van bőven. Évente 6—7000 vagon árut pakolunk. Burgonyát többször is, vagy műtrágyát, ezekben a napokban meg a nemes nyárfát, amit Olaszországba exportálunk. Jól ki tudnánk használni és nagyon megkönynyítené a munkánkat is. — Aztán a tanulás. Akik szocialista brigádokban dolgoznak és nincs meg az általános iskolai végzet tsé-. gük, itt megszerzik, mert csak így léphetnek tovább. Ezeknek a mai vegyszereknek, növényvédő szereknek a használatához már nem elég annyit tudni, amennyit valamikor egyéni gazda korunkban megtanultunk. — Azért még valamit hozzátennék. Mi, legalábbis az én korosztályom, vagy a tőlünk idősebbek, akik a tsz-szervezés óta itt dolgozunk, úgy látjuk, hogy olyan eredményeket értünk el, amilyenre 15 évvel ezelőtt gondolni sem mertünk volna. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez már a plafon, de Ha eddig tudtuk volna, hogy lehet mégjobban, úgy csináltuk volna. & szakkönyv munkaeszköz Sikeres volt a mezőgazdasági könyvhónap Sikeres volt Szabolcs-Szatmárban is az idei mezőgazdasági könyvhónap. A könyvesboltok számításai ’ szerint az elmúlt évek forgalmát messze túlszárnyalta a mostani, bizonyítván, hogy megértésre talált a jelszó: a szakkönyv munkaeszköz. -Nagyon jó eredményekkel büszkélkedhet megyénkben a szövetkezeti bolthálózat. Csaknem minden községben, ezen belül számos mezőgazdasági nagyüzemben rendeztek előadásokat, bemutatókat és árusításokat. A nyíregyházi üzlethez a szövetkezetekből nagy mennyiségű könyvrendelés érkezett, s több mint 50 ezer forintnyi szakirodalom került ki a gazdaságokhoz. A bolt forgalma — melyben benne foglaltatik a bizományos hálózat munkája is. csupán mezőgazdasági könyvből jóval meghaladta a 110 ezer forintot. Az állami könyvkereskedelem is szép forgalmat bonyolított le. Itt érdekes, hogy a megyeszékhelyen a tudományos művek iránt is nagy volt a kereslet, de lényegesen nagyobb érdeklődést keltettek a kertműveléshez, a kiskerti gazdálkodáshoz segítséget nyújtó kiadványok. Több üzemben is volt mezőgazdasági könyvárusítás. A Nyírfában 10 ezer forintnyi, a MEZÖGÉP-nél 3700, a konzervgyárban 3600, a cipőgyárban 1500 forint összegű ilyen könyv talált gazdára. Az eladók öszeállítottak egy gyorsmérleget, amelyből kitűnik, hogy a legnépszerűbb művek azok voltak, amelyek a hobbykertészeknek adnak segítséget. A lista röviden: 12 hónap kerti munkái, Növényvédelmi naptár. Kertészek kiskönyvtára, Zöldségtermesztés, Kerti növényvédelem, Nyúltenyésztés. A könyvesek most a mezőgazdasági könyvhónap sikerén felbuzdulva szeretnék tartóssá tenni a szakirodalom iránti érdeklődést, és jól szervezett propagandával, több helyen újként bevezetett árusítással szerzik új olvasóikat, illetve látják el rendszeresebben a mezőgazdaság szakembereit, a saját kertben gazdálkodó, kertészkedő érdeklődőket.
