Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-05 / 55. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1976. március 5. Munkaköre betöltésére alkalmatlan...” Egy öngól története Kisvárdán Elégtelen bizonyítványt állított ki egy hónappal ezelőtti megbeszélésén Kisvárda művelődési központjának munkájáról a városi tanács végrehajtó bizottsága. A főbb megállapítások a következők voltak: — Kevés munkát fordítanak a szakkörök, klubok, tanfolyamok bővítésére; — olyan előadók ellenőrzésére, irányítására bízták az ismeretterjesztő előadások és szakkörök tevékenységét, akik ezen a területen tájékozatlanok; — jelentették, hogy megalakult az ifjúmunkásklub, de az rövid időn belül megszűnt; — elhanyagolták a területi tevékenységet, holott a művelődési központ dolgozóinak hetenként két napon a községi művelődési otthonok szakmai-módszertani munkáját kellett volna segíteni; — gyakori a meggondolatlan vásárlás, megalapozatlan a gazdasági tervezés; — a négy népművelői poszton dolgozónak nincs meg az előírt szákképesítése. Az igazgató most végzi az egyetemet, két munkatársának már meg kellett volna kezdeni a tanulást, erre a kinevezéskor papíron kötelezték őket, Nem tették meg; — a munkatársakról nem találhatók meg az erkölcsi bizonyítványok; — a városi és járási szakigazgatási szervektől kapott útmutatást, szakmai tanácsokat legtöbb esetben csak az Ígéretekig teljesítették ... Nem soroljuk tovább a pontokat, amelyeknek fele is elegendő ahhoz, hogy az elmarasztalás jogosságát meggyőzővé tegyék. Csupán az állapotok jellemzésére említjük még, hogy a művelődési központ saját házi nyomdát is berendezett, sokszorosítógépet vásárolt, s művészeti főelőadói munkakörben mindehhez egy nyomdászt is alkalmaz. Mi szükség van egy művelődési háznak nyomdára, nem tudjuk. Az sem érthető, miért tartanak fenn egy néhány száz kötetes könyvtárat, — adminisztrátori helyen, de könyvtárosi munkára alkalmazva egy munkatársat — amikor a könyvekkel a könyvtárak hivatottak foglalkozni. Sok ' kérdőjel kívánkozik még a kisvárdai városi-járási művelődési központ munkájához, de előbb nézzük a másik oldalt. A művelődési központ igazgatójának írásos beszámolója nem látja olyan csúnyának a menyasszonyt, mint az a városi tanács művelődési osztályának kiegészítő jelentésében olvasható. Először a mostoha tárgyi feltételekre hivatkozik, amelyekben sok az igazság. A művelődési központ. a régi lebontása után, az új megépítéséig, nem éppen ideális — de hozzátehetjük, hogy nem is kibírhatatlan — körülmények között dolgozik. Az elmúlt évben öt helyiségüket az Egyesült Izzó kisvárdai gyáregységének letelepítése érdekében — mint betanító termeket igénybe vették. Lényegesen előrelenditette a művelődési létesítményekben az ellátottságot a várszínpad megépítése és a szükséges berendezések elkészítése. Jól jött a kulturális társulás évi rendszeres anyagi támogatása is. amely az anyagi gondok egy részét levette a művelődési központ válláról. A művelődési központ beszámolójához csatolt kimuta tások számadataival nincs baj: ennyi és ennyi előadás, résztvevő, szakkör, stb. De a számok mögötti tartalom, esetleges, hamis. A beszámoló tükörképét adja a művelődési központ munkájának. Koncepció nélküli, ide-oda csapongó, nem elemző, nem jelöli ki a feladatokat olyan szempontból, hogy Kisvárda egyik jellemzője a munkás ság viszonylag magas száma. A városi jellegből adódó tennivalók éppúgy nem derülnek ki ebből, mint általában a tartalmi munka legfontosabb csomópontjai. Láthatóan elkülönülve végzi munkáját a művelődési központ, nincs kapcsolata az élettel, a művelődéspolitika alapvető követelményeivel. Egyfajta elefántcsonttorony ez, ahol a „hozzáértők”, úgy vélik értik a dolgukat, mások pedig nem érdekesek... Az eredmény: az elégtelen minősítés. Kása László igazgató 1973. január 1-től vezeti a művelődési intézményt. Nagy buzgalommal kezdett, bizalommal fogadták őt a művelődési szervek vezetői, szabad kezet kapott szinte minden fontos dologban. Világnézeti, politikai éretlensége, zavarossága, vezetői gyengeségei, emberi hibái azonban elég korán észrevehetővé váltak. Több ízben kapott fegyelmit munkaköri problémák, viselkedési szabálytalanságok miatt. Az egy ideig reálisan nyújtott türelem később egyfajta közönyt alakított ki »a munkájával, személyével szemben. Hogy a vezetői feladatát nem tudja ellátni, ez szinte az utca embere előtt is világos volt, az általa vezetett művelődési intézmény rossz hire gyakori beszédtéma a városban, öngólnak is beillik a művelődési szervek részéről a halogatás, hogy késve tették mérlegre az igazgató munkáját, személyiségét. írásunk készítése közben kaptuk a hirt — március 3-i ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága kimondta Kosa László alkalmatlanságát a fontos politikai vezetői felelősséggel járó munkakör betöltésére. A jobb későn, mint soha elve szerint a lépés pozitív, de rég bebizonyosodott az ismert mondás másik változatának igazsága: jobb előbb intézkedni, mint később, ha valakiről már mindenki tudja, hogy nem alkalmas a posztjára ... Páll Géza Jubileumi ünnepség Debrecenben ma kezdődik az a kétnapos tudományos ülés- és ünnepségsorozat, amelyet abból az alkalomból rendeznek, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetem 25 évvel ezelőtt önálló felsőoktatási intéjménynyé vált. Ez alkalommal megemlékeznek az elmúlt negyedszázad eredményeiről, az intézmény oktató- és kutatómunkájáról. A jubileumi ünnepségre meghívták azokat az egészségügyi intézményeket is, amelyek szoros kapcsolatban állnak az egyetemmel. így lesznek jelen a nyíregyházi Jósa András megyei Kórház vezetői, akik az itteni oktatókórházat képviselik. A megyei kórház ugyanis az egyetem nagy megelégedésére fejti ki tevékenységét és veszi ki részét abból a nagy munkából, amit a leendő orvosok képzése jelent. A nyíregyházi kórház képviselőim kívül a berettyóújfalui, a miskolci és debreceni megyei kórház vezetőit is meghívták az ünnepségekre. Fotópályázatunkra érkezett PARKOLÓBAN Beküldte: Tóth Béla Nyíregyháza, Árpád u. 73. A Gávavencsellői Nagyközségi Tanács költségvetési üzemében Gönczi Ferenc és Uj Mihály asztalosok a helyi kastély felújításához készítik a nyílászáró szerkezeteket. (Elek Emil felvétele) Fiatal vendéglátó szakmunkások versenye Kétnapos ifjúmunkásverseny kezdődött március 4-én, csütörtökön délelőtt Nyíregyházán. Négy megye — Borsod, Heves, Hajdú és Szabolcs — vendéglátásának fiatal szakmunkásai találkoznak, hogy eldöntsék: a szakácsi, cukrász és felszolgáló szakmákban ki képviseli ezt a területet a „Ki minek mestere” verseny országos döntőjében. Mind a négy megyében megrendezték előzőleg a verseny elődöntőit, összesen 171 fiatal szakmunkás vett részt ezeken. A területi döntőbe harminchármam kerültek: tíz cukrász, tíz felszolgáló és tizenhárom szakács. Szabolcs- Szatmár megye öt és fél ezer fiatal vendéglátó szakmunkását hat versenyző képviseli. A versenyt csütörtökön délelőtt a Hotel Szabolcs éttermében nyitotta meg Nemes András, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőhelyettese, majd Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára mondott beszédet, köszöntötte a fiatalokat. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődött a versengés. A fiatal szakmunkások először politikai tájékozottságukról adtak számot a zsűri előtt, majd délben hozzáláttak a gyakorlati munkához. A szakácsok kötelező étele: jércefilé brüsszeli világkiállítás módra. A felszolgálók egyszerű és díszterítést mutatnak be, valamint tatárbifszteket készítenek. A cukrászok kötelező feladata: gyümölcsdesszertek készítése narancs, körte, ananász felhasználásával. A gyakorlati feladatokkal a szakácsok és a felszolgálók csütörtök estére végeznek, a cukrászoknak pedig pénteken délelőtt kell bemutatniuk készítményeiket. A gyakorlati rész után szakmai elméleti kérdésekre válaszolnak a versenyzők, s az összesített eredmény alapján dől el, kik kapják a szakmánként kiosztandó 3000, 2000 és 1000 forintos díjakat. A három szakma első helyezettjei az országos döntőbe jutnak. (tgy) Szakszervezetek a tsz-ben Szabolcs-Szatmár termelőszövetkezeteiben, a mezőgazdasági jellegű vállalatoknál, társulásoknál, szakszövetkezetekben az 1974. évi mérések szerint mintegy 7000 olyan alkalmazott van, s áll munkaviszonyban, akik eddig nem voltak szakszervezeti tagok. Pártunk XI. kongreszszusának a határozatai, az új programnyilatkozatból eredő feladatok szükségszerűen követelték meg, hogy e területen is tisztázni kell a vitás kérdéseket. így ennek alapján született intézkedési terv, amelyet a MEDOSZ megyei bizottságának legutóbbi ülésén elfogadtak a már említett helyeken, létrehozandó szakszervezeti alapszervezetekmegalakításával kapcsolatban. Nem spontán módon, hiszen az MSZMP KB titkárságának 1375 június 9-i, a SZOT elnökség 1975. jan. 16-i és a MEDOSZ elnökség 1978 január 31-i határozatai egyértelműen leszögezi, hogy 1976-ban létre kell hozni — az említett helyeken — a bérből és fizetésből élő» alkalmazotti dolgozók önálló szakszervezeti alapszervezetét, illetve szakszervezeti csoportját. Erre kerül sor megfelelő előkészítés után az idén. Lényeges tudni a termelőszövetkezeteknél, a társulásokká), hogy (kivéve az élelmiszeripari, a kereskedelmi társulásokat ahol az EDOSZ és KPVDSZ alaoszervezetet kell alakítani) MEDOSZ alapszervezetet kell létrehozni. Célja ezeknek az aiapszervezeteknek, hogy a szakszervezeti mozgalom sajátos eszközeivel elősegítsék a társadalmipolitikai és gazdasági célok megvalósítását és erősítsék a szövetkezetek szocialista vonásait. Fontos, hogy ezek a meglalakuló alapszervezetek nyújtsanak segítséget a termelési feladatok minél sikeresebb megvalósításához. Feladatuk lesz a szocialista munkaverseny kibontakoztatásában, a végrehajtás szervezésében, irányításában és ellenőrzésében. Különösen sokat várnak tőlük a szocialista brigádmozgalom fellendítésében. Helyes, ha már most azt is tudják, hogy a választott szakszervezeti szervek, tisztségviselők gazdasági partnere nem a termelőszövetkezeti stb közgyűlés, vagy vezetőség, hanem az elnök, a társulás igazgatója, a szövetkezet és a társulás üzemi vezetői. A termelőszövetkezeti tag nem léphet be a szakszervezetbe, de akik jelenleg szakszervezeti tagok, azok 3 forintos tagdíjfizetéssel fenntarthatják tagságukat. Ez azonban csak a szakszervezeti tagságuk folyamatosságát biztosítja, más jogokra nem ad lehetőséget. önálló szakszervezeti alapszervezetet kell létrehozni azokban a termelőszövetkezetekben Stb, ahol az alkalmazottak létszáma eléri a 25- öt, vagy meghaladja azt. Ott pedig, ahol legalább 5 alkalmazott dolgozik, vagy meghaladja, de nem éri el a 25-öt, szakszervezeti csoportot kell alakítani, (f. k.) A bíró ítélt A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 1974. december 17-én hozott ítéletével Pletyák Miklós tejkezelő „elbocsátás” fegyelmi büntetését törölte; a bátorligeti Búzakalász Termelőszövetkezetet kötelezte, hogy munkaviszonyát állítsák vissza és ismételten tejkezelőként alkalmazzák. Az ítélet világos és egyértelmű. De van egy szépséghibája; ma sem jutott érvényre, nem hajtották végre. A termelőszövetkezet vezetősége másképpen értelmezi aa ítéletet. Ez azonban csak magyarázat. Valójában hallani sem akarnak arról (most, amikor Pletyák Miklós hosszabb táppénzes időszak után ismét munkába áll), hogy újra a sárgaházi tejcsarnok vezetője legyen. Más munkakörbe akarják tenni. Arra hivatkoznak, hogy korábban több szabálysértést követett el és magatartása sem volt megfelelő. Ez igaz, így volt. De arról sem volna szabad megfeledkezniük, hogy etoekért már korábban felelősségre vonták; pénzbírsággal, fegyelmi büntetéssel sújtották. Hibáiért tehát felelt. Ilyen körülmények között indokolatlan a hibáknak Iépten-nyomon való felhántorgatása (csupán harag és neheztelés miatt), különösen egy nyugdíjkorhatárhoz közelálló alkalmazottjukkal szemben, aki 25 évig dolgozott ugyanazon a helyen és beosztásban. Igaz, más hibáit általában mindig súlyosabbnak ítéljük. így van ezzel most a bátorligeti termelőszövetkezet vezetősége is, miközben a saját súlyos hibájukat — hogy egy jogerős bírósági ítéletet nem hajtanak végre! — nem veszik észre. Ezzel pedig törvénysértést követnek el. , (soltész)
