Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám

ÜLÉST TARTOTT A HEGYEI TANÁCS ■ Kádár János felszólalása a BKP XI. kongresszusán. (Kelet-Magyaror­­szág telefotó) Kádár János felszólalása a bolgár pártkongresszuson Kedden reggel Szófiában folytatta mun­káját a Bolgár Kommunista Párt XI. kong­resszusa. A Központi Bizottság Todor Zsiv­­kov által előterjesztett beszámolója alapján széles körű eszmecsere bontakozott ki. Fel­szólalt Miso Misev, a BKP Központi Bizott­ság titkárságának tagja, a Bolgár Szakszer­vezetek Központi Tanácsának elnöke, Drazsa Vlcseva, a Politikai Bizottság póttagja, a plovdivi körzeti bizottság első titkára és mások. A küldöttek a beszámolóban foglalt meg­állapítások egyöntetű helyeslése mellett is­mertetik az általuk képviselt megyék, üze­mek, minisztériumok és egyéb területek si-KÁDÁR JÁNOS: kereit és feladatait. A kongresszus iránt meg­nyilvánuló nagy érdeklődésre tekintettel a Bolgár Televízió úgy határozott, hogy a Köz­ponti Bizottság beszámolóján kívül egyenes adásban közvetíti a nagy horderejű tanács­kozás egész további munkáját is. A kongresszuson folytatódnak a külföldi delegációvezetők felszólalásai is. Ezek sorát hétfőn délután Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. Kedden Ed­ward derek, Erich Honecker, Gustáv Húsúk, Kádár János és Jumzsagijn Cedenbal szólalt fel. Pártjaink és népeink között teljes az egység és a nézetazonosság Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak, elvtárs­nők! A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége nevében köszöntöm a Bolgár Kom­munista Párt. XI. kongresz­­szusának résztvevőit. Átadom önöknek, s az önök szemé­lyében minden bolgár kom­munistának, a testvéri bol­gár népnek a magyar kom­munisták, a szocializmust építő magyar nép forró üd­vözletét és szívből jövő jó­kívánságait. Kedves elvtársak! A Központi Bizottság át­fogó beszámolója reális ké­pet ad a X. kongresszus óta megtett útról, a Bolgár Nép­­köztársaság dinamikus fejlő­déséről, jól tükrözi az elért hatalmas eredményeket és marxista—leninista igényes­séggel, tudományos alapos­sággal jelöli ki a szocialista építés soron következő fel­adatait. A kongresszus jogos büszkeséggel adhat számot arról, hogy a X. kongresszus határozatait végrehajtva, a fejlett szocialista társadalom építésének döntő területein előretörtek és az utóbbi öt év alatt a Bolgár Népköz­testvérpártunk a nemzetközi kommunista mozgalom nagy tf .intélyű harci osz­taga, ?. Bolgár Népköz­­társaság szilárd nemzetközi pozíciókkal rendelkezik, megbecsült tagja a szocialista országok közösségének. Mindez arról tanúskodik, hogy a testvéri bolgár nép, a Bolgár Kommunista Párt ve­zetésével — élén a Központi Bizottsággal és annak első titkárával, Todor Zsivkov elvtárssal, a bolgár nép ki­váló fiával, a nemzetközi munkásmozgalom nagyra­­becsült harcosával — töret­lenül halad előre a fejlett szocialista társadalom meg­valósításának útján. A magyar kommunisták, a magyar nép nevében szív­ből gratulálunk a testvéri bolgár nép nagyszerű ered­ményeihez, történelmi vív­mányaihoz és teljes sikert kívánunk a Bolgár Kommu­nista Párt XI. kongresszu­sának munkájához. Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt a múlt év tava­szán tartotta meg soros, XI. kongresszusát. A múlt év vé­(Folytatás a 4. oldalon) társaságban az ipari terme­lést 55 százalékkal, a mező­­gazdasági termelést 17 szá­zalékkal. a nemzeti jövedel­met 46 százalékkal növel­ték, és ugyanezen időszak alatt a dolgozók reáljövedel­me 32 százalékkal növeke­dett. A magyar kommunistákat, népünket örömmel tölti el, hogy a nagyszerű forradal­már, Georgi Dimitrov ha­zája és népe a két kongresz­­szus közötti időszakban is­mét hatalmas lépést tett előre a szocialista fejlődés útján. A felszabadult nép a dicső Bolgár Kommunista Párt kipróbált vezetésével hatalmasat alkotott, mélyre­ható forradalmi változáso­kat valósított meg Bulgá­riában. A Bolgár Népköztár­saságnak ma korszerű nagy­ipara, fejlett nagyüzemi szocialista mezőgazdasága, magas színvonalú tudománya és kultúrája van és a dol­gozók életszínvonala a szo­cializmus építésével rend­szeresen emelkedik. A Bolgár Népköztársaság­ban erős a szocialista társa­dalmi rendszer, a párt és a nép összeforrott a tár­sadalom erkölcsileg-politi­­kailag egységes. Bolgár Tizenlratmilliardilal gazdálkodnak az V. ötéves tervben a tanácsok Húszezer lakás — Ötezer óvodai hely Vízmű negyvenhét településen ülésezik a megyei tanács. (Elek Emil felvétele) Kedden dr. Pénzes János elnökletével ülést tartott a megyei tanács. Az ülésen megtárgyalták a megyei ta­nács V. ötéves közép távú fej­lesztési és pénzügyi tervet. Az írásos előterjesztéshez dr. Czimbalmos Béla általános elnökhelyettes a végrehajtó bizottság nevében fűzött szó­beli kiegészítést. Bevezető­jében elmondta: a negyedik ötéves tervben szerzett gaz­dag tapasztalattal fogtak hoz­zá az ötödik ötéves kö­zép távú terv kimunkálásá­hoz. A fejlesztés főbb iránya­it a megyei tanács által elfo­gadott hosszú távú koncep­ciókra alkalmazva állították össze. A terv költségvetési és fejlesztési alap előirányzatá­nak együttes összege a szol­gáltatásokra, vállalatok tá­mogatására nyújtott tanácsi pénzeszközökkel együtt 16,3 milliárd forint. 33,6 százalék­kal magasabb, mint ameny­­nyivel az eredményesen meg­valósított negyedik ötéves tervben gazdálkodtak a ta­nácsok. A terv az előirányzatok nagyságában és szerkezeté­ben visszatükrözi az MSZMP XI. kongresszusának határo­zatait, a népgazdasági terv Szabolcs-Szatmárra vonatko­zó tanácsi, ágazati és területi céljait. Az előterjesztett terv szolgálja a megyei pártérte­kezlet határozatát, a megyei pártbizottság 1976. január 9-i állásfoglalásában megfogal­­mazattakat. A megye terve­zett fejlődését a, kormány 1976. március 25-i ülésén megerősítette, amikor úgy foglalt állást, hogy megyénk gazdasági, társadalmi fele­melkedése, a belső tartalé­kaink igényesebb és teljesebb feltárása, a kormány erőtel­jes támogatása mellett to­vábbra is az országos átlagot meghaladó ütemű lesz. Az elnökhelyettes elemezte a IV. ötéves tervben elért megyei eredményeket, majd így folytatta beszédét: — A IV. ötéves terv sikeres meg­valósítása olyan politikai, gazdasági és társadalmi ala­pokat biztosít az 1976—1980 közötti időszakra, amilyen erőforrásokat a megye eddigi történetében még nem birto­kolt, nem hasznosíthatott. A bevételek döntő többségét a vállalatok, szövetkezetek be­fizetései adják. A kiadások el­sősorban oktatási, kulturális ellátásra, az egészségügyi szociális helyzet javítására, az államigazgatási igények végrehajtására irányulnak. A tanácsok legfőbb gazda­ságirányító feladata az V. ötéves terv sikeres végrehaj­tása. A beruházásokban a la­kásépítési program teljesíté­se, az oktatási, egészségügyi, kommunális feladatok meg­valósítása, a VI. ötéves terv­re történő átmenet jó előké­szítése jelenti a legfőbb fel­adatot. A gazdasági irányító munka a lakásépítésben a cél­­csoportos lakásra, az OTP, vagy lakásszövetkezeti kon­strukcióban tervezett, külö­nösen a munkáslakás-építési akcióban megvalósuló több szintes, telepszerű lakások megépítésére kell, hogy irá­nyuljon. A tervciklus idején a megyében 20 ezer lakás megépítését tervezik. Ebből állami lakás 3780, magánla­kás 16 220. A tanácsok a la­kásberuházások jó előkészí­tésével, a szanálások mérsék­lésével, gazdaságos épület­szintekkel, a közművesített területek jobb kihasználásá­val törekedjenek a telepsze­rű lakáselőirányzatok túltel­jesítésére. Segítsék, hogy a nagyobb településeden is meggyorsuljon a magánerős lakóházépítés. A tanácsi tervekben jelen­tős helyet foglal el a víz-, csa­torna-, közműhálózat fejlesz­tése. Az V. ötéves terv során 47 településen indul vízmű­beruházás. Nyíregyháza víz­zel való ellátása érdekében szükségessé válik a tiszai re­gionális vízkivételi mű építő­nek megkezdése. A népgazdasági tervvel összhangban a kulturális ágazat fejlesztésének legfon­tosabb feladata az alapozó oktatás és nevelés feltételei­nek, az óvodai helyek és az általános iskolai tanteremel­látás mennyiségi és minőségi javítása. Gyorsítani kell a szakmunkás- és szakközépis­kolai képzés tárgyi feltételei­nek megteremtését. A terv­időszakban 5 ezer személyes óvodai fejlesztést ír elő a megye ötéves terve. Általános iskolai ellátásban 301 tante­rem megépítésével számol a terv. A középiskolai hálózat három objektummal, a Nyír­egyházi Fémipari, a Záhonyi Vasutforgalmi Szakközépisko­lával, valamint a nyírbátori középiskolai diákotthonnal gyarapszik. A szakmunkáskép­zés feltételeit tanműhelyek­kel, kollégiumokkal Nyíregy­házán, Kisvárdán. Mátészal­kán és Baktalórántházán fej­lesztik. A tervidőszakban befeje­ződik a megyei kórház re­konstrukciójának első üteme és megkezdik a második ütem végrehajtását. A me­gyében 445 kórháziágy-fej­­lesztés lesz a következő öt évben. A fejlesztési prog­ramban kiemelkedő helyet foglal el a gyermekjóléti in­tézmények fejlesztése. A vá­rosiasodással, a nők fokozó­dó munkába állításával nö­vekvő igény jelentkezik a bölcsődei ellátásban. A terv­időszakban, mintegy 780— 880 csecsemő részére építe­nek bölcsődei helyet. Jelentős összeget fordíta­nak a tanácsok a helyi köz­lekedés fejlesztésére, a la­kótelepi járdák, parkolók építésére. A sütőipar fej­lesztésének támogatására 75 millió forint áll a tanácsok rendelkezésére. A lakossági szolgáltatás fejlesztésének támogatására központi alap­ból 55 millió forintot kap a inegye. A pénzügyi tervet elemez­ve az elnökhelyettes többek között elmondta; ahogyan azt a tervtörvény is leszö­gezi, a tanácsok pénzügyi eszközei a központi pénzala­pokkal összhangban növel­hetők csak s ezt jórészt • a vállalatok, szövetkezetek működése határozza meg. Ezektől minden korábbi időszaknál jobban függ a tanácsok anyagi erőforrása, az állami, társadalompoliti­kai feladatok végrehajtása, önkormányzati funkcióinak ellátása. Végezetül arra hívta fel a tanácstagok figyelmét, hogy az előterjesztett terv a mi­nőség és hatékonyság foko­zásának terve, amelyben ne­hezebb és nagyobb feladat­ra vállalkozunk, mint ami­lyet ugyancsak megfeszített munkával 1971—1976 között teljesítettünk. Dr. Czimbalmos Béla szó­beli kiegészítője után első­nek Debreczeni Imre szólalt fel. A számvizsgáló bizottság képviseletében a negyedik és ötödik ötéves terv számai­nak összehasonlításával mu­tatott rá arra, hogy az elkö­vetkező években is biztosítot­tak a feltételek a megye gyors ütemű fejlesztésére. Felhívta a figyelmet a célszerű és ru­galmas gazdálkodásra. Riczu László a megyei ta­nácstagok kisvárdai járási csoportjának megbízása alap­ján elemezte a tervezetet, amit egészében és részletei­ben is jónak tartott, s elfo­gadásra ajánlott. Emellett szólt Záhony nagyközség óvodaellátási nehézségeiről, a járás körzeti orvosi ellátás problémáiról, a költségvetési üzemek gondjairól. Gál József az ifjúságpoliti­kai és közoktatási bizottság véleményét tolmácsolta, első­sorban a gyermekintézmé­nyek, az óvodák, általános is­kolák, szakmunkásképző inté­zetek fejlesztésének lehetősé­geit elemezte. Bár a megnö­vekedett igények nem elégít­hetők ki, a legfontosabb fela­datokat sikerül megoldani. Moldván Jánosné a megyei tanácstagok nyírbátori járá­si-városi csoportja képvisele­tében foglalkozott a tervezet előirányzataival, amelyek el. sősorban a legsürgősebb fela­datok megoldását tűzték cé­lul. Emellett szólt a járás kul­turális, gyógyszerellátási gondjairól. Dr. Strémen Ferenc a me­gyei tanácstagok mátészalkai járási-városi csoportjának ülésén elhangzott észrevéte­lekről szólt. Helyeselte a fej­lesztési és pénzügyi terv cél­kitűzéseit. Ugyanakkor szót (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents