Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
1976. március 28. KELET-MAGYARORSZÁG —VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 FUTÓMŰ G-t, a tapasztalt, immár huszonhét! éve volán mellett ülő gépkocsi-! vezetőt régen láttam úgy kibo-| rulva, mint a minap. Ráköszöntem az! utcán, láttam morózus, morog magában,! s megkérdeztem tőle, mi újság van.l Mert örül az ember, ha búját-baját el-| sírhatja valakinek, s még jobban, ha| meg is hallgatják. G. felszabadult, ömlött belőle a szó,! az őszinteség csatornái megnyíltaik. El-| mondta, hogy még mindig azon gondolkodik, milyen balesetet is okozhatott! volna mások trehánysága miatt, mert! hónapokon keresztül hiába könyörgött,! „cseréljétek már ki a gépkocsi első fu-l tóművét, életveszélyes, s bármelyik pil-l lanatban az árokban vagy a fán köthe-l tek ki”. De, mint ő mondta, megvic-l celték a srácok a műhelyben. „Ugyani G. bácsi, hová gondol?” ElpanaszoltaI fűnek-fának, meghallgatták, csak éppen I felelős nem akadt, aki intézkedett vol-l na. „El vannak most foglalva az utód-| lás kérdésével. Kisebb gondjuk is na-| gyobb annál, hogy egy pilóta sirámait | meghallgassák.” Pedig a kocsit ők használják, G. az| ö bőrüket vitte a vásárra mindennap. Elküldték szabadságra. Valamelyik nap újból találkoztunk.! Ugyanazon az útvonalon jár haza, kis I kerülővel, mert megnézi a lányát, uno-l káját. Érdeklődtem, mi újság? Van-e | már futómű? Elképesztő dolgot mesélt. „Nem fogod elhinni, amit mondok. I Volt is! Hat hónapja ott feküdt a raktárban. A napokban szerelték be.” Ez I őt méginkább kiborította, mert átláttál azt a felelőtlenséget, amit esetenkénti máskor is tapasztalt. Viccnek szánták.! Sikerült. „Az hittem, agyvérzést kapok. I Nem gondolt egyik sem arra, hogy ott | maradhatok az úton.” Nem vagyunk elég figyelmesek és I elég felelősek egymással szemben. Mert! ez a két fogalom valahol, valamiben [ összeér. Hallottam az üzemben, hogy az I egyik műszak eldugta a másik elől a | műszert. Az éjszakai műszakban dolgozók legalább két óra hosszáig keres- I ték, míg meglelték. Viccnek szánták. I Tudok olyan esetről, amikor csupán heccből — legalábbis annak szánták — nem áramtalanították a gépet, s majd agyon ütötte az áram a másik munkást. Az együttdolgozásnak is vannak írott és íratlan szabályai, nemcsak az együttélésnek. Gondolom a munkával, a műszak átadásával-átvételével járó rendelkezések írásban rögzítik ezt. De vajon ki ellenőrzi, hogy megtartják-e? Ha | egyik szalag — a ruhaiparban, a cipőiparban — úgy adja át a munkahelyét I a másiknak, hogy azok nem tudnak | azonnal termelni, akaratlanul is megkárosítják a közösséget. Hallottam, hogy X, amikor szabad- I ságra ment, elzárta társa elől a szüksé- | ges társadalmi tulajdont képező felszereléseket. Ezt is viccnek szánta. Mi van I az ilyen „viccek” mögött’ Itt-ott irigység. Ha X munkáját elismerik dotálják, Y-ét miért jutalmazták? Valahol a bensőnkben ott bujkál a kisördög, az elfogultság, a szimpátia és antipátia, hogy nem azonos mércével ítélnek meg | azonos munkát végző embereket. Ha valaki megpróbálja szóvá tenni, | akkor meg strébernek, csúszómászó kukacnak titulálják. Es megesik az is, hogy kiközösítik. Igen, mert vannak, akik a rossz ügy érdekében fognak öszsze. A gépkocsivezető esetében is jól tudták többen, hogy abból a bizonyos | futóműből fél éve van raktáron, de a tekintélyt élvező, hangadó vezető laka- | tot kényszerített a többiek szájára. „Jól kitolnak G.-veL” Mégis akadt, aki érezte, hogy esetleg baj esetén felelősségre vonhatják? Akadt, akiben felébredt a lelkiismeret, s szólt — megsúgta G.-nek — de kérte „isten ments, hogy megtudják”, hogy ő árulta el, mert akkor őt közösítik ki. Ezért foglalkoztat a gondolat; elég figyelmesek vagyunk-e egymás iránt? Vajon elősegítjük-e a másik munkáját, vagy felelőtlen tettünkkel gátoljuk, s nem számolunk a következménnyel? Biztosan haladni csak hibátlan „fűtőművel” lehet! Vasárnapi ^ Pámer Józseffel, a Vöröskereszt interjú_____| megyei titkárával Egészségvédelemről, egészségnevelésről A Hogyan fogalmazná meg tevékenyséw gük lényegét? — Napjainkban kikristályosodtak azok a feladatok, amelyeket a fejlett szocializmust építő társadalom elvár egyik sajátos tömegszervezetétől a Magyar Vöröskereszttől. A Vöröskereszt mindenfajta társadalmi megkülönböztetés nélkül alakítja tagjai tevékenységét, valójában a humánum alapján szervezi tagságát. Szervezeteink a „Per humanitátem ad pacem” jelszavát egyre szélesebb mértékben valósítják meg, s a maguk sajátos eszközeivel segítik a szocializmus építését megyénkben is. A Kérem, ismertesse a megyei vörös^ keresztes mozgalom felszabadulás utáni történetét. — A felszabadulást követő években megyénkben lelkes, de igen kis számú patrióta végzett vöröskeresztes munkát. A Vöröskereszt tömegszervezetté az 1950-es években fejlődött. Ma már több mint ötszáz helyi szervezet működik az ipari, a mezőgazdasági üzemekben és az intézményekben. A vöröskeresztes tagok száma Szabolcs-Szatmárban meghaladja a 40 ezret. Hogy ez sok vagy kevés? Mondjuk meg őszintén: kevés. És ez az elért eredményeket nem csorbítja, mivel mind az egészségvédelem, mind a családvédelem, mind pedig az alkoholizmus elleni küzdelem területén olyan megoldásra váró feladatok állnak előttünk, amelyeket csakis nagyobb társadalmi összefogással tudunk teljesíteni. A Szabolcs-Szatmár sajátosságaiból adódóan a lakosság egészségnevelése, az egészséges életmód alakítása, az egészségügyi kultúra emelése adja a legtöbb feladatot a vöröskeresztes munkában. Hogyan tudnak megbirkózni ezzel? — A megye öröksége, az évszázados életmódi beidegződések, a szűkös anyagi lehető-ségek, lakásviszonyok, a ma is ható tudati tényezők hátrányosan befolyásolják a vöröskeresztes, az egészségügyi és általában a felvilágosító munkát. Aktivistáink annak tudatában végzik feladataikat, hogy amikor egészséges életmódra nevelnek, akkor világnézetet is formálnak, s a ma, de főként a jövő szocialista társadalmának emberét alakítják. Azt a közösségi embert, aki a saját és a másik ember egészségét kincsnek tartja, amelynek a megóvásán kötelessége őrködni. Tennivalóink egy másik része a párt és a kormány népesedéspolitikai határozatából adódnak. Az ideális családszerkezet kialakítása, az idős emberekről ggiló gondoskodás, a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek és fiatalok érdekében végzett jelző, javaslattevő és gondozó tevékenység, a gyes-en lévők helyzetének a javítása mind megannyi vöröskeresztes feladat is. Meg kell tanítani lakosságunkat a helyes táplálkozásra, a modern fürdőszobás lakások használatára éppen úgy, mint a higiénia elemeinek megtartására. Vöröskeresztes tagságunk ezeket a feladatokat csakis az egész lakosság támogatásával tudja megoldani. Ha ezért e helyen szabad agitálni, akkor már éltem is a lehetőséggel. * Tudjuk, Önök kiemelt figyelmet forw dítanak az ifjúság körében végzett vöröskeresztes munkára. Milyen eszközökkel, módszerekkel teszik ezt? — Az ifjúság körében végzett egészségügyi felvilágosító munkában előtérbe kerül a szabad idő helyes felhasználása, az egészséges életmód kialakítása, a sport jelentősége, az egészség védelme. A küzdelem jól bevált módszerei közül a Tiszta iskola, egészséges ifjúság; Tiszta tábor, egészséges üdülés; Miért ártalmas az alkohol; Közöttünk jár az ellenség mozgalmakat említeném. Az egészségügyi felvilágosító előadások mellett az ifjúságnak szervezünk egészségügyi beszélgetéseket.^ totójátékokat, vetélkedőket. Hirdetünk pályázatokat, filmeket vetítünk. Ellátogatunk velük egészségügyi intézményekbe. Rendezünk elsősegélynyújtó tanfolyamokat, a tudásszint lemérésére szolgáló iskolai, területi, városi, járási, megyei elsősegélynyújtó versenyeket. Az ifjúság családi életre történő felkészítésének jegyében az általános iskolában a csecsemőgondozási és házibeteg-ápolási, a középiskolákban a Nagylányok iskolája és Családi élet iskolája tanfolyamokat tartunk. A fiatalokkal közösen meglátogatunk szociális otthonban élő idős embereket, szervezzük körükben öreg emberek házi gondozását. Ajándékcsomagakciókkal az elemi csapást vagy háborút szenvedett országok ifjúságát segítjük. Részt vesznek a fiatalok békemozgalmi akciókban. A A térítésmentes véradás szervezéséw ben nagy szerepe van a Vöröskeresztnek. A szervezésben vannak-e gondjaik? — Az emberi összetartozás nagyszerű bizonyítéka az önkéntes véradók áldozatvállalása. A vöröskeresztes munka egyik legszebb és állandó figyelmet igénylő területe éppen ezért a térítésmentes véradómozgalom. A gyógyító munka megköveteli, hogy mindenkor a kívánt mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre életet mentő vér, mivél az semmi mással nem pótolható. Alapvető problémák nincsenek. Közel 20 ezer önkéntes véradót tartunk számon. De tapasztalható olyan jelenség is, hogy egyes gazdasági vezetők önös érdekből nem segítik eléggé a szervező munkát. Egy sor vállalatnál elmarad a korábban tanúsított személyes példamutatás. Az orvosellátásban is jelentkeznek gondjaink. A szükséges vérmennyiség biztosítása így nem egyszer erőn felüli munkát igényel, arról nem is beszélve, hogy a segítségre váró beteg szempontjából is nagy kockázattal jár. A Hol tart nálunk a család- és növéw delem? — Először is a házasság előtti tanácsadást említeném. A tanácsadást végző orvosok már akkor is jelentősen segítik a nő védelmét, ha a családtervezésről, a terhesség megelőzéséről beszélnek. Ha pedig hozzávesszük, hogy ezeken a beszélgetéseken szó esik a partnerről, a párválasztásról, az egymáshoz való alkalmazkodásról, akkor látjuk, hogy így nem csak az abortuszok és a válások száma csökkenhet, de megalapozhatjuk az ifjúság egészségesebb csáládi élétét is. Az'iskolás'korúak némi felvilágosítását ma már a szülők is helyeslik, örülnek annak, hogy a pedagógusok is segítik az eddig csak szülőre váró feladatok megoldását. A helyi szervezetek feladata, hogy a jövőben többet foglalkozzanak a gyes-en lévő kismamák gondjainak társadalmi és gazdasági egyeztetésével. 9 És az alkoholizmus? — Ezt a kérdést szívesen elhagynám. Sajátos megyei gond, így hát szólok róla. Nemcsak az ingázás, meg a ma még mindig fellelhető direkttermő borok miatt teszem. Perelek ellene azért, mert az üdítő italok forgalmának a 25 százalékos emelkedésével együtt nőtt a szeszes italok fogyasztása, no, meg a kijózanító állomások munkája is. Megrendítő szám, hogy az elmúlt évben 600 gondozásba vételi eljárást folytattak le. Ebből önkéntesen csak 63-an jelentkeztek. Szélmalomharcnak tűnik az is, hogy az üzemek, vállalatok, irodaházak büféiből nem tudjuk kitiltani a szeszes italokat. Hatósági intézkedések ellenére élnek és nem fogynak a zugszeszfőzdék és a zugkimérések. A Milyen előadásokon, tanfolyamokon W bővítik megyénk lakosságának egészségügyi ismereteit? — Az elmúlt évben lakóterületen, ipari és mezőgazdasági üzemben, más területen 702 előadást tartottunk és ezen közel húszezer hallgató jelent meg. Egészségnevelő munkánkban igen népszerű forma a filmvetítéssel egybekötött orvosi előadás, kiscsoportos beszélgetés, kerekasztat-konferencia. Szó esik ezeken az egészséges életmódról, betegségek megelőzéséről, családvédelemről, alkoholizmusról és más egészségügyi témáról. Igen népszerű a Szülők iskolája, a Családi élet iskolája, az Egészséges élet, Házi betegápolás, Üzemegészségügyi és elsősegélynyújtó tanfolyam. Mint új dolgot említem, hogy hamarosan elkezdjük az óvodások felkészítését az elemi elsősegélynyújtási isméretek elsajátítására. A Milyen előadógárda és propagandaw anyag áll rendelkezésükre? — Az egészségügyi előadások, tanfolyamok színvonalas tartásához jól képzett, hivatásszerető szakemberek állnak rendelkezésünkre. Egészségügyi intézmények dolgozói, körzeti orvosok, egészségügyi középkáderek, az iskolákban a vöröskeresztes tanárelnökök, valamint több mint száz önkéntes ápolónő vesz részt ebben a munkában. És valamenynyien a legjobb tudásuk szerint önkéntesen, társadalmi munkában segítik mozgalmunkat! Növekvő számban jelennek meg a különböző tanfolyami könyvek. 0 Munkabizottságok segítik a megyei és járási vezetőségek munkáját? — A Magyar Vöröskereszt negyedik kongresszusa kimondta, hogy a különböző szintű vezetőségek munkabizottságra támaszkodva végzik tömegszervezetünk irányítását. A meggyei vezetőség mellett családvédelmi, egészségnevelési, közegészségügyi, szervezés-módszertani, ifjúsági és véradásszervezési munkabizottságokat hívtunk életre. 0 Önök felmérték a cigánylakosság helyzetét. Ez milyen megoldásra váró tennivalókat ró a mozgalomra? — Vezetőségünk a cigánylakossággal való foglalkozást csak velük együtt, nem pedig róluk gondoskodva, nélkülük képzeli el. Nem látjuk célszerűnek külön helyi szervezetet létrehozni részükre, mivel a községi, lakóterületi, helyi szervezeteink megfelelő lehetőségeket biztosítanak számukra. A még meglévő cigánytelepeken egészségügyi állomásokat szerveztünk. A telepi környezetből kiválni szándékozó lakosokat speciálisan képzett aktivistáink segítségével megtanítjuk a legszükségesebb közegészségügyi, elsősegélynyújtási ismeretekre. A tisztasági mozgalom teendőinek ellátására is felkészítjük őket. ^ Feladataik megvalósítása során milyen társadalmi és tömegszervezetekkel működnek együtt? — A mozgalmi munkában kapcsolatba kerülünk valamennyi társadalmi és tömegszervezettel. A Hazafias Népfronttal például együttműködünk minden ..szinten. Közös munkánk eddig a környezetvédelemben a legeredményesebb, de együttműködünk a különböző szolidaritási akciókban is. Évek óta közösen indítjuk a lakó- és munkahelyek tisztántartását, szépítését elősegítő „Tisztasági mozgalmi akciót”. Az értékelést is közösen végezzük. Ifjúsági vöröskereszteseink a KISZ, illetve az úttörőmozgalom keretén belül tanulják meg az egészségnevelés és az elsősegélynyújtás feladatait. A polgári védelem területén Önök sajátos feladatokat oldanak meg. Szólna erről is néhány szót? — A Magyar Vöröskereszt polgári védelmi tevékenységéről azt is tudni kell, hogy e munkaterületük szorosan kapcsolódik az egészségvédelem, az egészségnevelés, a népesedéspolitikai eredményeink megőrzéséhez. A polgári védelmi oktatás célja az elmúlt kiképzési időszakban az volt, hogy képessé tegyük az alegységeket háborús időszakban — tömegpusztító csapások, elsősorban nukleáris csapások — sérültjeinek elsősegélyben való részesítésére, az elemi csapások idejére, a mentesítésre. 0 A helyi vezetés hogyan segíti a vöw röskeresztes munkát? — A helyi vezetés zömében jól és hathatósan segíti munkánkat. Helyi szervezeteink titkárai és a vezetőségi tagok kérésére a helyi szervek vezetői részt vesznek a különböző vöröskereszles megmozdulások tervezésében, szervezésében, lebonyolításában. Viszont aktivistáink jelentkeznek az első hívó szóra. Példaként említeném, hogy az 1970-es nagy árvíz idején részt vettünk a mentésben, a lakosság befogadásának és a keresőszolgálat megszervezésében. Lebonyolítottuk a gyűjtést, és a több mint 250 millió forintot kitevő pénzbeli segélyezés három lépcsőben történő elosztását. Eredményesen zártuk az 1975. május 8-án indított „Nemzetközi segélybélyeg akció”-t is, amelynek során megyénk lakossága bizonyítván mély humanizmusát, több mint' 1 millió 100 ezer forinttal járul hozzá a háború és természeti kataszrófa sújtotta sebek gyógyításához. ® Mivel fejezné be a beszélgetést? — A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége nagy jelentőséget tulajdonítva a szociális társadalmi gondoskodásnak, kitüntető emlékérmet alapít e tevékenység erkölcsi elismerésére. Az emlékérem adományozásával azoknak kíván köszönetét mondani, akik mozgalmunk e fontos működési területén kiemelkedő érdemeket szereztek. Remélem megyénkben is lesznek majd, akik kiérdemlik ezt a kitüntetést. Köszönöm az interjút. « Sigér Imre
