Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése: A társadalmi és a gazdasági élet fejlődése a IV. ötéves terv időszakában (1971—1975) I. JELENTŐS KÉSÉSSEL Megkezdődött a tavaszi munka Szaboles-Szatmárban A IV. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem folyamatosan és viszonylag egyenletesen nőtt, évi átlagban a tervezett 5,5—6 százaléknál nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal. A növekedés öt év alatt összesen 35 százalék volt. Az 1971—1975-ben megtermelt nemzeti jövedelem összege — 1968. évi árakon — megközelítette az 1600 milliárd forintot és mintegy 400 milliárd forinttal több volt az előző öt évinél. öt év alatt a termő ágazatokban együttvéve a termelékenység több mint 33 százalékkal, a nemzeti jövedelem növekedését megközelítően Az ipari termelés a tervezett 32—34 százalékkal szemben 37 százalékkal, éves átlagban 6,5 százalékkal nőtt. A munkatermelékenység — egy foglalkoztatottra számítva — több, mint 35 százalékkal emelkedett, jóval gyorsabban az előirányzottnál. A termelésnövekedés 97 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, a tervezett 75—80' százalékkal szemben. A termelés egységére jutó anyagráfordítás csökkent. Mindebben jelentős szerepe volt a termelési szerkezet változásának is. A szocialista iparon belül az állami ipar termelése 36 százalékkal, a szövetkezeti iparé 52 százalékkal nőtt. A emelkedett. A termelő- s állóeszközök állománya 41 százalékkal bővült, az egységnyi termeléshez a korábbinál több állóeszközt vettek igénybe. A fajlagos anyagi ráfordítás számottevően nem változott. A nemzeti jövedelem növekedésében meghatározó szerepe továbbra is az iparnak volt. Az ipar aránya a nemzeti jövedelemből 1968. évi árakon az 1970. évi 42,6 százalékról 44,9 százalékra nőtt. Az építőipar részesedése 1970-ben 11,9 százalék, 1975- ben 11,7 százalék, a mezőgazdaságé pedig 16,8 százalék, illetve 14,5 százalék volt. budapesti ipar aránya az ipari termelésen belül az 1970. évi 34 százalékról 31 százalékra csökkent, a vidéki iparé 66 százalékról 69 százalékra emelkedett. Az ipari ágazatok többsége a tervezett ütemben növelte termelését. Az ipari termelés szerkezete főleg a központi fejlesztési programok végrehajtása, valamint a nemzetközi kooperáció fejlődése révén korszerűsödött. A tervidőszak folyamán fokozódtak a termékszerkezet korszerűsítésére, a változó piaci igények kielégítésére irányuló vállalati kezdeményezések. A hengerelt acéltermelés 31 százalékkal emelkedett. Ennél nagyobb mértékben nőtt a magasabb feldolgozottságú termékek termelése, például a hegesztett csőé kétszeresre, a hidegenvont csőé kb másfélszeresre. Az alumíniumprogram keretében a bauxittermelés 2 millió tonnáról 2,9 millióra, a timföldé 441 ezer tonnáról 756 ezerre, az alumínium-félgyártmányoké majdnem 60 százalékkal nőtt. Az építőanyag-ipari termékek közül a cementtermelés 1975-ben 36 százalékkal, a vasbetonfödém-gerendáé 21 százalékkal, a húzott síküvegé 55 százalékkal volt több mint 1970-ben, a falburkolócsempe-termelés csaknem meghatszorozódott. Az élelmiszeripar ágazatai közül legnagyobb mértékben a hús- és a söripar termelése nőtt, 39, illetve 48 százalékkal. A szocialista ipar 1975- ben 1 745 200 főt foglalkoztatott, 1 százalékkal többet, mint 1970-ben. Építőipar Az országos építési-szerelési tevékenység a IV. ötéves tervidőszakban az előirányzottnál jóval kisebb mértékben, 28 százalékkal, éves átlagban 5,1 százalékkal nőtt. A növekedés 1972 —1973-ban — a beruházások növekedését mérséklő intézkedésekkel összefüggésben — lassult, a tervidőszak másik három évében, köztük 1975-ben is élénkebb volt. (Folytatás a 4. oldalon) Még fagyos darabokat is vet (Hammel József felv.) A szokatlanul hosszúra nyúlt hideg téli időjárás miatt csak a hét végén kezdődhetett meg a tavaszi munka a megye termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban. Pedig sok a tennivaló, hiszen áz ősszel 100 ezer hektár terület maradt felszántat - lan és közel 200 ezer hektár területet kell bevetni. Igaz, ebben benne van az az 1900 hektár is, amelyen kipusztult az ősszel elvetett kalászos. A kipusztulás ellenére is jobban teleltek az őszi vetések a tavalyitól, bár a március közepén bekövetkezett szokatlanul száraz, hideg időjárás még gyengítheti, néhol ki is pusztíthatja a késői vetéseket. Az őszi vetések fejtrágyázását 82 ezer hektáron végezték el a közös gazdasá-A nyíregyházi járási KISZ- küldöttgyűlésen március 27- én megállapították: meghatározó a megyeszékhely közelsége, munkahelyei. Sok az iparban dolgozó és a tanuló fiatal a nyíregyházi járásban. A munkahelyi alapszervezetek legfontosabb feladata a pályakezdők segítése, a beilleszkedés megkönnyítése. Fontos teendő a következő időben a járás ifjúsági brigádjaiban a szakmai képzés, a tanulás szorgalmazása. Megválasztották a járási KISZ-bizottságot, melynek titkára újra Makhándi Erzsébet lett. KISZ-küldöttgyűlést tartottak szombaton a mátészalkai járásban. Sokan járnak el dolgozni a járásból távoli városokba — ez gondot jelent a KISZ-munkában is — hangzott el a beszámolóban. Javult viszont a téeszekben dolgozó fiatalok helyzete, megnövekedett szerepük, kéki az eke, de a szántás sürget gok. Jobb a helyzetkép a gyümölcsös területeken: a metszést 90, a műtrágyázást 85 százalékban végezték el. A korábbi évekétől valamivel jobb a közös gazdaságok műszaki ellátottsága. Nagy gondot őkoz viszont az erőgépalkatrészek beszerzése, a munkagépek alkatrészeiből azonban megfelelő az ellátás. A mezőgazdasági üzemek összességében több jnütrágyát rendeltek a tavalyinál, kedvezőtlen jelenség, hogy a megrendelést követően közel 10 ezer to/mával csökkentették igényüket: 23 ezer tonna műtrágyát mondtak le és 13 ezer tonnára érkezett pótrendelés. Növényvédő szerekből jó az ellátás. A népgazdaság számára rik véleményüket. A tsz-ek szakembereinek fele 30 éven aluli. A jövőben több gondot szükséges fordítani a szakmunkástanulók és az ifjú értelmiségiek mozgósítására, jobban be kell vonni őket a KISZ-munkába — állapította meg a küldöttgyűlés. A járási küldöttek megválasztották az új KlSZ-bizottságot, melynek titkára ismét Horváth István lett. A fehérgyarmati járás fiataljai szombaton tartották KISZ-küldöttgyűlésüket a fehérgyarmati művelődési ház nagytermében. Beszámoltak a KISZ VIII. kongresszusának végrehajtásáról, az előző választások óta végzett munkáról. Az elmúlt években dinamikus volt az iparpsítás a járásban. Az ipari munkások száma az elmúlt tervidőszakban 50 százalékkal nőtt, s az új munkások jelentős többsége 30 éven aluli. Tavaly a Nagykálló határában fa. fontos növények szerződéskötései elmaradtak a tervezett szinttől. Ilyen helyzetkép után szabta meg a feladatokat a hét végén a mezőgazdasági operatív bizottság. A legfontosabb: ha az időjárás engedi, nyújtott és kettős műszakok szervezésével kell pótolni az elmaradást. A fontos feladatok közé tartozik a szerződéskötések felülvizsgálása, s ahol lehetőség van rá, növelni kell a népgazdaság számára fontos növények vetésterületét. A jelentős lemaradást csak a gépek maximális kihasználásával, átcsoportosításával, egymás segítésével lehet pótolni, amelynek segítése feladatot ró a tanácsokra, a járási hivatalok dolgozóira. (balogh) járás ipari üzemeiben 51 brigád 539 tagja versenyzett a szocialista címért, a versenyben a fiatalok élen jártak. A KISZ-bizottság titkárává ismét Károly Lászlót választották. Vásárosnaményban is szombaton tartották a járási KISZ-küldöttgyűlést. A beszámolóban elhangzott, hogy Bereg két ipari központjában, Vásárosnaményban és Tiszaszalkán a fiatalok körében meggyorsult a munkássá válás folyamata. Az utóbbi években különös gondot fordítottak az ifjúság művelődési és szórakozási lehetőségeinek javítására. A KISZ KB és a tanácsok támogatásával egy sor ifjúsági klub épült a járás területén, bővítették a tiszaszalkai kultúrházat. A járás fiataljai továbbra is feladatuknak tekintik az önképzést és a továbbiképzést. A járási KISZ-bizottság titkárává újra Fazekas Tibort választották. A IV. ötéves tervidőszakban a termelés a tervezettnél gyorsabban emelkedett, a növekedés majdnem teljes egészében a munka termelékenységének ' emelkedéséből származott. A foglalkoztatottság teljes körű volt. A beruházások jelentős bővülése révén gyarapodtak a népgazdaság állóeszközei, emelkedett a termelés műszaki színvonala. A termelés szerkezete korszerűsödött. Javult a termékek minősége és választéka. Bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, fokozódott részvételünk a szocialista nemzetközi gazdasági integrációban. A gazdasági fejlődéssel együtt a lakosság életszínvonala rendszeresen és jelentősen emelkedett. A reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértékben növekedtek. A bérnövekedés tervszerűségét és a bérarányok javítását a központi intézkedések is segítelték. A munkavégzésből származó jövedelmek folyamatos emelkedése mellett nagymértékben nőttek — mindenekelőtt a pénzbeni — társadalmi juttatások. A népesedéspolitikai intézkedések és a demográfiai tényezők hatására a népszaporodás meggyorsult. Javultak a lakosság egészségügyi és kulturális körülményei. A lakosság vásárlóereje és az árualapok lényegében összhangban növekedtek. A beruházások a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedtek. A külkereskedelem egyensúlyi helyzete, elsősorban külső tényezők hatására, a tervidőszak második felében a tervezettől eltérően, kedvezőtlenül alakult. A világpiaci árváltozások jelentős veszteséget okoztak a népgazdaságnak. Az állami költségvetés mérsékelte a termelésre és a fogyasztásra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, az állami költségvetés terhei ezért fokozódtak. A népgazdaság fejlődése a tőkés világ gazdasági válságának kedvezőtlen hatásai ellenére töretlen volt. A IV. ötéves terv fő előirányzatainak teljesítése terv tény az 1975. év, az 1970. év százalékában Nemzeti jövedelem 130—132 135 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 130—132 129 Ezen belül: lakosság fogyasztása 129—130 128 felhalmozás 131 13? Ipari termelés 132—134 137 Építőipari termelés 141—143 128 Mezőgazdasági termelés, 1971—1975. évek az 1966— 1970. évek százalékában 115—116 118 Munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 116—118 118 Lakosság egy főre jutó reáljövedelme 125—127 125 Kiskereskedelmi forgalom volumene 140 135 Az 1971—1975. években összesen Mennyiségben a lakásépítés, 1000 db 400 438 A szocialista szektor beruházásai, milliárd Ft. 480—500 574 II. Nemzeti jövedelem SZÓFIA ÜNNEPI DÍSZBEN Hétfőn kezdődik a BKP kongressznsa A szófiai repülőtérre leszálló gépek a hét végén egymás után hozták a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusára a vidéki városokból a pártszervezetek küldötteit, külföldről pedig a tanácskozásra meghívott pártküldöttségeket. A párt több mint 700 ezer tagját mintegy 1600 delegátus képviseli az Univerziade Sportpalotában hétfőn reggel megnyíló kongresszuson, a testvérpártok és a nemzeti felszabadító mozgalmak nevében várhatóan csaknem 100 küldöttség lesz jelen. Újabb KISZ-küldöttgyülések megyénkben Ipar
