Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-27 / 74. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. március 27. TAPASZTALATCSERE Á nagyságos fejedelem Pöviddel születése után mérgezéstől féltették a család bécsi barátai: a fejedelmi kisded étkére ettől fogva kettős gonddal ügyelt az özvegy anya. Zrínyi Ilona. Alig hétévesen, majdnem agyonsújtotta a leszakadó sátor a pozsonyi táborban, melyet a császárváros alól fejvesztetten menekülő török sereg vert föL Halálos ítélet elől szökött meg Bécsújhelyről; többször tűztek ki vérdíjat fejére. Mégis, amikor csöndesen elhunyt az önként vállalt számkivetésben, a nép sokáig élőnek hitte: puszta neve lázadásokat tudott vezérelni: Petőfi és Arany pedig egy új század szabadságküzdelmének égi patrónusát látta alakjában. Könyvtárnyit írtak róla, de nem hihetjük, hogy géniusza, történelmi és írói szereplésének lényege világosan állna közvéleményünk előtt. A valóban romantikus kalandregényre emlékeztető sorsfordulatok jobbára elfedik a vezérlő fejedelem politikusi és gondolkodó vonásait, írásai ritkaságok, vagy még kiadásra és új fordításra várnak. Ifjúkorának, a kuruc szabadságharc élén eltöltött éveinek és bújdosásanak hármassági is inkább külön-külön, más-más megítéléssel ismeretes. Pedig ezt az életet és ezt az életművet lényegi, mély egység jellemzi. Hősies, céltudatos önfeláldozásra nevelték a hazai környezetéből gyökerestül kiszakított fejedelemíit jezsuita tanárai Csehországban. Csakhogy ez a hősiesség és ez az önfeláldozás a nemzetközi katolicizmus erőfeszítéseit szolgálta volna, ha az ifjú hallgat elhivatottságának első, még zavaros hívására és belép a jezsuita szerzetesrendbe. Mint „osztrák” főúr is élhetett volna: előkelő származása, rokonsága, műveltsége, vonzó személyisége, ha császárhűséggel párosul, jelentős politikai szerephez is- juttathatta volna a török birodalom és a magyar függetlenség romjain új módon berendezkedő Habsburg-birodalomban. „Nemzetének”, azaz a magyar nemességnek, és „népének”, azaz a magyar és nem magyar jobbágyságnak számtalan megaláztatása és szenvedése, melyet nem a Werbőczyn felnőtt átlagos, jobbágyaira saját jól felfogott érdekében ügyelő birtokos nemesnek, hanem a kora politikai elméletein csiszolódott agyú, iróilag kiművelt, minden érzékeny benyomásra megnyíló szívű gondolkodónak szemével ítélt meg, érzett át. Mindez a megaláztatás és szenvedés arra indította, hogy ne a világ katolikus egyesítésén fáradozó életszentséget, ne is a birodalom üdvét kompromisszumok során át kereső politikuspályát válassza; hanem kisebbet a világnál, kisebbet a birodalomnál, s mégis sokkal többet és nagyobbat: magára vegye e nemzet és e nép sorsának intézését, vállalja Magyarországot. Egy megvalósítandó országot. Ugyanis az ősei példájára hivatkozó fejedelem, amikor szociális követelésekért harcoló parasztok és rendi érdekeikért ellenálló nemesek, az üldözésekért elégtételt kívánó kálvinisták és a megszerzettről lemondani nem hajlandó katolikusok élén harcba indult, valami olyat akart, amit sem részérdekekért harcoló elődei nem akarhattak, s ezernyi csoportérdektől szétszabdalt harcosai sem igen. A magyar állam függetlenségét. S majdan e független államnak a csoportérdekeken — hite szerint — fölülkerekedett békés fejlődését. Szellemi őse volt a családban anyai nagybátyja, Zrínyi Miklós, aki Mátyás államát akarta föltámasztani. Azok az eleinte kedvezőnek látszó külpolitikai körülmények, amelyeket mindig igyekezett kiterjedt diplomáciával üdének szolgálatába állítani, az idő múlásával egyre baljósabbakra fordultak: egyedül Franciaországnak lett volna érdeke a fölemelkedő tengeri hatalmak — Anglia és Hollandia — diplomáciájában nagyra értékelt, az európai egyensúlyt biztosító osztrák nagyhatalom ellenében létrehozandó magyar függetlenség. Franciaország azonban az ekkor folyó spanyol örökösödési háborúban döntő vereséget szenvedett: a szabadságharc második felében, az éppen felemelkedő nagy péteri Oroszország pedig még nem volt elég erős ahhoz, hogy a kelet-európai egyensúlyt saját tetszése szerint rendezze át. A bújdosó fejedelem, amíg tehette, folytatni akarta küzdelmét. Fontosabb azonban ekkori diplomáciái erőfeszítéseinél az a hallatlan erkölcsi komolysággal vállalt írói munka, amellyel személyét és vállalkozását a kortárs Európa és az utókor magyarsága számára hatékony jelképpé formálta. MW órán jött, hiszen a feudális tárflv sadalom egymással szemben álló Mm, osztályait olyan célra akarta felhasználni, nemzeti abszolút monarchia teremtésére, amelyet polgárság nélkül nem lehetett végrehajtani. De küzdelme, majd példája beleépült a magyar polgári nemzetállam megteremtésébe. Annak a gyötrelmekkel teli több évszázados folyamatnak, amely Európa dinasztikus birodalmakba szervezett keleti felében is megszülte a modern nemzeteket, egyik legnagyobb szabású történelmi alakja volt II. Rákóczi Ferenc, aki most háromszáz éve született egy kis Zemplén megyei faluban. SZ. L. AZ ELŐFUTÁR Fáradt, igencsak csapzott volt az az első gólya, amelyet az idén megláttam. Berencs alatt röpdösött, s kőiben láthatóan fázott. Tocsogók körül körözött, de a begérázott vízfelület nem sok jót ígért. Rácsodálkozott a hófoltra is, majd didergő lábbal beleállt a barázdákba. Szürke-piszkos volt a tolla, sovány madárnak tűnt. Még így is, némi szomorúság ellenére is örömet okozott. Mert hosszú útjára csalhatatlan ösztöne indította, s ha nem is találta még az igazi meleget, az már nem várathat soká magára. Újra felröppent aztán, hogy torzsok közt sarjadzó új között kutasson valami harapnivalót. Talált vagy nem? Kissé vígabb röpte sejttette, nem hiába gémberedett lába a hideg nedvességben. Egyet láttam, merész, korán jött gólyát. Talán utána megjön a jobb idő is, amikor e magányos vándor olyan dolgokról mesélhet nekik, amit hihetnek is. nem is. Azt, hogy ő már látott havat, jeget. Lehet, így születnek a háryjánosok... (b) A ZIL NEM BENZINFALÓ A megtakarítás: 2 millió 770 ezer A vajai módszer A háztáji a termelőszövetkezet egyik üzemága Ha valakinek eszébe jutna „takarékos vezető” címet alapítani, a szabolcsi Volán„pilóták” bizonyára versengenének érte. Bizonyítja ezt az is, hogy az elmúlt esztendőben csak üzemanyaggal kétmillió-hétszázhetvenezer forintot takarítottak meg. A köztudatban úgy él, hogy a ZIL-ek amolyan benzinfalók. A Volán 5. sz. Vállalat gépkocsivezetői azonban alaposan rácáfoltak erre a hiedelemre. A ZIL—130 típtisú gépkocsik 45,23 literes bázisnormáját 43,92 literre szállították le. A ZIL—MMZ típusok 5,18 literrel fogyasztottak kevesebbet az 1974-es bázisévhez viszonyítva. Hasonlóan jó megtakarítást értek el a gázolajjal közlekedő járművek is. Az Ikarus 266 típusú panoráma buszok 36,70 liter helyett 31,38-cal közlekedtek, tehát a száz kilométerenkénti megtakarítás itt 5,32 liter. A csuklós Ikarusok a 39,33 literes bázisnorma helyett átlagban csak 36,40 literrel közlekedtek. Szabó István műszakfejlesztési osztályvezető szerint a Volán 5. feliratú gépkocsik és autóbuszok 1976-ban is megtakarítással közlekednek. Tény, hogy a múlt évi 5%-os megtakarítást ez évben már nem lehet hozni, de a tavalyi megtakarításra még egy százalékot meg lehet takarítani. Természetes, hogy ezekért az eredményekért anyagi elismerés is jár, a legtöbb megtakarítást elért gépkocsivezetők minden évben pénzjutalomban részesülnek. Szilágyi Mária A hét elején autóbuszra ültek Nyíregyháza város párt-állami vezetői, az itt működő négy mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke és a háztáji» bizottságok tagjai, hogy tanulmányozzák a vajai Rákóczi Termelőszövetkezetben a háztáji termelés segítését, az áruértékesítés szervezését és a tszszel való kapcsolatot. A vajai Rákóczi Termelőszövetkezetben — amint arról Iklódi László, a termelő - szövetkezet elnöke és Bíró István, a háztáji bizottság elnöke tájékoztatta a megjelenteket — a háztáji gazdálkodást egy külön üzemágként kezelik. Nemcsak megválasztották a háztáji bizottságot, hanem annak működéséhez megteremtették a szükséges személyi és anyagi feltételeket. A bizottság elnöke függetlenített, egy tapasztalt kertészszakember és egy könyvelő csak a háztáji ügyekkel foglalkozik. A két egyesült községben Nyírparasznyán és Rohodon még egy-egy függetlenített szer mély intézi a háztáji ügyeket. Biztonság, szakszerűség A termelőszövetkezetben legfontosabb ágazat a gyümölcstermesztés. A közös példáján a háztájiban is az almatermesztés a meghatározó. A háztáji kertekben mintegy 100 hektár almaültetvény van. A bizottság ismeri a fák mennyiségét, korát, termőfaegységét. Ehhez szabják a gépek számát és a növényvédőszer-vásárlást. A múlt esztendőben a szövetkezet vezetősége tíz permetezőgépet kü - lönített el a háztáji bizottság részére. Amíg a háztájiban munka van, addig a közösben ezek a gépek nem dolgozhatnak. A tagok nyugodtan mehetnek a közösbe dolgozni, a permetező brigád éppen úgy elvégzi a munkát, mintha otthon lennének. A szervezettségre jellemző: a múlt év őszén a közösben 528 vagon, a háztájiban pedig 270 vagon alma termett. Ezt a roppant mennyiséget minden külső társadalmi segítség nélkül időben takarították be. November 1-re az utolsó almaszállítmány is elment a községből. A Rákóczi Termelőszövetkezetben nincs egyénenkénti alkudozás, kimaradozás a közös munkából, mert előre megegyeznek a vezetőséggel, mikor szüretelnek a háztájiban és akkor a fogatok, a szállító eszközök egy perc fennakadás nélkül a tagok termését szállítják. Az értékesítésben a tagok szabadon választhatnak, eladhatják a termést a közö6 gazdaságnak, vagy az ÁFÉSZ-nek. Az elmúlt évben száz vagonnal értékesítettek a tagok a közösön keresztül. A szervezettség előnye A háztáji gazdaságokban a kukorica a második növény. A termelőszövetkezet közösen szántja, műtrágyázza és vegyszerezi kukorica alá a vetendő területet. A már kikelt Vetésből mérik ki a tagok járandóságát. Évről évre azonos helyen van a tagnak a földje. így lehetőség nyílik a háztájiban termelt szervestrágya-felhasználásra is. A kukoricát kapálni nem kell, mert vegyszerezik, a tag esetleg fej trágyázást végezhet, ha szükségesnek látja. Hasonlóan az almához a kukoricabetakarítást egyszerre végzik, ilyen szervezéssel jobban ki lehet használni a szállító eszközöket. Az állattenyésztés sem a közösben, sem a háztájiban nem jelentős. Vaján talán a kelleténél gyorsabban elszakosodtak almatermesztésre. A két csatlakozott községben körülbelül a megyei átlagnak megfelelő szinten foglalkoznak állattenyésztéssel. A háztáji részére végzett minden munkának egy évre előre szabott ára van. A múlt évben egy termői aegység permetezése nyolcvan forintba került. Egy hold kukorica összes költsége 1236 forint volt. A végzett munka ellenértékét dolgozó tag, vagy nyugdíjas egyformán megfizeti. A nyugdíjasok más úton jutnak szociális segélyhez. A tagok a háztáji bizottságtól nemcsak a termeléshez kapnak segítséget. Ha valaki tüzelőt vagy építőanyagot vásárol, bejelenti fuvarigényét a háztáji irodán és fix árért kap szállító eszközt. A háztáji bizottság évente kétszer ülésezik, ahová mintegy nyolcvan—száz tagot is meghívnak, akik véleményt mondanak a végzett munkáról, jelzik az újabb igényeket. Vélemények A tájékoztatót követő vitában Ács Zoltán, a nyíregyházi Dózsa Tsz elnöke elmondta, hogy náluk a zöldségtermesztés a meghatározó a háztájiban is. Eddig nem volt függetlenített személy a háztájiban, ezután egy szakember náluk is csak ezzel fog foglalkozni. A közös fogatoktól ők is elkülönítik a háztáji részére az igavonókat. Mezősi István, a Vörös Csillag Tsz elnöke többek között arról szólt, hogy az ÁFÉSZ Nyíregyháza határában jobban szervezhetné a kertészeti termékek felvásárlását. Hasonló gondok vetődtek fel a Dózsa Tsz-ből is, eddig a Debreceni műút környékén nem volt felvásárlóhely. Erre ott helyben, a tapasztalatcserén részt vevő Nagy István, a Nyíregyházi ÁFÉSZ elnöke adott választ. A Szikla utcán egy új üzletet nyitnak, ahol megoldják a felvásárlást is. Török Mihály, a Ságvári Tsz elnöke a város közelségéből és a tanyabokrok szétszórtságából adódó sajátosságokról szól. Itt nem lehet úgy táblásítani a háztájit, mint Vaján, ennek ellenére a vajai példából sokat tanultak. Lubiczki József, a Jókai Tsz elnöke a nyírszőlősi sajátosságokról szólt, ahol a cseresznye- és meggytermesztésnek van hagyománya. Most azon gondolkodnak, hogyan tudnának ezek termesztéséhez nagyobb segítséget adni. Többen szóltak a sajátos nyíregyházi legelőgazdálkodásról, annak gondjairól, a tanyás gazdálkodás állattenyésztési lehetőségeiről. Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára ezekre a felvetésekre többek között így válaszolt: „Nem azért jöttünk Vajára, hogy az itt tapasztaltakat minden változtatás nélkül azonos módon valósítsuk meg. ötletet, módszert akartunk szerezni, és ez sikerült. Az a szemlélet, a pontos szervezettség, ami Itt van, mindnyájunknak segít”. Hasznos félnap Hasznos fél nap volt, amit Vaján töltöttek a nyíregyháziak. Makrai László, a termelőszövetkezetek megyei szövetségének titkára, áld szintén részt vett a tapasztalatcserén többek között elmondta: „A háztáji termelés segítése jól szolgálja a hármas érdeket. Népgazdasági érdek, hogy a mezőgazdasági árutermelésnek mintegy 40 százalékát adó háztáji termék ne csökkenjen. Ha ezt egyik napról a másikra a közösben kellene megtermelni a népgazdaságnak több száz milliárdjába kerülne. Érdeke a szövetkezetnek is, hogy a tagok minél jobban kötődjenek a szövetkezethez, ott jól érezzék magukat. Nem utolsósorban egyépi érdeke a szövetkezeti tagnak a háztáji árutermelés növelése, hiszen helyben olyan jövedelemhez juthat, amely jelentősen emeli az életszínvonalát.” Csikós Balázs FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT HEGESZTŐ Földi János, Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 60. IV. 15.
