Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

Megnyílt az SZ(I)KP- kongresszus MA Felül Lehetőségek a másfél milliárdon a HEZŐGÉP-nél (2. oldal) (3. oldal) őn miirt f.MM **** lobdarúgik (3. oldal) (8. oldal) ULEST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS NAPIRENDEN: AZ IDÉN VÉGZETT FIATALOK ELHELYEZKEDÉSI LEHE­TŐSÉGEIRŐL — A NEHÉZIPARI MINISZTER JELENTÉSE — A NÉPI ELLENŐRZÉS TAPASZTALATAI — A LEGFŐBB ÜGYÉSZ ÉS A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁ­JÉKOZTATÓJA — HONVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY — SZABOLCS-SZATMÄR MEGYE TANÁCSEL­NÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEGYE FEJLŐDÉSÉRŐL — E KÉRDÉSRŐL CIKKÜNK A 4. OLDALON. Kétmilliárd­kétszázmillió Ha elosztanánk, a csecsemőtől az ag­gastyánig, hazánk minden lakosának jutna vagy kétszáz forint, ami ugye, nem olyan egetve­rő összeg. Ha viszont ösz­­szegyűjtenénk egy halom­ba, bizony már nagyon is számottevő a summa. Nos, ezzel, a címben szereplő kétmilliárd-kétszázmillió forinttal is az utóbbi tör­tént: egy év alatt ennyi került az önkéntes társa­dalmi összefogás eredmé­nyeként, a közösség aszta­lára. Pontosabban fogal­mazva, ilyen értékű társa­dalmi munkát végzem az elmúlt évben hazánk la­kossága, s ebből az ösz­­szegből ezernyi helyen, te­lepülésen valósultak meg terven felüli építkezések, gyermek- és szociális in­tézmények, sok száz kilo­méternyi járda, vízveze­ték épült, születtek ker­tek, parkok, sétányok. Mindez úgy, hogy nem került a helyi tanácsok költségvetésébe. A közös akarat, összefogás ered­ménye a kétmilliárdos ér­tékű munka, ennyivel lett gazdagabb országunk, s természetesen jutott ebből számos falunak, város­nak. A társadalmi munka sa­játossága, hogy eredmé­nye a helyszínen realizá­lódik. Egy-egy kis lakókö­zösség összefogása termé­szetesen. jelentkezik a „közös kalapban” is, hasz­nát azonban elsősorban a helyszínen élvezik. A be­kötő út, az autóbuszváró, az óvoda, a közműhálózat azokat gazdagítja, akik a munkát végzik. Számtalan város, község van ma már, amely céltudatosan szá­mít erre a közösségi erő­re, s a helyi tanácsok többsége már tervezi is a társadalmi munkát. Ahol magas az önként végzett munka értéke a megye falvaiban és váro­saiban, ott rendszerint az történt, hogy a Hazafias Népfront helyi bizottságai ezekben az év eleji hóna­pokban a gyűléseken számba veszik a helyi fel­ajánlásokat, megvizsgál­ják, mire lenne a leg­gyorsabban szükség, el­képzeléseiket egyeztetik a tanácsi vezetőkkel, s ki­alakul a pontos terv:eny­­nyi órai munkát vállalnak az emberek, ebből ezt és ezt kivánják megépíteni, mindehhez kérik a tanács támogatását. **. tszázmillió forinttal 11 növekedett egyet­­” len év alatt a tár­sadalmi munka értéke ha­zánkban, hiszen 1974-ben még „csak” egymilliárd­­hétszázmillió forint volt. A fejlődést bátran nevez­hetjük ugrásszerűnek, s ez is jelzi, hogy az egyéni és közösségi érdekek ösz­­szehangolásával jelentős erőtartalékok mozdulnak meg, az emberek szívesen dolgoznak, ha lakóhelyi közösségüknek és önma­guknak is hasznos ez. Csütörtökön reggel Po­zsonyban megnyílt a Szlovák Kommunista Párt kongresz­­szusa. A tanácskozáson Jozef Lenárt, a CSKP elnökségé­nek tagja, az SZ(1)KP Köz­ponti Bizottságának első titkára terjeszti elő a KB be­számolóját a CSKP XIV. és az SZ(1)KP legutóbbi kong-Nómeth Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a KB székházá­ban fogadta B. F. Bratcsen­­kót, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának tagját, a Szov­jetunió szénbányászati mi­niszterét. A háromtagú argentin ka­tonai junta — amely szer­dán hajnalban elmozdította tisztségéből Isabel Peron ál­lamfőt és magához ragadta a hatalmat — ugyanaznap este kibocsátott első rendeleté­ben „különleges hadbírósá­gok” felállításáról intézke­dett. Ezeknek joguk van akár halálbüntetést is kiszabni fel­forgató és szabotázscselekmé­nyek megkísérlésében vétkes személyekre. Az argentin napilapokat cenzúrázzák, a külföldi hír­­ügynökségek vezetőit és a külföldi tudósítókat felszólí­tották, hogy jelentéseiket „a hivatalos közleményekre ala­pozzák és óvakodjanak attól, hogy a külföldnek kedvezőt­len képet adjanak Argentí­náról.” Jól értesült források — a Reuter szerint — úgy tudják, hogy csütörtökön közép-euró­pai idő szerint hajnali 4,00 óráig országszerte mintegy kétezer embert vettek őrizet­be. A letartóztatottak között Az SZMT-elnökség ülése Március 25-én ülést tartott a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen megvi­­tatg azt a jelentést, amely a szakszervezetek munkavé­delmi tevékenységét és az üzemi balesetek múlt évi ala­kulását elemezte. Ezt követő­en szóbeli tájékoztató hang­zott el a munkahelyi testne­velésről, s e mozgalom to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos teendőkről. Végezetül az elnökség elfogadta azt a tá­jékoztatást, amely az SZMT 1975. évi pénzgazdálkodásá­ról készült. resszusa határozatainak vég­rehajtásáról, a párt további feladatairól Szlovákiában. A kongresszuson részt vesz a CSKP Központi Bizottságá­nak küldöttsége is, amelyet Josef Kempny, a CSKP el­nökségének tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára vezet. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón jelen volt Borbély Sándor, az MSZMP KB tag­ja, a Központi Bizottság osz­tályvezetője, Simon Pál ne­hézipari miniszter, Juhász Ádám államtitkár, valamint V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapes­ti nagykövete. vannak az összes peronista tartományi kormányzók, szak. szervezeti vezetők, számos politikus. A minisztériumokat kato­naság őrzi. Megszállták az Ar­gentin Általános Munkásszö­vetségnek, a vas- és fémipari dolgozók szakszervezetének székházát és a kommunista párt központját. Az argentin állami rádió­ban gyakorta sugárzott köz­lemények szerint a katonaság az egész országban ellenőrzi a helyzetet, országszerte nyu­galom van. Ám a tartományi központokból csak szórvá­nyosan érkeznek hírek a fő­városba. A Reuter úgy tudja, hogy Buenos Airestől négy­száz kilométerrel északi nyugatra Cordobában mun­kásmegmozdulások voltak. Legkevesebb négy gyár be­zárta kapuit. A katonai kormányzat dön­tése értelmében szerdán haj­nalban lezárták az argentínai repülőtereket. Március 25-én ülést tartott a Kisvárdai Városi Tanács. A Vb előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a város 1976. évi költségveté­si és fejlesztési tervét. A város az idén 83 millió forintos költségvetéssel ren­delkezik. A bevételek zö­mét a felsőbb tanácsi hozzá­járulás (36 millió) és a vál­lalatok befizetései (31 mil­lió forint) teszik ki. A ki­adásokból a legtöbbet, 34,4 millió forintot a szociális és A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta az iskolai tanulmányaikat ez évben befejező fiatalok munkába állításának lehe­tőségeiről szóló előterjesztést, és megfelelő intézkedéseket határozott el a végző fiata­lok elhelyezkedésének elő­segítésére. A kormány megtárgyalta és elfogadta a nehézipari mi­niszter jelentését a minisz­térium vállalatainál folyó szervezési tevékenység hely­zetéről és a további fej­lesztésre tervezett intézke­désekről. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a népi ellenőrzés 1975. évi munkájáról és ta­pasztalatairól. A Miniszter­­tanács a jelentést és a ta­pasztalatok hasznosítására tett intézkedéseket jóváha­gyólag tudomásul vette. Szabolcs-Szatmár megye elmúlt évi erdőgazdálkodási tevékenységéről tanácskoztak a szakemberek csütörtök délelőtt a MTESZ nyíregy­házi székházában. A megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a Nyír­egyházi Állami Erdőfelügye­lőség és az Országos Erdé­szeti Egyesület nyíregyházi csoportja által szervezett ta­nácskozáson Dezsényi Ede, egészségügyi feladatokra, 28,9 millió forintot pedig kulturális célokra költe­nek. Az 1976. évi fejlesztési terv 70 millió forint fel­­használásáról intézkedik — ebből 8 millió a tervezett társadalmi munka értéke. Ezt követően a tanács az 1975. évi társadalmi munka eredményeit, tapasztalatait értékelte, meghatározta a következő öt év feladatait. A továbbiakban a „rétközi napok” előkészítéséről és A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tájékoztatta a Minisztertaná­csot a gazdasági bírságolás tapasztalatairól. Megállapí­tották, hogy a bírságolás be­vezetése elősegítette a gazda­sági visszaélések megelőzé­sét. A kormány a tájékozta­tót jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta a gazdasági bírság kiszabásának indít­ványozására jogosult szer­vek vezetőit az érvényben lévő rendelkezések követ­kezetes végrehajtására. A honvédelmi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány elfogadta a honvédel­mi törvény végrehajtási ren­deletét, továbbá az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter előterjesztése alapján határozatot hozott a környe­zetvédelmi törvény végre­hajtásáról. Szabolcs-Szatmár megye tanácsának elnöke beszámolt a megyei végrehajtó bizott­ság tevékenységéről a Mi­nisztertanácsnak. A kormány az erdőfelügyelőség vezetője számolt be a megye terme­lőszövetkezeteinek erdőgaz­dálkodási tevékenységéről. Elmondta, hogy a szövet­kezeteknek 704 hektár terü­letről közel 80 ezer köbmé­ter fát kellett volna kiter­melniük, ezt azonban nem teljesítették. Volt viszont utólag tervezve 142 hektár, amelyet a 750 kilovoltos táv­vezetéképítés miatt termel­programjáról tájékoztatták a tanács tagjait. A „rétközi napokat” az idén június 5— 21 között rendezik. A tanács tagjai a város zöldség-gyümölcs ellátásá­nak vizsgálatára ideiglenes bizottságot választottak, amely április 15-ig végez ellenőrzéseket a városban. Tapasztalatairól tájékoztatja a tanácsot és javaslatokat is kidolgoz: mit kell tenni a város zöldség- és gyümölcs­­ellátásának javításáért. a munkát eredményesnek ér­tékelte, megállapította, hogy a megye jelentős társadalmi és gazdasági fejlődést ért el, és helyeslőleg tudomásul vet­te az ötödik ötéves terv idő­szakára kitűzött célokat. A kormány elfo'gadta a munkaügyi miniszter előter­jesztését a szakszervezetek XXIII. kongresszusán el­hangzott javaslatokból adódé állami feladatok végrehajtá­sára eddig tett és tervezett intézkedésekről. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az or­szággyűlés márciusi üléssza­kán elhangzott képviselői ja­vaslatok és észrevételek meg­valósításának lehetőségeit, tá­jékoztassák arról az ország­­gyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. tek ki a vezetéképítés útvo­nalán. Szólt a feldolgozás minőségéről, amely az elmúlt évben lényegesen jobb volt a korábbinál. A magtermelés tekinteté­ben elismeréssel szólt a tar­­pai és beregdaróci termelő­­szövetkezetről, ahol 118 má­zsa tölgymagot gyűjtöttek és ezt teljes egészében felhasz­nálták a mesterséges erdő­­felújításoknál. önálló cse­metetermeléssel csak a dombrádi, a kántorjánosi, a nyírbogáti és nyírlugosi tsz­­ek foglalkoznak, elsősorban saját szükségletre. így gyak­ran gond a csemetebeszerzés. Tavaly legnagyobb hiány akáccsemetéből volt. Erdőfelújítást 133 hektá­ron, pótlást 30 hektáron vé­geztek a megye termelő­­szövetkezetei. Ez lényegesen kevesebb a tervezettnél, ezért a felügyelőség vezető­je kiemelt feladatként be­szélt elmaradások pótlásá­nak fontosságáról. Nem ha­lad kielégítő ütemben az er­dőfelújítási hátralék felszá­molása. Ezért felhívta a szö­vetkezetek képviselőinek fi­gyelmét, hogy a pótlások és ápolások elvégzésével siettes­sék a folyamatban lévő er­dősítések mielőbbi befejezé­sét. A szovjet szénbányászati miniszter Hémeth Károlynál Hadbíráskodás, katonai ellen­­őrzés Argentínában Hetvenmilliós fejlesztés Kisvárdán Tanácskozás az erdőgazdálkodásról XXXIII. évfolyam, 73. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. március 26., péntek VILÁG PROLETÁRJAI, AZ MSZMP SZABOLCS SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents