Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-25 / 72. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄO 1976. március 25. Katonai puccs (Folytatás az 1. oldalról) A UPI katonai forrásokra hivatkozva arról tudósított, hogy vérontásnak vagy ellenállásnak egyelőre nincs jele Argentínában. A kulcsfontosságú térségeket országszerte katonák szállták meg. Az amerikai hírügynökség számos kormánytisztviselő, a peronizmus támogatóinak letartóztatásáról számolt be. Értesülése szerint a letartóztatottak között van Lorenzo Miguel peronista munkáspárti vezető. Osvaldo Papaleo sajtótitkár, több törvényhozó, tartományi kormányzó és szakszervezeti vezető. A katonai junta Argentina egész területén betiltotta a légiforgalmat, a folyami és a tengeri hajózást. A katonai kormányzat által a rádió útján nyilvánosságra hozott másik közlemény szerint „mostantól katonai érdekűnek tekintenek minden magán- és állami vállalatot”. Az AFP szerint e döntés reagálásnak tűnik az Argentin Általános Munkásszövetség által kedden este meghirdetett általános sztrájkra. A junta — hangsúlyozza egy további közlemény — „számít az egész lakosság közreműködésére”, mert „hatalomátvétele nem irányul egyetlen sajátos politikai vagy társadalmi szektor ellen sem”. Felkéri a dolgozókat és a munkáltatókat, hogy „a vál-Argentínában lalatokon belül békés úton, minden erőpróbától és erőszaktól tartózkodva rendezzék problémáikat”. A három argentin haderőnem főparancsnokaiból álló katonai junta tagjai — a UPI szerint — „antiperonista múltjukról, a gazdasági élet fölött gyakorolt kormányellenőrzéssel való szembehelyezkedésükről” ismertek. „Olyan határozott antikommunistáknak tartják őket — írta továbbá a UPI —, akiknek szemléletmódja közelebb áll az Egyesült Államokéhoz és a szomszédos jobboldali rezsimekéhez, mint a tisztségéből elmozdított Isabel Peron kormányáéhoz.” Jorge Rafael Videla vezérőrnagyot, a katonai junta vezetőjét az 1955-ben Juan Peron elmozdítására vezető államcsínyben vállalt szerepe miatt annak idején őrizetbe vették. Az AP szerint az ötvenéves Videla tábornok keménykötésű katona, „antikommunista... hithű római katolikus”. Emilio Eduardo Massera ellentengernagy .,az alkotmányos rendbe vetett hitéről tett tanúbizonyságot” — állapítja meg a UPI — róla is köztudott volt antiperonista álláspontja. A junta harmadik tagját, Orlando Agosti vezérőrnagyot annak idején a Peron asszony ellen lázadó tisztek kedélyeinek megnyugtatására nevezték ki a légierő főparancsnokává. NEW YORK Az Egyesült Államokban megalakult a „Július 4. koalíció” különböző társadalmi szervezetek egyesülése, amely célul tűzte ki, hogy július 4-én, a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 200- ik évfordulóján a hivatalos ünnepségekkel egyidejűleg nagyszabású tömegtüntetésen kifejezésre juttatja az elnyomott, kisemmizett „másodosztályú” amerikai állampolgárok véleményét. PÁRIZS A francia külkereskedelmi központban kedden magyar napot rendeztek a két ország közötti külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztése jegyében. A magyar nap keretében Rédei Jenő, a párizsi nagykövetségünk külkereskedelmi tanácsosa és Erőss Ferenc, a Magyar Hirdető külkereskedelmi igazgatója előadást, tartott mintegy 150 francia nagyvállalat vezetői előtt és részletesen tájékoztatta őket azokról a sokrétű lehetőségekről, amelyeknek kihasználásával jelentősen ki lehetne szélesíteni a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. BERLIN i Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke szerdán Ber- i linken megbe-I széléselcet foly■ tatott Renaat xfTíMlIm van Elslande •IMIM belga külügy, lllWmilia miniszterrel. A találkozón jelen volt Oscar Fischer, az NDK külügyminisztere is. Katonai alakulatok Buenos Aires utcáin, Isabel Perón argentin elnök elmozdítását kővetően. (Kelet-Magyarország telefotó) 11. Egyebek mellett így ír a Molnár-féle technológia lényegéről : „A 100 méteres mozgalmat közelebbről tekintve megállapítható, hogy a kitűzött cél eléréséhez és felülmúlásához a Molnár-brigád nem alkalmaz semmi rendkívüli dolgot azonfelül, amit minden bányász tud. A különbség az általánossal szemben csupán az, hogy a termelésnek ezeket a racionális és technológiai követelményeit a brigádban vaskövetkezetességgel érvényesítik. Nevezetesen: a tervet napokra felbontva ismerik. Megfelelően karbantartott jó gépeket, főképpen megbízható rakodógépet használnak, s a gépek erejét teljesen kiaknázzák... A rendszerint 4 tagból álló csapat a legtökéletesebb összhangban dolgozik, nincs egyetlen perc, amely indokolatlan tétlenségben telne el, amit a munkamenet tökéletes megszervezése ki is küszöböl... Anna-aknán vagyunk, a valamikori nagy tettek színhelyén. Az üzemvezető, a főmérnök új emberek, legalábbis ahhoz újak, hogy itt lettek volna akkoriban. Molnár szótlanul jár-kel a frissen felmosott folyosókon, benéz az aknászirodába, megtapogat egy-egy lámpát. Szép, de idegen minden. Kimegyünk az udvarra — autó autó hátán. Sétáljunk egyet. A műúton a város felé ballagunk, vörösre égett salakkráterek mellett. A völgy alja jellegzetes ipari táj: csővezetékek, kövek, elvadult növényzet. Fent, körben azonban csodálatos üde erdők zárják le a láthatárt. Balra, fent a hegy tetején, Zobák-bánya mesterien szép ívű vastornyai. Molnár István megáll: — 1954-ben innen, Annaakna irányából, a tárói főszállítóvágatot hajtottuk az épülő Zobák-felé. Februárban lehetett. Ez volt akkor a fontos munka, de Ormos főmérnök nem akart minket ide engedni: nagyon szakadós ez nektek, gyerekek... Mindegy. Húszadika körül már jó 75 méterünk volt. Úgy nézett ki, rekord lesz, amikor egyszer csak leállt a kompresszor. Hogy ez mit jelentett nekünk akkor, nehéz lenne ma megérteni. A 100 méteres mozgalom ugyanis 1952-ben szédületes hírnévre tett szert, számosán csatlakoztak hozzánk, s aztán szép lassan mindenki elfeledkezett róla. Nekünk nem adtak olyan munkahelyet, ahol bizonyíthattunk volna újra, így aztán lemondtak róla mások is. Most, itt Zobák kapujában, mi a mozgalmat akartuk rehabilitálni. Rendkívül jelentős munkahely volt, ez a vágat kötötte össze ugyanis a két zobáki aknát az altáróval, az összeköttetésen túl azonban vízlevezető szerepe is volt... Hétszáz méterre lehettünk Zobáktól... És akkor a kompresszor leállt, eldobhattuk a réselőket. Tehetetlenek voltunk, kiszolgáltatva egy nyomorult gépnek. Akkor megcsináljuk csákánnyal a 100 métert! — Persze csákánnyal nem ment, egy hirtelen elhatározással így aztán azt mondtam: fúrjatok egy függőleges lyukat ide, a fejünk fölé... Itt, pontosan ezen a helyen, mélyítették le a lyukat, emellett az út mellett. A vágat ugyanis a völgy fenekén mindöszsze 4 méterrel haladt a felszín alatt. Elkészült a lyuk, s én oda állitottam fölé egy MÁVAG-kompresszort. (Folytatjuk) Népköztársaság A bolgár hajógyártás magas színvonalát példázza a várnai Georgi Dimitrov Hajógyár dokkjában véglegesen formát öltó százezer tonnás tartályba Jó, a Kán Aszparuk. A Bolgár a szocialista gazdasági integrációban Az integrációs folyamat elősegíti a KGST-tagországok termelőerőinek fejlődését. A komplex programba foglalt és a szocialista közösség országai közötti integráció továbbfejlesztését célzó feladatok az országok egységének, kölcsönös segélynyújtásának, valamint a termelés, a tudomány és a kultúra minden területén megnyilvánuló együttműködés megerősítéséhez vezetnek. A Bolgár Népköztársaság a szocialista világrendszer elválaszthatatlan része. Minden fenntartás nélkül elfogadta a szocialista gazdasági integráció megvalósítását célzó komplex programot és erőfeszítéseket tesz, hogy a programba foglalt feladatokat maradéktalanul teljesítse. A Bolgár Népköztársaság integrációban való részvételének egyik legfontosabb mutatója a külkereskedelme, amely nagyon fontos szerepet tölt be Bulgária szocialista építésében. 1973- ban a bolgár külkereskedelem volumene több mint 6,4 milliárd volt, s ebből az export és az import fele-fele arányban részesült. Ugyanebben az évben az egy lakosra eső külkereskedelmi forgalom az 1939-ben elért 19 devizalevával szemben 739 devizalevára emelkedett. Bulgária külkereskedelmi forgalmának túlnyomó része a szocialista országokba irányul. 1973-ban külkereskedelmének 77,2%-át KGST-tagországokkal, 53,3%-át pedig csak a Szovjetunióval bonyolította le. Ugyanakkor az 1973. évi bolgár külkereskedelemben a kapitalista országok 14,6%-kal, a fejlődő országok pedig 6,1%-kal szerepeltek. Bulgária nem rendelkezik gazdag nyersanyagforrásokkal, ezért importjának jelentős részét (kb. 50%-át) az ipari nyersanyagok teszik ki. E nagy probléma megoldását Bulgária kizárólag a szocialista gazdasági integrációnak köszönheti. A bolgár népgazdaság nyersanyag-szükségletének több mint négyötödét a szocialista piac biztosítja. Az 1971—1974. éves időszakban, a hatodik ötéves terv időszakában, az átlagos évi importkőszénből kb. 5 millió tonna, olajból 8 millió tonna, kokszból 400 000 tonna, villamos energiából kb. 2 millió kW, vasércből kb. 1,5 millió tonna, öntöttvasból 3 millió tonna, hengereltvasból kb. 1 millió tonna, foszfortartalmú nyersanyagokból (apatitból pl.) kb. 400 000 tonna volt. Bulgária importszükségletét kőszénből, antracitból, kohászati kokszból, benzinből öntöttvasból, villamos energiából, földgázból, rézgálicból, kreozotból, cementből, vasércből 100%-toan, ónozott lemezből, azbesztből, hengerelt rézáruból, alumíniumból, polietilénből, műkaucsukból, szigetelő és tűzálló anyagokból, cellulózból, papíráruból 90%ban, gyapotból, foszfátanyagokból és egy sor más anyagból 80%-ban a szocialista piac elégíti ki. Az elkövetkező években a nyersanyagok és félkésztermékek KGST-tagországokból történő importja tovább növekszik. A hatodik ötéves terv végére Bulgáriának a KGST-országokból érkező importja eléri a 10 millió tonna olajat, az 1,3 millió tonna tömbacélt, a 3 milliárd kWó villamos energiát, 80 000 tonna cellulózét, 8 millió tonna feketekőszenet és antracitot, 500 00Ó tonna foszfátanyagot stb. A Bolgár Népköztársaságnak a KGST-tagországokból származó importjában második helyen a technológiai gépek állnak. Ezek az összimport egyharmadát, de egyes években a 45%-át is kiteszik. Bulgária főleg komplett üzemeket, nagy teljesítményű gépeket és géprendszereket, elektronikát, fémfeldolgozó, szállító-, mezőgazdasági és más gépeket és berendezéseket, vegyi, olaj-, textil-, gumi-, nyomdaipari és kohászati gépeket importál. Az elkövetkező években a gépimport megtartja magas részarányát. Fenti adatok bizonyítják, hogy a bolgár import kb. 88%-át a termelőeszközök (gépek és nyersanyagok) adják. Az import fennmaradó részét főleg a fogyasztási cikkek: rádióvevő készülékek, varrógépek, porszívó gépek, hűtőszekrények, órák, fényképezőgépek, személygépkocsik, kerékpárok, vászonanyagok foglalják el. Ezeknek az áruknak több mint 90%-át Bulgária a KGST-tagországokból importálja. Az adatok tehát bizonyítják, hogy Bulgária fő szállítói a szocialista országok. S ez fordítva is érvényes: a bolgár exportnak hasonló szerepe van. Egy sor hoszszú lejáratú egyezmény értelmében Bulgária rendszeres szállítója a szocialista közösség országainak. Szocialista relációjú exportja gépekből és berendezésekből, tartalékalkatrészekből, egyes mezőgazdasági nyersanyagokból, élelmiszerekből, dohányból, cigarettából, illóolajokból, friss és feldolgozott gyümölcsökből, zöldségekből és egy sor más cikkből áll. Mindez erősen hat Bulgária termelőerőinek és exportstruktúrájának továbbfejlesztésére. A Bolgár Népköztársaság exportja gyorsabb ütemben fejlődik, mint importja. Az 1973. évben az export 27- szer, az import pedig 19- szer volt nagyobb, mint 1939-ben. A bolgár export struktúrája különbözik az import struktúrájától. Az export kb. 60%-a termelőeszköz, főleg gépek és berendezések, 40%-a pedig fogyasztási cikk, mindenekelőtt növényi és állati eredetű élelmiszer. A bolgár exportban az első helyet 1973 óta a gépek és berendezések foglalják el. 1973-ban e termékek a bolgár export 40%-át, 1980- ban pedig már több mint 60%-át teszik majd ki. Bulgária gépipari jellege mindinkább kibontakozik. A Bulgáriából a KGST-tagországokba exportált gépek értékét majdnem teljes egészében fedezi az ezekből az országokból importált gépek értéke. A gépipar a bolgár népgazdaság legfőbb ágazatává vált. Fejlődéséta szocialista közösség tagországaival folytatott tevékeny gazdasági együttműködésnek köszönheti. A bolgár exportgépek több mint 85%-át a KGST-tagországok vásárolják meg. A vaskohászat, a nehézvegyipar, az olaj- és vegyipar és az építőipar mind nagyobb mennyiségben biztosítja az export továbbfejlesztéséhez szükséges termékeket, mint pl. a nagy- és kisszelvényű acélanyagokat, fenromangánt, öntöttvasat, betonacélt, vastag vaslemezeket, horganyt, ólmot, elektrolitrézt, nátronlúgot, szódabikarbónát, kénsavat, karbamidot, cementet, síküveget, fajanszcsempét, egészségügyi fajanszot, szigetelőket, azbesztcementgyártmányokat, parkettát, farostleme - zeket, textilanyagokat stb. A devnjai szódagyár teljes kapacitásának üzembe helyezésével Bulgária a szocialista közösség legnagyobb kalcinált szóda exportőrévé válik; 1975-ben ennek a vegyianyagnak az exportja kb. 1 millió tonnára emelkedik. Bulgária könnyűipari és mezőgazdasági termelésének alakulása lehetővé tette az élelmiszer- és fogyasztási cikkek exportjának jelentős felemelését. Bulgária feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerekben a KGST-tagországok egyik legfőbb szállítója lett. 1973- ban friss zöldségből 18-szor, konzervzöldségből több mint 400-szor, friss paradicsomból 16-szor, friss gyümölcsből 3-szor, szőlőből 3- szor, asztali borokból 6- szor, baromfihúsból 9-szer és tojásból 2-szer többet exportált, mint 1939-ben. A Bolgár Népköztársaság integrációja a többi KGST- országgal hozzájárul gazdasági megerősítéséhez, népgazdaságának korszerűsítéséhez és ez a többi szocialista ország érdeke is. Bulgária Kommunista Pártjának júliusi plénuma, az országos pártkonferencia és más pártfórumok hangsúlyozták, hogy a Bolgár Népköztársaság aktív részvétele a szocialista integrációban legfőbb feladata és előfeltétele a szocializmus további építésének, a fejlett szocialista társadalom kialakulásának. Grigor Popiszakov professzor a közgazdasági tudományok doktora
