Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

s KELET-MAG Y ARO RSZ AG 1976. március 21. már bevettek néhány mun­kámat. A napokban küldtem el tízenvalahány tányért Pestre, a KPVDSZ amatőr tárlatra... Ujjal fest, miért? — így alakult ki, ujjal jobban meg tudom formálni, amit akarok, mint ecsettel. Mint a festékek, a színek szakembere mit mondana, a közönség milyen színeket kedvel a legjobban? — A zöldet. Azt már ke­vesebben tudják, hogy a zöldnek több mint hetvenkét árnyalata van, s legalább harmincféle fehér színt is­merünk ... Én is sok színnel dolgozom a tányérjaimon, a színek keverése igen fontos. Nem fáradt munka után, s legtöbbször villanyfénynél dolgozik? — Elfelejtem a napi fárad­ságot, ilyenkor egyedül a tá­nyérok érdekelnek. További jó barangolást kí­vánunk a színek világában. (pg) ujja! — Szinte maguktól. Ami­kor hozzálátok van ugyan el­képzelésem, de munka köz­ben formálódik az egész ... Mennyi idő kell egy tányér megfestéséhez ? — Húsz percnél nem lehet több, addig el kell készülni yele. Ezt a festékek is meg-Zub Ferenc így festi ujjal széppé a tányérokat. Hogy jutott eszébe Zub Fe­renc nyíregyházi háztartási boltvezetőnek, hogy tányéro­kat fessen? — Nem mondhatom, hogy a divat miatt. Én már tíz— tizenöt éve festegetek, csak úgy a magam gyönyörűségé­re. Egyszer aztán kézbe vet­tem a tányérokat, másfél év­vel ezelőtt, azóta legalább kétszázat festettem ... Honnan jönnek a témák, a figurák, motívumok? kívánják, különben megszá­radnak és nehéz velük bán­ni... Nem költséges ez a hobby’ — Kicsit. Nekem megéri, egyetlen szórakozásom, ami­kor hazajövök a Kossuth ut­cai boltból. Beülök a kis mű­helybe, amit a speizból csi­náltam és festegetek... Van olyan hónap, hogy minden filléremet tányérokra, festé­kekre költöm... Művészetnek tartja, amit csinál? — Nem azért foglalkozom vele. Szeretem. Majd mások eldöntik van-e művészi ér­tékük. Annyit tudok monda­ni, hogy amatőr kiállításokon Ecset helyett Javul a szolgáltatás az ipari szövetkezetekben Szabolcs'-Szatmár megye ipari szövetkezeteiben az idén tovább javul a szolgáltató te­vékenység. Részben központi támogatásból, részben saját erőből jelentősen növelik a szolgáltató egységek kapa­citását. A szövetkezetek la­kossági szolgáltató tevékeny­ségéből adódó árbevétel ta­valy 85 millió forint volt, az idén a terv szerint 97 millió forint lesz. A Mátészalkai Építő-, Sze­relő-, és Szakipari Szövetkezet autószervizében korszerű fé­nyezőkamrát építenek, ami­nek a gépkocsi-tulajdonosok veszik hasznát. Ugyanakkor a mátészalkai szerviztelepen ez év végén külön karosszé­riajavító üzemet hoznak lét­re. Ezzel meggyorsul a gép­kocsik javításának átfutási ideje. A záhonyi új szolgálta­tóházban szintén lakossági szolgáltatást vezetnek be az ipari szövetkezetek. A Nyír­egyházi Építőipari Szövetke­zet az idén és jövőre fokoza­tosan áttér a szolgáltató te­vékenységre. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet 6zinte tel­jes kapacitásával lakáskar­bantartói munkákat végez majd. Az „átálláshoz” az épí­tők központi támogatást is kapnak. A Mátészalkai Fod­rász Szövetkezet vegytisztító üzemét bővítik, korszerűsítik, így a vállalási 'és az átfutási idő rövidülésére lehet szá­­míteni. A Nyíregyházi Fotó- és Műanyagipari Szövetkezet mátészalkai fiókja hamaro­san új és korszerűbb helyre költözik. A Nyíregyházi ELEKTERFÉM Szövetkezet idén Mátészalkán új üzemet hoz létre. Az új üzemben elektroakusztikai cikkek és háztartási gépek javításával foglalkoznak majd. A vidéki ipari szövetkeze­tek szolgáltató tevékenysége is javul. A Nagykállói Vas­ipari Szövetkezet központi támogatással új műszereket és berendezéseket vásárol és állít üzembe a rádió, a tv és a háztartási gépek javításá­hoz. A Baktalőrántházi Ve­gyesipari Szövetkezet az autójavító szervizét korsze­rűsíti az idén. A RAFAFÉM Szövetkezet rakamazi autója­vító üzemének próbája jól si­került, az üzemben már tel­jes kapacitással folyik a ter­melés. A tiszavasvári szövet­kezet autó- és motorjavító üzemét is korszerűsítik, így a tulajdonosoknak itt is ke­vesebbet kell majd várni a javításra. (n. 1.) Évente huszonnégy film Mozibérlet brigádoknak A megye moziplakátjain áprilistól új kifejezést olvas­hatnak a mozilátogatók: „szocialista brigádok bérleté­re ajánlott film”. A filmcí­mek fölé nyomtatott mondat egy újfajta bérletrendszert takar. A megyei moziüzemi válla­lat nyomtatott útmutatót küldött szét a megye üzemei­be, termelőszövetkezeteibe — a szocialistabrigád-bérlet­­ről szóló tájékoztatót. Ezt a bérletfajtát április 1-től vált­hatják ki az érdeklődők — ám nem egyes személyek, hanem üzemi, tsz-vezetősé­­gek, szakszervezeti bizott­ságok, illetve a szocialista brigádok vezetői. A.bérletek külsőre ugyan változatosak — hiszen minden városban és községben a helyi mozivi­szonyokra alkalmazhatók — ám lényegük egyforma. A bérlettel egy év alatt hu­szonnégy filmet nézhet meg a tulajdonosa: havonta ket­tőt. Tizenkettőt a már emlí­tett megjelölt filmek közül. Ha ezek valamelyikére megy, ingyen ülhet be a nézőtérre — azok ára ugyanis benne van a bérlet vásárlási árá­ban. A bérletek Nyíregyhá­zán három árban kaphatók: 96, 77 és 57 forintba kerül­nek — az áruktól függ, hogy melyik moziban milyen hely­re ülhet a néző. A vidéki bérletek ára 67, 57 és 38 fo­rint — a mozi minőségétől függően. A bérletre kijelölt filmeken kívül a bérlettulaj­donos tetszése szerint is vá­logathat a műsorban — éven­te tizenkét más filmet is kedvezménnyel tekinthet meg. A kedvezmény húsz százalék a jegy váltásakor. A kijelölt filmekben is lesz választék: a tervek sze­rint havonta két ilyen film lesz minden moziban. így például a megyeszékhelyen nyolc—tíz film között vá­laszthatnak a bérletek hasz­nálói minden hónapban. A moziüzemi vállalat új kezdeményezése bizonyára tetszést vált ki megyénk üze­meiben, tsz-eiben. A bérle­tek váltásakor ugyanis együttműködési megállapo­dást köthetnek a mozival — ennek alapján a bérletre ki­jelölt filmekről előzetes tájé­koztatást kaphatnak a szocia­lista brigádok, így felkészül­tebben ülhetnek be a mozi­ba. Másrészt ez a bérletfajta kiválóan alkalmas arra, hogy a jól dolgozó brigádok juta­lomként kaphassák meg! (tgy) HIT KEZDJENEK SZABAD SZOMBAT az iskolákban Mire fordítják? A siker nyugtázása nem elégítette ki az iskolaveze­tést. Miután a faluban ta­nyai diákotthon is működik, két szférában — a község­ben és a tanyaiak körében — összehasonlító módon meg­nézték: ki mivel foglalkozik a szabad napon. Volt beszél­getés. pár mondatos rőpdol­­gozat, tételes felmérés. Né­hány adat ebből. A tanyai gyermekek 60 százaléka fi­zikai munkát végzett szomba­ton. A községiek közül csu­pán 15 százalék. A fizikai munka között szerepelt al-. mozás, etetés, legeltetés, fa­vágás, gyermekre felvigyá­­zás egyaránt. A szellemi el foglaltságok zömét a tévéné­zés tette ki, csupán kisebb hányad olvasott. Játékos mozgás, családdal közös prop ram elvétve szerepelt, ez is inkább a nem fizikai foglal­kozású szülők körében. Szembetűnő, hogy se a ta­nyai, se a községi gyermekek­nek nem áll módjukban em­líteni olyan elfoglaltságot, amely szervezett keretekben bonyolódott volna. Általában kiderült, hogy a gyermekek magukra maradtak szabad idejük megtervezésekor, az esetlegesség, illetve a szűk ség határozza meg végül, mit is csinálnak. Sokak dolga Mezőgazdaságban dolgozó szülők esetében a munka va­lamint a régi beidegzés szin. te törvényszerűen vezet oda, hogy a gyermeket, ha szabad ideje van. munkára fogják. Ennek vannak kétségtelen jó oldalai is, hiszen éppen a munkára nevelés testesül meg ebben. Innen ered ugyanakkor az is, hogy az arányok eldöntése nem min­dig a legjobb, s sok szülő nem tudja, hogyan lehetne valóban embergazdagító, munkán kívüli elfoglaltságra serkenteni gyermekét. Nem lenne az sem jó, hogy most az iskolára hárítanók az összes felelősséget a gyermek szabad szombati elfoglalt­ságáért. Először is ebben az esetben ismételten az iskolá­ba kényszerítené a gyerme­ket, a megszokott és állandó környezet nem változna és éppen az egyénre szabott. leghasznosabb szellemi és fi­zikai felfrissülés feltételei csökkennének. Mindebből valószínű lát­ható, hogy sokak előre gon­dolkodása, ötlete, szervezése és felelős gondoskodása hoz­hat jó eredményt. Ez áll nemcsak arra a községre, ahonnan példánk származik, hanem minden településre, városra és falura egyaránt. A megoldást sürgető ténye­zők közül a legfontosabb ami ma kísérlet. néhány éven belül általános gyakor­lattá válik, s akkor késő lesz kapkodni, amiből egyébként sem származik semmi jó. A közművelők felelőssége Teljesen kézenfekvő, hogy mindenütt, ahol az iskolai szabad szombat szóba kerül —, s lassan hol nem? —■, ott koordinálni kell. Uttörőszö­­vetségnek, művelődési ház­nak, könyvtárnak és mozi­nak, sportegyesületnek, mú­zeumnak — csupán kiraga­dott felsorolásként. A lényeg ugyanis az, hogy minden szerv és intézmény készüljön, hiszen több száz, vagy éppen ezer gyermek esetében tu­catnyi érdeklődési körről van szó. Reggel nyolckor talán már nyitni kell a klubnak, a könyvtáros is kezdhet fél kilenckor, a sportkör szertá­rosának már kora délelőtt ki kell adnia a labdát, az úttö­rők számára erre az időre le­het a legjobb túrát szervez­ni, a mozisnak is fel lehet készülnie a délelőtti előadás­ra. De még az ÁFÉSZ cuk­rászdájában is lehet arra szá­mítani, hogy a szombat dél­előtti fagylaltfogyasztás fel­szökik. De sorolhatnék to­vább is: a szülő is készíthet okos programot gyermekének, eloszthatóvá válik a hét végi házi munka egy része, sok­kal több családi együttlétre lehet és kell számítani. Előre felkészülni Ma pár ezer gyermekről van szó. holnap vagy utána lehet, hogy már százezerről. Senki nem szeretné, ha ez azt jelentené: százezer gyer­mek cselleng, lődörög a vá­rosban* faluban, csavarog cél nélkül. Az se lenne jó, ha ugyanennyi ülne mereven a tévé képernyője előtt. Ne hi­vatkozzunk arra, hogy a fel­nőttek egy része sem tud mit kezdeni szabad szombatjával! Legalább annyi gondunk le­gyen jó előre, hogy gyerme­keinket a szabad idő okos felhasználására, maguk ki­­teljesítésére serkentsük. Már csak azért is jó, hogy egy-egy községünkben okos elemzéssel követik nyomon a sikert és gondot, segítve ez­zel saját környezetünk gyer­mekeinek nevelését, és adnak már ma is támpontot a kö­vetőknek. Bürget Lajos Pályázat olv, könyvtárosoknak A fődíj: üdülőjegy A szakszervezetek megyei tanácsának nyíregyházi köz­ponti könyvtára pályázatot hirdetett olvasók és könyvtár rosok számára. Az olvasók húsz, programfüzetben ki­adott műből hat tetszés sze­rinti könyvet olvashatnak el, s a feltett öt—öt kérdésre kell pontos választ adniuk. A művekre vonatkozó kérdése­ket előreláthatólag május végén kapják meg a pályá­zók az adatlappal együtt. Minden olvasó csak egyszer hat könnywel, illetve a 30 kérdés megválaszolásával pályázhat. A hibátlan meg­fejtések közül sorsolással döntik el a helyezéseket. Az első díj 800 forintc* vásárlási utalvány, könyvutalványt kap az első hat helyezett, míg a többiek könyvjutalom­ban részesülnek. A pályázat másik változa­tát is választhatják a részt­vevők: a felsorolt húsz könyv közül egyről is írhatnak vé­leményt, benyomásokat, a szereplőkről, a cselekmény­ről amit az olvasó fontosnak tart a könyvben. A pályázati díjak ugyanazok, mint a má­sik kategóriánál. Egyéni összetett kategó­riában is játékra szólítja fel az SZMT megyei könyvtára az érdeklődőket, ebben azok vehetnek részt, akik mindkét kategóriában beküldenek egy-egy megfejtést. A fel­ajánlott különdíjat — a két­személyes beutalót a SZOT egyik első osztályú üdülőjé­be, 1977-ben, főidényben — az az olvasó nyeri, aki az el­ső kategóriában 30 hibátlan, pontos választ, a másodikban színvonalas fogalmazványt küld be. A pályázaton egyénileg je­lentkező olvasók vehetnek részt, akik az üzemi, vállalati szakszervezeti könyvtár be­iratkozott olvasói. Ezt a könyvtárossal • a pályázati adatlapon igazoltatni kelL „Az igazat mondd, ne csak a valódit” című pályázat be­küldési határideje: 1976. de­cember 31., az eredményhir­detésre 1977 március első fe­lében kerül sor. A szakszervezeti könyvtá­rosok részére is pályázatot hirdetett a központi könyv­tár. Azokat kívánják jutal­mazni értékes díjakkal — üdülőjegy, könyvvásárlási utalvány — akik a legered­ményesebben segítik a mun­kásolvasók nevelését az iménti pályázaton résztvevők aktivitását. Tőkés helyett—szocialista Bővül a magyar-bolgár építő­anyag-ipari együttműködés Az V. ötéves tervben Bul­gária jelentősen növeli az üvegipar fontos alapanyaga, a kalcinált szóda gyártását, szállítását. Kétoldalú megál­lapodás alapján Magyaror­szág hozzájárult a baráti or­szág új szódagyárának épí­téséhez. s ezt a támogatást az új ipartelep termékének szál­lításával törleszti a bolgár partner. A baráti ország új ipartelepének építése a múlt évben befejeződött, s így az idén már a korábbinál lénye­gesen több, évente 100 ezer tonna szódával látja el a ma­gyar üveggyárakat, s ezzel megszűnik a tőkés import. Tőkés import helyett Bul­gáriától kap évente 2100 ton­na földpátot a finomkerámia­­ipar és az üvegipar. a porce­lángyárak pedig évente 8400 tonna kaolint. A lakosság építőanyag-ellátásához is je­lentősen hozzájárulnak a bol­gár szállítások. Az idén 10 ezer tonna bolgár mészhidrá­­tbt kapnak a családiház- és kislakásépítők, s a tervidő­szak végéig az évi szállítás tételét fokozatosan 30 ezer tonnára növelik. A háztartá­si porcelán- és üvegáruk vá­lasztékának kiszélesítésére pedig ebben a tervidőszakban ugyancsak fokozatosan bőví­ti szállításait.

Next

/
Thumbnails
Contents