Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-18 / 66. szám
1976. március 18. KELET-M AGY ARORSZÄG 3 Akik szót kértek VOLT IDŐ, AMIKOR A NÉPFRONT-összejöveteleket úgy tekintették: egyetlen hasznuk, hogy az emberek jól kibeszélgetik magukat. Ma már Ugyanis — ha elvétve akad is a saját hangjában gyönyörködő, szereplésre vágyó ember — a többség nem azért megy el a népfrontgyűlésre, s általában az értekezletekre, hogy legjobb esetben jól kiöntse a szívét. A február 16-án a megyénkben is megkezdődött falugyűlések is megerősítik ezt a feltevést, melyeken március közepéig csaknem 33 ezer szabolcsi dolgozó vett részt, s több, mint 2300-an tartották érdemesnek, hogy felszólaljanak. Akik szót kértek, valószí. nű a korábbi tapasztalatok alapján tették ezt, amikor is az elmúlt évben, években a népfrontbizottságok gondosan sorra vették az elhangzott közérdekű és fontos javaslatokat, s program szerint, a fontosságot tartva a tanácsi, állami szervekhez terjesztették azokat. A javaslatok közül több száz megvalósult, mert a felszólalók zöme nem kacsalábon forgó várat kért és főleg nemcsak kért, hanem szellemi és anyagi támogatását is felajánlotta. Akadtak persze olyan jogos, közérdekű javaslatok is, amelyek a jelenlegi anyagi körülmények között nem valósíthatók meg, csak a későbbi időszakban. A népfront tiszta ségviselői azt sem titkolják, akadnak olyan javaslatok is, amelyek nem csak indokoltak, megvan rájuk a pénz is, de a hivatali gépezet kicsit lassú fórgása miatt késlekedik a dolog megoldásai Dé nem ez a jellemző. A MOSTANI FALUGYŰLÉSEK, népfrontgyűlések hangulata, tartalma azt sejteti, hogy a közérdekű kérdések iránti érdeklődésen túl ma már a hogyan, a mikor és a miből foglalkoztatja az embereket. A mikor nagy hatalom, mert aki régóta kénytelen a rossz kút miatt távolra járni vízért, annak már a tegnap is késő lett volna a kút megjavítására. Sok közérdekű javaslat hangzott az út, járda, csatorna jobb karbantartásáról, a bejáró tanulók, dolgozók utazási körülményeinek javításáról, a gyermekintézmény-hálózat fejlesztéséről. Az emberek megértik, hogy nem jut mindenre és egyszerre, de a lapos, kitérő, vagy általános válaszokat nem fogadják el. Ma már nem lendülnek a kezek gépiesen a magasba, amikor a válaszadást kell megszavazni. Nyírgyulaj községben például sokan elmondták, hogy 200 méteren belül négy italbolt van, s a helyi ÁFÉSZ nem hajlandó legalább egyet megszüntetni, s helyette tej-kenyér-, vagy zöldségboltot létesíteni, mert azok fenntartását nem tartják kifizetődőnek. Több községben szóvá tették, hogy az orvosok túlterhelése miatt többször elmaradnak a rendelési napok, több helyen nincs védőnő, körzeti ápolónő, s nincs megoldva az ügyeleti szolgálat. Néhány falugyűlésen — ahol egyes kérdésekre általános választ adtak a részt vevő társadalmi és tanácsi vezetők — nem fogadták el a választ — Nyírgyulaj, Nyírtét —, hanem határozott intézkedéseket kértek. Jó társadalmi kontrollnak bizonyulnak a falugyűlések a megvalósításra érett, az ötödik ötéves tervben szereplő létesítmények rangsorolásához. Politikai jelentősége lehet a rangsorolásnak, mi valósuljon meg előbb, mihez fűződik a legnagyobb társadalmi és helyi érdek, mi szorít a legjobban. Egyes helyeken bírálták a helyi vezetést, mert amit az egyik kézzel — közös társadalmi összefogással — megépítenek, a másikkal hagyják tönkremenni. A nehéz gépek sorra tönkreteszik a megépített utakat, járdákat és senki nem veszi elejét a rongálásnak, nem tereli más útra a gépeket, nem gondoskodik a károk helyreállításáról. SZOBA KERÜLTEK ŰGYNEVEZETT APRÓBB GONDOK IS. De a borostás arcú, nagy hajú embernek, vagy a szép külsőre törekvő nőnek nem az egyik legégetőbb napi gondja, hogy a faluban nincs fodrász? Másutt a cipész után kell a harmadik faluba menni, vagy a rádiót, tévét cipelni a mester után. A népfront feladata ezeket megoldani? — kérdezhetnénk. A válasz természetesen az, nem a népfrontbizottságok szerezhetnek fodrászt, cipészt, orvost, tévéjavítót. De igen is jelezhetik a gondokat, sürgethetik a tanácsi szervek intézkedését, számon tart hatják, mi valósult meg a jogos kérésekből. Csak így lehet erkölcsi alap és bátorság jövőre is kiállni az emberek elé és szót érteni velük, támogatásukat kérni. Közösségformáló, szemléletet változtató összejövetelek a népfrontestek. Egy sor régi beidegződés, szemlélet is ütközhet itt, mint a cigánylakosságnak nyújtott segítség, vagy az ő képviseletük a népfrontbizottságban. Egységteremtő, közösen, felelősen gondolkodó közösségek kialakításán dolgoznak a népfrontbizottságok. A saját portáján alig túllátó idős parasztot éppúgy a falu érdekében való munkálkodásra serkentik, mint az egyházi vezetőt, a kétkezi munkást éppúgy, mint az értelmiségit. Hogy milyen nagy szükség van erre, azt azokon a helyeken tudják a legjobban, ahol már nem azt nézik: ki tette a javaslatot, hanem mit lehet belőle megvalósítani. s, VÁLTOZOTT A FALUGYŰLÉSEK LÉGKÖRE is, kevesebb a formaság, a papírhoz való ragaszkodás. Eddig 33 községben éltek azzal a lehe: tőséggel, hogy a népfrontbizottság által javasoltakon kívül — újabb, a közösségért tenni akaró, jól dolgozó, tekintélyes embereket is beválasztanak a bizottságba, Az sem baj, hogy ezzel túllépik az irányadóként kiadott keretet. A lényeg a fontos; olyan hajtóerőt jelentsen a népfrontbizottság, amely folyamatos, állandóan ható politikai tényezője a községnek, a városnak. * Páll Géza mizleü ügyben Hamburgig ba kellett utaznom. Mint ilyenkor szokásom, ráérő időmben a város központjában kószáltam. Megéheztem és felkerestem egy elsőosztályú éttermet. Kiválasztottam egy ablak melletti asztalt, onnan nézegettem az utcai forgalmat. Az ebéd kitűnő volt, a bor kellemesen hűtött és így optimista gondolataim támadtak utazásom sikerét illetően. Gondolataimmal voltam elfoglalva, amikor egy nő lépett az asztalomhoz, aztán szó nélkül leült. Bevallom, meglepett ez a "viselkedés, főként mert elsőosztályú étteremben ültem. Ö azonban megbiccentette a fejét és így szólt: — Kérem, fogadjon engem természetes módon, mintha régi barátnője lennék. A férjem figyeltet... kérem, rendeljen nekem egy Martinit. A hangja valósággal csilingelt. Megrendeltem, amit kívánt és cigarettával kínáltam. Csak most láttam, milyen csinos. Gondolatban gratuláltam magamnak, hógv ilyen nővel hozott össze a sorsom. — Természetesen. akár egész napra is rendelkezésére állok ... — ajánlottam fel szolgálataimat. Felnevetett és hangosan mondta, hogy mások is hallják : — ön még mindig olyan Jiri Ruzicska: Üzlet életvidám fiú, Albert, mint régen! Ennyi figyelmességet igazán nem is várhattam. De csak rövid ideig maradhatok. Egy órán belül Beer doktornál kell lennem. — A férje most lát bennünket? — kérdeztem olyan halkan, hogy csak ő hallja. Kérdésemre nem válaszolt, hanem hangosan felnevetett: — Nagyszerű! Nagyszerű, Albert! Nem, valóban nem! Kissé nyugtalan lettem. Különös gondolataim támadtak. De akkor könyedén hozzám hajolt. — ön külföldi? — Igen — feleltem. — Amerikai? — Nem. Svéd vagyok. — Mindegy. A kiejtése, után amerikainak, vagy skótnak hittem. Az én anyám tulajdonképpen angol volt... Kissé közelebb húzódtam hozzá. Gondolataim egymást kergették. Most már ki akartam használni a helyzetet, amibe belecsöppentem, ezért én folytattam a kérdezősködést.- — Mondja meg aszonyom őszintén, nem veszélyezteti a viselkedése az életemet? Ma este szerepelek a televízióban, azért jöttem ide. És bevallom, nem szeretnék fekete monoklival a képernyőre kerülni ... Felnevetett, sőt alig tudta abbahagyni. Közben kétszer is, könnyedén átölelt. Végül igy nyugtatgatott: — Ne féljen. Ilyen veszély nincs. A férjem egy beteg, gyenge aggastyán... Csodálkozva néztem rá. — Na, igen. Aki engem figyeltet, az egy idióta, akit ő keres, most éppen útban van Párizs felé. Még egy negyedórát voltunk együtt, amikor arany karórájára pillantott és felállt. — Most mennem kell, Albert. Köszönöm a segítségét. El akartam kísérni,"de nem engedte. Megcsókoltam a felém nyújtott kezét, majd hosszan néztem utána. Léptei valóságos tánclépések voltak. £ ltűnt az utcai, forgatagban. És vele együtt a pénztárcám.. Az a jó, hogy csak húsz márka volt benne. Szokásomhoz híven a többi pénzem biztosabb helyen volt. Az ő számára tehát nem volt valami fényes, ragyogó üzlet. Én valamivel eredményesebb voltam: itt van az ezüst öngyújtója, az arany karkötője. Ennyi az egész ... Antalfy István fordítása A tavaszi munkák előtt befejezéshez közelednek az erőgépek főjavításával a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz műhelyében. Képen: D. Tóth Sándor és Szikora Imre, Dutra-gépen dolgozik. (Hammel J. felvétele) ÚJÍTÁS AZ ALMÁSKERTEKBEN SZÁZEZREKET ÉRŐ ÖTLET Egy jő ötlet százezreket ér. Mán Gyulával, a Balkányi Állami Gazdaság főkertészével ° beszélgettünk erről. Készítettek egy új gépet és az almáskertek vegyszerezesét idén tavasszal már azzal végzik. A régi, a kereskedelemben vásárolt géppel szemben ennek az újnak az az előnye, hogy egy menetben kétoldalt két facsík vegyszerezését végzi. Tehát dupla teljesítményű. A két kar, amely a fák törzséhez nyúl, a sortávolságnak megfelelően állítható. Miért ér százezreket °ez az új gép? A magasabb ár ellensúlyozása A főkertész sorolta: egységnyi munka elvégzéséhez fele annyi energia, traktoróra, munkaidő szükséges. 65 ezer termőfaegység facsíkjait kell lepermetezniük, s ennek költsége most megközelítően fele annyiba kerül majd, mint az elmúlt esztendőben. Mondta a főkertász: a gépek, vegyszerek ára jelentős mértékben emelkedett, de az újítással ez az emelkedés részben ellensúlyozható. A Balkányi Állami Gazdaságban az újítás, az ésszerűsítés nem ritka dolog. Kuritár János főagronómus a burgonyagumók ültetésénél alkalmazott új módszerről beszélt. A vetőburgonyát eddig zsákokban szállították a területre. Idén tavasszal a zsákokat konténerládákkal cserélik fel. A területen az ürítést, az ültetőgépek feltöltését egy átalakított Frakgéppel végzik. A lényeg, hogy az ültetőgápek feltöltési ideje ezzel a módszerrel harminc percről öt—hat percre csökkent. Naponta 6 hektár plusz Gazdasági- számítás: a gép feltöltését 25 perc nyereség eredményeként egyegy vetőgéppej naponta egy hektárral több terület ültethető be, mint korábban. A gazdaságnak hat gépe van, ez napi hat hektár, így a 200 hektár összterület eltiltetési ideje majdnem a kétharmadára csökken. Szintén energia-, idő-, traktoróra-, munkaerő- és egyéb megtakarítás. Hogyan keletkeznek az újítások, mi az, ami ösztönzi, sarkallja az embereket egyegy jobb megoldásra? A főkertész erre nem tudott egyértelmű választ adni. Sok éve dolgozik a szakmájában, és szinte nem volt még olyan év, hogy valami újat, valami jobbat ne alkalmaztak volna a technológiák sorában. Mint mondta, az 5 feladata annyi, hofty"figyelje, * őss'zegczze a tapasztalatokat és javaslatot tegyen a gépek konstruálásához, kivitelezéséhez értő szakembereknek. G csak az ötletét, kívánságát mondta el, s a gépműhelyben Rau András és munkatársai készítették el az új permetezőt. De ugyanez vonatkozik Kuritár Jánosra is. Mint ágazatvezető, mint felelős szakember munkaköri kötelességének tartja, hogy állandóan keresse, kutassa az újat, a jobbat, a hasznosabbat. Ellenállóbb a betegségeknek A burgonya-yetőgumók előkészítésénél idén nemcsak a technológiában lépnek előre, hanem azzal is, hogy csávázzák a vetőgumót. A csávázással a burgonya ellenállóbb lesz a különböző megbetegedésekkel szemben,' s' így? jelentős többlettermés vár ha-,' tó. A Balkányi Állami Gaz-?; daság vetőmag-szaporító üzeme nemcsak saját szükségletére, de a társgazdaságoknak, a termelőszövetkezeteknek is termel. Az ősszel betárolt kétszáz vagon vetőgumóból saját szükségletre csak 35 vagonnal használnak fel. A többit — szintén csávázottan — értékesítik a felhasználó gazdaságoknak. Már régen túljutottak azon a szemléleten, — ez a megkérdezett szakemberek véleménye —,. .hogy csak a saját üzemük eredménye a fontos. Az a jó, ha a helyes, a nagyobb eredményt hozó módszer elterjed, másutt is hasznot hajt. A Balkányi Állami Gazdaságból sok ötlet, újítás jutott már el a társgazdaságodhoz, a termelőszövetkezetekhez és nemcsak a megyében, hanem az országban is. Döntő: az eredmény Mán Gyula, Küritár János, de még sokan az ott dolgozó szakemberek közül vallják: amit tesznek, nem több munkaköri kötelességnél. Soha nem azt latolgatják, hogy a megváltozott technológia, az új gép, az ésszerűsítés, az újítás számukra milyen sze, mélyig haszonnal j^r. ^A dön-• lő; Jruna^hnsí-^gasíiálkp- dásháif v íuKfc * tej^Qigény^z. : Egyébként', az -erkdl -esi "elismerés sem- ham:ad él. Seres Ernő A nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezet modellező üzemében Széplaki Bálint és Csányi Sándor már a jövő tél új formájú cipőinek és csizmáinak tervezésén dolgoznak. (Elek Emil felvétele)
