Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

1976. március 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Q CSÜFOS ÉS MÉLTATLAN VITA FOLYT a közel­múltban egy nagyüzemben. Arról volt szó, hogy az üzem illetékesei közül néhányan megkísérelték a továbbtanuló dolgozóktól megtagadni a törvényes tanulmányi szabadsá­got és közülük a bejáróktól az utiköltség-hozzájárulást is. A takarékosságra hivatkoztak. A pártszervezet és a szak­­szervezet erélyes közbelépésére volt szükség, hogy a to­vábbtanuló dolgozók ne rövidüljenek meg. Mondhatnánk: ritka eset. Rendhagyó, nem jellemző. Hiszen a vállalatok, gyárak intézmények vezetői ma segítik és nem akadályozzák a dolgozók tanulását, művelődését. Nem mondhatjuk tehát, hogy valamiféle „általános szemléletváltozásra” van szükség. De azt igen, hogy nem árt alaposabban elgondolkodni néha azon, milyen gyakor­lati haszonnal jár a munkások, alkalmazottak művelődése a munkahely számára. A szakmai ismeretek gyarapodásá­nak a haszna magától értetődő, itt felesleges a bizonyítás. De igen nagy haszna, bár forintokban csak később, s át­tételesen mérhető haszna van az általános műveltség gya­rapodásának is. Szemléletbeli félresiklások, félreértések inkább ekörül adódnak manapság, ezért érdemes ezt a dolgot jobban szemügyre venni. RÁDIÓSBESZÉLGETÉSBEN kérdezte a múlt év vé­gén egy vidéki -nagyüzem termelési osztályvezetője: mi­lyen termelési javakat nyújt a gyárnak, ha egy gépkezelő általános gimnáziumi érettségit szerez? A kérdés hangsú­lyában benne volt a válasz is: semmilyent. Ha már min­denáron tanulni akar, szerezzen inkább magasabb szakmai képesítést. Csakhogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Kétségtelen, hogy az általános műveltség — legyünk szerényebbek: az általános műveltség alapjainak — megszerzése elsősorban inkább az egyénnek, mint az üzemnek van hasznára. Szak­képzett munkaerő hiányával küszködő iparvállalat vezetői számára csekély öröm, hogy néhány tucat munkásuk — például — általános gimnáziumi érettségi megszerzésére készül. Közvetlen értéke-eredménye a munkahely számá­ra aligha van — mondják. Nem kétséges, hogy a nagyobb távlatokban gondolkodó emberek számára ezeknek az érveknek súlyuk van. Kivált, ha módjukban van körülpillantani, benyomásokat szerelni olyan ipari, mezőgazdasági közösségekben, ahol a kultu­rális élet nemcsak formális, időnkénti műsoros estek ren­dezésében, hanem elmélyült, tartalmas művelődési tevé­kenységben nyilatkozik meg. E sorok írója az elmúlt hó­napokban éppen ilyen jellegű tájékozódás céljából járt több vállalatnál, mezőgazdasági üzemben. A TAPASZTALATOKRÓL „TÉTELESEN” beszámolni itt lehetetlen — de idézhetők azoknak a beszélgetéseknek a summája, amelyek egy-egy munkáskollektívával való ta­lálkozás folyamán alakultak ki. Többen elmondták: az ál­talános iskola felsőbb osztályaiba (akik valami miatt nem fejezték be a tanulmányaikat), a gimnáziumba, főiskolák levelező tagozataira elsősorban természetesen a jobb egyé­ni boldogulás reménye vitte el őket. Az ember — régi igaz­ság — önmaga számára tanul. De elmondták azt is, hogy a kultúra különféle forrásainak megismerése a tartalma­sabb közösségi élet megteremtéséhez is hozzájárul. Eszmé­­. .cseréik,-beszélgetéseik, - magvasabb tárgy-körül- forognak» Értőbben nézik • a-világ1 dolgait- VilághéZétük tüdatósabbá válik. Közelebb kerülnek a politikához is. A művészeti él­ményeket céltudatosabban keresik. Gyakrabban járnak színházba. A televíziós műsorok között igényesebben válo­gatnak. Közelebb kerülnek lakóhelyük, városuk művelődé­si intézményeihez. Olvasmányaikról gyakrabban, elmélyül­tebben beszélgetnek el egymással. , Meglehet, így túlságosan „kisimítottnak” hat mindez. De hát a válóságban nem ilyen egyszerűen és problémát­­lanul következtek be a változások, mint ahogy fentebb fel­idéztük. A műveltség eredménye nem máról holnapra mu­tatkozik meg, aki tegnap örömét lelte egy giccses porce­lánban, holnapután nem fut súlyos művészi élményeket nyújtó tárlatokra, A folyamat lassú — de biztosan emel­kedő tendenciát mutat. j HARCI FELADAT VOLNA TEHAT a művelődési le­hetőségek megteremtése? Nem, ezt nem mondhatjuk; az üzemek, vállalatok nagy többsége megadja hozzá a lehe­tőségeket, a támogatást. Néhány helyen előfordulhat, hogy küzdeni kell ezekért. De ebben a küzdelemben sok a szö­vetséges. Nem nehéz megjósolni, hogy a küzdőknek lesz igazuk — mert az általános műveltségben, szellemi javak­ban gazdagodó munkáskollektíva minden üzemnek érde­ke, hiszen érdeke az egész társadalomnak is. Műveltség — és az üzem Mi történt a javaslatokkal? Megvalósuló ötletek Rakamazon Egy esztendővel ezelőtt, pontosan 1975 ja­nuár 26-án tartották a pártértekezletet Raka­mazon. Kilenc alapszervezetből 350 párttag képviseletében 110 küldött mérlegelte az el­múlt négy esztendő eredményeit, s körvonalaz­ta a következő öt esztendő feladatait. A pártfó­rumon több fontos közérdekű, a község párt-, gazdasági, társadalmi életét befolyásoló javas­lat, felszólalás hangzott el. Ezeket, mint azt Pózer József, a nagyközségi pártbizottság 1975 májusában megválasztott új titkára elmondta, testületi üléseken beszélték meg, s a sorren­det meghatározva intézkedtek sorsukról. Visszalapozva a pártérte­kezlet anyagába, Vojtó Fe­renc, a KISZ nagyközségi bizottságának és a tsz-nek a titkára egyebek között a kö­vetkezőt javasolta: „Kér­jük, a nagyközségi tanács vb. gondoskodjon róla, hogy Ra­kamazon is lehessen társas­házat építeni, ahol a fiatalok az állami kedvezményt igény­be vehetik” Részletes rendezési terv Vajon mi lett e javaslat sorsa? Felkerestük a nagy­községi tanácsot. Szloboda Péter tanácselnök a követke­zőket mondta: „A pártérte­kezleten elhangzottak nyo­mán készül Rakamaz részle­tes rendezési terve. Ebben már társas és szövetkezeti la­kások építésére is jelölünk ki területet. Ugyanis ilyen célra korábban nem volt le­hetőségünk, igény sem je­lentkezett, de a tervezők sem vették figyelembe”. Bár a tanács vezetői még pontosan nem tudják, hogy szám szerint mennyi ilyen jellegű lakásépítés céljára lesz telek, gátolja a helykije­lölést, hogy a tervezés a MÁV és a 38-as műút új nyomvonalának a kijelölése miatt " késik. ítéthénykednek á pártbizottság és a tanács vezetői, hogy ezek a gondok még az idén megoldódnak. Elfogadják a rendezési ter­vet is, és lehetővé válik a társasház építése. ván nyugdíjas, párttag. Ja­vasolta, hogy a postaépületet bővítsék. Nyílt kapukat dön­getett, mert hasonló vélemé­nyek hangzottak el a tanács­ülésen is. A nagyközségi tanács ve­zetői eljártak ez ügyben. Megkeresték a Debreceni Postaigazgatóságot, ahonnan ki is jöttek - Rakamazra ez ügyben tárgyalni. Közösen néztek telket e célra. így a község rendezési tervének el­fogadása után sor kerülhet az új postaépület helyének a kijelölésére is. Váradi András a követke­zőket mondta a pártértekez­leten elhangzott felszólalásá­ban: „A község vezetőinek előre kell gondoskodniuk ar­ról, hogy idejében legyenek megfelelő gyermekintézmé­nyek.” A gyermekintézmények helyzetét, az eredményeket és gondokat a pártértekezlet után tárgyalta a párt- és a tanács-vb is. Rakamazon je­lenleg egy bölcsőde és egy óvoda működik. Ez utóbbi Falugyűlés Záhonyban A záhonyi Hazafias Nép­front és a tanács, közös ak­cióprogram alapján dolgo­nincs teljesen kihasználva. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövővel ne foglalkoz­zanak. Ugyanis a születések száma az utóbbi 2 évben 8 százalékkal magasabb. Ez is indokolja, hogy jelentőségé­nek megfelelően foglalkazza­­nak a népesedéspolitikai ha­tározatból adódó feladatok jövőbeni megoldásával. Iz első modern iskola Előreláthatóan gondoskod­nak erről a párt- és a tanács vezetői. Ezt mutatja, hogy egy 8 tantermes iskola építé­sét kezdik meg 1979-ben, melynek az átadására 1981-ben kerülhet majd sor. Ez lesz Ra­kamazon az első olyan mo­dern iskola, mely főzőkony­hával és tornateremmel is rendelkezik majd. Gondjuk van arra is, hogy a bölcsőde bővítésével csök­kentsék a zsúfoltságát, kor­szerűbbé váljék, s az ellátás is javuljon. A község óvodá­ja az igényeket ki tudja elé­gíteni ebben az ötéves terv­ben. Úgy tervezik a rakimazi párt- és tanácsi vezetők, hogy a VI. ötéves tervben sor ke­rülhet egy 60 személyes új óvoda építésére is. ★ Csupán néhány elhangzott javaslat sorsát néztük meg. Megnyugtató, hogy a pártér­tekezleten, a tanácsülésen és más fórumokon elmondott javaslatokat a pártbizottság figyelemmel kíséri, gondozza, s ezt minden más szervtől is megköveteli. Farkas Kálmán Városias gondok Igazgatóság részéről vevő­ként kijelölt munkáscsalá­dok és egyéb vállalati, in-A kedvezményadással kap­csolatban a tanácselnök el­mondta, ez csak akkor lehet­séges, ha az OTP kijelölné Rakamazt is társas-, illetve szövetkezeti lakások épitésé­zott az elmúlt négy évben — ismertette a falugyűlésen Mező János, a Hazafias Népfront helyi bizottságá­nak elnöke. A HNF elnöké­tézményi dolgozók. Sütőüzem, uj ut re. Posta, gyermek­intézmények Rakamaz jelentős telepü­lés, lakóinak száma megha­ladja az 5 és fél ezret. Pos­taépülete szűk, zsúfolt, kor­szerűtlen. Ezt tette szóvá a pártértekezleten Vésztő Isi­nek megnyitója után Béres Géza tanácselnök beszámolt az eddig elért eredmények­ről. A lényegesebbek közül említést érdemel és a fel­adatok megvalósításának sikerét bizonyítja, hogy 1975. októberében és novem­berében 36 OTP-lakást ve­hettek birtokukba az Uj élet utcában, a Debreceni MÁV Az ÁFÉSZ Záhonyban zöldség-gyümölcs boltot, Zsurk községben pedig kor­szerű ABC-áruházat épí­tett. Elkészült a záhonyi sü­tőüzem, ahol a társközségek lakosainak is sütnek kenye­ret. Megoldást nyert a záho­nyi régi hattantermes isko­la felújítása, fűtésének kor-A Kelet-Magyarors-ág nemrégiben közölte a nyírteleki özv. Sógor Mihályné levelét. A le­vélben az özvegy köszö­netét fejezi ki az önzet­len segítségért és kifeje­zésre juttatja mindazt a figyelmet és gondos­kodást, amelyet férje halála után kapott a család három honvéd­ségi szocialista brigád tagjaitól. A ház beleolvad az utcá­ba, olyan, mint a töb­bi. Látszik rajta, nem régi építésű, csak a kerítése elhanyagolt. Az udvaron a többi falusi portához hason­lóan nyári konyha vari, és külön a gazdasági rész. Üres a ház. A család, aki benne lakik, december elején te­mette el a férjet, az édesapát. Az özvegy dolgozik, a három kiskorú gyerek pedig iskolá­ban van. A mellette lévő házban lakik az asszony idős édesapja, aki szintén özvegy már. Ó segít a ház körüli munkában, amit tud, amit bír még végezni. Három nappal a temetés után Béni Mihály, munkahe­lyi vezető javaslatára a pol­gári alkalmazottakból álló három szocialista brigád el­határozta, segíti a családot, az árván hagyott gyerekeket. Nem sokkal később harminc mázsa szén került a ház pin­céjébe, és húsz mázsa felap­rított fát raktak halomba a brigád tagjai. — Már korábban ismertük a családot. Amikor bekövet­kezett a tragédia, brigádgyű­lésen határoztuk cl, hogy se­gítünk. Ezentúl minden év­ben megvesszük a téli tüze­lőt, amit a brigád a kerese­téből ad össze — mondta Béni Mihály. A másik két szocialista brigád ruhát, melegítőt vett a gyerekeknek, karácsonykor ajándékkal és egy feldíszí­tett fenyőfával lepték meg a szomorú, de a megható­­dottságtól boldog családot. Sógor Mihályné a Nyíregy­házi Konzervgyárban dol­gozik. Harmincnyolc éves. Férje tizenegy évi betegség után halt meg. A család ez alatt a tizenegy év alatt küz­dött az életért, a létért. Köz­ben születtek a gyerekek is, akik most tíz, nyolc, és hat évesek. Az asszony, férje be­tegsége miatt sokat hiány­zott a munkahelyéről, több­ször volt táppénzen, hiszen a betegség majdnem állandó felügyeletet, ápolást kívánt, de tűrte reménytelen sorsát. — Férjem halála után meglepődtem, amikor meg­láttam a tüzelőt. Igaz, kap­tam már apró segítséget máskor is a brigád tagjaitól, de most a meghatódástól majdnem sírtam. Nagyon jól­esett és örömmel töltött el az a tudat, hogy ezek az embe­rek gondoltak ránk és éppen ilyen nehéz esetben nem hagytak el bennünket — em­lékezett vissza arra a decem­beri napra Sógor Mihályné. Persze a munkahelyi veze­tést, a kollektívát sem hagyta hidegen a szomorú eset. Az asszonyt kérésére hatórás munkaidőre osztották be. így most már többet foglal­kozhat gyermekeivel, a csa­lád gondjaival. A szakszerve­zet karácsonykor rendkívüli segélyben részesítette. — Rövid ideig a honvéd­ségnél dolgozott a férjem — idézte a múltat Sógor Mi­hályné. — Betegsége miatt táppénzre került, majd rok­kanttá nyilvánították. A hosszú szenvedés felőrölte erejét. A három laktanyai szocia­lista brigád elhatározása egy­öntetű volt. Amikor szóba került, hogy a ház körül meg kellene csinálni a kerítést, mindenki helyeselte. Béni Mihály tiszt, lakóhelyén is megszervezte, hogy a lakók a feleslegessé vált ruhadarab­jaikat összégyűjtsék és el­­küldjék a gyerekeknek. A Petőfi brigád vezetője, Jávorszki János elmondta, nem ez az első közös brigád­­megmozdülás. Egy munkatár­suknak egy nap alatt felhúz­ták az épülő ház falait. Ezen­kívül a falu általános isko­láját és óvodáját is patronál­ják. de most a legfontosabb teendőjük az édesapa nél­kül maradt család támogatá­sa. A brigád biztosítani kí­vánja a nyugodt életet az asszonynak és a három gye­reknek. A honvédségi szocialista brigádok tagjai már várják, hogy kitavaszodjon, felenged­jen a fagy, betont keverhes­senek, cölöpöket ássanak a földbe, új köntösbe öltöztes­sék a ház utcai részét. Sipos Béla szerűsítésére. Bővítették a körzeti orvosi rendelőt és szolgálati lakást. Tanácsi szervezéssel ol­dották meg Záhonyban a te­­hertaxi beállítását, a busz­járatok sűrítését Tisza­­szentmártonon keresztül Mándokra. Nem tanácsi be­ruházásból, de tanácsi koor­dinációval a községrendezési terv alapján új nyomvona­lon épült meg a záhony— vásárosnaményi összekötő út, az úgynevezett almaút­­nak a községen átvezető szakasza. A község minden lakosa 340 forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. Újabb 300 lakás Záhony már nem azonos a 10—15 évvel ezelőtti faluval. Dinamikus fejlődése egyre jobban magával hozza a vá­rosiasodást. A tanácselnök elmondta azt is, hogy a kö­vetkező öt év alatt mintegy 300 lakás épül. A jövő év­ben kezdik a község teljes közművesítését. A már el-Szabad a pálya Záhonyban igen fonto: feladat a vonatok össze állítása. Palotai Mikló: tolatásvezető a vált« mellett irányítja a va gonsorok rendezését (Hammel József felv.) oromok, kezdett szolgáltatóház a Vas útforgalmi Szakközépiskol; építése tovább fogja javíta ni a lakosság szociális ellá tottságát, a fiatalok szakma továbbképzésének lehetősé gét. Az ÁFÉSZ-nek az a tér. ve, hogy egy 800 négyzetmé tér alapterületű ABC-kis áruházat létesítenek a köz ségben. — A MÁV üzemi KISZ bizottság már elkészített« akcióprogramját az 1976— 77-es mozgalmi évre — mondta Csordás Tiboi KISZ-titkár, — amelybe a; „Egy nap Záhonyért” akci< is belekerült. A záhonyi vas utas ifjúkommunisták is sze­retnének munkálkodni azon hogy környezetük, lakóhe­lyük szebb és vonzóbb le­gyen. Hozzá szeretnénk já­rulni községünk tömegsport­jának további fejlesztéséhe; is. Segít a brigád Amikor Silló Árpád arró panaszkodik, hogy az Aran> János utca járhatatlan, as Állami díjas átrakó brigác egyik tagja Eszenyi Istvár azonnal felajánlotta segítsé­güket. A felszólaló ígérete kapott, hogy az első fél é\ végére megépül a TÜZÉP-if az út, mintegy 500 ezer Ft-os költséggel. Az utca másít felét társadalmi munkábar a brigádok összefogásává fogják kiépíteni. Szalontai Gyula a vízmű­­vesítést sürgeti. Táreadalm munkával szívesen segíte­nék. A falugyűlésen újraválasz­tották Záhony Nagyközség Népfrontbizottság tagjait. El­nök Tóth Sándor lett, alel nőt Bódi Zoltánná és Mező Já­nos. (p. v.)

Next

/
Thumbnails
Contents