Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-13 / 37. szám
Ülést tartott a Minisztertanács Napirendjén: Külpolitikai kérdések — Négy minisztérium javaslata a termelési szerkezet fejlesztésére — A tavaszi BNV A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Pedro Piresnek, a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnökének február 4— 9. között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését az Iráni Csáslzárságban, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, a Szingapúri Köztársaságban és az Indiai Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A tárgyalások hozzájárultak hazánk és a felkeresett országok közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. A kormány megtárgyalta és elfogadta a kohó- és gépipari, a könnyűipari, az építésiügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatát az ipari termelési szerkezet átalakítására és fejlesztésére tárcájuk területén tervezett ez évi intézkedésekről. Az egészségügyi miniszter jelentést tett a népesedés elmúlt évi alakulásáról. A Minisztertanács a jelentést, amely kedvező változásokról számolt be, jóváhagyólag tudomásul vette és úgy döntött, hogy továbbra is fontos társadalompolitikai kérdésként kell kezelni a népesedéssel összefüggő egészségügyi, gazdasági, szociálpolitikai és szemléletformáló feladatokat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelentését az ez évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztésére a kormány jóváhagyta a magyar—norvég közúti árufuvarozási egyezményt. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Megkezdődtek a magyargörög külügyminiszteri tárgyalások Dimitri Biciosz görög külügyminiszter és kísérete csütörtök délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter-helyettes, Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Ágoston Béla, a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete, Farkas Mihály ezredes, a Budapesti Helyőrség parancsnoka is. A görög küldöttség a koszorúzást követően Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Csütörtökön délután a Külügyminisztériumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és Dimitri Biciosz görög külügyminiszter tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Nagv János külügyminiszter-helyettes, Ágoston Béla, a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete, a Külügyminisztérium több vezető munkatársa, valamint görög részről Georges Kalitsounakis, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete, Efsztátiosz Lagakosz nagykövet, külügyminisztérium! főigazgató-helyettes és a minisztérium több más vezető munkatársa. A tárgyaláson áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit és a két ország kapcsolatainak alakulását. Biszku Béla látogatása Békés megyében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön látogatást tett Békés megyében. Délelőtt Frank Ferencnek, a Békés megyei pártbizottság első titkárának, valamint Klaukó Mátyásnak, a Békés Megyei Tanács elnökének kíséretében Körösladányba utazott. A vendéget a. körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezetben Varga István, a párt szeghalmi járási bizottságának első titkára. Dorogi József, a közös gazdaság elnöke és Kovalik András, a termelőszövetkezet pártszervezetének titkára fogadta. Biszku Béla ezt követően részt vett és felszólalt a termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Délután a Központi Bizottság titkára a békéscsabai Kner Nyomdába látogatott. A vendéget Huszár Mihály, a nyomda igazgatója és Varga András, az üzem pártszervezetének titkára fogadta és ismertette a munkahely gazdasági, politikai életét. Ezután a Központi Bizottság titkára üzemlátogatáson vett részt. A nyomdában tett látogatást követően Biszku Bélát az MSZMP Békés megyei székházában Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának első titkára és Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke tájékoztatta Békés megye politikai, gazdasági és társadalmi életéről. Sarlós István a főváros XVIII. kerületében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára csütörtökön látogatást tett a főváros XVIII. kerületében. A városrész életéről, fejlődéséről, a pártmozgalom és a gazdasági élet időszerű feladatainak végrehajtásáról Peják Emil, a kerületi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót. Ezt követően a vendégek megtekintették a KISZ lakótelepet, a kerület új létesítményeit, majd a Pamutnyomóipari Vállalat KISTEXT gyárába látogattak. A vendégeket a gyár vezetői fogadták. Ismertették az üzem munkáját, majd a vendégek ellátogattak a fonodába, szövődébe, a kikészítőbe. Délután Sarlós István időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről pártnapot tartott a gyár dolgozóinak. NÉMETH KÁROLY BESZÉDE' A NYÍREGYHÁZI pártaktíva. ÜLÉSEN Csütörtökön Nyíregyházán, a megyei pártbizottság székházában megyei pártaktivaülést rendeztek. A megjelenteket dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Németh Károly az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott tájékoztatást gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről. A bevezetőben Németh Károly köszönetét mondott a meghívásért, s átadta a Központi Bizottság és Kádár János elvtárs üdvözletét és személyes jó kívánságait Szabolcs-Szatmár dolgozóinak, a kommunistáknak az elmúlt időszakban végzett eredményes munkájukért. Megyénk fejlődésével kapcsolatban elmondta, hogy ez különösen szembe ötlő az olyan ember számára, aki ritkábban fordul meg ezen a tájon. Elsősorban a negyedik ötéves terv éveiben lépett nagyot előre ez a terület. A megye összefoglaló adatainak ismerete azt bizonyítja, hogy gyors a fejlődés az iparban, a mezőgazdaságban, a kultúrában és a kommunális ellátás területén. Ezt szerdai programja során személyesen is tapasztalta Balkányban és Mátészalkán. Hozzátette: az országnak ezen a táján olyan beruházások valósultak meg, amelyekre mind az itt élők, mind a hazánk más tájain lakók is méltán lehetnek büszkék. E nagyszerű előrehaladást az országgal együtt érték el a szorgalmas szabolcsi emberek, a kommunisták és a pártonkívüliek szoros együttműködésével. Az itt elért eredményeket nem azért kell kifejezésre juttatni, hogy elbizakodjunk, hanem azért, mert az eredmények számbavétele talán a legnagyobb ösztönző erő. Azt mutatja, hogy van értelme a közös munkának, a szebbre, a jobbra való törekvésnek. Szabolcs-Szatmár megváltozott körülményei is alkotó munkánk igazi értelmét, sikereit példázzák. Ezek egyúttal előrehaladásunk legnagyobb biztosítékai is. Dinamikus fejlődés térré Mint Németh Károly hangsúlyozta: van még megoldásra váró feladat éppen elég. Ez részben a múlt örökségéből, részben az egyre gyorsuló fejlődésből következik. Egy igény kielégítése újabb igényt szül, de ettől nem kell félni, mert közös erővel ezeket is meg fogjuk oldani. Hozzá tette: ez a látogatás is megerősítette abban, hogy ennek a megyének a lakossága érdemes az ország további támogatására. Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a pártaktívaülés előadója a többi között hangsúlyozta: a pártnak és a kormánynak világos programja van a jövőt illetően. Pártunk XI. kongreszszusa nemcsak megerősítette politikánk tartós elemeit, de tovább is fejlesztette azokat. Ez a politika megfelel népünknek, a társadalmi fejlődés érdekeinek és élvezi az ország lakossága túlnyomó többségének a támogatását is. Ezt követően arról szólt, hogy V. ötéves tervünk előkészítése is az ország holnapjáért érzett felelősséggel történt, s egy dinamikus fejlődést irányoz elő. A világgazdaságban bekövetkezett és számunkra több szempontból hátrányos helyzet ellenére időben kimunkáltuk és elfogadtuk a tervet, amely a megalapozott fejlődés, s nem valamiféle korlátozások terve. Mind a nemzeti jövedelem, mind az ipari és mezőgazdasági termelés, mind az életszínvonal előirányzatának számai azt mutatják, hogy fejlődésünk — még akkor is, ha az első esztendőkben nehezebb viszonyok közepette Németh Károly beszédét mondja. A megvalósítás nemzeti ügyünk Népgazdaságunkat elemezve rámutatott, hogy annak megalapozott, szilárdabb fejlődése mindenkivel szemben magasabb követelményeket támaszt. Jobban, takarékosabban és ésszerűbben gazdálkodni nemcsak az iparban és a mezőgazdaságban, de a tudomány, a kultúra és az oktatás területein is lehet és kell. Fejlődésünknek ugyanis nincs egyetlen olyan területe, amely ne függne a legszorosabban össze a termeléssel, a gazdasági munka színvonalával. Ez fordítva is igaz. Növekedni kell a hozzáértésnek, vagyis több szakember, jól képzett munkás kell. A gazdasági feladatok tehát az egész nemzet feladatai is. A pártszerveknek és szervezeteknek, de a társadalmi és tömegszervezeteknek is azért kell dolgozni, hogy össznépi indulunk — megfelel 15—20 év átlagos ütemének, s szinkronban vagyunk e területen a többi szocialista országgal is. A Központi Bizottság titkára elmondta: tervünket érdemes összehasonlítani a tőkésországok gazdasági prognózisaival is. Hiszen ott a második világháború óta nem tapasztalt arányú a gazdasági pangás, a gyorsuló infláció és a munkanélküliség. A szocialista Magyarország és testvérországaink eddigi és jövőbeni fejlődésében benne foglaltatik a tervgazdálkodás, a szocialista integráció nagy ereje. A szocialista országok stabil piacot jelentenek és fejlődésük dinamikája ingadozásoktól mentes. üggyé tegyük ötödik ötéves tervünk maradéktalan végrehajtását. Ám, nemzeti üggyé csak úgy válhat, ha minden kommunista, minden ifjú kommunista, minden aktivista személyes ügyévé is teszi ezt a feladatot. Pártunk két évtizedes gyakorlatának egyik legfontosabb tanulsága, hogy minden ügyben egységre kell jutniuk a kommunistáknak, hogy egységre juthassunk a pártonkívüliekkel is. Ez a múltból leszűrhető tanulság a jövőre nézve kötelező érvénnyel bír. Németh Károly ezt követően ismertette az aktíva résztvevőivel, hogy pártunk milyen nagy munkát végzett gazdaságpolitikánk kialakításában, megértetésében és megvalósításában, hogy a párt minden szervezetében nagy figyelmet szentelnek a gazdasági kérdéseknek. Majd arról beszélt, hogy ezeken a fórumokon nyíltan és őszintén szólunk a gondokról is, mert ha segítséget kérünk népünktől, ahhoz őszinte tájékoztatást kell adnunk. Hangsúlyozta ebben a kommunisták szerepét és felelősségét. Elmondta, hogy az utóbbi időben napvilágot látott intézkedéseink egy objektív helyzet objektív megítélése és érvényesítése a gazdaságpolitikában. Itt döntően arról van szó, hogy megosszuk a terheket a költségvetés és a gazdálkodó egységek, illetve az állampolgárok között. Felhívta a párttagsság figyelmét, hogy helyzetünkből következő helyes és szükséges intézkedéseinket — amelyek az egész nép ügyét szolgálják —meg kell magyarázni, s ha szükséges, meg is kell védeni. A széles körű eszmecserével — folytatta — kialakult egy tennivágyó hangulat, sok javaslatnak és kezdeményezésnek vagyunk tanúi az országban, s Szabolcs-Szatmárban is. A figyelem tehát döntően saját munkánkra irányul. Erre nagy szükség van, hiszen elmúlt a tervezés, az előkészítés, a fő célok megértésének ideje, s az idei év mái a tettek, a végrehajtás esztendeje kell, hogy legyen. Most már meg kell valósítanunk azokat a célokat, amelyekben általános egyetértésre jutottunk. Azért kell dolgoznunk, hogy a helyi tervek a népgazdasági tervekkel összhangban valósuljanak meg. Ez az első és legfontosabb követelmény munkánk iránt. Mert ha ezeket nem tudjuk elérni, a közös célokat sem valósíthatjuk meg jól. (Folytatás a 4. oldalon) agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. évfolyam, 37. szám ARA: 80 FILLER 1976. február 13., péntek MA Lakásfórum Nyíregyházán (2. oldal) • Napirenden az üzemi demokrácia (3. oldal) A téli olimpiáról jelentjük (8. oldal) További fejlődésünk alapja az ésszerűbb, hatékonyabb munka