Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

1976. február 12. KELET-MAG Y ARORSZ AG 7 ÜJD0HSÜ60K, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Szív és hal Bremerhaven városában (NSZK) a kórház hetenként kétszer halat tálal a szívbe­tegeknek. Ezt a diétát azóta alkalmazzák, mióta orvosi kutatások megállapították, hogy az eszkimók azért nem szenvednek szívbajban, nem kapnak infarktust, mert hal­ból készült ételeket esznek. Az NSZK-beli kutatók most azzal próbálkoznak, hogy megállapítsák, van-e a hal húsában olyan különleges anyag, mely védelmet nyújt az infarktus ellen, vagy egy­szerűen csak azért nem ve­szélyes az emberi szívre, mert kevesebb zsiradékot tartal­maz a húsnál. Műanyaggát Belgiumban új módon kezdik építeni azokat a gátakat, ame­lyek az ország kontinentális ré­szét védik az áradástól. A gátak alapjául olyan hatalmas. 200 mé­ter hosszú és 300 méter széles műanyagszőnyeget használnak amelyeket összecsavart állapot­ban vontatnak be a tengerbe, majd a tengerfenéken csavarnak ki. Nehezékül betontömböket he­lyeznek rájuk. A műanyagsző­nyegek megakadályozzák az iszaprétegek mozgását és azt, hogy a tengervíz alámossa a kőhányásokat. FELOLVASZTJÁK-E A JEGES-TENGERT? Gát — két másodpere alatt Új „kozmikus csapda" A tenger szintje felett 3340 méteres magasságban új tudományos kutatóbe­rendezést helyeztek üzem­be a Tiensanban. A ké­szülék több mint ezer mil­liárd elektronvolt ener­giájú kozmikus részecskék nukleáris kölcsönhatásá­nak regisztrálására szol­gál. Az új berendezés segít­ségével a fizikusok gyor­sítókon ma még elő nem állítható nagy energiával rendelkező részecskék el­vileg új tulajdonságait re­mélik felfedezni. Hány fokot mutat az óra? A Leningrádi Meteoro­lógiai Tudományos Kuta­tó Intézetben elektronikus hőmérőórát szerkesztet­tek. A Leningrádi Városi Tanács épületére szerelt "készülék minden hatodik ■másodpercben „szerepet cserél”, hol az időt, hol a hőmérsékletet mutatja. v A különleges óra egy ■ méter magas és három 1 méter széles számlapjára Fel lehet-e olvasztani az Északi-Jeges-tenger jegét? Szükség van-e erre? Milyen kapcsolat van a melegáram­latok és az éghajlat között? Ezekre a kérdésekre válaszol az alább közölt cikk. Tudósok egy csoportja nemrég megállapította, hogy a sarkvidéki tengeri meden­cét nem mindig borította jég. A Föld története_folyamán találkozhatunk olyan idősza­kokkal, amikor az Atlanti­óceán meleg vizei elolvasz­tották a hatalmas jéghegye­ket. Lehetséges-e ma emberi erővel megcsinálni azt, amire egykor a természet képes volt? Igen, ma rendelkezünk ilyen technikai lehetőségek­kel. Az már más dolog, hogy célszerű-e ilyen óriási fel­adattal foglalkozni. Körülbelül 20 évvel ezelőtt P. Boriszov mérnök kidol­gozta, egy — Bering-szoros­­ban megépítendő — giganti­kus gát tervét. A mérnök el­gondolása szerint a gátban hatalmas teljesítményű szi­vattyúkat kellene elhelyezni, amelyek az Északi-Jeges-ten­­ger vizét szivattyúznák a Csendes-óceánba (jelenleg a víz természetes áramlásának iránya éppen ellenkező). Miből is indult ki Boriszov mérnök? Az Északi-Jeges­tengerbe áramló víz össz­­mennyisége (ide értve a Golf­áramlat valamennyi ágát, a Bering-szoroson keresztül be­áramló víz mennyiségét, a part menti áramlatokat (évenként 140 ezer km3). Ha a Bering-szorosban egy hatalmas gátat emelnének, akkor az Északi-Jeges-ten­­gerbe bejutó víz mennyisége 31 ezer km3-rel csökkenne évenként. És, hogy megaka­dályozzuk a hideg víz áram­lását az Atlanti-óceánba, a Berig-szoroson keresztül évente 140—31=109 ezer km3 vizet kellene a Csendes­óceánba átszivattyúzni. Ezt a feladatot hatalmas teljesít­ményű szivattyúk végeznék el, amelyeket a gát beton ré­szében helyeznének el. Az elektromotorok teljesítménye 12 millió kW kellene, hogy legyen. ★ Ennek következtében a Golf-áramlat meleg vize északra igyekezne, keresztül­haladva az Északi-sarkon, és a Csukcs-tengeren keresztül kijutna a Csendes-óceánba. Egyszerűen mondva, ily mó­don biztosítva lenne, hogy az Atlanti-óceán meleg vize keresztül folyjon az egész Északi-Jeges-tengeren. P. Bo­riszov mérnök számításai alapján ez az eljárás lehető­vé tenné, hogy az Északi- Jeges-tenger jéghegyei 3—4 év alatt elolvadjanak, kö­zépső részein a levegő hő­mérséklete januárban elérné a plusz 28 Celsius-fokot. A Bering-szorosban terve­zett gát megépítését jelentős mértékben megkönnyítheti a nukleáris robbantás alkalma­zása. Ebből a célból a szoros fenekén négy sorban kutakat készítenének, amelyekbe meghosszabbított nukleáris tölteteket bocsátanának le. Az ötödik sor kút pontosan a gát középvonalába kerülne. A nukleáris töltetek fel­­robbantása elektromos irá­nyító rendszer segítségével történik egymás után, úgy, hogy a robbanási hullám kb. 1 km/sec sebességgel halad­jon a szoros egyik partjától a másikig. Először azokat a tölteteket robbantják fel, amelyek a gát tengelyében vannak lehelyezve a szoros fenekére. Ezek a robbanások néhány szempillantás alatt felemelik a vizet és széttol­ják a tervezett gát méretei­nek megfelelően. Aztán azo­kat a tölteteket robbantják fel, amelyek a gát tengelyé­hez közelebbi f>árhuzamos vo­nalakban vannak elhelyezve. Ezek a robbanások két mély árkot hoznak létre a terve­zett gát alapjának két olda­lán. Mindez körülbelül egy másodperc alatt zajlik le. Körülbelül még egy má­sodperc alatt robbantják fel a két külső vonalban elhe­lyezett tölteteket, ahol a leg-Leningrádi szakemberek hordozható elektronikus ké­szüléket konstruáltak, amely lehetővé tesz sürgönyközie­­mények továbbítását a tele­vízió segítségével. A készülék alkalmazásá­val (bármelyik tv-adó sür­gönyöket is továbbíthat a rendes programokkal egy­­időben, a műsor legcseké­lyebb zavarása nélkül. nagyobb hatóerejű tölteteket helyezték el. Ezek a robba­nások a kőzetet az előző rob­bantás által létrehozott mé­lyedés oldalára dobják. Ily módon az irányított robban­tások hatására létrejön a gát alapzata. Az itt javasolt módszer lehetővé teszi, hogy a gát két szembejövő részét hozzák létre: a Gyezsnyov-fok és a Ratmanov-sziget (Szovjet­unió zónájában), valamint a Kruzenstern-sziget és a Prin­ce of. Wales-fok (Amerikai Egyesült Államok zónájá­ban) között. A kimaradt hé­zagban kell lennie a gát be­tonrészének. A Bering-szoros két legnagyobb távolságá­nak lezárására néhány tucat megatonna (millió tonna) trotil érték összegezett haj­tóerejű nukleáris töltet szük­séges. Ez a nagyság teljesen reális. 1974-ben a Csendes­óceán egyik szigetén felrob­bantottak már ekkora ter­monukleáris töltetet. Az építkezés során alkal­mazandó nukleáris robbantá­sok radioaktív szennyező ha­tása — az atmoszféra, az óceán vize és a talaj vonat­kozásában — lényegesen ki­sebb lenne, mint a különbö­ző kísérletezések során vég­rehajtott robbantások eseté­ben. Hiszen a radioaktív szennyeződés túlnyomó ré­szét a felrobbantott földtö­meg betemeti és a sziklákkal együtt bekerül a gát alapza­tába. Georgij Pokrovszkij pro­fesszornak a technikai tudo­mányok doktorának írását az „Ifjúság és a Technika” cí­mű folyóiratból fordította: Vámosi Zoltán A sürgönyök vételére csak azok a készülékek alkalma­sak. amelyeket elláttak a szükséges kiegészítő beren­dezésekkel. A speciális be­rendezések morzejelekké alakítják át az elektromág­neses hullámokat. A leningrádi televízió első kísérleteit az új eljárással, eredményeseknek minősítik. 200 elektromos lámpács­­kát szereltek. Amikor az elektronikus készülék a hőmérséklet- és időadótól megkapja a jeleket, a lámpák segítségével „ki­választja” a megfelelő szám és jelkombinációt. Hallegelő A Monks Wood kísér­leti állomás Antarktiszon tevékenykedő kutatói fel­fedeztek egy egész sor mohafajtát, amelyek nem elégszenek meg azzal, hogy a szokásos nedves környezetben éljenek, ha­nem „levonulnak” a víz­tükrök felszíne alá. Egyéb­ként megfigyelhető, hogy más élőlények is a na­gyobb víztükrök alá me­nekülnek, mivel itt ked­vezőbb életfeltételeket te­remthetnek maguknak, mint a többnyire jéggel borított talajon. A felfe­dezés igen jelentős, mert a szakemberek arra szá­mítanak, hogy az antark­tiszi vízinövényekkel be­telepített tavak afféle „hallegelővé” fejleszthe­tők. AEROSUSZ A nyugat-németországi Mannheimben 1975 áprili­ssá óta 3,1 km-nyi hosszú­ságú drótkötélpálya mű­ködik, amelyen a kocsik óránként 40 tom-es sebes­séggel két irányban 4000 utast képesek szállítani. A tartópillérek közötti legnagyobb távolság 220 méter. A drótkötélpályát egyes helyeken 20 km-es magasságban vezetik a fák koronája felett, hogy megóvják az erdőt. A Bering-szoros térképe. A nyilak a lökéshullámok mozgási irányait jelölik a gát elkészíté­se közben. Tv-csatornán továbbítható sürgöny KERTBARÁTOKNAK | A téli hónapok hátralévő néhány hete alatt, a házi­­kertben jelentős szerepet játszó károsítok várható fellépéséről, kártételük nagyságáról, védekezés szükségességéről adunk tá­jékoztatót. Elsőnek a legnagyobb vo­lument képviselő téli alma főbb károsítóinak távelőre­jelzését közöljük. Almafavarasodás Az 1975-ös esztendő csa­padékos és mérsékelten hű­vös időjárása kedvezett a betegségnek. Különösen erős volt a fertőzés a me­gye keleti térségének mé­lyebb fekvésű területein. Az intenzív védekezés elle­nére is nagy tömegű fer­tőző anyag halmozódott fel, melynek sikeres áttelelése bizonyosra vehető. 1976-ban ezért csapadé­kos tavaszon — melynek valószínűségét a meteoroló­giai előrejelzések megerő­sítik — ismét korai jár­vány kialakulása lehetsé­ges. A megelőző védekezésre tehát fel kell készülni. A tavaszi első permetezésekre (zöldbimbós állapotig) réz­­tartalmú (rézoxidklorid, Cobox, Coprantol stb.) vagy kombinált rézkészítmé­nyeket (Cuprosan-Super D, Dithane-Cupromix stb.) ja­vasolunk használni. Almafalisztharmat 1975-ben az előző évek­hez viszonyítva a liszthar­­matfertőzés is erősebb volt. Már tavasszal közepes, vagy erős primér fertőzött­­séget állapítottunk meg. Ez megteremtette a járvány kialakulásának feltételeit. A változékony időjárás kez­detben lassú, majd az esős periódusokat felváltó fel­­melegedések gyorsabbá tet­ték a szekunder tünetek kialakulását. Felméréseink Növény­védelem alapján az első hajtásnöve­kedés befejezéséig a fertő­zés erőssége elérte a 60— 70%-ot. Az augusztusi fel­melegedés és a hosszan tar­tó meleg őszi időjárás a járvány teljes kibontakozá­sát tette lehetővé. A haj­­tásfertőzöttség ekkor már megközelítette a 90—100ft/o­­ot. A betegség átteleléséhez ezért, a nagy mennyiségű fertőző anyag itt is bizto­sított, ami tavasszal a ko­rai járvány kialakulását idézheti elő. Bizonyos mértékben csökkentheti a fertőzést az erős tartós hideg, valamint a mechanikai védekezés (metszés). A járvány kialakulásá­nak megakadályozása azon­ban csak időben végrehaj­tott vegyi védekezéssel old­ható meg. Takácsatka A tavaszi fertőzés nagy­ságára itt is az előző évi kártételből, telelőre vonuló népességszámából lehet következtetni. 1975. évben az induló egyedszám 1—2 körzet ki­vételével alacsony volt. Ar. egyedszám növekedése jú­lius közepétől vált erőtel­jessé. Különösen kedvezett az utolsó nemzedék imágói­­nak kifejlődéséhez, vala­mint a téli tojásrakáshoz az augusztusi, szeptemberi meleg időjárás. A nagyszámú téli tojások áttelelését eddig az időjárá­si tényezők nem zavarták, ezért tavasszal várhatóan erős lárvafertőzéssel kell számolni. A lárvafertőzés megaka­dályozása vegyi védekezés­sel oldható meg. Ennek egyik módja a sárgaméreg­gel végrehajtott téli lemo­só permetezés, melyet szük­ség szerint tömeges lárva­kelés idején speciális aka­­ricides kezeléssel kell ki­egészíteni. Keresztesi István megyei növény védő állomás Haltenyésztés a tengerben Már néhány esztendeje a gdyniai Tengeri Halászati Intézet Lengyelországban a tengergazdaság halászati problémáival foglalkozik. A Tengeri Halászati Inté­zet egyik jelenleg feldolgo­zás alatt lévő problémája azoknak a lazacfélék közé tartozó értékes halfajtáknak tenyésztése a Balti-tenger­ben, amelyek elveszítették természetes tenyészbázisukat a Balti-tengerbe ömlő, egyre inkább szennyezett vizű fo­lyókban. A szakemberek vé­leménye szerint a lazac és sebes pisztráng meghonosí­tása a tengervízben nagyobb halászati előnyökkel Kecseg­tet, mint a jelenleg folyta­tott mesterséges ikratermé­kenyítés. A lengyel tudósok jelenleg érdekes tervet terjesztettek elő a Balti-tenger vízének jobb kihasználása céljából. Javasolják a már említett sebes pisztráng tengeri te­nyésztésének 6zéles körű fej­lesztését, valamint a szivár­­vánvos pisztrángnak a sebes pisztránggal és lazaccal tör­ténő keresztezését. A gdyni­ai tudósok tervei apróléko­san részletezik a tengeri hal­tenyésztés módszereit. A ha­lakat erős hálóanyagbál ké­szült „medencékbe” kell el­helyezni és biztosítani ma­gas tápértékű, granulált ta­karmánnyal történő táplálá­sukat. Ki tudja, — meglehet, hogy a gdyniai tudósok javaslatai­nak széles körű megvalósítá­sa révén a Balti-tengert ha­talmas „halastóvá” lehetne változtatni, ahol a balti or­szágok szükségleteire értékes halfajták lesznek nevelhetők.

Next

/
Thumbnails
Contents