Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

Kelet-VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! lagyarorszag AZ MSZMP SZA60LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII, évfolyam, 36. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. február 12.. csütörtök Kádár János fogadta B. P. Ivanov vezérezredest és F. F. Krivda altábornagyot Kádár János, az MSZMP KB első titkára Lázár György miniszterelnök társasá­gában fogadta Borisz Petrovics Ivanov vezérezredest és F. F. Krivda altáborna­gyot, a'Magyarországon ideiglenesen állomásozó déli hadseregcsoport távozó és új parancsnokát. A találkozón részt vett Czinege Lajos honvédelmi miniszter is. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Lázár Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a kormány elnökének társa­ságában szerdán délelőtt a Központi Bizottság székházá­ban fogadta Borisz Petrovics Ivanov vezérezredest és Fe­dot Filipovics Krivda altá­bornagyot, a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport tá­vozó és új parancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón részt vett Czinege Lajos vezérezredes, a Köz­ponti Bizottság tagja, honvé­delmi miniszter. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pav-Puja Frigyes külügymi­niszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett Dimitri Bici­­osz görög külügyminiszter. Kíséretében van a görög kül­ügyminisztérium több veze­tő munkatársa. A görög külügyminisztert és kíséretét a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes, Nagy lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar— szovjet fegyverbarátság ápo­lásában szerzett érdemei el­ismeréseképpen Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki B. P. Ivanov vezérezredest. A kitüntetést Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke adta át az Országházban. Jelen volt Czinege Lajos, Rácz Sán­dor, az MSZMP KB osztály­­vezetője, V. J. Pavlov és F. F. Krivda. Czinege Lajos vezérezredes a Magyar Néphadsereg köz­ponti klubjában ebédet adott János külügyminiszter-he­lyettes és a Külügyminiszté­rium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogad­tatásnál Georges Kalitsou­­nakis, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete és Ágoston Béla, a Magyar Nép­­köztársaság athéni nagykö­vete is. B. P. Ivanov vezérezredes és F. F. Krivda altábornagy tiszteletére. Részt vett Bisz­­ku Béla, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János miaiszterel­­nök-helyéttes, Benkei And­rás belügyminiszter, Rácz Sándor, Marjai József kül­ügyi államtitkár és Papp Ár­pád, a munkásőrség országos parancsnoka. Jelen volt V. J. Pavlov, a Varsói Szerződés tagállamainak katonai atta­séi, valamint a Magyar Nép­hadsereg és a fegyveres tes­tületek több vezető beosztá­sú parancsnoka. Dimitriosz Biciosz görög kül­ügyminiszter. Budapesten tárgyal a görög külügyminiszter A portugál alkotmánytervezetben korlátozzák a katonai szervek jogkörét A közeljövőben aláírandó portugál alkotmánytervezet­ben á polgári hatalmi szer­vek javára korlátozzák a ka­tonai hatalmi szervek jogkö­rét: a fegyveres erők legfel­sőbb forradalmi tanácsának nem lesz joga ahhoz, hogy megvétózza a miniszterelnök kinevezését — Írja a lissza­boni Diario de Noticias, a forradalmi tanácshoz közel­álló forrásból származó érte­sülésére hivatkozva. A lap úgy tudja, hogy a legfontosabb politikai pártok magukévá tették a követke­ző elveket: 1. a köztársasági elnököt népszavazással választják meg és betölti a legfelsőbb forradalmi tanács elnöki tiszt­ségét is. Az elnök nevezi ki, illetve menti fel a kormány­főt, miután konzultált a for­radalmi tanáccsal, s a nem­zetgyűlésben képviselt pár­tokkal. 2. A legfelsőbb hatalmi szervek a következők lesz­nek: a köztársasági elnök, a legfelsőbb forradalmi tanács, a kormány, a törvényhozó nemzetgyűlés és az igazság­szolgáltatás szervei. 3. A forradalmi tanács po­litikai jogait korlátozzak, a testületet lényegében konzul­tatív szervvé változtatják, katonai kérdésekben azonban törvényhozó hatalommal ren­delkezik majd. 4. A kormány felelősséggel tartozik mind az elnöknek, mind a nemzetgyűlésnek. 5. Az elnök egyszer meg­változtathatja a nemzetgyű­lés által megszavazott törvé­nyeket, de „második olva­sás” után alá kell írnia. Az elnököt öt évre választanák meg. ■ 6. A nemzetgyűlés csak az „átmeneti időszak”, vagyis a polgári demokratikus intéz­ményi rendszer kiépitése után kapna jogot arra, hogy módosítsa az alkotmányt. Németh Károly látogatása megyénkben A Központi Bizottság titkára szerdán ipari és mezőgazdasági üzemekkel ismerkedett Németh Károly a nyírgelsei almatároló dolgozójával, Nyíri Mlhálynéval beszélget. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatásira Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett. Szerdán reggel a megyei pártbizottságon dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendé­get a megye társadalmi, gaz­dasági és kulturális helyzeté­ről. A tájékoztatón részt vet­tek a párt megyei végrehaj­tó bizottságának tagjai, a társadalmi és tömegszerveze­tek megyei vezetői. A Központi Bizottság titká­ra a táj ékoztató után megyei látogatásra indult. A vendég kíséretében voltak dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Hegymegi István, a Központi Bizottság tagja, Hosszú László, a megyei pártbizottság titká­ra és Strinni Ferenc, a Köz­ponti Bizottság munkatársa. A látogatás első állomása a Balkányi Állami Gazdaság volt, ahol a vendégeket Szűcs Imre, a nagykállói járási pártbizottság első titkára üd­vözölte. A gazdaság tanács­kozótermében dr. Bojtor Mik­lós igazgató adott tájékozta­tást Balkány nagyközség és az állami gazdaság társadal­mi, gazdasági helyzetéről. Többek között elmondta: a nagyközség a negyedik ötéves tervben mintegy 96 milliós beruházást valósított meg, amelyhpl 20 millió volt a tár­sadalmi munka. Különösen jelentős volt a fejlődés a ta­nyavilágban, ahol befejező­dött a villanyhálózat, a be­kötő utak építése, jelentősen javult az egészségügyi és ke­reskedelmi ellátás. A gazda­ságról szólva ismertette, hogy húsz év óta minden eszten­dőt nyereséggel zártak, az 1975-ös évet 30 millióval. A negyedik ötéves tervben a gazdaság 70 százalékkal nö­velte a termelési értéket, öt év alatt mintegy 50 száza­lékkal növekedett a dolgozók bére. A tájékoztató után a Köz­ponti Bizottság titkára hosz­­szan elbeszélgetett a nagy­község és a gazdaság párt-, állami és tömegszervezeti ve­zetőivel. Különösen érdeklő­dött a szakszövetkezetek helyzetéről, a gyümölcs-, a dohány- és burgonyatermesz­tésről. Az állami gazdasági látogatás a nyírgelsei hűtőtároló és léüzem megte­kintésével ért véget, majd Mátészalkára indultak a ven­dégek. A mátészalkai városi párt­­bizottság székházában dr. Forgács András, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a város fejlődéséről. A többi között elmondta: az elmúlt öt év­ben olyan új üzemek létesül­tek, mint a Magyar Optikai Művek gyára, a Szatmár Bú­torgyár, az ÉRDÉRT Vállalat feldolgozó üzeme. Bővült az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár, a MEZŐGÉP telepe. Megépült egy 3 ezer vagonos hűtőtároló, fejlődött a sütő­ipar, a tejüzem és az építő­ipari vállalat. A negyedik öt­ötéves tervben Mátészalkán 3200 fővel nőtt a munkások száma. Sokat javult a város kereskedelmi helyzete, bő­vült iskolahálózata, több mint 1200-zal nőtt a lakások Szá­ma. Az új lakások 70 száza­lékát fizikai munkások kap­ták. A Központi Bizottság titkára nagyra értékelte Má­tészalka fejlődését és továb­bi sikereket kívánt a város vezetőinek. Ezt követően a város legújabb létesítménye, a húsipari üzem átadására indult. A megye vezetőinek társa­ságában érkező Németh Ká­rolyt dr. Banke Antal, a Húsipari Tröszt vezérigazga­tója, valamint a megyei ál­latforgalmi és húsipari vál­lalat vezetői köszöntötték. A húsfeldolgozó üzem je­lentőségét Hegymegi István, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Mátészalkai Állami Tangazdaság igazga­tója méltatta. Elmondta, hogy a tíz termelőszövetke­zet, tíz ÁFÉSZ, és a Máté­szalkai Állami Tangazdaság közös összefogásával felépí­tett üzem egy műszakban évi 25 ezer sertés és 2000 szarvasmarha feldolgozásá­ra képes, amellyel 100 millió forint termelési értéket pro­dukál. Szólt arról, hogy ko­rábban a szatmár-beregi ré­szen felnevelt vágóállatokat Nyíregyházára, vagy az or­szág más részeire kellett szállitani, az új üzem vi­szont képes lesz — a későbbi időben két műszakban üze­meltetve — a környéken hiz­lalt állatok feldolgozására. Szólt arról is, hogy me­gyénkben nem lrielégitő a lakosság ellátása: 93 község­ben nincs még lehetőség hús árusítására. Az új üzem — amellett, hogy segít a köz­ponti húskeret előállásában — jelentősen hozzájárul a megyei ellátás javításához. Erre garancia, hogy a társu­lásban részt vevő termelő gazdaságok biztosítják az alapanyagot. Az új üzem avatását jel­képező szalagot Németh Ká­roly vágta át. Az üzemláto­gatást követően elismerését fejezte ki a tervezésben, a kivitelezésben részt vevő dolgozóknak, a társulás tag­szövetkezeteinek, akik a hús­üzem felépítésével, az alap­anyag biztosításával hozzájá­rulnak a húsprogram végre­hajtásához, a lakosság maga­sabb színvonalú ellátásához, Mátészalka foglalkoztatási gondjainak enyhitéséhez. Szerdai programja befeje­zéseként Németh Károly a Magyar Optikai Művek má­tészalkai gyárába látogatott, ahol Szilágyi Dezső, a gyár párttitkára köszöntötte, majd Bíró Miklós, a gyár igazgató­ja mutatta be megyénk egyik legkorszerűbb üzemét, amely az elmúlt ötéves tervben épült. A gyárlátogatás után Posch Gyula, a MOM vezér­­igazgatója számolt be a gyár fejlődéséről, az V. ötéves terv feladatairól.

Next

/
Thumbnails
Contents