Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. február 7. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) kai nőtt, a mezőgazdaságban kis mértékben csökkent. A megtermelt nemzeti jö­vedelem összege folyó ára­kon kb. 400 milliárd forint, egy lakosra számítva 38 000 forint volt. Az ipar adta a nemzeti jö­vedelem mintegy 46 százalé­kát, az építőipar 13 százalékát és a mezőgazdaság kb. 16 szá­zalékát. A termelő ágazatok­ban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest lénye­gében nem változott, a nem­zeti jövedelem növekedése csaknem teljesen a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. A terv a gazdasági egyen­súly javítására a belföldi fel­­használásnak — a fogyasztás­nak és felhalmozásnak — a termelésnél és az előző évinél kisebb, 3—3,5 százalékos nö­vekedésével számolt. A bel­földi felhasználás az előző évi­nél mérsékeltebben, de a ter­vezettnél nagyobb mértékben 4—5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a lakosság összes fogyasztása a tervezett 4 szá­zalék helyett 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit, a felhalmozás pedig — amely­nek a terv szerint az előző évi színvonalon kellett volna ma­radnia — mintegy 4—5 szá­zalékkal nőtt. Ipar A szocialista ipar bruttó termelése a tervezett 6 száza­lékkal szemben mintegy 5 szá­zalékkal nőtt. Élelmiszeripar nélkül számítva a növekedés csaknem 6 százalék volt. A Budapesten kívüli területek részesedése az ipari termelés­ből tovább emelkedett. Az ipar értékesítése kb. 5 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A belföldi célú érté­kesítés — a terv előirányza­tának megfelelően — az 1974. évinél kisebb ütemben emel­kedett. Ezen belül a beruhá­zási javak értékesítése jelen­tősen fokozódott. A szocialis­ta országokba irányuló ipari export nőtt, a nem szocialista országokba irányuló — az ér­tékesítési nehézségek miatt — lényegében nem változott. 1975-ben az iparban foglal­koztatottak száma — a ter­vezett kismértékű növekedés­sel szemben — 0,2 százalék­kal csökkent. Az átlagos ál­lományi létszám 1 745 200 fő volt. A termelés növekedése tehát teljes egészében a mun­katermelékenység emelkedé­séből adódott. Az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés kb. 5 százalékkal haladta meg az 1974. évit. Egyes ágazatokban előfordult munkaerőhiány, ami nehezí­tette a kedvezőbb gazdasági eredmények elérését. A mun­kaerő-gazdálkodás sem javult kielégítő mértékben. A központi fejlesztési prog­ramok — a földgázprogram, a közúti járműprogram, az olefinprogram, a számítás­technikai program — megva­lósítása tervszerűen haladt. A központi fejlesztési progra­mok, a rekonstrukciók, a vál­lalati beruházások hozzájá­rultak a gyártmányösszetétel javításához. A termelés szer­kezete tovább korszerűsödött, azonban ennek üteme nem volt kielégítő. NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE Villamos energia (milliárd kwó) Szén (millió tonna) Kőolaj (millió tonna) Földgáz (milliárd köbméter) Acélnyersvas (millió tonna) Acél (millió tonna) Bauxit (millió tonna) Timföld (ezer tonna) Alumínium félgyártmány (ezer tonna) Tégla (millió darab) Cement (millió tonna) Kénsav (ezer tonna) Marónátron (ezer tonna) Műtrágya (hatóanyagban, ezer tonna) Növényvédő szer (hatóanyagban, ezer tonna) Műanyagok (ezer tonna) Autóbusz (darab) Számítástechnikai termékek (folyó árakon, milliárd forint) Rádió (ezer darab) Televízió (ezer darab) </~ Hűtőszekrény (ezer darab)"" Mosógép (ezer darab) Centrifuga (ezer darab) Porszívó (ezer darab) Pamutszövet (millió négyzetméter) Kötöttáru (ezer tonna) Cipő (millió pár) Fogyasztói tej (millió liter) Csontos nyershús (ezer tonna) Vágott baromfi (ezer tonna) Sör (millió hektoliter) az 1975. évi termelés mennyisége 20.5 24,9 2 5,2 2,1 3.7 2,9 756.2 130.2 1839,4 3.8 630.3 91,3 629 15.5 123.3 10 696 2.5 255 400 431 164 165 106 351.4 19.8 43,1 668 545.1 133.2 6.6 az 1975. év az 1974. év %-ában 108 96.6 100.5 101.6 96.6 105.9 105 109.1 96,1 100.7 109.4 95,9 102.7 107.9 113.8 106,7 118,3 134.2 124 101.3 103.5 112.4 101.9 101*7 99 107,2 105.1 103.6 113.7 108.2 102.7 Építőipar 1975-ben az építőipari ága­zat bruttó termelése az elő­irányzott 6 százalék helyett 8 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok — a tervnek megfelelően — az átlagosnál gyorsabban, több mint 9 százalékkal nö­velték termelésüket. A tervezett 90 ezer lakás­nál több, összesen 98—99 ezer lakás épült. Ezen be­lül állami erőből az elő­irányzatnak megfelelően mintegy 37 ezer lakás készült el. A lakossági lakásépítke­zések száma jelentősen meg­haladta a tervezettet. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termé­kek termelése az előirányzott 3—4 százaléknál kisebb mér­tékben, 1—2 százalékkal nőtt. A növénytermelés a terve­zett 5—6 százalékkal szem­ben 2—2,5 százalékkal emel­kedett. Az állattenyésztés ter­melése lényegében meg­egyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosokra és a gyü­mölcstermelésre. Búzából 4 millió tonna termett, 1 mil­lió tonnával kevesebb, mint egy évvel azelőtt.. A terme­lés a hazai szükségletet fede­zi. A hektáronkénti termés­hozam az 1974. évi 37,5 má­zsáról 32 mázsára csökkent. A burgonya és az összes gyü­mölcstermés az egy évvel ez­előttinél kisebb volt, a zöld­ségtermés nem változott. A kukorica termesmennyisége és termésátlaga felülmúlt minden korábbit: a termés­­mennyiség 7,1 millió tonna, a hektáronkénti termésátlag 50,3 mázsa volt, 15 illetve 19 százalékkal több, mint 1974- ben. A cukorrépatermés 4,1 millió tonna volt, több, mint 1974-ben, de a répa cukor­­tartalma nem érte el az előző évi szintet, így a tervezettnél nagyobb cukorimportra lesz szükség. Szőlőből több ter­mett, mint 1974-ben. A sertésállomány az év vé­gén 6,9 millió darab volt, 16 százalékkal kevesebb az elő­ző év véginél. A szarvasmar­ha-állomány 1,9 millió dara­bot, a tehén- és előhasi üsző­állomány 798 ezer darabot tett ki, 6. illetve 5 százalék­kal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A sertés- és a szarvasmarha-állomány ki­sebb volt a tervezettnél is. A vágóállat és a tojás ter­melése 10—10 százalékkal nőtt, a tejtermelés 2 százalék­kal csökkent. Az év folyamán 14 000 hek­tár területen telepítettek új erdőt. A fakitermelés 5,2 mil­lió köbméter volt, lényegé­ben annyi, mint az előző év­ben. A közüzemi vízművek mintegy 700 millió köbméter ivóvizet termeltek, 12 száza­lékkal többet, mint egy évvel azelőtt. Az öntözött terület 155 000 hektár volt. Szállítás és hírközlés A szállított áruk súlya 5,8 százalékkal meghaladta az előző évit. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. Vasúton 1,5 százalékkal, te­hergépkocsikon 7,6 százalék­kal, csővezetéken 27,6 száza­lékkal több árut szállítottak az egy évvel azelőttinél. A tá­volsági személyszállításban 2 százalékkal nőtt az utasok száma. Autóbuszon 7 száza­lékkal többen, vonaton és re­pülőgépen kevesebben utaz­tak mint 1974-ben. A villamosított vasútvona­lak hossza 75 kilométerrel nőtt. Jelenleg az összhálózat 15,4 százaléka, 1198 kilomé­ter villamosított. 1975-ben a vasút a tervezettnél több új villany- és Diesel-mozdonyt szerzett be. Tovább korszerűsödött a közúti közlekedés. A távolsá­gi és a városi személyszállí­tás javítására mintegy 1300 új autóbuszt, 25 új metrómo­torkocsit, több új csuklós vil­lamost és HÉV-szerelvényt állítottak forgalomba. Újabb településeket kapcsoltak be az autóbusz-hálózatba. Az év vé­gén 3144 helységbe, az összes település 99 százalékába lehe­tett autóbusszal utazni. A sze­mélygépkocsik száma csak­nem 90 000-rel emelkedett, és az év végén elérte az 580 ez­ret. Ebből 551 000 a lakosság tulajdonában volt. Budapesten bűvült a lágy­mányosi és a Lipót-telefon­­központ. A távbeszélő főköz­pontok befogadóképessége 15 ezer, az alközpontoké 16 500 állomással nőtt. A települések közötti közvetlen telefonösz­­szeköttetésre az öszes főállo­más 55 százaléka alkalmas, az egy évvel korábbi 24 szá­zalékkal szemben. Külkeres­kedelem A behozatal folyó deviza­árakon 20,6 százalékkal, a ki­vitel 11,2 százalékkal volt több, mint 1974-ben A külke­reskedelmi forgalom árszín­vonala 1975-ben tovább emel­kedett. összehasonlítható árakon a behozatal kb. 4 szá­zalékkal, a kivitel kb. 3 szá­zalékkal nőtt. Jelentősebbén növekedett forgalmunk a szo­cialista országokkal. A nem szocialista országok közül a fejlett tőkésországokkal ki­sebb, a fejlődő országokkal nagyobb forgalmat bonyolí­tottunk le, mint egy évvel ko­rábban. Rubelelszámolásokban — a tervnek megfelelően — a be­hozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel, összehasonlítható árakon a behozatal a tervezett 9 szá­zalékkal szemben mintegy 17 százalékkal, a kivitel az elő­irányzott 4 százalék helyett kb. 6 százalékkal nőtt. A ru­belelszámolású forgalom egyenlege, amely az előző években aktívummal zárult, 1975-ben a behozatal jelentős emelkedése és a szerződéses árak változásából származó árveszteség következtében passzív volt. Dollárelszámolásokban az export jelentős fokozására vonatkozó célkitűzés — első­sorban a tőkésországok gaz­dasági válsága miatt — nem valósult meg. E viszonylatban a kivitel volumene lényegé­ben azonos volt az 1974. évi­vel, a behozatalé pedig mint­egy 7 százalékkal csökkent. A dollárelszámolású forgalom passzívuma az előző évinél kisebb volt, a tervben számí­tottat azonban meghaladta, ami elsősorban a cserearány további romlásából adódott. Beruházás A terv a szocialista szek­torban 1975-re 129—130 mil­liárd forint beruházást irányzott elő. Ténylegesen a beruházások összege 141— 142 milliárd forint volt, fo­Magyar—zöld-foki zárótárgyalás Pénteken az Országházban ismét találkozott a Lázár György miniszterelnök vezet­te magyar és a Zöld-foki Köz­társaság miniszterelnöke, Pedro Pires által vezetett kül­döttség. A barátság és a köl­csönös megértés szellemében folytatott megbeszélésen ki­bontakozott eszmecsere so­rán azonos álláspont alakult ki a mindkét felet érdeklő főbb nemzetközi kérdésekben. Mindkét fél örömmel jut­tatta kifejezésre, hogy hasz­nos és gyümölcsöző a delegá­ciók találkozása, amelyet a két távoli ország kölcsönös megismerésének kiinduló­pontjaként méltattak. Pedro beszéde ladását, de — és ezt önök ta­pasztalhatják a legjobban — megnehezítik küzdelmü­ket, fékezik a tő­késországokban működő testvérpártjaink befolyásá­nak növekedését, lassítják közös céljaink megvalósítá­sát. — Pártjaink — a többi testvérpárttal együtt — ré­szei korunk leghatalmasabb politikai mozgalmának, a nemzetközi kommunista mozgalomnak, amely más erőkkel szövetségben egye­dül képes arra, hogy az emberiséget a népelnyomó kapitalizmusból átvezesse a szabadság, az egyenlőség és a béke társadalmába, a szo­cializmusba. Tegyünk meg mindent — közös erővel — a kommunista mozgalom so­rainak erősítéséért, egységé­nek megszilárdításáért. — Sok sikert kívánok kedves francia elvtársak és barátaink abban a nehéz harcban, amelyet a francia munkásosztály a francia nép érdekében a demokráciáért és a szocializmusért folytat­nak. — Éljen a Francia Kom­munista Párt! Éljen párt­jaink közötti szolidaritás! Éljen a szocializmus! — fe­jezte be Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszédét. Fock Jenő (Folytatás az 1. oldalról) véftenységünktől, hanem ez­zel egyidejűleg a nemzetkö­zi erőviszonyok további ked­vező alakulásától is függ. A szocializmusért folytatott harc sikere önöknél és az épülő szocializmus előreha­ladása nálunk nagy mérték­ben feltételezi, hogy tovább erősödjön az enyhülési fo­lyamat, teret nyerjen a bé­kés egymás mellett élés. Önökkel együtt úgy ítéljük hogy az enyhülésért, a béké­ért és biztonságért folyó harc szerves része anemzet­­közi osztályhareriak, attól el­választhatatlan. — Pártjainkat e' harcban szolidaritásunk internacio­nalista elveink és együttmű­ködésünk kapcsolja össze. Közös érdekünk a szocializ­mus térhódítása, az óriási áldozatok árán elért ered­ményeink megszilárdítása és a további fejlődés biztosí­tása. Ehhez pedig elengécjhe­­tetlenül szükséges, hogy to­vábbra is határozottan el­utasítsuk az európai bizton­sági konferencia szellemé­vel és az enyhüléssel ellen­tétes szovjetellenes, illetve a baloldali, demokratikus erők harcának gyengítésére irányuló kommunistaellenes kampányokat. Ezek nem aka­dályozhatják meg ugyan a szocialista országok előreha­(Folytatás az 1. oldalról) \ tartalékokat hogyan haszno­sítják. Szükséges a nagyobb méretű termelési egységek ki­alakítása az állami gazdasá­gok között és az állami gaz­daságok ~ termelőszövetkezetek közötti együttműködés társu­lás formájában. Legnagyobb tartalék a végtermékben való érdekeltségben, a termelési rendszerek szervezésében, a korszerű integrációban rej­lik. • A termelésnövelésben, a hatékonyság fokozásában döntő az ipari eredetű anya­gok hatékony felhasználása, a korszerű talajerő-utánpótlás, a növényvédő szerek takaré­kos, szakszerű, táblákra ada­golt felhasználása. Az ágaza­tonkénti tartalékok lehetővé teszik, hogy a termelés meny­­nyisége és minősége minde­nütt növekedjék, őszi búzá­ból 1980-ig el kell érni a hek­táronkénti 41 mázsás hoza­mot, burgonyánál a termés­hozam növelése mellett fő feladat a komplex gépesítés, a technológia javítása, a be­takarítás, osztályozás, tárolás egységes rendszerének megva­lósítása. Dohánytermesztésnél Pires ismertette azokat a gaz­dasági nehézségeket, amelyek a félezer éves gyarmati ura­lom alól felszabadult orszá­got sújtják, s amelyeket az évek óta tartó aszályos idő­járás még súlyosbít. Vendé­geink élén érdeklődést tanu­­nusítottak a magyar ipar és mezőgazdaság eredményei, a kultúra vívmányai iránt. A megbeszéléseken nagy figyel­met szenteltek a műszaki­technikai együttműködés és a kulturális csere kérdéseinek, s hangsúlyozták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságát egyéb területeken is* A magyar—zöld-foki tár­gyalások ezzel befejeződtek. fő cél a hozamok növelése, főleg a fajtaösszetétel meg­választásával, a gépi beta­karítás jobb megszervezésé­vel. A Nyírtassi Állami Gaz­daság gesztorságával állami gazdasági, termelőszövetkeze­ti közös dohánytermesztő tár­sulást hoznak létre. A kuko­ricatermesztésben a jelenlegi 57 mázsás hektáronkénti át­lagtermés 1980-ra 62—65 mázsára növekszik. A gyümölcstermesztésben az öt évre szóló feladat a ter­melés 15 százalékos növelé­se, ugyanakkor nagy gon­dot kell fordítani a re­konstrukció megvalósítására, a termőalapok korszerűsítésé­re. A területnövekedés 1980- ig 6,3 százalék, a hozam a jelenlegi hektáronkénti 160 mázsával szemben 218 mázsa lesz. Az állami gazdaságok V. ötéves tervében kulcsfontossá­gú az állattenyésztés fejlesz­tése, ezenbelül is a szarvas­marha-állomány növelése. A tehénlétszám az V. ötéves terv végére 19 százalékkal növek­szik, a tejtermelés növekedé­sét 11 százalékban határozták meg. A tanácskozás ma folytatja munkáját. (seres) lyó árakon számolva 17— 18 százalékkal több mint 1974- ben. A beruházások vo­lumene a tervezett 6 száza­lék helyett kb. 14 százalék­kal emelkedett. A népgazdasági ágak kö­zül leggyorsabban a szállí­tás és hírközlés, valamint a mezőgazdaság, erdő- és víz­­gazdálkodás beruházásai emelkedtek. A beruházások növekedé­sének több, mint egyharma­­dát az építési beruházások, — a többi részét gépberuhá­zások és az egyéb beruházá­sok növekedése tette ki. Az üzembe helyezett be­ruházások értéke — folyó árakon — 132 milliárd fo­rint volt, az előző évinél 26 százalékkal nagyobb. A be­fejezetlen beruházások ál­lománya. 9—10 milliárd fo­rinttal emelkedett, és az év végén megközelítette a 118 milliárd forintot. , Foglal­koztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1976. január 1-én az aktív keresők száma kismérték­ben meghaladta az 5,1 mil­lió főt, ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy évvel ko­rábban. Az 1975. évi átlagos állományi létszám az ipar­ban és a mezőgazdaságban csökkent, az építőiparban, különösen pedig a szolgálta­tó jellegű ágazatokban nőtt. A munkások és alkalma­zottak nominális havi átlag­­keresete — beleértve a kü­lönböző bérkiegészítéseket — körülbelül 3100 forint volt, a tervezett 6,4 százalék­kal szemben mintegy 8 szá­zalékkal több az 1974. évi­nél. A fogyasztói árszínvo­nal 3,8 százalékkal emelke­dett. A lakosság jövedelmét a reálbérek és a mezőgazdasá­gi jellegű jövedelem mel­lett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások je­lentősen növelték. A pénz­­beni társadalmi juttatások összege 17—18 százalékkal emelkedett. Legszámotte­vőbben a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifi­zetések nőttek. Családi pót­lékra 6,4 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3,0 milliárd forintot folyó­sítottak, 24, illetve 26 száza­lékkal többet, mint- 1974- ben. Nyugdíjakra 26,8 mil­liárd forintot, az előző évi­nél 17 százalékkal többet fi­zettek ki. ■* A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme az elő­irányzott 3,5 százaléknál na­gyobb mértékben, 4 százalék­kal nőtt. A lakosság összes fogyasz­tása 4,5 Százalékkal, egy . la­kosra számítva 4 százalékkal emelkedett. ★ Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 000 fő volt. 1975- ben 194 200 gyermek szü­letett, az előző évinél 7900-zal több. Az ezer lakosra jutó élve születések száma az 1974. évi 17,8-ról 18,4-re emelke­dett. Az év végén a kereső szü­lő nők több, mint 3/4-e, 265 000 nő volt gyermekgondozási se­gélyen, 36 000-rel több, mint­­egy évvel azelőtt. A bölcső­dei helyek száma körülbelül 2900-zal bővült, az év végi állomány megközelítette a 50 000-et. Az óvodai helyek száma az 1974. év végi 276 000- ről körülbelül 300 000-re emelkedett. 100 óvodáskorú gyermek közül 1974-ben 72, 1975-ben 76 járt óvodába. A különböző oktatási fokoza­tokon 1,8 millióan tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint az előző oktatási évben. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma körülbelül 280 000 fő, 3,3 százalékkal több, mint az előző tanév­ben. A közművelődési intéz­mények működésére a költ­ségvetés mintegy 4 milliárd forintot folyósított. A kiadott könyvek száma 7700, pél­dányszáma 74 millió volt, a példányszám mintegy 10 százalékkal emelkedett. A mozik, színházak látogatott­sága az előző évhez képest nem változott. Az év végén ezer lakosra 226 televízió­előfizető jutott, 8-cal több az előző évinél. 1975-ben 9,4 millió külföl­di érkezett hazánkba, 13,4 szá­zalékkal több mint 1974-ben. A külföldre utazó magyar ál­lampolgárok száma 3,5 mil­lió volt, 6 százalékkal több az előző évinél. A hazánkba látogató turis­ták 88 százaléka szocialista országokból érkezett, a kiuta­zó magyar állampolgárok 93 százaléka látogatott szocialis­ta országba. Budapest, 1976. február 6. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents