Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
I Fock Jenő beszéde a Toulouse-ban rendezett nagygyűlésen Példát mutatni a korszerű, gazdaságos termelésben Tanácskoznak megyénk állami gazdaságainak vezetői A tanácskozás résztvevői. (Elek Emil felvétele) Az FKP XXII. kongresszusa alkalmából pénteken 12 nagy francia vidéki városban rendeztek nemzetközi találkozókat a kongresszusra érkezett külföldi küldöttségek részvételével. Az MSZMP küldöttsége a toulousei sport-’ csarnokban megtartott nagygyűlésen vett részt a brazil, ciprusi, spanyol, guadeloupei és iráni pártdelegáció tagjaival együtt. A lelkes hangulatú nagygyűlésen az FKP nevében Sené Piquet, a párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a külföldi vendégeket. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a nagygyűlésen a következőket mondotta: — A nemzetközi kommunista mozgalom szép és hasznos hagyományaihoz tartozik, hogy a testvérpártok meghívják egymás küldöttségeit kongresszusaikra. A Magyar Szocialista Munkáspárt a Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusán részt vevő küldöttsége nagyra értékeli, hogy a kongreszszus munkájában való részvétel mellett lehetőséget kapott arra, hogy ezúttal itt Toulouse-ban, Franciaország egyik legszebb városában találkozzon francia kommunistákkal, szimpatizánsokkal, barátokkal. — Számunkra ez a „barátsági és szolidaritási est” jó alkalom nemcsak újabb személyi kontaktusokra — aminek nagy jelentőséget tulajdonítunk — hanem arra is, hogy más testvérpártok küldöttségeivel együtt kifejezzük elismerésünket a francia kommunisták által elért kiemelkedő sikerekért és cselekvő szolidaritásunkat a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcukban. — Szolidaritásunk szilárd alapokra épül, mert harcunk közös gyökereiből, közös céljaiból fakad és táplálkozik. Ma már ellenségeink sem cáfolhatják — mert ezzel szembe kerülnének a legnyilvánvalóbb tényekkel — hogy a kommunisták akár Franciaországban, akár a szocialista Magyarországon egyformán népük javát, hazájuk felemelkedését akarják. Ezt egész eddigi tevékenységük, a széles tömegek bizalmát kiérdemlő politikájuk bizonyítja. — Az önök és a mi számunkra is a legfontosabb, hogy népeink jólétben, emberhez méltóan, békében és biztonságban éljenek. Ez a közös törekvés tükröződik abban a harcban, amelyet önök a szocializmusért, mi pedig a fejlett szocialista társadalom építéséért folytatunk. — Sok szó esik mostanában világszerte a szocializmusról. Annak sokféle értelmezésével találkozunk. Számunkra magyar kommunisták számára, a szocializmus egyik legfontosabb kritériuma, követelménye a nép életszínvonalának folyamatos emelése. Ezt a tőkés világnak gazdasági helyzetünkre is kiható válsága ellenére — ha az eddigieknél mérsékeltebb ütemben is — de most induló V. ötéves tervünk irányszámainak megfelelően mindenképpen biztosítani akarjuk. Igaz, hogy gazdasági helyzetünk most nehezebb, hiszen nyersanyagszegény ország vagyunk. De nálunk a stabilitás, a biztos fejlődés, a teljes foglalkoztatottság a jellemző. — A másik követelmény: a szocialista demokrácia, annak következetes fejlesztése. Ez nem kis feladatot jelent egy olyan országban, ahol a szocialista típusú viszonyok 30 évvel ezelőtt félfeudális viszonyokat, negyedszázados fasiszta rendszert váltottak fel, ahol hiányoztak a polgári demokratikus hagyományok. A munkáshatalommal egyidejűleg kellett megteremtenünk egy olyan osztályalapokra épülő demokráciát, amely a dolgozóknak, nem pedig a tőkéseknek, földesuraknak és lakájaiknak biztosított szabadságot, jogokat. Olyan demokráciát, amelyben a hazájuk, a közösség sorsáért felelősséget vállaló és viselő többség, nem pedig az ország függetlenségét, valódi érdekeit áruba bocsátó maroknyi tőkés csoport intézi az ország ügyeit. — Olyan demokráciát, amelynek éltető eleme, hogy az embdrek minden szinten beleszólhatnak és beleszólnak a kisebb közösségüket és a társadalom egészét érintő gazdasági, politikai, szociális kérdésekbe, számon kérhetik és számon is kérik vezetőinktől — azok beszámolási kötelezettsége alapján — végzet munkájukat. Olyan szocialista demokráciát, tehát, ahol a szabadság nem szavakban, hanem a valóságban, az élet minden területén kibontakozik és egyre inkább meghatározó, előrelendítő erő társadalmunk fejlődése érdekében. jAz egyenlőség, a törvény előtti egyenlőségen túl a mindenki számára azonos érvényesülési, továbbtanulási lehetőséget, a javak igazságos, a végzett munka szerinti elosztását jelenti, és ami ugyancsak fontos, a felelősség megosztásában is érvényesül. A testvériség nem üres szólam, álmodozók szép gondolata, hanem egyre inkább áthatja egész társadalmunkat, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket egyaránt. Ezen az úton járunk a szocialista Magyarországon és ezen akarunk tovább lépni annak a programnak megfelelően, amelyet pártunk XI. kongresszusa a múlt év elején elfogadott. — Közös tapasztalataink támasztják alá, hogy a szocializmus ügye az egyes országokban és világméretekben is nemcsak a hazai te(Folytatás a 4. oldalon) Megyénk állami gazdaságainak vezetői a Balkányi Állami Gazdaságban február 6-7- én kétnapos tanácskozáson beszélik meg a párt V. ötéves tervre szóló gazdaságpolitikai céljait, az V. ötéves terv főbb feladatait. Az első napon tájékoztató hangzott el a mezőgazdasági és ezen belül az állami gazdasági termésfejlesztési feladatokról, módszerekről, különös tekintettel a gazdálkodás hatékonyságára. Napirenden szerepel még a közgazdasági szabályzók alkalmazása, az V. ötéves terv hitelpoltikai irányelvei. Elhangzott: az állami gazdaságok nagy feladata, hogy a termelésben, a termelés szervezésében, a hatékonysági mutatók javításában élen járjanak, példát mutassanak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. A bruttó termelés növekedésének nagyobbnak kell lennie, mint az összes költségnövekedés ütemének. A bruttó termelés nagyobb legyen, mint az összes anyagi költség növekedés üteme. Ugyanígy nagyobbnak kell lennie az eszközállomány növekedésének. A nyereségnövekedés ütemének meg kell haladnia az eszközállomány növekedési ütemét. Fontos, hogy az egy foglalkoztatott dolgozóra jutó termelés az eddigieknél gyorsabb ütemben növekedjék. Az V. ötéves tervben az állami gazdasági termelés növekedése (országosan) 34—36 százalék, évi hat-hétszázalékos egyenletes ütemben. A termelés szerkezetében lényeges változás nem történik. Növelni szükséges viszont a napraforgó, a zöldség, a burgonya és a dohány területét. Nagy feladat a szemes és abraktakarmány saját szükségletre történő megtermelése. Növénytermelésben a fejlesztés tényleges forrása a hozamok növelése. Búzából, 1980- ra el kell érni a hektáronként 46—48 mázsát, kukoricából a 70 mázsás átlagot. Az állattenyésztés fejlesztési feladatai a tehénlétszám 22—23 százalékos, a kocalétszám 17—18 százalékos, az anyajuh 20—22 százalékos, a törzsbaromfilétszám 22—23 százalékos növelése. Tehenészetben az egy tehénre jutó évi tejtermelésben el kell érni a 3900—4000 litert. Az állami gazdaságok nagy feladata az alaptevékenységen belül az ipari feldolgozás növelése. Vonatkozik ez a Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán február 6-án pénteken új speciális kollégium nyílt meg, amelyen a megyében gazdálkodó üzemek, vállalatok, intézmények első számú vezetői vesznek részt. A négyhónapos képzésen a népgazdaság V. ötéves tervével és a vetőmag előkészítésére, a szaporítóanyag, és tenyészanyag előállítására'. Feladat a termékelőállító melléktevékenység fokozása; a lucernalisztkészítő üzemek kihasználása, a burgonya, a kukorica feldolgozása, juhvágóhidak létesítése, illetve a meglévők bővítése, kihasználása. Az V. ötéves terv ideje alatt bővül az állami gazdaságok együttműködése az élelmiszeripar- X ral. Gyümölcstermesztésben az árukibocsájtást kell növelni és tervszerűen végrehajtani a rekonstrukciót. Az állami gazdaságok megnövekedett termelési feladataihoz a műszaki-biológiai feltételek adottak. Mindemellett Szabolcs-Szatmár megyében a termelésnövekedés ütemét meghatározza, hogy állami gazdaságaink a meglévő (Folytatás a 4. oldalon) szabályozó rendszerrel ismerkednek előadások, konzultációk keretében. A tanfolyamot Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, majd ezt követően sor került az első előadásra, melyet dr. Szikszói Béla, az MSZMP KB alosztályvezetője tartott. A KSH jelentése az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről n gyakorlatban hasznosítják a tudomány eredményeit A megyei tudományos koordináló bizottság ülése 1975-ben folytatódott a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás növekedése, bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A népgazdaság 1975. évi fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy a IV. ötéves terv főbb előirányzatai megvalósultak. A nemzeti jövedelem a tervezett mértékben emelkedett. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése meghaladta az előirányzottat, a tervbe vett szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtották. Beruházásra és készletfelhalmozásra a tervben számítottnál többet fordítottak. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és a felhalmozás együttvéve — nagyobb volt, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kisebb mértékben javult. Ebben, a belföldi felhasználás előirányzottnál gyorsabb növekedése mellett, külső tényezőknek is szerepük volt. így: a tőkés világgazdaság válságának, az egyes tőkésországokban bevezetett importkorlátozó rendszabályoknak, a tőkés világpiaci árváltozásoknak. Ezek kedvezőtlen hatása ellenére a népgazdaság töretlenül fejlődött. A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal gazdasági együttműködésünk tovább bővült. Az év folyamán sor került a szocialista országok közötti szerződéses árak kölcsönös módosítására is. A külkereskedelmi mérleg a kivitelt meghaladó beho-Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy főre jutó reáljövedelem A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom (összehasonlító árakon) A szocialista szektor beruházásai (folyó árakon) milliárd Ft Lapásépítés (1000 db) A terv a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékos növelését irányozta elő, a tényleges növekedés — összehasonlítható árakon — 5 százalék zatal és az árveszteség miatt passzívummal zárult. Az állami költségvetés hiánya a tervezettnél kisebb volt: a bevételek az előirányzatnak megfelelően alakultak, a kiadások — az állami támogatások mérsékeltebb növekedése folytán — a tervezettnél kisebb mértékben emelkedtek. terv tény az 1974. év tény %-ában 103—105,5 105 103—103,5 104—105 106 105 106 108 103—104 101—102 103.5 104 102.5 104 104,1 104,5 104,8 105,4 volt. A nemzeti jövedelem az iparban 5—6 százalékkal, az építőiparban kb. 8 százalék(Folytatás a 4. oldalon) A megyei tudományos koordináló bizottság pénteken Nyíregyházán ülést tartott, amelyen elsősorban tervkészítéssel foglalkozott. A bizottság — amely 1970- ben alakult — az elmúlt év végétől új személyi összetételben és a megyei tanács vb által meghatározott feladatok alapján végzi munkáját alapvetően a termelésfejlesztés segítése érdekében. A megyei bizottságban a természettudományok, a műszaki tudományok, az orvostudomány és gyógyszerészet, a mezőgazdasági tudományok és a társadalomtudományok legjobb szabolcsszatmári ismerői, szakemberei foglalnak helyet. A pénteki ülésen a munkaterv előkészítése során, jó néhány kezdeményezést tettek a bizottság tagjai. Egyebek között az agrártudományi egyesület és az agrotechnikai kutatóintézet — szakemberek széles körének bevonásával — megvizsgálja és elemzést készít arról: milyen a mai korszerű község gazdaságának modellje, hogyan hangolhatok össze legjobban a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok munkái, miként kapcsolhatók célszerűen egy-egy községben az állattenyésztés, növénytermesztés (gyümölcstermesztés) szolgáltatási feladatai. Más, fontos termeléspolitikai elemzések készítésére is tettek javaslatokat. A közgazdaságtudomány területén dolgozó szakemberek a megye főbb növényeinek — téli alma, burgonya, dohány, napraforgó — termelési költségét, illetve gazdaságos termelésének feltételeit elemzik. A szarvasmarha- és sertéstenyésztésben azt vizsgálják, hogyan alakulnak a költségek a közös- és a háztáji gazdaságokban, hogyan lehet a gazdaságosságot mérni, illetve javítani. Több javaslat hangzott el a további tudományágakat érintő feladatokra. A bizottság áprilisban dönt az elemzések készítésének sorrendjéről, a munkában résztvevők személyi összetételéről. AZ 1975. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV FÖ ELŐIRÁNYZATAINAK TELJESÍTÉSE * 12»—1J0 141—142 »0,2 »*— 99 • A jelentés adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás során kis mértékben még változhatnak. Nemzeti jövedelem Gazdasági vezetők képzése
