Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-04 / 29. szám
1976, február 4. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Csökkent képességgel Levélírónkat két évvel ezelőtt üzemi baleset érte. Az orvosok bár mindent elkövettek, hogy M. J. minél kevesebb maradandó fizikai károsodással kerülhessen vissza az életbe, sérülése mégis maradandó nyomot hagyott. Csökkent munkaképességű lett. Amikor már újra dolgozhatott volna, szülei lebeszélték; mondván, hárman szerényen ugyan, de megélnek a viszonylag nem kis összegű nyugdíjból. A sors azonban kiszámíthatatlan. Nem telt el egy év sem, levélírónk édesapja váratlanul meghalt. Kevesebb lett a jövedelmük, szükséges volt, hogy M. J. újra munkát vállaljon. Hová is ment volna munkát kérni, ha először nem oda, abba az üzembe, ahol a baleset érte. Kérte, hogy lehetőleg olyan helyre tegyék, ahol a jelenlegi egészségi állapotával a legtöbbet tud tenni. Kezdetben bíztatták, helyesebben csak ígérgettek, mert végül is — mint szigorú tényként — közölték; az üzemben nincs könnyű munka, nem tudják alkalmazni. Hiába érvelt ezek után M. J., hogy érzi, csupán munkaképessége változott meg, s elég volna, ha a baleset előtti munkakörülményeit egészségi állapotának megfelelően igazítanák, tudna dolgozni. Minden hiába való volt, kénytelen volt tovább kilincselni, miközben még számos helyen találkozott ilyen közönnyel. Végül aztán mégis csak sikerült egy olyan közösségre találnia, amely befogadta, és nemcsak befogadták, hanem segítik, hogy egyensúlya viszszaálljon, újból megtalálja az emberekkel a kapcsolatot. Cs ez a helyes, ez az az út, amely hozzásegíti az M. J.hez hasonló helyzetben lévő embereket, hogy visszataláljanak az életbe, hogy újra beilleszkedhessenek a társadalomba. Ma még igen sok tennivaló van ezen a téren. Noha törvény írja elő, hogy rehabilitációs munkahelyeket kell teremteni. nagyon kevés üzem van, amelyik erre gondot fordít. £s ha van is ilyen, csak rendkívül kis létszámmal, jóval több viszont a rászorulók száma. Helyes volna — ha a lehetőségek szerint — minden munkahelyen a legmesszebbmenőkig segítenék a csökkent munkaképességűeket. Elsősorban azokat karolnák fel. akik ott, abban az üzemben szenvedtek balesetet. Azzal, hogy annak idején bajukat pénzzel igyekeztek kárpótolni, nem tettek meg mindent. Gyógyulásuk után vissza kell őket segíteni a társadalomba. Mert ha nem ez történik, a bajt egy másik tragédia követi, amiről L. J.-né is ír levelében; „Férjem a baleset óta csak az italban talál vigaszt. Ugyanis munkahelyén éreztetik vele, hogy már nem teljes értékű ember, hogy munkája nem fontos.” Az ilyen eset már súlyosabb és erre gondolni kellene, még időben, mert az ilyen embernél már korántsem olyan sima az út, amely visszafelé vezet. Soltész Agnes Városszéli gondok Szeretném, ha lapunk hasábjain foglalkoznának Nyíregyháza Déli-ipartelep. Borbánya területén lakók problémáival. Mert azok akadnak jócskán. Itt van például a víz kérdése. Csak ásott kutak vannak. Borbányához közel 200 méterre Lujza utcában ott van a kótaji víz. Sok ház, család felajánlaná a társadalmi munkát csak jó ivóvízhez jutna. Az utakkal is probléma van. Nincs járda, s a gyerekek iskolába járása sem a legbiztonságosabb. Gond az asszonyoknak a bevásárlás is. Több kis üzlet van eltérő nyitvatartási idővel, de ez csak részmegoldás. Szombat déli 12-től — hétfő reggelig nincs nyitva egyetlen bolt sem. Érdemes lenne, akár az ÁFÉSZ-nek, akár az élelmiszerkiskernek egy ABC-áruház építését szorgalmaznia, de a vendéglátó egy korszerű bisztróval is gondolhatna az itt lakókra, — írja a környék lakói nevében Szilágyi Miklósné Molnár utcai lakos. Kintfelejtették? A kisvárdai utcákon és tereken a mai napig ott állnak kihasználatlanul azok a kerti padok, amelyeket a kertészeti és köztisztasági költségvetési üzem dolgozói helyeztek el az elmúlt év tavaszán. Nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy azokon a fáradt járókelők megpihenhessenek. Vendégük azonban aligha akad, csak állják az idő viszontagságait, hogy javításuk majd annál nagyobb költséget igényeljen. Érthetetlen, hogy eddig senki nem vette észre, hogy kihasználatlanul állnak a télen jobb sorsra érdemes ülő alkalmatosságok, — írja Vincze Péter. Citeramuzsika Feledhetetlen élményben részesítette nyugdíjas klubjának tagjait a vásárosnaményi művelődési központ. Pribolyszki Mátyás citeraművész „Japánban jártam” címmel színes diavetítéssel egybekötött élménybeszámolót tartott. Majd citeráján régi magyar művek hangzottak fel, felelevenítve az idős hallgatókban a régmúlt falusi esték, fonók, tengérimorzsolók hangulatát. Nagy siker volt, melyért ezúton is köszönetét mondunk a citeraművésznek a felejthetetlen estéért, — írja Kricsfalusi Béla Baktalórántházáról. „Akkor ne fizessen elő...” Mostanában nagyon sok probléma adódott más területeken is az újságkézbesítéssel. Én sem tudom szó nélkül hagyni az utcában történő dolgokat. Rendszeresen nem kapjuk meg az újságokat. Mikor a postástól kértem, azt válaszolta, nem rá tartozik. Jelentettem a postának, gondoltam több eredménnyel járok, és intézkednek, hogy rendszeresen megkapjam az újságokat. Tévedtem. Közölték velem, ha enynyire reklamálok, akkor ne fizessek elő egy újságot sem. Ez is egy megoldás, de nem ezt a választ várnánk a postától — panaszolja Géczi Mihályné Nyíregyháza, Pazonyi út 15. szám alatti lakos. Sártengerben Gyakran járok autóbusszal Tiszavasváriba. Az ember örül, ha valahova elindul, és szerencsésen meg is érkezik. Sajnos ezen az úton közlekedők nem nagyon mondhatják el ezt magukról. Esős, de havas időben is nagyon nagy a sár. A megállókban, ha le akar szállni az ember az autóbuszról, úgy hogy ne legyen sáros, szárnyakra lenne szükség. Különösen a római katolikus templom melletti megállónál. Nem hiszem, hogy a Tiszavasvári Községi Tanács — ha átmenetileg is — de ne találna valamilyen célszerű megoldást annak érdekében, hogy az a több száz ember, aki naponta kénytelen utazgatni, ne sártengerben közlekedjen, — teszi szóvá Tóth András Nyíregyháza, Kálvin tér 2. sz. alatti lakos. ...és a lakó jogai? Az IKSZ 1974-ben a Guszev lakótelep épületeinek felújítási munkáit a Demecseri Építőipari Szövetkezet végezte. A fürdőszobába villanyboyler került, melyhez éjszakai óra elhelyezését kértük. Erre több ígéretet kaptunk, de órát a mai napig sem. Meleg víz hiánya miatt így a fürdőszobát nem tudjuk használni. Természetesen a lakbért azt rögtön felemelték, (komfort változás miatt), amit elismertek azóta, hogy nem jogos, mivel nincs melegvíz-szolgáltatás. Ez az ígéret még 1975 nyarán történt, s azóta nem történt változás, csak annyi, hogy a felemelt lakbért követelik tőlem, s jelenleg a fizetésemből is letiltatják. Legutóbb decemberben ismét Ígéretet kaptam, hogy megvizsgálják az ügyet, s rendeződik, de erre még mindig várhatok. Ezek után úgy érzem, jogos a kérdés. Miért csak a vállalat jogai érvényesülnek, a lakóé miért nem? — panaszolja Serflek Ilona Nyíregyháza, Asztalos János u. 7/2 sz. alatti lakos. Lujza utca, sötétben Nagyon régi, de még a mai napig megoldatlan a Lujza utca közvilágítása. A Kállói út felől a faipari vállalatig teljes a sötétség. Az utcán három darab lámpatest ugyan el van helyezve, amiből azonban egyik sem világít. Már többször jelentettük a TITÁSZ-nak. Egy esetben megjavították, de egy pár nap múlva ismét sötétség borult az utcára. Már olyan választ is kaptunk, hogy valószínű az éjjeli őr nem kapcsolja be központilag az utcai világítást. Ha ez valóban így van, akkor az illetékesek miért nem fordítanak nagyobb figyelmet egy régen húzódó" probléma végleges megoldására, — teszi szóvá Hajdú András nyíregyházi olvasónk. Meghatalmazás A nyugdíj kifizetése előtt elutaztam, s ezért előző napokban bementem az állomás melletti postára ahol „Meghatalmazás” nyomtatványt kértem. Közölték velem, hogy ez csak a nagy postán kapható. Elmentem tehát az I. számú postára, ahol félórás várakozás után kaptam meg a papírokat, mert ott is csak egyetlen ablaknál, a 2-esnél lehet hozzájutni. Ha viszont nem találja otthon a nyugdíjast a postás és meghatalmazás sincs, akkor a postás ír egy értesítést, ugyancsak körülményes a nyugdíj felvétele. Javaslom, hogy a Meghatalmazás nyomtatványt minden postahivatalban lehessen kapni, ezáltal kevesebb lesz a posta amúgy is túlterhelt munkája, s a nyugdíjasok is kevesebb utánjárással kaphatják kézhez nyugdíjukat, — javasolja Varga Ferenc, Nyíregyháza, Arany János u. 23. sz. alatti lakos. PARAGRAFUS A mentességi jogról A hozzánk érkezett levelekből kitűnően az állapítható meg, hogy a perrendtartással kapcsolatos legutóbbi cikkünk felkeltette a perrendtartás szabályai iránt az érdeklődést. Szívesen elégítjük ki olvasóink kíváncsiságát, annál is inkább, mert a perrendtartás bizonyos alapvető polgári jogokat szabályoz és ahhoz, hogy jogaival valaki éljen és helyesen éljen, elengedhetetlenül szükséges, hogy ezeket a jogokat ismerje. Közismert dolog az. hogy a tanúzás állampolgári kötelezettség, igen gyakran szokták hasonlítani a honvédelmi kötelezettséghez, tehát a bíróság valakit tanúként megidéz, nem a jóindulatától függ, hogy megjelenik-e vagy sem. és tesz-e vallomást, vagy sem, mert az kötelessége és ha e kötelezettségét nem teljesíti, kényszerítő eszközök igen széles skálája vehető igénybe Vannak azonban esetek, amikor más szempontok indokolttá teszik, hogy a tanú részben maga döntse el, hogy tesz-e vallomást, vagy sem, avagy a tanú mindaddig nem tehet vallomást, míg arra felhatalmazása nincs. Ennek indoka lehet méltányos egyéni érdek, és lehet állami érdek, államtitok védelme. Ezért rendelkezik úgy a polgári perrendtartás 170. §-ának (1.) bekezdése, „hogy a tanúvallomást megtagadhatja a felek bármelyikének a hozzátartozója, megtagadhatja az a személy, aki saját magát, vagy hozzá, tartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná — az azzal kapcsolatos kérdésekben —, megtagadhatja a tanúvallomást, illetve meg kell tagadni az ügyvédnek, az orvosnak és más olyan személynek, aki hivatásánál fogva titoktar-Szerkesztői üzenetek Juharos Dezső nyíregyházi, Lőrincz Lászlóné nyírbátori, Varga Ferencné tiszavidi, Krasznai Béláné nyíregyházi, Nagy Júlia demecseri, Farkas Béla komorói, Budaházi Miklósné kemecsei, Kiss János mátészalkai, Náli József nyírlövői, Bódi Ferenc besztereci, Máté Miklós fülpösdaróci, Vadon Ferenc nyírbátori, Lácz Józsefné nyíregyházi, Stekler Erzsébet orosi, Diószegi József botpaláéi, Ádám Bertalan nyírbogdányi, Radács József botpaláéi, Szegedi Sándor nyíregyházi, Helmeczi Miklósné vajai, Kovács Gyula mátészalkai, Rádi Gyula nyíregyházi, Hankószki Jánosné nyíregyházi, Kiss Lajosné szamosbecsi, Beke József nyírturai, Sipos Zoltánná nyíregyházi. Oláh István aranyosapáti, Kiss Bertalan tiszakanyári, Bácskái István kisvárdai, Tóth Józsefné nyíregyházi, Fodor János gégényi, Bódi József besztereci, Bencsik Gyula mezőtúri lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Veres Józsefné tiszalöki olvasónknak üzenjük, hogy 75%-os táppénzre az a dolgozó jogosult, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően kettő éves megszakítatlan munkaviszonnyal, illetve biztosítási idővel rendelkezik. Megszakítatlan a biztosítási idő akkor, ha abban a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy napi megszakítás sincs. Milák Gyuláné turistvándi lakos anyasági segélyét a Társadalombiztosítási Igazgatóság postázta. Szalma Miklósné barabási olvasónkat tájékoztatjuk, hogy a község kül- és belterületének földrendezése jelenleg folyamatban van, s panaszát véglegesen csak ezután tudják rendezni. Szikszai Antal ibrányi lakost a 110. számú Szakmunkásképző Iskola levélben tájékoztatta. Elbontják Nyíregyházán az Orgona u. 3. szám alatti épület elhanyagolt állapotáról jelent meg cikk. Közöljük, hogy az épület MÁV szolgálati lakás volt, melyre még 1975. márciusában megadtuk a bontási engedélyt. A cikk megjelenését követően1 "‘ismétel-* ten felhívtuk a MÁV Pályafenntartási Főnökség figyelmét a lakóház bontásának megkezdésére, mivel az épület rontja az utca és városképet is. A bontás megkezdéséig is kötelesek az épületet lezárni és a szükséges biztonsági intézkedéseket megtenni. Városi tanács vb műszaki osztály Kimaradt „Járatkimaradás” címmel megjelent cikkükre az alábbi tájékoztatást adjuk. Megállapítottuk, hogy december hónapban valóban két alkalommal kimaradt a tiszateleki járat műszaki meghibásodás miatt. A forgalmi szolgálatot figyelmeztettük, hogy járatok előre látható késése esetén gondoskodjanak az autóbusz pótlásáról. Egyben közöljük, hogy az iskolások közlekedését a délutáni órákban megoldjuk, de a menetrend módosítást februárban tudjuk elkészíteni. Volán 5. sz. Vállalat f&í; I rl -r ■*? • í Kiscipő „Gyerekcipőben járok” című cikkük a kisméretű magas sarkú cipők választékát hiányolta a levélíró. Ezek a nagyságú cipők évek óta leértékelésre kerültek a kereslet hiánya miatt. Ezért a kereskedelem a minimálisra csökkentette e cipők beszerzését. Az 1976-os megrendelésnél már ismét kértük az ipartól a 34-es cipőket. Vállalatunknál a Nyírfa Áruház foglalkozik a különleges méretű áruk forgalmazásával, ahol jelenleg ebből a méretből csak egyfajta cipő kapható, de az első félév folyamán még hat fazon várható. Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Nyíregyháza tás-köteles, ha tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét sértené, kivéve, ha az érdekelt e kötelezettsége alól felmentette”. A polgári perrendtartás nem véletlenül használja a hozzátartozó kifejezést, ami alatt a köznyelvben a rokont értjük, de a magyar szokások a rokon fogalmát igen tágan értelmezik. Ezért a törvény azt mondja (Pp. 13. §. (2.) bek.), hogy hozzátartozónak tekintendő az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és nevelőszülő, az örökbefogadott és nevelt gyermek, a testvér, a házastárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. Amikor ilyen személyek kapnak idézést a bíróságtól, ezek is kötelesek megjelenni a bíróság előtt és amikor a bíróság tisztázta a felekhez való kapcsolatukat, kioktatja mentességi jogukra és azután kell nyilatkozniuk, hogy tesznek-e vallomást, vagy sem. A fentiekből kitűnően, választási lehetőség természetesen csak a hozzátartozóknak van, akik titoktartásra kötelezettek, azok nem tehetnek vallomást, ha az érdekelttől a felmentést nem kapják meg. Ha valaki mentességi jogával nem él, tehát kijelenti, hogy tesz vallomást, ebben az esetben köteles a színtiszta igazat elmondani, a hamistanúzás következményeinek minden terhe mellett, függetlenül attól, hogy azzal kinek árt, vagy kinek használ. Nem véletlen, hogy a hozzátartozók rendszerint azért élnek a mentességi joggal, mert a perben álló hozzátartozójuknak nem akarnak ártani. Vannak azonban esetek, amikor a törvény a hozátartozónak nem engedi meg ezt a választási jogot, ilyen például a házassági bontóper, valamint az orvos (Pp. 286. §. (2.) bek.), ilyen perekben a hozzátartozó köteles vallomást tenni, aminek indoka a hozzátartozó esetében az, hogy a házastársak belső életéről a hozzátartozók tudnak legtöbbet, és vallomásukra az igazság kiderítéséhez elengedhetetlenül szükség van és hasonló a helyzet az orvos esetében is, mert igen gyakran orvosi kérdés annak eldöntése, hogy egy házasság fentmaradhat-e, vagy sem. Dr. Juhász Barnabás
