Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-28 / 50. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. február 28. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT A környezet-Fotó: B. P. László, Debrecen. Zöldpaprika, aranyeső. Tavaszi piád nap Nyíregyházán Már a pénteki gyér piac is előre jelezte: a télnek vége. A primőrök hosszú sora jelent meg Nyíregyházán. Igaz, az árak az évszaknak megfelelően nem alacsonyak, de a friss zöld még ezt is rózsaszínné tette. A kertészek nagy mennyiségben kínálják a fejes salátát. Tömött kemény fejek sorakoznak a ládákban. A zöldpaprika — ötforintos áron — szintén nagy rnenynyiségben kerül a fogyasztóhoz. A legújabb újdonság mégis a zöldkaralábé, amely darabonként és csomónként kapható. Egyelőre mindez persze csemege, legfeljebb szájízesítő. Látható volt már melegházi spenót is, kis csomóját négy forintért kínálták. A virágpiacon elsősorban az aranyeső ágak, a haj tatásra alkalmas virágot hozó faágak jelentették a tavasz ér-Nyíregyházán is egyre több gondot fordítanak arra, hogy a környezet- és természetvédelem problémái közüggyé váljanak. A Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában ennek keretében rendezték meg azt az előadást, melyet Kökényessy Gyula tartott a diákoknak. A helyi példákon kívül ez alkalommal a világproblémák is szóba kerültek annak igazolására, milyen fontos az egész emberiség számára a természeti károsodások megelőzése, illetve megszüntetése. Az előadási képekkel is illusztrálták, többe.k között közönség elé került az Egyesült Nemzetek Szervezete tudományos és kulturális szervének, az UNESCO-nak ez alkalomra készített diasorozata is. A sok konkrétumot felvonultató előadás jól járult hozzá ahhoz, hogy azok, akik ma középiskolások, de rövid idő után az építés és vízügy területén dolgoznak majd, saját munkájuk végzése közben is sikerrel alkalmazzák a környezetvédelmi előírásokat, magatartásuk részévé váljon a természet és környezet megbecsülése. Az iskola kezdeményezése, e fontos téma megvitatása példamutató kezdeményezés. védelemről lékszerelők (70): 1. Varga János 110. sz. intézet 61 ponttal, szakoktató: Szilágyi Szilárd. Kőművesek (100): 1. Tóth Dezső 140. sz. intézet 88 ponttal, szakoktató: Kovács Sándor. Szobafestők- és mázolok (100): 1. Nagy Sándor 110. sz. intézet, 72 ponttal, szakoktató: Zimborán János. Vasipari szakrajzolvasás (104): 1. Szögi István 115. sz. intézet 99 ponttal, szakoktató: Szabó Márton. Kőműves szakrajzolvasás (27): 1. Jámbor József 110. sz. intézet 19 ponttal, szakoktató: Búzák Mihályné. Matematika (35): 1. Tóth Géza 110. sz. intézet 24 ponttal, szakoktató: Varga Zoltánné. Munkavédelem (33): 1. Tóth János, 115. sz. intézet 30 pont, szakoktató: Szakács Éva. Az ismertetett bajnokok képviselik megyénket a jövő hónapban a fővárosban megrendezendő országos versenyen. Suba Ernő SZOVJET ASSZONY ÉDESAPJA SÍRJÁNÁL NYÍREGYHÁZÁN jei produkáltak. A legkiemelkedőbb eredményt Szilágyi Szilárd szakoktató (110. sz. intézet) tanítványai nyújtották a víz-gázvezeték- és készülékszerelő szakmában, mind az első-hatodik helyet ők foglalták el. A második helyre a 115. számú iskolából Szabó Márton neveltjei zárkóztak fel, megszerezve az I—III. helyet a vasipari szakrajzolvasásban. A megyei versenyek eredménye, hegesztők (elérhető maximális pontszám 436): 1. Mezősi László 110. sz. intézet 401 ponttal, szakoktató: Skolnyik József. Autószerelők (250): 1. Krajcár Pál 110. sz. iskola, 226 pont, szakoktató: Gál Endre. Esztergályosok (150): 1. Hangácsi András 110. sz. intézet 134 ponttal, szakoktató: Ternovics Mihály. Géplakatosok (munkadarab): 1. Németh Tibor 138. sz. iskola 72,5 ponttal, szakoktató: Fekete István. Víz-gázvezeték- és készüfelhívta a termelőszövetkezet figyelmét. Talán a segítség nem marad el. Kár, hogy nem előbb érkezett, s nem magától a termelőszövetkezet elhatározásából. Hónapok után sem... özv. Nyárádi Miklósné Vaján, a Török Ignác utca 5. szám alatt egyedül él, mióta férje közúti baleset áldozata lett. A tragédia annyira megrázta, hogy betegsége súlyosbodott. Ereje sem volt, és járatlan is az olyan ügyekben, hogy özvegyi nyugdíját intézze, s hogy a temetés költségeihez a termelőszövetkezet hozzájárulását kérje. A férje pedig szorgalmas munkása volt a szövetkezetnek. Novemberben történt a baleset, azóta özv. Nyárádiné egy fillért sehonnan nem kapott Ezért keres most megértő embereket — ahogy levelében írja — „akik az ilyen magamfajta egyszerű emberek problémáját megértik és számíthatnak a segítségükre”. Soltész Agnes A felvétel a vasipari szakrajzolvasás zsűrijét és a versenyző tanulók egyrészét mutatja be feladatuk megoldása közben... Nálunk aki egészséges és dolgozni akar, nem lehet szegény. Vannak azonban, akik egyéni körülményeik miatt mégis azok. Ilyenek lehetnek az idősek, betegek, vagy az, aki elveszti munkaképességét. Vannak, akik gyerekekkel maradnak özvegyen és egyszerre nehezedik rájuk az anyagi gond és a gyász. Hogy miként alakul sorsuk, attól is függ, hogy a szűkebb, vagy tágaibb közösség milyen felelősséget érez irántuk. Több megértést érdemelnek Változó a kép. Az összefogásnak már számos szép példáját tapasztaltuk. Hallottuk, hogy a pillanatnyi megdöbbenés együttérzésre serkentette a közösséget, de az idő múlásával közömbösek lettek. Előfordul — szerencsére egyre ritkábban — hogy a munkahely, a faluközösség (pedig az utóbbiról az a vélemény, hogy ott mindenki mindenkit ismer, tudják egymás baját, gondját), egyszerűen nem vesz tudomást a nehéz sorsúakról. Esetenként még a törvények adta kedvezményektől is — hanyagság, vagy közömbösség miatt — megfosztja a segítségre szorulókat. Pedig ettől is több megértést, törődést érdemelnek és várnak. És joggal várják ezt társadalmunktól, amelynek középpontjában az ember áll. Még vannak tennivalóink ezen a téren, ezt a következő esetek is bizonyítják, melyek csak töredékét jelentik a szerkesztőségünkbe érkező, megértésre és orvoslásra váró panaszoknak. Kenyérkereső nélkül... özv. Varga Jánosné Terem, Dohányos-tanyai kétgyermekes asszony nyáron veszítette el férjét. Rövid betegség előzte meg a tragédiát, amely munkaihelyén, a bátorligeti Búzakalász Termelőszövetkezetben történt. Nehéz helyzetbe került a család. Kenyérkereső nélkül nagy teher volt az új lakás rendbetétele, amelyet a férj halála előtt építettek, és a szomszédok segítségével sikerült lakhatóvá tenni, a kényelmes otthontól még ma is messze áll. Gond volt a villany bevezetése, a gyerekek iskoláztatása, mert hónapokon át jövedelem nélkül voltak. Igazolások hiányoztak, s amiatt húzódott el az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás megállapítása. Nem volt üzemi baleset — ezt a megyei tanács munkavédelmi felügyelősége is megállapította. A termelőszövetkezet a rendeletek szerint járt el a juttatásoknál is, de a család helyzete több megértést érdemelt volna. A segítségnyújtásnak számos formáját alkalmazhatták volna, melyekre a munkavédelmi felügyelőség levélben külön SZüKMUNKÁSJELÜLTEK Szabolcsot képviselik Ebben a tanévben sem maradt el a megye szakmunkásképzőseinek versengése a „Szakma kiváló tanulója” címért. A megyei versenynek most is az ország egyik legnagyobb tanulólétszámú, egyik legkiválóbban berendezett iskola, a Nyíregyházi 110. számú „Széchenyi István” Ipari Szakmunkásképző Intézet adott otthont. A legkielégítőbb átlagot sorrendben a munkavédelem, a vasipari szakrajzolvasás, a kőműves szakrajzolvasás és a víz-gázvezeték és készülékszerelő szakma fiatal jelöltNEKIK NEHEZEBB... Segítségre váró családok A milliomos autóbuszvezető Vagyona nem guruló forintokból van, hanem a nap, mint nap megtett kilométerekből gyűlt össze az egymillió Révész Lászlónak. A tapasztalt, nagy tudású ember szerénységével beszél önmagáról, munkájáról, arról a közel negyedszázadról, amelyet a Volán 5. számú Vállalat autóbuszvezetőjeként eltöltött. Az utakról, amelyet maga mögött hagyott, a kilométerekről, amelyet eleinte egyáltalán nem, de később mégis számolni kezdett. Az elmúlt évben pedig valahol Lónya és Vásárosnamény között az egymillióhoz ért. — Annak idején — kezdi a beszélgetést — háromhónapos próbaidőre vettek fel az 5. számú Volán jogelődjéhez. A három hónapból lassan három évtized lesz. Csepel tehergépkocsin kezdtem, majd átpártoltam a buszhoz. Azóta autóbusz-kormánykerékkel a kezében gyűjti a kilométereket. Először Váltó buszvezetőként és különjáratosként dolgozott a mátészalkai főnökségen. Tizenhat évvel ezelőtt, 1960-ban indult el először a Vásárosnamény— Lónya útvonalon. — És ettől kezdve naponta négy forduló ezen a vonalon. 75 perc oda, 75 perc vissza a menetidő, kilométerben egy forduló 80 km, így naponta 300 kilométeren felül vezetek. Jobban ismerem már az utat, mint a tenyeremet. de még jobban a közbeeső falvak embereit. Az öregeket, a fiataloikat egyaránt. Tudom kinek, hol kell leszállói, így szólni is tudok, ha valaki elbóbiskol. De az emberek is ismernek, és bizony hiány ólnak, ha szabadságra megyek, vagy ha közbejön valami... Révész László nyugodt, kiegyensúlyozott ember. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy több, mint két évtized alatt nem okozott balesetet. — A volán mögött vagyok a legnyugodtabb, és erre a nyugodtságra bizony ilyenkor télen nagy szükség van, mert a tél az embernek, gépnek egyaránt ellensége. Nagyon kell vigyázni, hiszen emberek életéért vagyunk felelősek. A vállalat kétszeres kiváló dolgozója, tagja a Petőfi Sándor aranykoszorús szocialista brigádnak, megkapta a vállalat aranykoszorús törzsgárdajelvényét. Mikor az otthonról, a családról kérdeztem, felcsillant a szeme és mesélt.. — Nemrégiben építettünk Lónyán. Végre a sajátunkban vagyunk; Sok munka akad a ház körül a kertben. A gyümölcsfák, á virágok gondozást igényelnek. A meleg évszakokban minden szabad időmet a kertben töltöm. Most a legnagyobb gondunk, hogy a kislányunkat felvegyék középiskolába. Reméljük, sikerülni fog, jó képességű gyerek. — Tervei? — Gyűjteni az újabb kilométereket a lónya-vásárosnaményi vonalon. Sokan úgy gondolják és mondják is nekem, hogy unalmas nap, mint nap ugyanazon a vonalon, csaknem ugyanazon emberekkel utazni. Én ilyenkor mindig azt mondom, hogy nekem nem. Minden nap hoz valami újat. Szilágyi Mária Döntött a Legfelsőbb Bíróság Nem fülemüleper Két vidéki, szomszéd tetelektulajdonos — egy nyugdíjas és egy tisztviselő — a hatósági engedélytől eltérően építette meg hétvégi házát. A nyugdíjas a homlokzatnál, a tisztviselő pedig túl magas párkány létesítésével köve - tett el szabálytalanságot. Ez utóbbinak az lett a következménye, hogy nyaralója árnyékba borította a nyugdíjas házát és elvette előle a közeli erdőre nyíló kilátást. A tanács a tisztviselőt megbírságolta, de méltányossági szempontból a tervtől eltérő kivitelezéshez hozzájárult. Ezek után a nyugdíjas az árnyékolásból ás a kilátás elvesztéséből származó kárának megtérítéséért szomszédja ellen pert indított. Az alsó fokú bíróságok — a tanács utólagos engedélyére hivatkozva — nem láttak alapot a kártérítési felelősség megállapítására és a keresetet elutasították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — Amennyiben az építési engedély birtokosa az építkezés során harmadik személynek jogellenesen kárt okoz, a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell alkalmazhóvirág kezesét. Barka is van, s egyegy árus soványka kis hóvirágbimbót is kínálgat. öszszességében elmondható, hogy az idén az első tavaszi piaci napot köszönthetjük. S ha valaki kételkedne, annak elég egy pillantás a tojás árára, a korábbi 2 forint helyett 1,30-ért is kínálták darabját. A tyúkok már jelzik: az időjárás visszafordíthatatlan. ni, és az illetőt a kár megtérítésére kötelezni. Minden károkozás, amely másnak jogvédte érdekeit sérti, jogellenes. Mindkét peres fél az az előírások megszegésével építtette fel házát. Az Országos Építésügyi Szabályzat mindenkire kötelező előírásainak megszegésével történt építkezés kártérítés alapja lehet. Ez ebben az esetben annál nyilvánvalóbb, mert a szabálytalanságról az építésügyi hatóságnak is tudomása volt és a tisztviselőnek csak méltányossági szempontokra tekintettel engedélyezte az engedélytől eltérő munkálatok befejezését, A vita eldöntésénél tehát elsősorban azt kell tisztázni, hogy a tisztviselő építkezése okozott-e kárt szomszédjának. Az ügyben eljárt bíróságok az erre vonatkozó tényállást hiányosan állapították meg és valamennyi körülmény felderítését elmulasztoták. Ezért iratok beszerzésével, esetleg szakértő meghallgatásával tisztázni kell, hogy a peres felek az Országos Építésügyi Szabályzatot milyen mértékben szegték meg. Ez után lehet csak eldönteni, hogy a tisztviselő a nyugdíjasnak okozott-e olyan anyagi kárt, ami nem merült volna fel, ha a szabályzat rendelkezéseit mindketten megtartják. — Először a nyugdíjas tért el az építési engedély előírásaitól — hangzik a továbbiakban a határozat. — Ezért a felelősség megállapítása és mértéke szempontjából annak is jelentősége van, hogy szabálytalansága a tisztviselőt mennyiben befolyásolhatta abban, hogy az építési előírásoktól ő maga is eltérjen. Vizsgálni kell tehát a nyugdíjasnak a károkozásiban való közrehatását, mert esetleg kármegosztás alapjául szolgálhat. A Legfelsőbb Bíróság mindezek alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárást írt elő.
