Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-04 / 29. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. február 4. Zöld-foki Köztársaság Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására február 4-töl hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban Pedro Pires, a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke. A Guinea-Bissau és a Zöld-foki-szigetek afrikai függetlenségi pártja (a PAIGC), valamint a portugál kormány közötti megállapodás értelmében 1975. július 5-én — ötszáz esztendei gyarmati uralom után — kiáltották ki a Zöld-foki-szigetek függetlenségét. A Magyar Népköztársaság önálló, független államként ismerte el a Zöld-foki Köztársaságot, amelynek vezetői most fáradoznak az államigazgatás és a gazdasági élet megszervezésén. Az új állam az Atlantióceánon, az afrikai földrész nyugati partvidékétől 500— 700 km távolságban fekvő, tíz nagyobb és öt kisebb szigetből álló szigetcsoporton terül el; a szigetek közül kilenc lakott. Területe: 4039 négyzetkilométer, lakosainak száma 273 ezer. Fővárosa a 13 500 lakosú Praia; hivatalos nyelve a portugál. Népességének mintegy kétharmada mulatt, a kevés európain kívül bantuk lakják még. Legfontosabb kikötője a Sao Vicente szigetén lévő Mindelo. A szigeteket a XV. század közepén fedezték fel portugál hajósok, sokáig portugál telepesek, súlyos bűnözők és afrikai rabszolgák népesítették be. Portugália a gyarmatot 1951-ben tengerentúli tartományának nyilvánította, majd 1972-ben helyi autonómiát adott neki. Az új demokratikus lisszaboni kormány elismerte a szigetek népének jogát a teljes függetlenségre. Az ország el nem kötelezett külpolitikát folytat. Mivel a szigetek az Európából Dél-Amerikába és Dél-Afrikába vezető hajó- és légi útvonalak mentén terülnek el, a második világháború után a gyarmatosítók és a NATO-partnereik nagy erőfeszítéseket tettek az ottani kikötők és repülőterek korszerűsítésére, katonái támaszpont kiépítésére. A gyarmati múlt örökségeként az ország gazdaságilag elmaradott, agrár, .jellegű,. Az egykori nagybirtokokat állami gazdaságokká alakították. Exportra banánt, kávét, dohányt, földimogyorót, ricinust, indigót termel, hazai ellátásra elsősorban kukoricát, babot, maniókát, édesburgonyát. Halászata fejlett; ipara halfeldolgozó és szeszfőző üzemekből növényolajgyárból áll. Kaukázusi hadgyakorlat Megfigyelők nyilatkozatai A kaukázusi katonai körzetben folyó hadtestgyakorlatokon — mint jelentettük — jelen vannak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett több délkelet-európai ország megfigyelői. A külföldi vendégek az alábbi nyilatkozatokat adták a TASZSZ tudósítójának: Panajot Karakacsanov altábornagy, a Bolgár Népköztársaság moszkvai katonai attaséja: „A szovjet kormány kezdeményezése az, hogy meghívta a hadgyakorlatra a Bolgár Népköztársaság, a Görög Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Török Köztársaság és a Jugoszláv. Szocialista Szövetségi Köztársaság megfigyelőit, nagy visszhangot keltett Bulgáriában. A hadgyakorlat ismét megmutatta a szovjet fegyveres erők magas fokú képzettségét. A szovjet fegyveres erők a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeivel testvéri egységben éberen őrzik a forradalom vívmányait.” Zorko Csanádi vezérőrnagy, a jugoszláv hadsereg képviselője: „A Szovjetunió meghívását, hogy megfigyelők vegyenek részt a „Kaukázus” fedőnevű hadgyakorlaton, Jugoszláviában az európai biztonsági és együttműködési értekezlet szellemének újabb megnyilvánulásaként, a béke felé tett újabb lépéseként fogadták. Minden egyes találkozásunk a szovjet néppel, dicső fegyveres erőivel a legkedvezőbb benyomásokat keltik bennünk. Sokra értékeljük a szovjet kormány erőfeszítéseit, hogy a béke javára csökkentsék a fegyverzetet.” Jevsztratiosz Kambiotisz repülő vezérezredes, a görög parancsnokság képviselője: „A szovjet kormány meghívását, hogy a Görög Köztársaság képviselője vegyen részt a „Kaukázus” fedőnevű hadgyakorlaton, országunk közvéleménye úgy értékeli, hogy a Szovjetunió maradéktalanul teljesíti a helsinki értekezleten vállalt kötelezettségeket. Nagy érdeklődéssel veszek részt a nagyszerűen megszervezett hadgyakorlaton. Figyelemre méltó a szovjet katonák kiképzésének, hegyvidéki viszonyok között a technika alkalmazásának magas színvonala. Különösen impozáns a helikopterek tevékenysége.” Haky Kaiya dandártábornok, a török parancsnokság képviselője: „A török közvélemény széles körei lelkesen üdvözölték országunk megfigyelőjének meghívását; ezt a Szovjetunió olyan új békés kezdeményezéseként fogadták, amely teljes mértékben megfelel az európai biztonsági és együttműködési értekezlet betűjének és szellemének. Köztársaságunk katonai köreiben teljes megértésre talált ez a lépés. Úgy értékeljük a meghívást, mint újabb jelét az országaink közötti jószomszédi kapcsolatok erősödésének és fejlődésének. A hadgyakorlaton meggyőződtem arról, hogy a szovjet haditechnika a legbonyolultabb feladatok megoldására is képes a harcmezőn. Képtávírón érkezett A francia kommunisták kongresszusa Harcban a demokratikus többségért ŰJ KÖNTÖST ÖLTÖTT az Humanité Dimanche a Francia Kommunista Párt 22. kongresszusának szerdai megnyitása alkalmából. Ez a formai változás is jelzi, hogy az európai munkásmozgalom egyik legnagyobb alakulata ötnapos, legmagasabb szintű tanácskozását megújulásnak, küzdelme új szakaszának szánja. Az FKP kétségtelenül nagy változásokon ment át. Mindenekelőtt megfiatalodott. A megyei küldöttértekezleteken a delegátusok zöme a húsz- és harmincéveseket képviselte, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy a francia munkásfiatalok a jövőt a szocialista társadalomban látják. Nem téveszti meg őket a hivatalos kormánypropaganda, amely tagadja az osztályharcot, minduntalan reformokról beszél, miközben óvja a tőkés termelési rendet. ARAFAT CSAPATSZEMLÉN^ Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke Bejrútban megszemlélte a szervezet fegyveres egységeit, és a tűzszünet szigorú megtartására hívta fel a figyelmüket. ROMELTAKARÍTÁS BEJRÜTBAN. a normalizálódás jelei a libanoni fővárosban: a városi alkalmazottak megkezdték a romok és a fölhalmozódott szemét eltakarítását a 9 hónapos polgárháború sújtotta utcákról. (Kelet-Magyarország telefotó) Megpróbáltatásokat hozott a francia munkásosztálynak, és általában minden dolgozó rétegnek az a két esztendő, amely az FKP 21. és 22. kongresszusa között eltelt. A tőkésválság nyomán a munkanélküliek száma egymillió fölé emelkedett, az infláció 1974-ben 15 százalékos volt, 1975-ben is még több. mint 10 százalékos. A termelés — első ízben a háború óta — tavaly nem emelkedett, hanem 3 százalékkal csökkent. A kormány az új évre javulást ígért, de már most, január után helyesbít. Inkább rosszabb lesz — ismeri be. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliség további százezrekkel növekedhet, az infláció szintje megint az évi 10 százalék fölött lesz. A MOZGÓSÍTÁS TANÁCSKOZÁSA TEHÄT a Francia Kommunista Párt szerdán megnyíló 22. kongresszusa. A mozgósításé arra, hogy a tőkésosztályt képviselő kormányzást a néptömegek demokratikus kormányzása váltsa fel, a baloldal többségbe kerüljön. Erre megvan minden esély. A kongresszus nem a múltba néz, hanem a jövőbe tekint. Az eredeti politikai menetrend szerint, amely változhat, 1977-ben városi választások lesznek, 1978-ban pedig parlamentiek. Ha sikerül nem csupán megőrizni, hanem tovább is fejleszteni az 1972 óta kétségtelenül gondokkal érvényesülő baloldali egységet, akkor ezeken az erőpróbákon a francia baloldal győzelemmel kerekedhet fölül. A francia kommunistáknak azonban nem csupán a nagytőke kormányzatával kell szembenézniük, de időnként szövetségesükkel, a szocialistákkal is. Mitterrand, a Francia Szocialista Párt első titkára azt vallja, hogy magát a baloldalt is „kiegyensúlyozni” kell, a kommunisták rovására megnövelni a szocialista szavazók táborát. E helyzetnek megfelelően az FKP_ 22. kongresszusa ez alkalommal nemcsak a következő országos párttanácskozásig terjedő taktikáját dolgozza ki, hanem hosszú távú stratégiáját is. Olyan elvi problémákat kell megoldania, hogyan fest majd a szocialista társadalom francia körülmények között. Azt vallja, hogy a kidolgozásakor messzemenően tekintetbe kell venni az ország gazdaságának fejlett szintjét, népének gazdag demokratikus hagyományait, politikai érettségét. A 22. kongresszus ennek megfelelően bizonyos mértékben túl akar mutatni a baloldali egységen és a francia nép egységének jelszavát fogalmazza meg — a demokratikus többség megteremtéséért. A FRANCIA KOMMUNISTÁK KONGRESSZUSA az egész nyugat-európai munkásmozgalomnak is fontos eseménye. Megerősítik ezt a megállapítást a tőkésvilág reagálásai is. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter egyik fő céljának tekinti a nyugat-európai baloldali előretörés megfékezését, a baloldali kormányszövetségek választási fölülkerekedésének megakadályozását. A vezető szociáldemokraták — Willy Brandt, Harold Wilson, Olof Palme — ugyancsak a nyugat-európai kommunista pártok megerősödése miatt aggódnak. Ez az elérhető közelségbe került cél — a demokratikus hatalomváltás lehetősége néhány nyugat-európai tőkésországban — teszi elsőrendű nemzetközi eseménnyé a Francia Kommunista Párt 22. kongresszusát. Várkonyi Tibor ENSZ-jelentés a dél-afrikai helyzetről Közzétették a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló deklaráció megvalósítását tartalmazó különleges ENSZ-bizottság beszámolóját. A beszámoló megálállapítja: a külföldi gazdasági és más körök tevékenysége akadályozza a deklaráció megvalósítását Dél-Rhodesiában, Namíbiában, a többi gyarmati uralom alatt sínylődő területen. A különleges bizottság aggodalommal állapítja meg, hogy Afrika déli részében, egyebek között Namíbiában és Dél-Rhodesiában külföldi gazdasági és egyéb körök további behatolása, pozícióik erősödése és kiszélesedése észlelhető. Mint a jelentésből kitűnik, a nyugati monopóliumok a gyarmati területeken továbbra is csupán azokat a gazdasági szektorokat fejlesztik, amelyek számukra a maximális profitot biztosítják. A kiemelt ágazat a mezőgazdasági, és azon belül is az exportra kerülő kultúrák termelése. A különleges bizottság rámutat, hogy az afrikai benszülött munkások továbbra sem részesülnek társadalombiztosítási segélyben. A monopóliumok — együttműködve a gyarmattartó hatalmakkal — elfojtják a szakszervezeti tevékenységet és a munkásmozgalmat, ' sőt katonai támogatást nyújtanak a nemzeti felszabadító mozgalmak visszaszorításához. A külföldi tőke védelme ürügyén külföldi csapatokat küldenek Dél-Afrika gyarmati területeire. Az ENSZ különleges bizottsága jelentésében ismét megállapítja, hogy Dél-Afrikában a külföldi monopóliumok tevékenysége durván megsérti az ENSZ határozatait, amelyek ismételten állást foglaltak amellett, hogy meg kell adni a nemzeti szabadságot és függetlenséget minden afrikai népnek. NAGYSZABÁSÚ TÜNTETÉS BARCELONÁBAN. A spanyol polgárháború óta az egyik legnagyobb kormányellenes megmozdulásra került sor Barcelonában. Mintegy tízezer tüntető az igazságügyi palota előtt gyűlt össze, általános amnesztiát, igazi demokráciát és szabadságot követelt. A tüntetést a rendőrség brutáli-
