Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-27 / 49. szám

4 £ KELET-MAGYARORSZÁG 1976. február 2T. KOMMENTÁR Villám­diplomácia Távol álljon tőlünk, hogy beavatkozzunk az amerikai diplomáciai mechanizmusba. Még ke­vésbé szándékunk egy külügyminiszteri látoga­tás fontosságát eleve megkérdőjelezni. Annál is inkább, mert tudjuk és valljuk: a lényegre törő, minden fölösleges sallangtól mentes tár­gyalások értékét nem stopperórával mérik. Azért mégis elgondol­koztató, hogy nyolc nap alatt lehet-e érdemi megbeszéléseket foly­tatni hat országban. Korunk kétségtelenül szuperszonikus század. Ám a villámdiplomácia korszakában is feltűnést keltett Henry Kissinger nemrég befejeződött la­tin-amerikai körútja. Ve­nezuela, Brazília, Peru és Kolumbia után rövid leszállás Costa Ricában, majd — csupán a föld­rengés katasztrófa fölötti részvét kifejezése céljá­ból — kétórás tartózko­dás Guatemalában. Bra­zília kivételével minde­nütt tüntetőkkel találta szembe magát a külügy­miniszter. Még ha az USA és a „zöld kontinens” kapcso­lata mentes is lenne minden felhőtől, még akkor is vakmerő vállal­kozás egy ilyen sebtében lebonyolított utazás. Ez a viszony azonban egyre romlik, s éppen a latin­amerikai államok köve­telték, hogy a találkozó­ra mielőbb sor kerüljön. Nem most, már jóval ko­rábban. Az USA ugyanis úgy alakította gazdasági szerkezetét, hogy keres­kedelmében mindinkább növekszik a latin-ameri­kai államok függősége. Hasonlóan ehhez, előny­telen számukra az USA technológiáinak és beru­házásainak igénybe vé­tele. Míg például Brazí­lia kereskedelmi mérlege a múlt évben 1,6 milli­árd dolláros deficittel zárult az Egyesült Álla­mokkal szemben addig az USA kereskedelmé­ben 500 millió dollár fö­lösleg mutatkozik a va­lamennyi latin-amerikai állammal bonyolított adásvételek egyenlegé­ben. A külügyminiszter ko­rábban többször is ígé­reteit tett: új párbeszé­det kezd az érintett or­szágokkal. Nos, ez a pár­beszéd most — megfele­lő idő híján — meg sem kezdődhetett. Elmaradt az államfők tervezett ta­nácskozása, s a sértődött elnökök helyett Kissin­­gernek be kellett érnie a külügyminiszterekkel. Pedig lett volna témám megalázó kétoldalú kap­csolatokon túlmenően a Kubával szemben gya. korolt blokádpolitika re­víziója éppúgy a rende­zetlen problémák közé tartozik, mint a Pana­ma-csatorna térségének vitája. Egy rendkívül tetsze­tősen hangzó program: a szövetség a haladásért nevet viselő amerikai el­képzelés korábban már csődbe jutott. Most vi­szont az új párbeszéd helyett csupán a szuper­szonikus villámdiplomá­cia erősen korlátozott tárgyalási lehetőségeit kínálta fel Washington. A földrész és Amerika kapcsolataiban aligha büntetlenül. (Folytatás az 1. oldalról) fejlett szocialista társadalom építésének 15—20 évre szóló adatainkat, és elfogadta a programját. Szilárd alapokon nyugszik a magyar—szovjet viszony A negyedik ötéves tervet teljesítettük, megkezdtük új ötéves tervünket, amely biz­tosítja hazánkban a szocia­lista építés töretlen folytatá­sát, társadalmunk magasabb színvonalra emelését. Mun­kánknak vannak még gyen­geségei, a megoldandó fel­adatok nagyok, de bizakod­va nézünk előre, mert szi­lárd alapokra építünk, az or­szág minden alkotó ereje összefog, a szocializmus építé­se nemzeti ügy. A Magyar Népköztársaság külpolitikája világos, közis­mert. Mi hívei vagyunk a szocialista országok sokolda­lú együttműködésének és egyeztetett nemzetközi fellé­pésének. Népünk békéjének, nyugodt szocialista építő­munkájának, nemzeti függet­lenségünknek védelmezőjét és biztosítékát látjuk abban, hogy országunk a Varsói Szerződés tagállama. Szocia­lista építőmunkánknak nagy segítője a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának ke­retében megvalósult gazda­sági együttműködés, és teljes erővel részt veszünk a szo­cialista gazdasági integráció közösen kidolgozott komp­lex programjának megvaló­sításában. Különösen fontos, elvi kér­dés számunkra a Szovjet­unióhoz való viszony. A ma­gyar—szovjet viszony szilárd alapokon nyugszik: összeköt bennünket a marxizmus—le­­ninizmus, a kommunizmus, a proletár internacionalizmus közös eszméje; alapvető ér­dekeink azonossága. Öröm­mel szólok arról, hogy párt­jaink, országaink, népeink vi­szonya testvéri, felhőtlen. A magyar—szovjet barátság és együttműködés fejlődik, év­ről évre erősödik, milliók akaratát fejezi ki, és mi min­dent megteszünk annak érde­kében, hogy a jövőben még erősebb legyen. Elvtársak! Küldöttségünk a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága kong­resszusi beszámolójának a nemzetközi helyzetre vonat­kozó megállapításaival teljes mértékben egyetért. Irány­vonaluk egyenes folytatása a XXIV. kongresszus bfeke­­programjának, amely pozitív visszhangot keltett a világ békeszetető embereinél, ered­ményesen valósul meg, és döntő szerepe van a nem­zetközi helyzetben az enyhü­lés irányzatának megerősö­désében. A múlt évben létrejött Helsinkiben a történelmi je­lentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Az agresszív, hidegháborús körök ugyan szívós utóvéd­harcokat folytatnak, és időn­ként támadnak is, de nem kétséges, hogy ha a békesze­rető és a realitásokkal szá­molni tudó erők állhatatosan folytatják küzdelmüket, ak­kor a helsinki ajánlások meg­valósulnak és éreztetni fog­ják kedvező hatásukat Euró­pában és a világ más térsé­geiben is. Szolidárisak vagyunk a haladó, demokratikus erőkkel A nemzetközi helyzet fon­tos fejleménye a népek, a nemzetek szabadságharcának számos sikere. Történelmi győzelemmel zárult a vietna­mi nép hősi szabadságharca, Indokína többi népeinek, Laosz, Kambodzsa népének küzdelme a külső beavatko­zás ellen, az önálló nemzeti fejlődés jogáért. A közel-ke­leti agresszió áldozatai nem törődnek bele helyzetükbe; a palesztin arabok küzdenek önálló államalkotó jogukért. Az ötszáz éves gyarmati el­nyomás után született Ango­lai Népi Köztársaság hősi harcban katonai és politikai győzelmeket arat. Nyugat-Európában és a vi­lág más térségeiben fellen­dült a munkásosztály, a dol­gozók, a demokratikus erők harca. Portugáliában össze­omlott a kontinens legrégibb fasiszta rendszere, Görögor­szágban megbukott a fasiszta junta diktatúrája. A szocialista országok so­rában a Magyar Népköztár­saság, pártunk és népünk is mindent megtesz a béke megszilárdításáért, a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett éléséért, gyümölcsöző kapcsolatainak fejlesztésé­ért. Ugyanakkor teljes mér­tékben szolidárisak vagyunk a monopóliumok diktatúrája ellen küzdő haladó, demokra­tikus erőkkel éppen úgy, mint a politikai független­ségükért és a gazdasági ön­állóságukért küzdő népekkel. Meggyőződésünk, hogy a tör­ténelem előre halad; a hala­dás erői győzni fognak és az emberiség eljut abba a jövő­be, amelyben a béke egyete­mes és szilárd lesz. Elvtársak! A nemzetközi életben elért eredmények védelme, a tár­sadalmi haladás előbbrevite­­le, a béke megszilárdítása kö­vetkezetes tevékenységet kö­vetel minden haladó és bé­keszerető erőtől. Ennek a harcnak az élvonalában a szocialista országok és a vi­lág kommunista és munkás­pártjai haladnak. A szocialista országok ere­je az internacionalista testvé­ri összefogás révén meghat­ványozódik. A nemzetközi kommunista mozgalom a proletár internacionalizmus eszméjével született, s annak erejével nőtt naggyá. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elveit egymástól elválasztha­tatlannak tekinti, s ebben a szellemben neveli tagságát, a népet, az ifjúságot. Pártunk elítéli a proletár internacio­nalizmust semmibevevő, az egységünket aláásó nézeteket. Elítéljük a nemzeti korlátolt­ságot, a burzsoá nacionaliz­must, a szovjetellenességet, a mozgalmunk egységét bom­lasztó szakadár törekvéseket, különösen annak legdurvább megnyilatkozását, a maoiz­­must. A maoista vezetők odá­ig jutottak, hogy most már az imperializmus legszélsősége­sebb köreivel, a chilei fa­siszta rezsimmel, az angolai népet támadó dél-afriikai faj­üldözőkkel s hasonlókkal lépnek közös frontba. A világon nincs olyan erő, amely feltartóztathatná a kommunizmus előrehaladását Elvtársak! Most. amikor az emberiség nagy sorskérdései dőlnek el. amikor a haladás erői előre­törnek, amikor a nemzetközi kommunista mozgalom felfe­lé ível, amikor a kommunis­ta pártok önállóan dolgozzák ki politikájukat, taktikájukat és stratégiájukat, megnöve­kedett minden egyes párt fe­lelőssége. Pártunknak meg­győződése, hogy korunkban növekszik a proletár interna­cionalizmus jelentősége, ezért fontos a kommunista és munkáspártok kapcsolatai­nak fejlesztése, a nemzetközi kommunista mozgalom mar­xista-leninista egységének erősítése. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt a proletár internacionalizmus elvéből kiindulva, mindenkor támo­gatta és támogatja a testvér­pártok tanácskozásait, kétol­dalú, regionális és világta­lálkozóit. Ennek megfelelően veszünk részt most az euró­pai kommunista és munkás­pártok értekezletének előké­szítésében, és mindent meg­fogunk tenni a tanácskozás - sikeréért. Tisztelt kongresszus! Kedves szovjet barátaink! E-z a kongresszus fényes bi­zonyítéka annak, hogy a mai szovjet nemzedék rendületle­nül halad előre azon az úton, amelyet Lenin mutatott. A világon ma nincs olyan erő, amely képes volna' feltartóz­tatni a Szovjetunió, a kom­munizmus előrehaladását. Ez lelkesíti, erővel tölti el a szo­cializmust építő népeket, a haladás, a szocializmus és a béke minden hívét az egész világon. Küldöttségünk eredményes munkát kíván a kongresszus­nak. A magyar kommunisták és népünk nevében teljes si­kert kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a testvéri szovjet népnek a XXV. kongresszusa határoza­tainak megvalósításához. Éljen a nagy szovjet nép és dicső kommunista pártja! Éljen, virágozzék a magyar és a szovjet nép megbontha­tatlan, testvéri barátsága! Éljen a kommunizmus és a béke! Kádár János szavait sűrűn szakította félbe a taps. Be­széde végén a kongresszus résztvevői helyükről felállva melegen ünnepelték az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárát. Todor Zsivkov felszólalása Az SZKP XXV. kongresz­­szusa kétségkívül új lendüle­tet ad annak a harcnak, amelynek célja a nemzetkö­zi enyhülés folyamatának visszafordíthatatlanná téte­le — állapította meg felszó­lalásában Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Leonyid Brezsnyev beszá­molójának minden sora az SZKP politikájának helyessé­gét bizonyítja, a szovjet nép hatalmas eredményeiről tájé­koztat, a szocialista társadal­mi rend fölényét és kimerít­hetetlen lehetőségeit de­monstrálja. A szocialista közösség, a nemzetközi kommunista mozgalom, valamennyi béke­szerető nép együttes, szerve­zett erőfeszítéseinek eredmé­nye korunk valamennyi pozi­tív változása. Zsivkov a továbbiakban rámutatott, hogy a szocializ­mus ellenségei a Szovjetunió fennállása óta a szovjet tár­sadalom megrágalmazására és befeketítésére törekedtek. Céljuk ezzel az volt és az is marad, hogy csökkentsék a megvalósult szocializmus vonzerejét, eltereljék a kapi­talista világ dolgozóinak fi­gyelmét a társadalmi problé­mákról. aláássák a békés egy­más mellett élés politikáját. A Szovjetunióhoz való vi­szony a forradalmiság és az internacionalizmus próba­köve, a haladás és a reakció erői közötti vízválasztó. Betű szerint igaz az a tény, hogy a kommunista mozgalom be­folyása és ereje egységében és összefoirottságában rej­lik. Az egység és összefor­­rottság pedig csak a marxiz­­mus-leninizmus és a prole­tár internacionalizmus Étlap­ján képzelhető el. A Bolgár Kommunista Párt elítéli a maoizmus elméletét és gyakorlatát, visszautasítja Peking szakadár politikáját, összeesküvését a világ leg­­reakciósabb erőivel, a szocia­lizmus, a demokrácia, a nemzetközi enyhülés legádá­zabb ellenségeivel. Pártunk kíméletlen harcot folytat a nacionalizmus megnyilvánu­lásaival, a jobb- és „balol­dali” revizionizmus vala­mennyi formája, az SZKP és a Szovjetunió presztízsének lejáratását célzó mindenfajta próbálkozás ellen — jelentet­te ki befejezésül Todor Zsiv­kov. Alvaro Cunhal felszólalása Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára üdvözlő beszédében meggyő­ződését fejezte ki, hogy az SZKP XXV. kongresszusa széles körű nemzetközi vissz­hangra talál. „A kongresszus fontos állomás a kommuniz­mus építésében — mondot­ta. — A szovjet embereknek a portugál néppel való ál­landó aktív szolidaritása fé­nyes kifejezést nyert Leo­nyid Brezsnyev beszámolójá­ban. Ezért a szolidaritásért minden portugál forradalmár mély hálát érez. Az imperializmus és a • nemzetközi reakció — támo­gatva és uszítva Portugália reakciós erőit — a nyomás, a zsarolás és a beavatkozás minden formáját felhasznál­ja a portugál forradalom el­len— állapította meg Alvaro Cunhal. A szónok felhívta a figyel­met arra, hogy a kínai veze­tők nem kívánják helyreállí­tani a kapcsolatokat a de­mokratikus Portugáliával, mivel annak kormányában kommunisták is helyet kap­nak. Ugyanakkor pekingi lá­togatásra hívták meg a re­akciós demokratikus néppárt főtitkárát és elősegítik a maoista csoportok tevékeny­ségét Portugáliában. A néptömegek azonban visszaverik a reakció táma­dásait, és ismét magukhoz ragadják a kezdeményezést. A Portugál Kommunista Párt a kommunistaellenes hullám ellenére már több mint 100 000 tagot számlál — hangsúlyozta A. Cunhal. Véleményünk szerint Por­tugáliában napjainkban kü­lönösen fontosak a kommu­nisták és a szocialisták kö­zös akciói, egymás kölcsönös megértése, a kommunisták és szocialisták közeledése. Az utóbbi időben ezek a közös akciók a szocialista párt né­hány vezetőjének szembenál­lása ellenére különböző szin­teken erősödnek. Harcunk­ban — jelentette ki a PKP főtitkára — lelkesít és erősít bennünket a szovjet nép in­ternacionalista támogatása, hite és szolidaritása” — fe­jezte be Alvaro Cunhal. Nicolae Ceausescu felszólalása Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára felszólalásában üdvö­zölte az SZKP XXV. kong­resszusát, méltatta a Brezs­nyev által előterjesztett be­számolót, majd hangsúlyozta: „A Szovjetuniónak a társa­dalmi-gazdasági fejlődésben kivívott nagy eredményei, a béke és a nemzetközi együtt­működés érdekében folyta­tott következetes politikája — nagymértékben hozzájá­rulnak világszerte a szocia­lizmus és a haladás erőinek szilárdulásához, a népek kö­zötti kölcsönös megértéshez és barátsághoz — mondotta. Az emberiség — folytatta Ceausescu, — mélyreható forradalmi, társadalmi és nemzeti átalakulások korsza­kát éli. Mélyreható változá­sok mennek végbe a nemzet­közi erőviszonyokban a sza­badságért és a független éle­tért, a nemzetek közötti tel­jes egyenjogúságért küzdő népek javára. A változások­ban fontos szerepet töltenek be a szocialista országok és ki akarom emelni a Szovjet­uniónak ehhez történő jelen­tős hozzájárulását. Nicolae Ceausescu hangoz­tatta, hogy a Szovjetunió és Románia közötti régi, hagyo­mányos barátság szellemében fejlődik a gyümölcsöző elv­társi együttműködés gazdasá­gi, tudományos-műszaki, kul­turális és egyéb téren, átni teljes mértékben megfelel mindkét ország érdekeinek, a szocializmus és a béke érde­kének. A Román Kommunis­ta Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között elvtársi viszony van — álla­pította meg Ceausescu, majd kifejezte azt az eltökélt szán­dékát, hogy a jövőben is síkraszáll a két párt közötti barátság, együttműködés és szolidaritás szakadatlan fej­lesztéséért. Kaysone Phomvihanh felszólalása Kaysone Phomvihanh, a Laoszi Népi Forradalmi Párt (LNFP) Központi Bizottságá­nak főtitkára a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke felszólalá­sának első részében a Szov­jetunió kiemelkedő sikereit méltatta. A laoszi helyzetről szólva az LNFP KB főtitkára kije­lentette: a laoszi nép győzel­me arról tanúskodik, hogy korunkban a különböző or­szágok népei, ha cselekede­teiket forradalmi szellem hatja át, ha helyes politikai irányvonalat folytatnak, ha eltökélten harcolnak a sza­badságért és a függetlensé­gért, és ha élvezik a szocia­lista országok és az összes forradalmi népek aktív tá­mogatását, akkor forradalmi harcukat végső győzelem ko­ronázza. Az SZKP és a szov­jet nép hatalmas és fonto6 segítséget nyújtott és nyújt a laoszi nép forradalmi harcá­hoz, — mondotta Kaysone Phomvihanh, majd pártja, az egész laoszi nép nevében kö­szönetét mondott az SZKP- nak, a Központi Bizottság­nak és személy szerint Leo­nyid Brezsnyevnek ezért a támogatásért. lumzsagiin Cedenbal felszólalása Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára felszólalásában hangsúlyozta: az MNFP tel­jes mértékben egyetért az SZKP KB beszámolójának azzal a következtetésével, hogy a szocialista országok fontos feladata nemcsak a békéért vívott harcban szer­zett pozíciók megbízható erősítése, hanem az is, hogy elérjék az enyhülés tartóssá és visszafordíthatatlanná té­telét, a meglévő válsághely­zetek leküzdését, a helsinki, szellemnek á világ más tér­ségeire, többek között az ázsiai földrészre való kiter­jesztését. A mongol pártküldöttség vezetője kijelentette: Mon­gólia a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, a békeszerető erőkkel együtt a jövőben is állhatatosan küzd majd a nemzetközi fe­szültség enyhítésének továb­bi elmélyítéséért, azért, hogy az ázsiai földrész a tartás béke és a népek biztonsága térségévé váljék. Cedenbal kifejezte meg­győződését, hogy az alkotó munka grandiózus program­jának — amelyet az SZKP KB most felvázolt — megva­lósítása a Szovjetunió továb­bi felvirágzásához, a szoci­alista közösség ereje még nagyobb növekedéséhez és a közösségnek a világfejlő­désre gyakorolt hatása foko­zódásához vezet majd. Pénteken a szovjet pártkong­resszus folytatja munkáját

Next

/
Thumbnails
Contents