Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-26 / 48. szám
1976. február 26. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A szovjet polgári légiforgalmi pilóták uljanovszki kiképzőiskolájában kemény munka folyik mindennap. Éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy beteljesüljön a növendék álma és beülhet a nagy utasszállító gép bal oldali pilótaülésébe, vagyis a repülőgép-vezető, a kapitány helyére. A repülői karrier legalsó fokozatát, a második tiszt feladatkörét is csak akkor láthatja el, ha már túl van a hosszú és alapos földi kiképzésen. Első tiszt (másodpilóta) csak akkor lehet belőle, ha második tisztként jól megfelelt és kellő gyakorlatot szerzett. A pilótakiképzés költségei, valamint a repülőgépek mind nagyobb bonyolultsága és nehezebb kezelése a földi kiképzésben szükségessé tették a repülésoktatási szimülátorok használatát. A korszerű repüléstechnika elsajátításához kétféle szimulátorrendszert alkalmaznak. Az egyik a repülés szimulátor, amely földhöz kötött, és ott teszi lehetővé a repülés legtöbb fogásának, manőverezésének elsajátítását. A másik, a repülő szimulátor a repülőgépbe kerül beépítésre és ott ad alkalmat a tanulónak a földön utánozhatatlan körülmények közti manőverek begyakorlásához. E szimulátorok mindegyike tartalmaz egy számítógépet, eredeti repülőszerkezeti elemeket és olyan készülékeket, amelyek ezeket összekapcsolják. A gépek vezetőfülkéit valósághűen építik fel a szimuláció számára. Megtalálhatók az összes szükséges repülő- és hajtómű-ellenőrző műszerek, továbbá azok a szervek, amelyek a kormányzáshoz szükségesek, s végül egy teljes navigációs berendezés. Hangszalagról a valósághű hangokat és zajokat, egy vibrátorral pedig a megfelelő géprezgést is utánozzák a szimulátorban. Aranybánya a víz alatt Az arany bányászata kezdetben inkább a felszínre törő telérek felkutatására szorítkozott, illetve az aranytartalmú kőzetek egyszerű összeszedésében merült ki. Ugyancsak a legkorábbi időkből maradt emlékek igazolják, hogy az arany mosás is a legősibb foglalkozások közé tartozik. A folyók, patakok hordalékából egykor kezdetleges eszközökkel, szinte szemenként szűrték ki az aranyat. Ilyen lelőhelyekben ma sincs hiány, a kitermelés módja azonban jelentősen megváltozott. Vizen úszó kotróműveket telepítenek azokra a helyekre, ahol aranytartalmú hordalék található. A kotróserlegekkel kiemelt zagyszerű anyagból egy jól ismert ércdúsító eljárással, flotálással választják külön a nemesfémet. Az igen nagy fajsúlyú aranyszemcsék fokozatosan leülepednek a zagy könnyebb fajsúlyú alkotói pedig tovább haladnak és azokat az „úszó aranygyár'’ szállítószalagja máris elteríti a part mentén. Az ülepitéssel különválasztott anyagmennyiségből ioncserélő műgyantákkal nyerik ki a termésaranyat. A nyers fémet később higannyal vagy ciánkáliummal „tárják fel” (tisztítják) és finomítják a végleges minőségnek megfelelően. A hordaílékból való aranykitermelésnek ez a módja különösen a Szovjetunióban dívik, ahol még sok lelőhely vár az automatikus aranymosó berendezéssel való „átfésülésre”, feltárásra. Felső állkapocs — közelről. A közép-ázsiai Vahs folyó nem csak arról nevezetes, hogy vize táplálja majd a Szovjetunió egyik legnagyobb energetikai létesítményét, a nureki vízierőművet, hanem arról is, hogy a folyóvölgy tadzsikisztáni szakaszán rendkívül értékes őslénytani leletre bukkantak a kutatók. A sok-sok millió évvel ezelőtt élt gerinces állatok csontvázainak olyan tömege került elő a föld mélyéről, hogy csupán arra lehet gondolni, valamilyen hirtelen környezeti változás okozta a pusztulásukat. A leletek sokféleségéből különösen érdekes a képen látható, hatalmas fogakkal bíró állkapocscsont. Megállapították, hogy a félelmetes szemfogak valamikor egy kardfogú tigriséi voltak. Talán kevesen tudják, hogy az összes ma élő macskafajták — oroszlán, tigris, hiuz stb. — közvetlen elődei már a harmadkor elején (mintegy 600 millió évvel ezelőtt) megtalálhatók voltak a föld élővilágában. Törzsfejlődésük folyamán azután alapos változásokon mentek keresztül. A Tadzsik SZSZK Tudományos Akadémiája mellett működő zoológiái és parazitológiai intézet kutatóinak jutott a feladat, hogy a ritka értékű őslénytani leleteket feldolgozzák. KERTBARÁTOKNAK Szobanövények téli ápolása A szobanövények téli teleltetése nagy gondot okoz. Sok esetben a növények pusztulásához vezet a szakszerűtlen kezelés, noha a legtöbb növény esetében meg lehet találni a megfelelő helyet a lakásban a téli tároláshoz. A fény az alapvető, a legfontosabb, a többit meghatározó tényező. A fényhez kell arányosan igazítani a hőmérsékletet és ehhez az öntözést, az öntözéshez a tápanyagutánpótlást. Amennyiben napfénytelenek a téli napok, a hőmérsékletet is tartsuk alacsonyabban. Ott, ahol a lépcsőházat kevés fény még éri, teleltethetjük a muskátlit, a kukoricalevelet, az aglaonémát, a szanzavériát, a kaktuszokat stb. A muskátlit a cserépből kiütve, újságpapírba csomagolva, teljesen szárazon is tarthatjuk. Erre a célra a száraz, nem túl magas hőmérsékletű pincék is megfelelőek. Sok lakásban lehetőség nyílik arra, hogy szobakertet vagy télikertet építsünk. A télikertépítés fontos feltétele a fényhez való közelség vagy a mesterséges megvilágítás. A növények többsége nem igényli a nagy intenzitású megvilágítást, a legtöbb növény esetében az 1 méter magasra szerelt neoncső, 60-as, 100-as villanyégő néhány órás megvilágítása — a természetes fény mellett — pótolja a növények számára a fejlődésükhöz szükséges fénymennyiséget. Amennyiben túl magas a teleltetés hőmérséklete, kicsi a fényintenzitás, a növényeken nem a fajra jellemző, sokszor vékony, megnyúlt hajtások jelennek meg. Ha ezek később is megmaradnak, elcsúfítják a növényt. A növényeket akkor kell öntözni, amikor a föld teteje száradni kezd. Sziklakertépítés Szimulátoros pilótakiképzés A sziklakért kedvelt kertépítészeti forma. Többféle típusát különböztetjük meg. Van szabályos, szabálytalan és természetet utánzó sziklakért. Az előzőt elsősorban dombos vidékeken építhetjük. Sokkal mutatósabb é6 nehezebb a természetet utánzó sziklakért kialakítása. A sziklakért építésénél a legfontosabb szempont a növények igénye. Egyes növények csak napos, száraz helyen, mások félárnyékban, árnyékban érzik jól magukat. Vannak, amelyek csak az északi oldalon maradnak meg, mert a napsugárra érzékenyek. Akadnak szárazságot és napot kedvelők. A sziklakért elhelyezésénél tekintettel kell lennünk az épület —, a fák nagyságára, helyére és a rendelkezésre álló terület nagyságára. Lehetőleg lejtős területen alakítsunk ki sziklakertet. Legyenek különböző magassági szintek a sziklák között, legyen minden égtáj felé lejtős a talaj. A kő nagysága is legyen arányos a kerttel. Építéskor a talaj alá terítsünk 10 cm vastag kőmurvát (1—2 cm nagyságúra őrölt kődarabokat) és csak erre kerüljön termőföld. Erre azért van szükség, mert egyes növények gyökere nem tűri az állóvizet. Árnyékos része is legyen a kertnek. A köveket félig beágyazva süllyesszük a földbe, így szilárdabban állnak és nem mozdulnak meg. De semmiképp se „szúrjuk” a követ a talajba. Az elkészített sziklakertet l—2 hónapig hagyjuk ülepedni. Amikor meggyőződtünk róla, hogy a kövek szilárdan állnak, akkor kezdjünk a beültetéshez. A beültetésre ősszel vagy a tavaszi fagyok elmúltával kerülhet sor. Tornádórekordok Az amerikai meteorológusok az 1973-as esztendőt a „tornádók évének” nevezik, mivel abban az évben rekordszerű számban fordultak elő a tornádók, orkánok, s a tornádóktól szenvedő államok száma is abban az esztendőben volt a legnagyobb. A rákövetkező esztendőben viszont, ha a tornádók száma a legalacsonyabb volt is. a leg nagyobb szélvihar követke zett be. Április 3-án 18 ór leforgása alatt 148 forgószé söpört végig 123 államon, , károkat 315 és fél milliári dollárra becsülték. 1974-ig i tornádórekordot az a forgó szél tartotta, amely 1925-bei tombolt Missouri Iliionis é; Indiana államokban és 68! ember halálát okozta. Mesél a múlt PENICILLIN PORAMPULLA. A Debreceni Biogál Gyógyszergyár tavaly felavatott asszeptikus üzemében ez év közepétől korszerű töltőgépeken megkezdték a penicillin porampulla gyártását. (MTI Fotó — Balogh P. László felv. — KS)
