Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
1976. február 25. KELET-MAGYARORSZÄG 7 Párttagok és a hivatal Ócska, öreg ház ez már, csak az imádság tartja össze. Amíg az öregem élt, toldozgatta minden évben, hogy ránk ne rogyjon. De azóta, hogy elment, senki se néz rá. Egyszer már küldtek is egy papírt. hogy életveszélyes. Nem baj — mondom — engem már csak kibír. Amikor kitaníttattuk a gyerekeket, összeraktunk mi egy kis pénzt, hogy megrenováltassuk, de a fiúk lebeszélték az apjukat. — „Minek már erre a vén hodályra költeni — mondták. Úgy sem sokáig laknak már maguk ebben. Ha egy kicsit jobban fog nekünk menni, vigyük magukat is a városba.” Hát a pénz elment,,elhordták apródonként, a ház meg így maradt. — Pedig de szép volt régen! Az udvar tele virágokkal, a tornác be volt futtatva. Akkor még ők kisebbek voltak, de már oda jártak iskolába a járáshoz. Szombaa városba. Egyszer vittem be a rádiót javítani, azt a kis telepest. Azt mondta az uram, csináltassuk meg, ha véletlenül hazajönnek, legyen nekik mit hallgatni. Mert telvíziónk az nem volt. No, akkor találkoztam vele ott a műhelyben véletlenül. Egy szép, fiatal nő mondta is: a mamája tetszik lenni a mérnök úrnak? De aztán nem tudtam neki válaszolni, mert a fiam gyorsan kivezetett, azt mondta, ott nem szabad beszélgetni. Inkább elvitt egy presszóba, fizetett egy kólát és mondta, várjam meg míg visszajön. De már csali éppen beugrott megmondani, hogy ne várjam, mert nincs ideje, meg hogy a rádióért ne menjek, majd ő hazahozza. ki is fizeti. Jó gyerek. — Legutóbb a kisebb fiamék voltak itthon. Szép, új autójuk van, már nekik is jól megy. Hazahozták az unokát is. nekem nem szabad volt megfogni még a kezét sem, azt mondta a menyem, vi-A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS az egész évi munka mérlege, ezért is kíséri nagyobb érdeklődés, hangzik el általában több felszólalás a beszámoló taggyűléseken. A megyei tanácson az egyik pártalapszervezetnél — amelyet az ipari, az építési és a kereskedelmi osztály párttagjai alkotnak — elsőként az értékelés minősítéseit kérték számon. Ami itt szóba került, túlnőtt egyetlen kis létszámú alapszervezet keretein. Akik az érintett osztályokon dolgoznak, munkájuk, intézkedéseik révén rendszeresen állampolgárok ezreivel kerülnek közvetlen, vagy közvetett kapcsolatba. Ha valahol, akkor ezen a poszton érvényes, hogy a köztisztviselő magatartása, intézkedései, az ügyfélhez való viszonya nagymértékben befolyásolja az állampolgár véleményét, az államhatalomról kialakuló álláspontját: az ügyintézés ezáltal válik politikává. Közelebbi példákat 1975- ben is bőven szolgáltattak az itt dolgozó pártcsoportok: a hivatali ügyintézés, a határidők megtartása jó néhányszor szóba került a párttagok körében, de magán a taggyűlésen is elhangzott. Keresni kell, hogy mit, hogyan lehet egyszerűsíteni az ügyintézésben — mondták a felszólalók. Az egyes igazgatási részlegek és dolgozók hatáskörének megállapítása, operatív együttműködése, az ügyintézők személyes felelőssége — mindez nélkülözhetetlen a bürokrácia leküzdésében, s ebben nagy szerepe és felelőssége van a politikailag és szakmailag felkészült, munkájukat szocialista köztisztviselőhöz méltóan végző hivatali dolgozóknak. A TAGGYŰLÉSEN — elsősorban a kereskedelmi osztályon dolgozó párttagok részéről — több vélemény hangzott el árpolitikai, ellátási kérdésekről. Az ilyen intézkedések gondos előkészítésében, lebonyolításában, a politikai indokolásban rendkívül nagy szerepe van az osztályon dolgozó párttagoknak. Olyan tennivalók is bőven voltak az elmúlt esztendőben, amelyek néhány korábbi párthatározat végrehajtásához kapcsolódnak: az olcsó és közepes árfekvésű ruházati cikkek kínálatának rendszeres ellenőrzése, a dolgozó nők munkáját könnyítő kész- és félkész termékek népszerűsítésének segítése a kereskedelempolitika eszközeivel, vagy például a munkástelepülések ellátásának fokozott ellenőrzése. Ezek egy sor olyan visszatérő munkát jelentettek, amelyek gyázni kell rá, mert most járvány van. Meg azt is mondta, hogy a mostani gyerekekre jobban kell vigyázni, mint az én időmben. Biztos igaza van. — Aztán ott maradtak ebédre, tyúkhúslevest főztem nekik, mert a fiam azt szereti. Istenem, de jól laktak. Mondta is a fiam, hogy hiába. úgy nem tud húslevest főzni senki, mint én. A menyem is dicsért, meg azt is mondta, hogy most már ideje volna, hogy bevigyenek a városba. Csak hát nem tudnak megegyezni a nagyobb fiammal, hogy kinél lakjak. Amikor mentek el. a fiam még azt is mondta, lehet hogy jobb is nekem itt. Nem is igen tudnám megszokni azokat a nagy kőhazakat. Lehet. ők jobban tudják. Csak ezek az éjszakák ne volnának ilyen hosszúak. Nagyon hasgat a lábamba. Falcsik Ferenc Papp Miklós, a nyíregyházi UNIVERSIL üvegtechnikai üzemében laborfelszerelési eszközt formáz. (Elek Emil felvé1 tele) a hivatali tevékenység mellett jelentős pluszt, kezdeményezőkészséget is igényeltek. „AMIKOR A TAGGYŰLÉSEN AZ ÉVES MUNKÁT értékeljük, — hangzott el az egyik felszólalásban — többek között azt is vizsgálnunk kell, hogy a hivatali munkához milyen további segítséget adtunk, mi, párttagok.” A felszólaló részletesebben fejtegette: a tanácsi iparvállalatoknál — amelyek irányítása osztályunkhoz tartozik — most különösen a tervkészítés, illetve a tervek gondos megvalósítása, a takarékos gazdálkodás segítése a fontos. A pártmunkával is ehhez kell hozzájárulni sokoldalú an. A hivatali munka mellett azonban a párttagoknak érdemes arra is figyelni — tette hozzá a felszólaló —, hogy a jó központi elképzeléseket minél szélesebb körben megismerjék a dolgozók, az információk ne állhassanak meg az igazgatósági asztaloknál. Az elmúlt évi munkához kapcsolódik az épitésigazgatás sok sajátos tapasztalata, amelyeket a pártcsoport tagjai egy nagy feladat megoldása közben szereztek. Azzal is foglalkoztak, hogyan lehet segíteni az alsóbb fokú tanácsokon folyó építésigazgatási munkát, elkerülni a fellebbezéseket. A szakemberek előtt ismert, hogy tavaly az engedély nélküli építkezések — és bírságok — miatt sok vitás ügyet kellett rendezni. A gyors, pontos munka aranyat ért ebben az időszakban, s az osztály párttagjai a nyolcórai munkán felül is igyekeztek kikeresni a csomóponti vitás kérdéseket, segítették a községi, váro6i tanácsi ügyintézőket, hogy ne ismétlődjenek a már egyszer előfordult hibák. SZAMOS MAS, SZAKMAI KÉRDÉS is szóba került a taggyűlésen. A beszámoló, hozzászólásokkal, a hivatali pártbizottság minősítésével együtt igazolta: a közigazgatás tökéletesítése, a hivatali munka, az ügyintézés javítása minden kommunistának és az összes köztisztviselőknek állandó feladata és fontos kötelessége. Különösen olyan párttagok esetében, akik a kereskedelem, az építés, az ipar megyei irányítói, felügyeleti munkája során Szabolcs-Szatmár szinte minden lakosával nap mint, nap kapcsolatban állnak, s személyes hivatali munkájuk révén is sokat tehetnek, hogy a párt politikája munkaterületükön jól érvényesüljön. Marik Sándor z A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat központi gyárában az elmúlt évben 247 darab esztergagépet újítottak fel. 1976-ra 300-at terveznek. (Gaál Béla felvétele) Munkásnő az igazgatói tanácsban „Hallani fogják a szavamat. — Lehet, hogy nagyképűségnek hangzik, de már a második igazgatói tanácsülésre úgy mentem, hogy ugyanolyan helyem van ott, mint az igazgatónak — kezdi a beszélgetést. Zámbori Istvánnéról van szó, a nyíregyházi gumigyár függetlenített csoportvezetőjéről. A Taurus Gumiipari Vállalatnál az üzemi demokrácia egyik formája, hogy a 11 ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat munkásai közül is választanak tagokat a vál lalat ügyeiben javaslattevő, intézkedő igazgatói tanácsba. — Nagyon meglepődtem, mert korábban nem tudtam arról, hogy fizikai dolgozót is választanak — folytatja. — Először, amikor felutaztam Budapestre, nagyon izgultam. Ügy éreztem, hogy olyan fórumon foglalok helyet agyárak igazgatóival, a Taurus vezetőivel, ahol talán másképp vélekednek, mint itt a gyárban, az üzemünkben a munkások. S már az első alkalommal meglepetés ért, rájöttem az igazgatói tanácsülésen, hogy a felső vezetők, az igazgatók ugyanazt akarják, mint mi. „Ha tanszersegélyt adunk. rr Nem véletlenül esett Zámborinéra a választás, amikor a szakszervezet javaslatát kérték. Egyike Nyíregyházán a gumigyár legrégibb dolgozóinak. Még 1961-ben kezdte a munkát az elsőként termelő labdaüzemben. Előbb betanított munkás volt, majd a munka mellett megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt. Ráadásul mindig akadt arra is ideje, hogy a mások gondjával, bajával törődjön. így lett 1968-ban a gyári szakszervezeti tanács, majd az 1971-es választáson már a szakszervezeti bizottság tagja, egyben nőfelelőse. — A nőfelelősi munka nagyon szerteágazó — mondja. — Különösen nálunk, ahol a dolgozók kétharmada nő. Egyformán kell foglalkozni azzal, akinek egyéni panasza van, s azzal, aki olyan dolgot vet fel, ami , az egész gyárat érinti. Sok a gondunk is. Elég erre egy példát mondani: a gyár dolgozói néhány száz gyermeket nevelnek. Ha tanszersegélyt adunk, akkor pontosan mérlegelni kell, hová, mennyi jusson. Akik nem éjszakázhatnak A munkaköre is olyan, hogy állandóan új arcokkal ismerkedik meg, a csoportjához tartozók sokszor kérik a segítségét. Ugyanis a kerékpártömlő üzemben egy olyan nappalos csoportot szerveztek, ahová azokat osztják be, akik valamilyen oknál fogva nem járhatnak műszakba. így a fiatalkorúakat, akik még nem éjszakázhatnak, de ide osztják be könnyebb munkára a kismamákat, s azokat az egyedülálló asszonyokat, akik kis gyermeket nevelnek. — Szeretem a másokkal való törődést — vallja. — Szocialista brigádban dolgozunk, én vagyok a brigádvezető. Sokszor cserélődik a létszám, ezért is nehéz összefogni őket. Pedig neki is van bőven elfoglaltsága otthon is. Nem Nyíregyházán lakik, Nyírpazonyból jár be. A férje gépkocsivezető, néha több napig úton van. A tizenegy éves kislánynak viszont gondját kell viselnie, a háztartást, a nemrég épült új házat is rendben kell tartania. — Nem mindenki engedi meg, hogy a felesége Pestre utazgasson — szól a megbízatás családi visszhangjáról. — Szerencsére nálunk sohasem volt vita. Sőt, kicsit büszkék is rám, hogy a nagyvállalat gondjait közvetlenül ismerem, elmondhatom a soron lévő témákban a véleményemet. Egy akarat fent és lent Amikor hazajött az első tanácskozásról, a munkatársak már izgatottan várták a beszámolót. S egy-egy út után a beszámoló azóta sem marad el. — Sokszor hallottam, hogy a műszaki konferenciáról háborogva jönnek le az üzemvezetők, hogy mennyi mindent meg kell csinálni. Most mát értem, hogy a gyárvezetők is hasonló helyzetben vannak. A vállalatnak a minisztérium mondja meg, mire van az országnak szüksége. Ugyanúgy zajlik le egyegy ülés, mint nálunk egy termelési tanácskozás, illetve annyiban mégis más, hogy az igazgatók jobban ismerik a problémákat és bátrabban szólnak. Az biztos, hogy az én szavamat is fogják hallani, ha a nők helyzete kerül sorra, vagy olyan téma, amit tapasztalatból jól ismerek. Akkor arról elmondom majd a véleményemet. Egy évre szól az igazgatói tanács tagságára való megbízatás. Zámbori Istvánná az egyetlen nő a négy munkás között, aki részt vesz a vállalat vezető testületének munkájában. — Es ha ugyanazt akarják fent, mint lent, akkor a végrehajtás is könnyebb — mondja befejezésül. L. B. ton hazajöttek és vasárnap együtt volt az egész család. De szép is volt! Reggel vizet melegítettem nekik. Mondtam, nektek már ez jár, megszoktátok a kollégiumban. már nem. De nekem még nagyon sokszor eszembe van ilyen hosszú éjszaka, amikor nagyon hasgat a lábomba. Ki tudja, lehet, hagy a meleg víz jó lenne neki. Hosszú éjszakák Ök meg csak nevettek, és azt mondták: — Meglátja édesanyám, fognak még maguk fürdőkádba fürödni annyit, hogy meg is unják. — Aztán az évek Leltek, mi meg csak maradtunk. Csak az öregem emlegette még sokáig, hogy — nehezen készül az a fürdőkád, anyja, amelyben mi fogunk fürödni. Lehet, hogy már nem is lesz rá szükségünk. Hát neki — Pedig a nagyobbik fiamnak már akkor jól ment, amikor még az öregem élt. Igaz, ezt csak a tanácstitkártól hallottam egyszer, amikor adóhalasztást kértem, mert nem volt pénzünk. Ö mondta, hogy — ejnye Terka néném, hát még maguknak sincs pénzük? Hát a nagy fia már vezető állásban van, annak már jól megy. így mondta. — Nem nagyon jártunk mi
