Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. február 24. NÖVEKSZIK A TEJFOGYASZTÁS FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Falugyűlés Fényeslitkén Este hat óra után elnépte­lenedtek a fényeslitkei utcák, a moziterem viszont zsúfolá­sig megtelt, a pótszékek is foglaltak. Falugyűlésre jöttek össze a 2500 lelkes község la­kói. Széles András, a HNF he­lyi bizottságénak elnöke megnyitó beszédében a nép­frontbizottság négyéves mun­kájáról szól. Minden „terí­tékre” kerül. A lényege­sebbek: orvosi rendelőt ka­pott a község, a nőknek biz­tosították a téli foglalkozta­tást, felszámolták a cigány­telepet. Ez utóbbi kettős ha­szonnal járt, mert a megyei tanács 200 ezer forint jutal­mat adott a telep felszámo­lásáért. A község kézilabda­­pályáját világítóberendezés­sel látták el, így az alkalmas esti meccsek lejátszására is. (A kábelhúzogatás társadal­mi munkában zajlott.) Bedő László tanácselnök nemcsak a múltról, hanem a jövő lehetőségéről is tájé­koztat. Elmondja, hogy tör­pe vízmüvet ebben az ötéves tervben sem kaphat a köz­ség. Erre többen felhördül­nek, de elégedettség látszik az arcokon, amikor arról szól, hogy ifjúsági házat épí­tenek a kultúrház mellé, a debreceni vasútigazgatóság­­tól kapott 2 millió forintból pedig tovább bővítik és kor­szerűsítik a község úthálóza­tát. A vasúti óvoda átadása óta valamennyi gyermek óvo­dai neveléséről gondoskodni tudnak. Aktív, politizáló, vitatkozó hozzászólások következnek. Fapik Lászlót az érdekli, hogy a tervezett két kilomé­teres úthálózat hol és hogyan épül meg. Móré László református lelkész: — Jóleső érzés visz­­szatekinteni az eredménye­inkre. De még mindig ta­pasztalható némi közömbös­ség, amit jó lenne, ha akti­vitás váltana fel. A tanácsel­nök úrtól rendszeresebb és részletesebb tájékoztatást vá­rok, főleg a MÁV-val és az ' olajteleppel kapcsolatban. A további munkák érdekében szeretném, ha építési és ifjú­sági bizottságot, vagy albi­zottságot hoznánk létre. Ko­­vits László a jobb húsellátás érdekében emel szót. Márta Imréné erélyesen követeli, hogy az ÁFÉSZ méregraktá­rát helyezzék át valahová az étterem mellől, vagyis a fa­lu közepéről. A fürdőszobák mellett a száz valahány gép­kocsi is jelzi a változó életet, ezért szeretné, ha az étterem mellé parkolót építenének a gépkocsiknak. Egy fehér ba­­juszú, idős bácsi itt megjegy­zi: ..Száz gépkocsi... Több gépkocsi van már nálunk, mint tehén”. A tanácselnök beszámolójában már elhang­zott, hogy csak akkor javul­hat a húsellátás, ha javul a háztáji állattenyésztés is. S hogy javuljon, elhatározták: a község valamennyi parla­gon heverő földjét hasznosít­ják a jövőben. Hrenkó József arra pa­naszkodik, hogy a sáros ut­cákra nem tud behajtani a mentő. Idősebb Márta Imré­né tanácstag azt mondja, hogy az említett kétmilliót úgy kell elosztani, hogy jus­son is, maradjon is. A körze­tében lévő utca kikövezésére mindenképp jusson, külön­ben mindennap átlépi a ta­nácsháza küszöbét... A társadalmi munkaakci­ókról viszonylag kevés szó esett. Persze lehet, hogy a íényeslitkeiek nem szavak­kal, hanem tettekkel rukkol­nak ki. Nábrádi Lajos Kommunista műszak Huszton Nagyobb választék — jobb ellátás Az egészséges táplálkozás egyik mutatója a tej- és tej­termékfogyasztás. Szabolcs- Szatmárban — ez rendkívül örvendetes — évről évre ja­vuló eredményekről adhatunk számot. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy ebben nagy szerepet játszik az is, hogy bővült a választék, így a fo­gyasztók több ízű és jellegű áruból választhattak. De ve­gyük sorba a fő termékeket. Tejből 222 ezer hektoliter fo­gyott el egy esztendő alatt. Kevesebb nyers csarnoki te­jet vettek az emberek, a kul­turált csomagolásban megje­lenők iránt nőtt az érdeklő­dés. Figyelemre méltó, hogy 22 százalékkal több iskolatej fogyott, ami számokban ki­fejezve összesen 2217 hektoli­ter. A másik igen felfutott termék a minőségében jelen­tősen megjavult tejföl. Egy év alatt — 1975-ben — 19 ezer hektó fogyott a megyében. A különböző tejtermékek között rekorderek o krém­túrók. Itt a felfutás 38 szá­zalékos. Ez a szép szám is eltörpül viszont a kakaó mellett, amiből 9,6 ezer hek­tót ittunk meg, majdcsak há­romszor annyit, mint a ko­rábbi évben. Tízezer mázsa tehéntúró, 6 és fél ezer má­zsa vaj mutatja, hogy ezek is növekedő érdeklődést él­veznek. A sajtok — többféle van, és jobbak — lassan, de biztosan nyernek tért, négy­ezer mázsa fogyasztása iga­zolja ezt. Az édesszáj úak 352 mázsa tejszínhabot, és 868 mázsa Túró Rudit ettek meg Sza­­bolcs-Szatmárban. Ha ezek­hez a számokhoz hozzávesz­­szük, hogy a tejiparon kívül igen sok piaci árus is forga­lomba hoz tejterméket, sok faluban még ma is a háztáji tehén biztosítja a tejet és an­nak termékeit, akkor a szá­mok még biztatóbb képet mutatnak. A tejfogyasztás növelése, a tejtermékek irán­ti érdeklődés változatlanul a korszerű étkezés egyik alap­­feltétele marad, s remélhető, a mezőgazdaság biztosítja is, hogy ésszerű állattartással segítse a fontos népélelmezé­si és egészségügyi leiadat za­vartalan és sikeres teljesíté­sét. MEGYÉNK FELÉNEK KENYERE Friss áru Mátészalkáról Megyénk lakóinak minden­napi kenyere^ lényegében két vállalaton: a* Nyíregyházi és a Mátészalkai Sütőipari Vál­lalaton múlik. Megyénk területének 53 százalékára, a lakosság 48 százalékának a Mátészalkai Sütőipari Vállalat juttatja el a pékárukat. Tizenhárom üzeméből 30 gépjármű indul el hajnalonként és hordja szét a friss árut: naponta 800 —850 mázsa kenyeret, s több tízezer péksüteményt. A IV. ötéves terv idősza­kában jelentős műszaki fej­lődésen ment át a vállalat. Négy új üzem létesült: Nyír­bátorban, Tarpán, Rozsály­­ban és Kölesén. Nyírlugoson sütőkemence-rekonstrukciót hajtottak végre. Az új üze­mekben és a rekonstrukció révén egyre inkább érvény­re'jut a teljes gépesítésre va­ló törekvés. Országos szinten elsőnek létesítettek Kölesén egy félautomatikus rendsze­rű, napi 7,2 tonna teljesítmé­nyű gép- és kemencerend­szert. A gépsoron csaknem teljesen az emberi kéz érin­tése nélkül készül a kenyér. 1975-ben 520 ezer forintos megtakarítást tervezett a vállalat. Az ,elért megtakarí­tás azonban jóval több: meg­haladja az 1 millió forintot. Az olajtüzelésű kemencék égőfejeinek helyes beállítá­sával pl. tavaly az 1974. évi olajmennyiségnek csupán a 87 százalékát használták föl. A termelés fokozása, a be­ruházások, fejlesztések és korszerűsítések mellett egyre jobban, körültekintőbben gondoskodnak az emberről is. Sokat változtak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Egy év óta a dolgozók egészségügyi ellátásáról üzemorvos gondoskodik. Se­gítik a nagycsaládosokat is. A közelmúltban 32 ezer fo­rintot osztottak szét megse­gítésükre. (h. zs.) Rendkívüli hideg van ezen a télen Huszton. A helybeliek 1962. januárját—februárját emlegetik, akkor volt utoljá­ra tartósan 20—25 fokos hi­deg. Az idei tél ezen is túltett: mínusz 28 fokkal is birkóztak a KEMÉV és a velük együtt dolgozó más vállalatok mun­kásai. Az építkezéssel jól halad­nak, sok elismerő szó hang­zik el: a házgyári lakások, az étterem városképet is formál Huszton. A mostani építkezé­sek a három évre tervezett munka kezdetét jelentik, ami most látható, az kiszolgáló létesítmény lesz a „nagy”­­hoz. Huszton ugyanis az oren­­burgi gázvezeték egyik nyo­másfokozó kompresszorállo­mását építik majd a magyar szakemberek. Ez a várostól körülbelül hét-nyolc kilomé­terre lesz. Az állomás épít­kezései akkor vesznek majd lendületet, amikor megérke­zik a KEMÉV-munkások újabb nagy csoportja, akik már a most épülő 141 ház­gyári lakásban laknak. A munka mellett szoros kapcsolatot teremtettek az építkezésen dolgozók a járási pártbizottsággal, tanáccsal és természetesen a komszomolis­­tákkal is. A fiatalok három évre szóló együttműködési •terv készítését határozták el. Ez egy hete történt a huszti KISZ-taggyűlésen, amelyre a komszomolisták képviselőit is meghívták. A kezdet kitűnő­en sikerült; február 21-re kommunista műszakot hir­dettek, s ez gazdag eredmény­nyel zárult. Nemcsak a fia­talok, hanem az építkezés teljes kollektívája egész mű­szakot dolgozott — együtt hatvannégy komszomolista fiatallal. Reggel fél nyolckor mun­kásgyűlést tartottak az épít­kezésen. A résztvevők táv­iratot küldtek Budapestre a KISZ, Moszkvába pedig a Komszomol Központi Bizott­ságának. A táviratban beje­lentették: a KGST-országok közös beruházásában épülő orenburgi gázvezeték huszti építkezésén dolgozó magyar és szovjet fiatalok a kommu­nista műszakkal köszöntik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszuát. A komszomolisták javaslatára a sikeres kommunista műszak eredményét megírták a párt­kongresszusnak is. A kommunista műszak jó hangulatban zajlott. A mun­katerületeken egymás mellett dolgoztak a magyar és a szov­jet fiatalok. A komszomolis­ták közül a szakemberek be­álltak a magyar brigádokba, s úgy végezték a munkát. Mikulca Sándor szocialista címmel többszörösen kitünte­tett vasbetonszerelő brigád­jánál találkoztunk Iván Ste­­fanikkal és Vologya Plesinec­­cel, akik maguk is a vasbeton szerkezeteket készítették. — Most munkamódszer-át­adás is történik — mondták A kommunista műszak munkásgyűléssel kez­dődött. Szakmunkástanuló komszomolista fiatalok a te­reprendezésben segítettek. A január 21-i kommunista műszakon 115-en dolgoztak, 75 ezer forint értékű munkát végeztek. A munkabért a fia­talok a szolidaritási alapra ajánlották feL Marik Sándor Esztergályos Fotó: Frankó Sándor Császárszállás. Magyar és szovjet fiatalok egy brigádban dől goztak. a komszomolisták —, ugyanis mi szintén szakmabeliek va­gyunk, itt dolgozunk a husz­ti építőipari vállalatnál, de másfajta munkát végzünk. Ha több ilyen műszak lesz, még egy újabb szakmát is szerezhetünk... Vaszil Tyihonovics Prigo­­rával az étteremépítkezésen találkoztunk. — A mi kőművesbrigá­dunkkal elhatároztuk — mondja a huszti ifjúmunkás, — hogy az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére egy újonnan épülő iskolát határ­idő előtt átadunk. Tartjuk is a szavunkat, készülünk az avatásra. Úgy tudom, magyar barátainkat is szorítja a ha­táridő, ezért is jöttem öröm­mel, szeretnék részese lenni ennek a nagy munkának, de versenyt is felajánlunk. Lengyel Miklós, a huszti magyar építésvezető mindjárt a helyszínen válaszolt: — Mi is a tervezett határ­idő előtt, már május 1-én át akarjuk adni a most épülő lakásokat és az éttermet is, tehát a felhíváshoz, a ver­senyhez megvannak a felté­telek. Jurij Jurijevics Sztrezsák­­tól, a huszti járási komszo­­molbizottság első titkárától és Juhász Gabriellától, a KE­MÉV KISZ-titkárától azt is megtudtuk: a három évre szóló együttműködési megál­lapodás szövege már készül, s ebben további kommunista műszakokról, és munkaver­senyekről is szó lesz. A Huszton dolgozó magyar fiatalok és a komszomolisták együttműködését segítik a megyei bizottságok is: a kom­munista műszakon részt vett Szilágyi József, a KISZ me­gyei bizottságának első titká­ra és Sztyepan Karlovics Vas, a Kárpátontúli területi Komszomolbizottság titkára, s a helyszínen is elmondták a fiataloknak: Szabolcs-Szat­már megyében és a Kárpá­tontúli területen a KISZ-esek és komszomolisták figyelem­mel kísérik az orenburgi gázvezeték építését, az itteni terveket és munkasikereket, s az együttműködést.

Next

/
Thumbnails
Contents