Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

1976. február 21. KELKT-MAGYARORSZÁG 7 A VlZALÁMERÜLÉS BAJNOKAI. Ame­rikai kutatók megvizsgálták a fókák merü­lőképességét. Az állatok hátára mélységmé­rő és időregisztráló készülékeket rögzítettek, és vastag jégpáncélba fúrt nyílásokon át egy több kilométer sugarú, repedésektől és lyu­kaktól mentes jégtábla alá bocsátották le a kísérleti fókákat. Az állatok eleinte a nyílás közelében maradtak és csak később merül­tek alá hosszabb időre. Több, mint 2000 kísérlet során megálla­pították, hogy egyes fókafajok táplálkozás céljából 200—400 méteres mélységbe is le­merülnek. Az elért maximális mélység 600 méter volt, amit egy Weddel-fókánál mér­tek. A merülés átlagos sebességét percenként 55 méternek találták, a merülés időtartama pedig 10—20 percet tett ki. Egy kifejlett nőstény állította fel a rekordot: több, mint 43 percet töltött alámerülve a jeges vízben. A fókák testükben igen sok oxigént tud­nak elraktározni, mivel sok vérük van, és az igen gazdag hemoglobinban (oxigént lekötő vörös színezékben). Ez az oxigéntartalék tá­volról sem lenne elég ahhoz, hogy huzamos alámerüléskor az oxigénigényt fedezze. A fókák azonban a merüléskor igen takaréko­san használják az oxigénkészletüket. Szív­verésük jelentősen lelassul, s a véráramlás főként az olyan lényeges szervekre korláto­zódik, mint az agy és a szív, miközben tes­tük többi részében csökken a véráramlás se­­bessége. Azt még ma sem tudjuk, hogy a fóka szervezete a nagy mélységben miként birkó­zik meg a hatalmas nyomással. Tény, hogy a fókáknak például nincs orrmelléküregük, nyilván azért, hogy nagyobb mélységben azt a víznyomás ne Toppanthassa össze. A merü­lőképesség többi titka még felderítésre vár. Kísérletek a pingvinekkel Hogyan sikerült a pingvi­neknek olyan pompásan al­kalmazkodniuk a zord éghaj­lati viszonyokhoz? Mi törté­­n:k szervezetükben, amikor majdnem jéggé fagyott víz­ben merülnek alá élelem után (a császár-pingvin pél­dául akár 18 percig is a víz alatt marad, 100—200 méter mélyre is lemerül percen­kénti 60—120 méteres se­bességgel). E kérdésekre ke­restek választ a kutatók az alábbi kísérletek során. A szívműködést regiszt­ráló mérőfejekkel ellátott pingvineket acélkamrába he­lyezték, mégpedig úgy, hogy vérvevő csövekkel is fel­szerelték őket. A kamrában olyan nyomást hoztak létre, amely megfelelt a meghatá­rozott mélységre való leme­rülésnél elszenvedett nyo­másnak. Minden 30 másod­percben vérmintát vettek a kísérleti állatoktól, folyama­tosan vizsgálták annak oxi­géntartalmát. Egy másik kísérlet során az állatok testhőmérsékletet szabályozó agyközpontjába finom csövecskéket ültettek be, amelyben vizet cirkulál­tattak. Amikor meleg víz áramlott a csőrendszerben, a Bélyeg­gyűjtés IDEGENFORGALOM Az ötödik ötéves terv során a turizmusból eredő devizabevételt 60 százalékkal kell növelni. E gondolat jegyében bocsát ki a Magyar Posta rövidesen új légi­postái blokkot. Középen Lotz Károly: Ménes a zivatarban és Halápy János: Tihanyi reggele, festményének kicsinyített rep­rodukcióját helyezték el. A ke­reten azon légitársaságok jelké­pe látható. amelyek gépein rendszeresen érkeznek turisták Magyarországra. A 10 forint névértékű blokk alsó részén Budapest körvonalai tűnnek fel. Az új kiadványt tetszetős kivi­telben, több színű mélynyomást kombinálva fólianyomással, az Állami Nyomda állítja elő. A különleges blokk Cziglényi Ádám grafikusművész tervrajza alapján készül és 314 ezer fo­gazott, 12 500 vágott példányban kerül forgalomba. pingvinek széttárták úszó­szárnyukat, légzésük ziháló­­vá vált és jeget nyaltak, mintha melegük lett volna. Amikor az agyi részt hideg víz áramoltatásával lehűtöt­ték, az állat teste erősen re­megni kezdett, még akkor is, Lehetséges, hogy a pingvi­nek életének kutatása köz­ben szerzett tapasztalatok hozzásegítik az embert ah­hoz, hogy megtanuljon élni és dolgozni az óceán mélyén, s olyan nagyszerűen állja a dermesztő hideget, mint a ha közben meleg vízben állt. kedves-ügyetlen állatok. A legdrágább vagy A LEGOLCSÓBB? „Melyik a legdrágább olimpiai aranyérem?" A kanadában most közszájon forgó válasz szerint: ,,a posta bélyegeiről készített aranyérem?” A Kanadában most 250 dollár (=5000 forint). „És melyik a legolcsóbb?” — hang­zik a kis tréfa második kérdése. „Ugyanez, hiszen ezt bárki megveheti és nem kell verejté­­kes küzdelemben valamelyik sportágban a világ legjobbjának lenni”. A kanadai posta az ér­meket azért készíti, hogy leg­alább 10 millió dollárral segít­hesse az olimpia rendezőbizott­ságát. Eddig már három bélyeg­sorozat is népszerűsítette Kana­dában az olimpiai játékokat. Az előkészületek nehézségei ellené­re vagy éppen ezért az idén szinte minden bélyeg a nagy versennyel foglalkozik. A meg­nyitó- és a záróünnepség, a sta­dionok ugyanúgy bélyegre ke­rülnek mint a nyári olimpiához kapcsolódó művészeti rendezvé­nyek. A kanadai posta tevé­kenysége bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy a játékok megtar­tása elől minden akadály elhá­ruljon. A különleges sorozatok iránt világszerte érdeklődnek és már eddig is jelentős összege­kért vásároltak olimpiai bélye­geket. Kedvező helyzetbe kerül­tek a kanadai filatelisták, mert a kormány döntése alapján az olimpiai bélyegek vásárlására fordított összeget levonhatják a jövedelemadóból. ÚJDONSÁGOK Finnország három új értékkel egészítette ki a forgalmi soroza­tot. A 0.80 márkás a nemzeti címer legrégibb változatát ábrá­zolja. Érdekes faragásű. külön­leges munkaeszközök (sajtkészí­tő forma és rokka) képe diszi­­ti a további két bélyeget. — Tájképek és címerek láthatók Jersey 13 címletből álló új soro­zatán. GYERMEKEKNEK Az ara tf i/a iferntő fa Ott, ahol éjszaka csillagos a tenger, volt egyszer, hol nem volt, volt biz ott egy em­ber. Se fia, se lánya, se vője, se menye, a nagy árva föl­dön, az ám, senkije se. Ami­kor dolgozott, volt kenyere bőven, ha meg nem dolgo­zott, koplalt rettentően. Egyszer üldögélt a kapu­ban egy pádon, süttetve vé­nülő csontjait a napon. Hát egyszer csak ott fenn a leve­gő-égben arany madár dalol csodálatos szépen. S nótás csőre közül kiesik egy arany és pont a vén ember lába elé pottyan. Lobogott az arany a napon csillogva. Hej, örült az ember, hogyne örült vol­na. Aztán gondolt egyet, de igen okosat. Hátha azt a fény­­lő, csudaszép aranyat a kert­ben elvetné, lehet, hogy belő­le szép aranyat termő nagy derék fa nőne. . No, úgy tesz az ember, ahogy kieszelte, elveti a fénylő aranyat a kertbe. Hát ahogy elveti azt a pénzt, har­madnap a csudás aranyból szép zöld hajtás sarjadt. Há­rom hét múlva meg a hajtás­ból fa lett, ágain lobogó szép arany pénz termett. Hej, örült az ember a bőlombú fának, mindjárt meg is ráz­za, recsegnek az ágak. S a sok kerek arany csak úgy ra­gyog, potyog, szanaszét a földön forró fénnyel lobog. Bizony, nem mese ez, de élő valóság, aranyat hullajtott a sok hajlongó ág. No, rakja az ember az asztalfiába, tele lett a komát s tulipános láda. Csillogott az arany, akárcsak az álom, s másnapra új ter­mett a lobogó ágon. Gazdag lett az ember, sen­ki már gazdagabb s huzat kertje köré nagy magas kő­falat, be ne lopózhasson oda tolvajnépség, meg ne lophas­sák a fa aranytermését. No, telt, múlt az idő, su­hantak a percek, de bíz nem volt nyugta a gazdag ember­nek. Csak járt, csak ődön­­gött egyre a kertjében, felhő ült homlokán feketén, söté­ten. Szomorú, keserű volt neki az élet, volt pedig min­dene. Mi fájt hát szívének? S az idő kereke ahogy forgott, pergett, szívében a bánat egyre erősebb lett. Egyszer ahogy jár-kél a kertben ődöngve, ott ül a fa alatt egy kicsike törpe. S mintha csengő zengett volna a szavában, a mogorva em­bert megszólítja bátran: — Hallod-e te ember, mon­dok orvosságot, elmúlik attól a boldogtalanságod. Mikor a nap piros lobogással felkel, a kerted kapuját nyisdd ki minden reggel. A sok-sok gyermeket engedd be a kert­be, a szegény, az árva mind­mind jöjjenek be. S rázzad meg a nagy fát, a zúgó ága­kat, potyogjanak róla a zen­gő aranyak. A parázsló arany hulljon tündökölve, s ki mennyit tud, vigyen örömmel belőle. S elszáll a telkedből a keserű bánat, szívedben az öröm lobogva szétárad. No, úgy tesz az ember, a kaput kinyitja s a sok-sok gyermeket mind, de mind be­hívja. Megrázza a nagy fát, az arany potyogott, a sok bo­­hó gyermek ugyancsak kap­kodott. S boldog volt a fel­nőtt, boldog volt a gyermek. Legyen nagy jutalma minden igaz tettnek. ölbey Irén Vízszintes: 1. Ajánlották. 6. Házi állat. 7. Évszak. 8. Tetejére. 9. El­me. 11. Iparos. 12. Tetemes. 14. Mai köszönési forma. 16. Halogató. 18. Házi álllat. 20. Alumínium, oxigén vegyjele. 21. Ajándékoz. 22. Masina. 24. Érzékszerv. 25. Mezőgazdasá­gi gépek. 27. Hallgat a szavá­ra (két szóval). 28. Sakk-kife­jezés (amikpr a királynőt tá­madás éri). 29. Hollandiai fo­lyó. Függőleges: 1. Megfejtendő (folytatása a függ. 15. sorban). 2. Valaki lányának a férje. 3. Kártya­lap (—’). 4: Kétjegyű msh. 5. LRÉI. 6. Fontos. 10. Részben búzgóü! 11. Póz betűi kever­ve. 13. Vissza: nagy magyar kültő. 14. A mondat építőkö­ve. 15. Megfejtendő (a függ. 1. folytatása). 17. Talpon van. 19. Oroszul: mir. 21. Ama irányba. 23. Sütőiparban dol­gozik. 24. Arra. 26. Azonos mássalhangzók. 27. Vissza: e napon. Megfejtendő: A múlt századi és a század­ele ji Szabolcs megye egyik közéleti kiválósága, neves ré­gész és orvostudós (függ. 1. 15). Múlt heti megfejtés: VÁCI MIHÁLY. Könyvjutalom: Békési Sán­dor, Molnár János és Dömö­tör Éva Nyíregyháza, Sípos Éva Csengerúj falu. Szűcs András Tyúkod, Bo'nács Zsolt Rápolt. posta A tyukodi 1112. számú Dózsa György Üttörőcsapat felhívással fordult a megye csapataihoz, hogy segít­senek a 30. évfordulóra készülő tabló összeállítá­sában. A régi csapatveze­tők nevét, nemes tettet, egy emlékezetes napot meg­örökítő tablót március 10- ig gyűjtik össze, majd a kész anyagot május köze­pén adják át a megyei Út­törő Elnökségnek. Remél­jük minden csapat szor­galmasan készíti saját anyagát. Ezen a héten a nyírmi­­hálydi általános iskola és az Ady Endre úttörőcsapat híradójából tallóztunk. Bár nem a legfrissebb számból készítettük ezt az összeál­lítást, mégis érdemes idéznünk a csapat ese­ménydús életéből. Megrendezték az iskolá­ban a Szovjet kultúra he­tét. A rajok gyűjtő mun­kával készültek az ünnep­re. „A mai szovjet iroda­lom” címmel az úttörő iro­dalombarát szakkör adott műsort és izgalmas vetél­kedőt rendeztek „ki tud többet a Szovjetunióról” címmel, amelyen irodalmi, földrajzi kérdésekre kap­tak választ a zsűri tagjai. ^ Á vetélkedőn legjobban a 8/A. osztály szerepelt. Kiál­lítást is nyitottak „Tájak, városok, emberek” címmel és Molpár Anna tanárnő ismeretterjesztő előadást tartott a Szovjetunióról. Bakk Emese és Pataki Il­dikó hatodik osztályos ta­nulók őrsvezető képző tá­borban voltak Zánkán. Sokat tanultak, kirándul­tak, megismerkedtek a szovjet és mongol pajtá­sokkal. Az idei úttörő évben megyei kirándulást szer­veztek. Jártak a mátészal­kai bútorgyárban, Túrist­­vándiban, meglátogatták a Kölcsey síremléket. Mó­ricz Zsigmond házát és az 1970-es árvíz emlékére ál­lított műemléket. A nyírmihálydi pajtások híradójában röviden be­számolnak a diákotthon életéről és a szakköri mun­káról. A diákotthonban ol­vasási versenyt rendeztek és rajzpályázatot hirdet­tek. A népművészeti szak­kör könyvjelzőket készí­tett és elhatározták, hogy tányérfestéssel, subázással és bábuk varrásával is foglalkoznak majd a jövő­ben. A matematika szak­kör tagjai bonyolult fel­adatokat oldanak meg, olyanokat, amelyekre az órákon jut idejük. Ezek a ffljBjfenegoldások a ! nyolcadikon^» tanulóknak nagy segítségét nyújtanak a továbbtanulásban. A ké­mia szakkőtiftők sokat kí­­sérletezhÉÍ^J®fdekes mű­szerekkel, ^^Készülékekkel ismerkednek- Legutóbb vízbontó készüléket ismer­tetett meg a pajtásokkal a szakkör veztője. Grtulálunk a nyírmi­hálydi pajtások tartalmas híradójához és várjuk az újabb számokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents