Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
197«. február 19. KELET-MAG Y ARORSZÄG 7 TYUMEN OLA3A A nyugat-szibériai tyumeni terület világviszonylatban is a legnagyobb kőolaj- és földgázlelőhelynek számít. Rendkívül nagy kiterjedésű területről van szó, amely óriási háromszöget alkot Tyumen városa és a Jeges-tenger között. A geológiai kutatás a tyumeni területen még nem fejeződött be, de máris bizonyosnak látszik, hogy évente 500— 700 millió tonna kőolaj és kb. 700 milliárd köbméter földgáz kitermelésére nyílik majd lehetőség. Amellett hogy a kitermelést rendkívül zord éghajlati viszonyok között kell végezni — a téli hőmérséklet nemegyszer a mínusz 50 C fokot el-A múlt év augusztusában átadták a Tyumen és Szurgut közötti 700 kilométeres vasútvonalat, amely közvetlen szárazföldi összeköttetést létesít a nyugat-szibériai olaj- és földgázlelőhelyek, valamint a szovjet iparvidékek között. Az egyik nagy áteresztőképességű állomáson készült felvételen jól látható, hogy az olajmezők felé haladó szerelvények acélcsöveket szállítanak, míg az onnan jövő vagonok értékes nyersanyagokkal vannak megrakva. A tartálykocsikból álló végtelen szerelvénysor is az olajmezőkről tart a feldolgozóüzemek irányába. A csőtávvezetékek építéséhez MENTÉS AZ ALAGÜTBAN. A földalatti vasutak alagútrendszerében bekövetkező baleseteknél hátráltatja a gyors segítségnyújtást, hogy a villamosvezeték-hálózatot azonnal áramtalanítják és így csak gyalogszerrel közelíthető meg az adott szakasz. Frankfurti szakemberek elkészítettek egy olyan mentőjármüvet, amely bármilyen körülmények között meg tudja közelíteni a baleset színhelyét, ugyanis nemcsak az úttesten, de a vasúti síneken is nagy biztonsággal, gyorsan haladhat. A nehéz teherautókerekek — illetve a sínen való haladás — futóművének meghajtásáról egy 250 lóerős, belsőégésű motor gondoskodik. A mentő jármű nagy mennyiségű tűzoltóanyagot is visz magával a baleset színhelyére. A földalatti vasutak földfelszínre kifutó szakaszain, vagy a mélyben, a mellékvágányokon állhat készenlétben az univerzális jármű. A lavinák sebessége Az elmúlt évben a csonthéjad kultúrákban szintén a betegségek okozták a legtöbb növényvédelmi problémát. Különösen kedvezett a tavaszi időjárás az őszibarack-levélfodrosodás (Tafrina deformans) járványszerű fellépésének. A tünetek — deformált, fodros levelek formájában — már korán jelentkeztek és erős lombveszteséget okoztak. A kórokozó a rügyekben, kéregben és a fertőzött hajtásokban telel át. A fertőzés kialakulása szoros összefüggésben van az időjárási tényezőkkel. Mivel a szaporító képletek esőcsepp útján jutnak a fiatal levelek felületére, tavasszal akkor kell járványszerű fertőzéssel számolni, ha rügyfakadás idején hűvös, esős az időjárás, vagy tartós harmat vem. A meteorológiai előrejelzéseket figyelembevéve tavasszal ismét slzámolni kell a fertőzés kialakulását kedvezően befolyásoló időjárási tényezőkkel. Különösen a mély fekvésű területek és az előző évben erősen fertőzött kertek és hajlamos — főleg korai — fajták veszélyeztetettek. Védekezést tekintve legjobb eredményt a rügypattanás előtt elvégzett lemosó n csonthéjasok növényvédelme jellegű permetezéstől várhatunk. Erre a célra 2 százalékos bordódé, vagy valamilyen rézoxiklorid hatóanyagú készítmény (Rézoxiklorid 50 WP, Cob|ox, Coprantol, etb.) a legalkalmasabb. Az elmúlt évben a megye több helyén meggy- és cseresznyefáikon erős mértékben lépett fel az ún. blumeriellás levélfoltosság. A kártétel nyomán az erős levélhullás szüret után, június, július hónapban volt szembetűnő. Tekintettel arra, hogy a kórokozó a lehullott levelekben telel, a nagy mennyiségű fertőző anyag tavaszra már biztosított. Vegyszeres védekezést az első tünetek megjelenésétől ajánlatos elkezdeni a kontakt hatású Dithane M—45, vagy a felszívódó Fundazol 50 WP készítménnyel. Csapadékos tavaszi időjárás esetén ugyancsak számolni kell a csonthéjasok levéllikasztó betegségének erős fellépésével is. A tünetek legfeltűnőbben a leveleken jelentkeznek. Kezdetben apró foltok láthatók, majd ezek megnövekednek, s közepük kiesik. A fertőzés megelőzése céljából tavasstzal legfontosabb tennivaló rügypattanás előtt a lemosó permetezés (bordódéval, vagy rézoxlkloriddal, vagy DNOC- vel) elvégzése. Keresztesi István A lavinaképződés a legérdekesebb meteorológiai jelenségek közé tartozik Egy jellegzetes, jól kifejlett lavinának két része különböztethető meg: egyrészt az úgynevezett mag, amely sűrű hótömegekből ád és a talaj mentén folyadékhoz hasonlóan folyik; másrészt pedig egy hóporból álló felhő. Ez a hóporfelhő különösen jól fejlődik ki a száraz hóból álló lavináknál, és kevésbé fejlett a nedves hóból álló lavináknál. Bár a hóporfelhő alkotja a lavináknak a látványos részét, mégis a lavina tömegének túlnyomó többségét a lavinamag alkotja. Ennek sűrűsége legalább 20-szor és olykor 50-szer is nagyobb fel. Még a lavina magjában megfigyelt legkisebb sebesség is 10 méter/másod perc, de kivételesen 60—80 méter/másodperc sebesség is előfordulhat. Nem csodálhatjuk ezekután, hogy a lezuhanó lavina még repülő madarakat is utolérhet és megölhet. A fenti sebességi adatok Kanadában és Svájcban végzett vizsgálatokból származnak. Kanadában a lavinák kutatására azért fordítanak nagy figyelmet, mert a Trans-Canada Higway műút áthalad az 1320 méter magasságú Rogers Pass hágón, ahol évente 1300 milliméter csapadék esik le és ebből kereken 1000 midiméÜj istállófertőtlenítő-gép éri — csőtávvezetékek fektetésével gondoskodni kell a kitermelt kincs elszállításáról. Meg kell oldani az ütés vasúthálózat kiépítését is. nagy átmérőjű — 1220—1420 milliméteres — csöveket használnak fel. A gáztávvezeték-hálózat hossza mintegy húszezer kilométernyi lesz. mint a hóporfelhőé és azért a rombolások legnagyobb részét ez végzi. A legnagyobb mozgási sebességek a magban lépnek ternyi mennyiség havazásból származik. A hágón átvezető 50 kilométeres útszakaszon 86 jól ismert lavinapálya fut keresztül. Bánya az erőmű mellett A Mátra hegység déli lankáin több mint egy évtized alatt kiépült Magyarország legkorszerűbb és legnagyobb külfejtéses szénbányája, a Thorez bányaüzem. Vlsontán 1964-ben kezdték meg a külfejtéses bánya nyitását és 1963-ben termelték ki az első lignitet. A szomszédos hőerőművek 1970-ben már 1,5 millió tonna szenet adtak át. Az elmúlt esztendőben megközelítette a 5 millió tonnát, 1976- ban pedig el fogja érni a 6,5 millió tonnát — az ország széntermelésének egynegyedét -— a bánya termelése. Az ötödik ötéves terv során 6,8—7,2 millió tonna lesz a bányaüzem hozama évente. A visontai szénmezőn az utóbbi években olyan nagy teljesítményű és automata vezérlésű gépek Jelentek meg — ezek egyike látható a képen —, amilyeneket először alkalmaztak hazánkban és amelyek a magyar szénbányászatban eddig példa nélküli magas eredményekre képes. Az NDK-ban gyártott őriás gépekkel való munka elsajátítása nem kis erőfeszítésbe került az ott dolgozóknak, hiszen korábban nem alkalmazott eljárások és módszerek bevezetéséről volt ■zó. A hazai gyártmányú ST—8# istállófertőtlenítő-gép. A nagyüzemi mezőgazdaság sok olyan új gépet, berendezést igényel, amely speciális munkák elvégzésére alkalmas. Vegyünk egy példát az álattartásból. Régen, faluhelyen az volt a szokás, hogy úgy nyár közepén, évenként egy alkalommal kikötötték a Jószágot az Istállóból, mindent kipucoltak onnan, s Jó alaposan kimeszelték a falakat. Ehhez — Jobb esetben — háti permetezővel még olykor külön fertőtlenítés is járult. E kisüzemi módszer természetesen még dívik, hiszen háztáji gazdaságok Istállóit a gondos gazda ma is éppen olyan szorgalommal takarítja, tisztítja, mint régen. Am egészen más a helyzet azokkal a már-már lparszerűen termelő állattartó telepekkel, amelyekben esetenként több száz sertést, szarvasmarhát, baromfit tenyésztenek. Az állomány nagy értéke, valamint a tejtermelő tehenészetekben a higiénikus tejkezelés éppen elég indok arra, hogy napról napra tisztaság legyen. Ez pedig a hagyományos módszerrel, kézierővel, aligha valósítható meg. Különösen nagy gond lenne — megfelelő gépek nélkül — az istállók „nagymosása”, fertőtlenítése. Ezért mondhatjuk jelentősnek azt a vizsgálatot, amelyet a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkatársai végeztek el. Számos tisztitó és fertőtlenítő gépet vizsgáltak meg, és természetesen nem csupán a gépek működését, hanem a fertőtlenítés eredményességét is. Céljuk volt az, hogy kipróbálják, mely eljárások és mely gépek a legalkalmasabbak a nagyüzemi sertéstelepek tisztántartására. A tisztítási eljárás többféle lehet: a fertőtlenítést megelőzheti száraz takarítás, áztató lemosás vagy öblítő lemosás ; mig a fertőtlenítés történhet a fertőtlenítő szer meleg vagy hidegvizes kipermetezésével, aerosolos hatóanyaggal, gázosítással, vagy éppen gőz halmazállapotú fertőtlenítő szerrel. Mindezekhez megfelelő gép szükséges, amely könnyen mozgatható, s lehetőleg a villamos hálózatról ellátható energiával, így került sor az olasz gyártmányú Scia-Carpi, a dán Gerni K—80, a magyar St—80, az angol Super-Sloux tisztító-fertőtlenítő, valamint az NSZK-gyártmányu Pulsfog—K—2 aerosol generátor, az ugyancsak NSZK- ban készült Clay párásitó-fertőtlenitő és az amerikai Kllpon-fogger, rovarirtó, fertőtlenítő gépek vizsgálatára. A berendezéseket azokon a nagy sertéstelepeken vizsgálták üzemi körülmények között, amelyek évek óta eredményesen, a higiéniai követelményeket is klelégitő módon termelnek. Nagyon figyelemre méltó, hogy a nyolc kipróbált gép között egy hazai gyártmányú is van. Az ST—80 típusú tisztítófertőtlenítő gépet (képünkön) a veszprémi MEZOGEP VáUalat gyártja. A gép lényegében megegyezik a Dániában készült Gerni—K—80-as típussal, hiszen egy licenc alapján annak alkatrészeit is felhasználják hozzá. Az ST—to géppel mosáskor átlagosan 22, fertőtlenítéskor 243 köbméteres teljesítmény érhető el óránként. A gép maximális üzemi nyomása 80 kp/cm'1, amellyel a falak, berendezések legapróbb zugaiban megült szennyeződések is kimoshatok. Kiderült, hogy a hidegvlzes üzemű gépek közül az ST—80 üzemeltetési költségei a legkisebbek. t
