Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. február 3. Fürdő, piac, játszótér 1980-ig: húszmilliós társadalmi munka Nyírbátorban 343 forint értékű társadal­mi munka jutott Nyírbátor egy lakosára 1975-ben. A vá­ros a múlt évre hárommillió forint értékű társadalmi munkát tervezett ;— ezzel szemben több, mint négymil­lió lett belőle. A legtöbb munkát a városi fürdő épí­tésénél végezték, kerítés ké­szült, tereprendezés volt tár­sadalmi munkában. A Vö­rösmarty utcai játszótér épí­tése, az új piac rendezése, iskolák, óvodák felszerelésé­nek javítása, parkosítás, fá­sítás, útjavítás — hosszan sorolható a végzett társadal­mi munka, amelyből elsősor­ban a város vállalatai, intéz­ményei vették ki részüket, de a lakosság is jócskán hoz­zájárult. Az üzemek közül a Csepel Szerszámgépgyár gyáregysége, a tanács költ­ségvetési üzeme, és a SZÁÉV kirendeltsége végez-A tűz oltása már csak a végső feladat — a megelőzés a legfontosabb. A megye­­székhelyen és a járásban so­kat javult a tűzvédelmi hely­zet 1975-ben — ezt a városi­­járási tűzoltó-parancsnokság beszámolója elemzi, melyet a városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztettek a közelmúltban. A mezőgazdaságban a lé­tesítmények tűzvédelmi helyzete kedvezően alakult, az állami és erdőgazdaságok mellett a tsz-eknél is javult a helyzet. Több régi, elavult gazdasági épület helyett újat építettek, javítottak fel­szerelésükön. Emellett azon­ban igen sok gondot jelent a villamos berendezések szak­szerű karbantartása, számos előírás figyelmen kívül ha­gyása. Az állami iparban nem volt sok probléma, annál inkább néhány ipari szövetkezetnél. Igen rossz a tűzvédelmi hely­zet a nyíregyházi asztalos­­ipari, és az építőipari szövet­kezetnél, a göngyölegellátó vállalatnál, s még több ha­sonló profilú üzemnél. A tűzvédelmi helyzet azon­ban természetesen nem csak a felszereltségtől függ — sok­kal több múlik az embere­ken! Mint a jellemző kelet­kezési okok felsorolásából kitűnik: a gyermekjáték, do­hányzás, elektromos áram miatt keletkezett tüzek veze-l tik a listát! Az állami tűzoltóság felsze­reltsége is iavult az elmúlt években: új műszaki mentő­kocsikat, tolólétrát, porral és vízzel oltó gépjárműveket szereztek be. Gondot jelent számukra, hogy az új lakóte­lepeken épült toronyházak­­hoz megfelelő méretű lét­rával még nem rendelkez­nek! A város és a járás vál­lalati tűzoltóinak felszerelt­sége is sokat javult, ezáltal munkájuk is eredményesebb lett. Különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a papírgyár, a gumigyár, a vas-műszaki nagyker., a SZÁÉV, a dohányfermentáló, a konzervgyár vállalati tűz­oltói. A járás községeiben 34 önkéntes tűzoltóegyesület működik, összesen 1228 fővel. Emellett húsz iskolai tűzol­tószakkör is van, tagjaikból kerül ki az utánpótlás. A köz­ségi tűzoltórajok felszerelt­té a legtöbb társadalmi mun­kát, emellett az iskolák is — a tanulók és szüleik egy­aránt — kivették részüket. Tavaly jelentős volt a für­dőépítéshez és a gyermekin­tézményekre befizetett vál­lalati és lakossági pénzhoz-, zájárulás: több, mint hat­százezer forint. (Bár ez az összeg 212 ezerrel kisebb az 1974-esnél!) A Nyírbátori Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága munkatervet dolgozott ki az V. ötéves terv során végzen­dő társadalmi munkára, s ezt hamarosan a tanácsülés elé terjesztik jóváhagyásra. Az új tervidőszakra terve­zett munka értéke húszmil­lió forint! Az első évre há­­rommiliót tervezett a vb — ezek közül a legfontosabbak: az új piacnál további térfél­­töltés, betonozás; az új kol­légiumnál tereprendezés, a sége már nem olyan jó, mint a vállalatiaké. Néhány egy­ségnél még kézifecskendő található, de a motorfecs­kendők jó része is elavult. A felszerelések selejtezésére és pótlására terv készült. A köz­ségi tűzoltók nemcsak abban jeleskedtek, hogy hatvan tűz­nél avatkoztak be 1975-ben, hanem megelőző munkájuk is jelentős volt. A lakóházak 98 százalékát ellenőrizték tűzvédelmi szempontból, s intézkedtek a hibák meg­szüntetésére. (t&y) fürdő területén parkosítás, új játszótér kialakítása a Fürst utcán, sportlétesítmé­nyek javítása, építése, a re­formátus templom kornyé­kének rendbetétele a zenei napokig. A következő négy év leg­fontosabb teendőit is megha­tározta a munkaterv. Évente félmillióval több a tervezett társadalmi munka értéke, számítanak a lakosság és az üzemek, intézmények növek­vő részvételére. Utfeltöltés, fásítás, sportpályaépítés, pi­henőerdő kialakítása, új játszóterek létrehozása, pi­acépítés, iskoláknak, óvo­dáknak végzett munkák szerepelnek a tervben, me­lyet bizonyára évről évre túlteljesítenek majd a nyír­bátoriak. (tarnavölgyi) Tanácskozás a mesterséges holdakról A mesterséges holdak földfelszínről készült adatai­nak hazai hasznosításáról kétnapos előadássorozat kez­dődött hétfőn a MTESZ köz­ponti asztronautikai szak­osztálya szervezésével a technika házában. A ta­nácskozáson részt vevő me­teorológusok, geológusok, hidrológusok és agrárszak­emberek megvitatják, hogy a szovjet és az amerikai mű­holdak felvételeit a gyakor­latban hogyan lehet a nép­gazdaság számára felhasz­nálni. Eddig főként a mete­orológiában hasznosították ezeket az adatokat, az orszá­gos meteorológiai szolgálat 1968. óta használja fel elő­rejelzései elkészítéséhez a műholdakról készített felvé­teleket. Most, mint a tanács­kozás résztvevői is megálla­pították, lehetőség van rá, hogy más ágazatokban — így például a mezőgazdaság­ban is — alkalmazzák a mesterséges holdak adatait. A megyeszékhelyen és környékén Kétmilliós tűzkár 149 tűz volt Nyíregyházán és a nyíregyhá­zi járásban az elmúlt évben. A mezőgazdaság­ban okozták a legnagyobb veszteséget a tüzek: egymillió 313 ezer forint ment veszendőbe. Az iparban közel félmillió, a lakóházakban 164 ezer forint kár keletkezett. Ennél azonban sok­kal nagyobb értékek pusztultak volna el a lán­gok között, ha az állami és önkéntes tűzoltók nem avatkoznak közbe időben. Furulyások műsora. Úttöro­jubileum A Magyar Üttörőszö­­vetség 30. évfordulója tiszteletére szombaton délután a nyíregyházi úttörőházban kulturális bemutatót rendezett az 5-ös számú általános iskola úttörőcsapata. A bemutatón az a 250 paj­tás szerepelt, akik az iskolai rajversenyeken a legjobb eredményt ér­ték el. A bemutató közönsége. (Elek Emil felvételei) Nagy sikert aratott a 4. osztályosok cigánytánca. Zárszámadás a fehérgyar­mati sertéskombinátban Az elmúlt hét végén tar­totta első zárszámadó igazga­tótanácsi ülését Fehérgyar­maton a sertéstenyésztő és hizlaló közös vállalkozás. Az 54 millió forint beruházással épült üzemben, amelyek költ­ségeit hét termelőszövetkezet közösen vállalta, 1975. július elsején kezdődött meg a mun­ka. A társultak közül a nábrá­­di Békeharcos és a fehérgyar­mati Győzhetetlen Brigád ad­ta a legnagyobb segítséget az induláshoz. A mátészalkai mezőgazdasági szakközépis­kola és a szakmunkásképző a Hat hold földjén és háromszáz öl szőlőjén gazdálkodott Molnár János nyírbélteki lakos. Felesé­ge és három gyermeke ' hiába kérlelte, egyre inkább az iv ásnak adta a fejét. Az őszi szüreten történt a baj . _ . Molnár túlzott italozással emel­te a szüreti hangulatot. Délután amikor hazamentek, pénzt kért a feleségétől, hogy úgymond, fod­rászhoz megy. A pénzből nem kapott eleget, erre vitatkozni ve­szekedni kezdett feleségével. Majd a harminc-negyven évvel ezelőtti történetet idézett fel, amikor arra kérte feleségét, hogy váljanak el és ,.okosan” osztoz­zanak meg a vagyonon. A fele­sége erről hallani sem akart és pénzt sem adott. Ezt követően is­mét fájó, de nevetséges jelenet játszódott le a szobában. Molnár az ágyhoz lépett, mert azt hit­te, hogy a párnák alatt most is pénzt talál. (A fiatalok talán nem is tudják, hogy évtizedekkel ezelőtt nem a takarékban, hanem szakemberek betanításában segített sokat. Ennek is kö­szönhető, hogy a telepen az elmúlt évben közel 11 ezer sertés volt és több mint ötez­ret értékesítettek. Fehérgyar­mat és a környék lakosságát tőkehússal és töltelékáruval való ellátásában tavasztól lesz érezhető hatása annak a kapcsolatnak, amelyet a má­tészalkai húskombináttal ala­kítottak ki. A sikeres gazdál­kodás lehetővé tette, hogy a társult szövetkezetek kétmil­lió forinton osztozhatnak. Molnár Károly párna alatt gyűjtögették a pénzt ) Nem talált egy fillért sem, erre zsebkésével szétvagdalta a pár_ nát, a dunnát és az egész ágyne_ müt. Felesége fékezni akarta, er­re ő késsel támadott. . . Jött a mentő, a szerencsétlen asszonyt a gyors orvosi beavatkozás men­tette meg. A részeges férj önként jelent­kezett a rendőrségen. Emberölés bűntettének kísérletével vádol­ták, ezért őt a megyei bíróság dr. Lengyel István tanácsa két év szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. Molnár a büntetés letöltése alatt alkoholelvonó kúrának is köte­les alávetni magát. A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy megyénkben elszaporodtak az italtól befolyásolt állapotban elkövetett élet elleni cselekmé­nyek. A vádlott és védője felleb­bezett. Az ítélet nem jogerős. (n. 1.) Hatszemközt az autómentőkkel Útlevél Európába Egy karambolos roncs ko­csiért mentünk. Kegyetlen hideg volt. Az alig pár száz méteres kaptatón mégis órák­ba telt míg fel bírtunk ka­paszkodni. Lépésben halad­tunk de állandóan vissza­csúsztunk. Mindez Csehszlo­vákiában történt, a lengyel határ közelében — emlékezik Zajácz István és Hrotkó László, a Nyíregyházi 5. szá­mú Volán Vállalat két autó­mentője. Nem ritka az olyan eset, mikor nem saját kerekein tér haza az autó. Egyre több a véletlen baleset, műszaki meghibásodás vagy figyel­metlenség okozta karambol miatt országúton vesztegelő járművek száma. A törött, esetleg használhatatlan gép­kocsikat autómentő viszi a szervizbe, javítóba. Nyíregy­házán az 5-ös Volán és az AFIT tart szolgálatot 1-—1 autómentővel. — Egy éve járok a BAR­­KAS-on — kezdi a beszélge­tést Hrotkó László — István kilenc hónappal ez előtt tár­sult hozzám. Mindketten má­sodállásban végezzük az autó­mentést. Főállásban a válla­lat diagnosztikai műhelyében vagyok műszeres bemérő sze­relő. István — szintén a Vo­lánnál — munkaügyi előadó. Sokan kérik a segítségüket. Bizonyítja ezt, hogy havonta átlagosan kétezer kilométert utaznak. Tavaly például jó­val többet, négyezerhalszáz kilométert tettek meg. — Az igénylés rendje sze­rint a tulajdonosnak csupán be kell jelentenie hogy hon­nan. hová és mikor kéri a szállítást. A többi a mi dol­gunk. A szolgáltatás nincs sem időhöz, sem területhez kötve. Rendszerint együtt dolgoz­nak, de kisebb távolságra egyedül is elmennek. Sok helyen jártak Magyarorszá­gon és külföldön egyaránt. Eddig három alkalommal mentettek Csehszlovákiából és kétszer Romániából. — Útjaink során számta­lan intő példával találko­zunk. Legtöbbször karambol miatt riasztanak minket. Az emberek figyelmetlenek, gyorsan vezetnek. Sokszor megszegik a KRESZ alapve­tő szabályait. Az egyik ked­ves középiskolás osztálytár­sam is a száguldozás áldozata lett. (házi) Börtönben a bélteki bicskás

Next

/
Thumbnails
Contents