Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-18 / 41. szám
1976. február 18. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Szellemi tőke A IV. ötéves terv időszakában megyénk termelőszövetkezeteiben 5—6 százalékos volt a termelés évi növekedése. Ezt az országos átlagot meghaladó ütemet úgy érték el, hogy közben 11 ezer fővel csökkent a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók száma. Ebben az időben létesítettek a termelőszövetkezetek közel 40 szakosított állattenyésztési telepet, a növénytermesztésben pedig jelentős területen kezdeményezői, megvalósítói voltak az iparszerű termelésnek. Az eredmények létrehozója elsősorban a szorgalmas tagság, a párt agrárpolitikája nyújtotta lehetőségek kihasználása, az állami támogatás és a javuló vezetés. A közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek vezetési helyzetét. Ott fogalmazták meg: a szövetkezeti gazdálkodás és működés fejlődésével az eredményes tevékenységre egyre nagyobb hatással van a testületi döntések végrehajtását, a gyakorlati irányítást megvalósító függetlenített vezetők munkája. Jelenleg a szövetkezeti gazdaságok több, mint kétharmada rendelkezik hosszú távú fejlesztési elképzeléssel. Javult a szövetkezetekben a vezetők stabilitása. Ilyenkor, zárszámadások idején hullámszerű szokott lenni a vezetők leváltása, vagy a leváltás kérése. Most ez a tevékenység a reális, szükséges keretek között mozog. A vezetésben gyorsan nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya. A IV. ötéves terv kezdetén a megye szövetkezeteiben a hétszázat sem érte el a felsőfokú végzettségű szakemberek száma, ma megközelíti az 1200-at. Középfokú végzettségűek több, mint 1700-an dolgoznak a mezőgazdasági szövetkezetekben. Egyetlen számadatra érdemes visszatekinteni: az átszervezés utáni első esztendőben, 1962-ben minden negyedik szövetkezetre jutott egy szakember. Ma pedig szövetkezetenként átlag 8 szakember dolgozik. Hatékony segítői voltak a pártszervezetek a szakemberekkel szembeni helyes szemlélet kialakításának, nagy gondot fordítottak nevelésükre, megbecsülésükre. Nagy segítség volt a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben dolgozó szakemberek lakásépítési és vásárlási támogatása. Letelepedési segélyt az öt év alatt 262-en kaptak. Javította a szakemberellátást, hogy állami támogatásból, társadalmi ösztöndíjjal évente 45—50 szövetkezetbe szerződött agrár főiskolás. A munka jobb ellátásához, több, mint kétszáz szakember kapott kedvezményes fizetéssel gépkocsit. Az ipari termelési rendszerek terjedésével nőtt a szellemi munka hatékonysága. A gesztor gazdaság követelményrendszere mintegy felrázta a szakembereket, segítette a tudomány mai eredményeinek alkalmazását. Az ipari termeléssel járó magas szakmai követelmény és a szervezettség nemcsak a rendszerben termelt növényre, hanem az egész gazdaság munkájára kihat. Növekedett a szellemi bázis minősége, a koncentrációval, a termelőszövetkezetek egyesülésével is. Nagyobb figyelmet kell fordítani a hatáskörök, a felelősségek elhatárolására. A szakemberek képzettsége több üzemben nincs összhangban a gazdaságszerkezettel. A középvezetők és a szakmunkások hiánya akadályozza a felsőfokú végzettségű szakemberek munkájának hatékonyságát. Az utóbbi gond arra figyelmeztet, hogy sürgősen tenni kell a szakmunkások képzése és megbecsülése érdekében. Az üzemek egy részében nem biztosítanak kellő lehetőséget a fiatal szakemberek számára, nem foglalkoznak céltudatosan nevelésükkel, nincs előttük megfelelő perspektíva. Az illetékes állami és társadalmi szervek is sok esetben csak a három első vezető körében vizsgálják a személyzeti munkát. Kevés gondot fordítanak az utánpótlásra, vagy arra, hogyan dolgoznak a középvezetők. A beiskolázásnál, a továbbképzésnél az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani közgazdasági végzettségű szakemberek képzésére. A termelőszövetkezetekben dolgozó 147 főkönyvelőből csupán 19-nek van egyeteme, főiskolája. /smeretes, hogy az V. ötéves terv idején az anyagi eszközök nem állnak olyan mértékben rendelkezésünkre, mint ahogy a fejlődés megkívánná. Ha valamikor, akkor a következő években sokkal inkább szükség van a szellemi tőke kamatoztatására, a hatékonyság fokozására. Csikós Balázs Ezer agrárszakember' programja Előadások, tapasztalatcserék, szerződéskötések Ülést tartott a Magyar Agrártudományi Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei Szervezetének Elnöksége. Értékelték az 1975-ös évi tevékenységet és jóváhagyták az 1976-os munkatervet. A MAE megyei szervezetében hét szakosztályban és három járási csoportban (Nyírbátor, Mátészalka, Vásárosnamény) közel ezer agrár szakember tömörült. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán 107 fővel ifjúsági csoport működik. Ugyancsak ifjúsági csoportot szerveztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanuló szabolcsi fiatalok és azok, akik az egyetem elvégzése után megyénkbe jönnek dolgozni. A múlt esztendőben a MAE szakosztályai 195 rendezvényt szerveztek, mintegy 17 ezer résztvevővel. A dohánytermesztésről és a burgonya tárolásáról országos tanácskozást tartottak megyénkben. Erre az évre a rendezvények számát a múlt évihez viszonyítva erősen csökkentik, 52 rendezvényt terveznek. de tartalmasabban, szervezettebben. Az idei tervben több előadás és bemutató foglalkozik a háztáji gazdaságok termelésével. Hat belföldi tanulmányi kirándulást szervez az egyesület és most egyeztetik a programot a bolgár, a csehszlovák és lengyel testvérszervezetekkel. Július elején a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán kétnapos országos ifjúsági MAE-csoportok találkozóját szervezik meg. A megyei tudományos koordinációs bizottság kérésére a MAE szakosztályai komplex vizsgálatot készí. tenek egy község agrárhelyzetéről. Az éves tervben szerepel az agrárgazdasági szakosztály létrehozása és a kisvárdai járási helyi csoport megszervezése. A nyíregyházi mezőgazdasági főiskola a közeli napokban patronáló szerződést köt a nyírbátori és mátészalkai helyi csoportokkal, (cs.) Az Egyesült Izzó Kisvárdai Gyárának építése 1974 végén kezdődött, de már ezt megelőzően munkásnőket kereső falragaszok jelentek meg városban és a járás községeiben. Budapesti betanulást hirdettek, majd később munkát egy új üzemben, »z Egyesült Izzó kisvárdai gyárában. Kisvárdán, a Rudas László utcai volt MEZÖGÉP-telepen kezdődött meg a munka: a megyei tanács határozata értelmében 1975 március 1-től az Egyesült Izzó vette át a MEZŐGÉP 110 munkását, területét s a létesítményeket. A munkások — vállalva az átképzést — hatvanan Hajdúböszörménybe, húszán Budapestre, az anyagyárba mentek új szakmát tanulni, míg harmincán megkezdték a telep átalakítását. Rajtuk kívül 150 lány és asszony Budapesten, Hajdúböszörményben és Kisvárdán az ideiglenes betanító teremben tanulta a teljesen új szakmát: a spirálgyártást és a kézi formázást. Az elmúlt évtől folyamatosan történt a munkásfelvétel. Autólámpaspirál Az új üzemcsarnokban 160-an dolgoznak. egy műszakban már Kialakult a gyáregység profilja is. Az autólámpaspirál gyártását eddig Budapesten végezték. A SZÁÉV az I. sz. csarnok építészeti átalakításával december 11- én végzett, s így önálló munkacsarnokban kezdhették a dolgozók az 1976-os évet. Az átalakítás több mint 4 millió forintba került, s most 160 munkás dolgozik benne. A kézi műveletes csarnokot követően alakították ki a gépek telepítéséhez szükséges területet, a megfelelő gépparkot. Jelenleg már napi 300 ezer spirált gyártanak a 30 gépen. Megkezdték az izzító és a vegyi munkákkal foglalkozó részleg építését is, amelynek szerelési munkáit most végzik. E két részleg február végén vagy március elején kezd termelni. Az üzemeléshez szükséges szakemberek Hajdúböszörményben tanulnak olyan berendezéseken, amelyek itt is üzemelnek majd. Újabb profil: mini izzók A SZAÉV időközben megkezdte a második csarnok átalakítását, lámpagyártó üzemmé. A lámpagyártás-Az izzószál kézi formázását végzi az Egyesült Izzó kisvárdai gyáregységében Rozipál Györgyne. hoz szükséges mintegy 400 négyzetméter alapterületű új csarnok, raktárak, vegyi üzem, és a kiszolgálásukat biztosító létesítmények, gépi berendezések ez évben mintegy 22 milliós beruházást igényelnek. Ennek nagy részét, várhatóan júniusban adják át. Ezzel egyidőben kezdődhet meg a rúiniatür izzók gyártását végző gépsorok letelepítése. Ehhez már képezik az új dolgozókat, akik száma február végéig mintegy 200-ra emelkedik. Betanított dolgozók, szakmunkások, műszerészek és műszakiak sajátítják el a termelés apró mozzanatait, folyamatát. Ez év második felében indítják a telepítést s ez év végén már Kisvárdán folytatják a miniatűr izzók gyártását. E beruházással ez év végére a dolgozók létszáma eléri az ezer főt, melyből 700 —800 női dolgozó lesz. (Jelenleg az üzem létszáma 600.) ÚJ GYÁR SZÜLETIK Az Izzó Kisvárdán Kertész Béla gépkezelő az autólámpa-spirál készítését ellenőrzi. Izzítókályhát szerelnek. 1977. januárjától napi 50 ezer miniatűr izzót gyárt két műszakban az üzem. További tervek * Az V. ötéves terv teljes beruházási összege eléri a 250 millió forintot, amelylyel 2000—2200 dolgozó részére (kétharmad részében nőknek) teremtenek új munkalehetőséget a város, és a járás lakosságának. A tervidőszak végére alakul ki Kisvárdán az Egyesült Izzó új gyára, melynek profilja a miniatűr izzólámpa mintegy 80 típusa, és az autólámpaspirál-gyártás. Az üzem a tervidőszak végére a város és a járás legnagyobb üzeme lesz. Jelenleg a dolgozók háromnegyede bejáró, ez sok gondot okoz. A Volánnal folytatott tárgyaláson megegyezés született: március 1-től a gyárat bekapcsolják az autóbuszforgalomba. A közlekedés alkalmazkodik a kétműszakos munkarendhez a gyár közlekedésben jelentkező igényeihez. Vincze Péter it csinál a szél, ha nem fúj? — kérdezte a kisfiú a mese után este. Először türelmes választ kapott, ami imigyen hangzott: — Nem tudom kisfiam. Amikor már tizedszer hangzott el újra az, hogy mit is csinál a szél, amikor nem fúj, az apa ingerülten förmedt a fiára: — Elég! Ha még egyszer ezzel zavarsz, elverlek! Aludj! — Igaz is — fordult urához az aszszony, amint az visszajött a gyerekek szobájából. Mit csinál a szél, amikor nem fúj?— Ül! — sziszegte a férfi. — Ne bolondozz már, hogyan ül? Nincs is feneke. — Ül, vagy ha jobban tetszik, elbújik. — Arra gondolsz, hogy bolond lyukba? — Micsoda? — Hát bolond lyukból bolond szél fúj, nem? A férfi ingerült lett. Az asszony azonban folytatta: — Igazán mondhattad volna ezt a gyereknek. — Mit? Marhaság. Te is tudod, hogy a szél az különböző hőmérsékletű levegők cserélődése. — Jó, de mit csinál, amikor nem cserélődik? — szívóskodott az asszony. Megágyaztak, lefeküdtek. Persze nem csendben. A férj a szélügyből vihart kavart, felesége segítségével. Mert valóban, mit csinál a szél, amikor nem fúj. — Látod, ez a te híres tudásod! — kelt ki az asszony. Mindig csak a humán, a humán. És amikor a gyereknek a természettudományos kérdése merül fel, akkor csak dühöngeni tudsz. Még azt se tudod, hogy mit csinál a szél, amikor nem fuj. — És te tudod? Te is csak szemrehánysz — így a férj uram, meg azt akarod, hogy becsapjam a gyereket. A SZÉL A szél akkor, amikor nem fuj, nyugalmi állapotban van. — Na, ne mond — vág vissza a nej —, a nyugalmi állapot nem szél, ha tehát nem fúj, akkor nincs. — nocsak, nincs?! S akkor miből lesz? — kérdi a férj hamleti pózban. A semmiből nem lesz semmi. A szél tehát, amikor nem fuj, akkor is van, különben amikor lesz, nem volna miből lennie. — Fel kellene hívni a meteorológiát — kockáztatta meg az asszony. — Hogyne. hogy röhögjenek rajam. Különben is azt hinnék, ugratjuk őket. Helyette előkerültek a lexikonok, a könyvek minden mű, ami kapcsolatban volt a széllel, így az Elfújta a szél is. De választ sehol nem találtak arra, mii csinál a szél, ha nem fúj. — Reggel mondd meg a gyereknek, hogy megtudjuk — unszolta az asszony az urát. Me§ kell tudni. És tényleg, mit is csinál, amikor nem fuj? A másik szobában a kisfiú hallgatta az eszmecserét. Néha sírni szeretett volna, máskor meg de.rült á dolgokon. És jóllehet a szél okozta vihar nem nagy hangerővel folyt, a srácban volt egy kis félelem, hogy mivé is fajult a kérdése. A szülők aztán elcsitultak. A mama ugyan* még néhányszor ernyedten maga elé mormolta: mit is csinál, amikor nem fuj, az apának volt néhány erőtlen magyarázata, majd egymásnak hátat fordítva elaludtak. Csak a kisfiú volt ébren. Csend volt, hallható, nagy süket csend. Ekkor a srác kibújt az ágyból. Bement a szülei szobájába. Már nem volt vihar. Még az apa sem horkolt. Talán nem is lélegeztek, akkora volt a nyugalom. Felrázta az apját: — Már tudom, mit csinál a szél, amikor nem fuj — mondta diadalmasan. Alszik! Mint ti. Olyan a csend, mint amikor nem fuj. Az apa először nem értette. Fejér« húzta a takarót. Csak reggel számolt be a feleségének. És most mindketten rájöttek, néha a dolgok sokkal egyszerűbbek, mint ahogy gondolnánk, (bürget)
