Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. február 1. Tél. (Elek Emil felv.) Építési engedély a helyszínen és azonnal Milyen a szép szatmári, nyírségi családi ház ? Megyénkben öt év alatt 22 ezer új lakás épült, háromnegyede családi házként. Ez az arány jóval magasabb, mint az országos átlag: hazánkban az új lakásoknak csak a fele épül családi házban, a többi a telepszerű, több szintes épületekben. Ebből az is nyilvánvaló, hogy Szabolcs-Szatmárban a lakásépítésen belül a családi házakra a korábbinál is több figyelmet kell fordítani. Ne csak sátortetői! » A helyzet ugyanis az, hogy az elég drága építkezések közepette a megyében is eluralkodott egy „középszerű” építési forma: a megye minden táján szinte egyforma kockaházak épülnek sátortetővel. Ennek első gondjait az 1970. évi árvíz után a Szamosközben felépült ötezer családi ház jelentette az építészek számára. Amikor építeni kellett, az egész ország segített, hatalmas társadalmi összefogás tette lehetővé, hogy rövid idő alatt minden árvízkárt szenvedett lakást újjáépítsenek. Akkor nem volt más téma, mint a gyors segítség. Most viszont — tömegében látva a felépült új házakat — már nyilvánvaló: több és a szatmári táj hagyományos szép építészetébe jobban alkalmazkodó terveket is javasolni kellett volna, hogy szebb, változatosabb és a tájba, hagyományos építészetbe jobban beleilljen mindaz, amit létesítettek. De nemcsak az 1970—71- ben nagy tömegben épült lakások miatt kezdtek gondolkozni a szakemberek, hiszen a megyében szinte mindenütt az uniformizált házak épülnek. Az igazság azonban az, hogy sem a telekjuttatás, építőanyag-biztosítás, tervgjánlás, hitelpolitikai feltételek nem befolyásolták az állampolgárt : olyan korszerű családi házat építsen, amelyben a megszokottól eltérő ötletek, egy sajátos szatmári, felső-Tisza-vidéki, nyírségi építészet, a hagyomány elemei is fellelhetők. Mindezeket együttesen vette szemügyre a megyei tanács vb építési ügyekkel is foglalkozó osztálya, s a minisztérium illetékeseivel közösen igyekeztek a lakosság számára is kedvező megoldásokat találni. így születeti meg a családiház-tervpályázat gondolata, amely a várakozáson felüli sikerrel zárult: 87 pályamű érkezett. ötletek tárházát hozta ez a pályázat, amelyen a megyei tervezők mellett elsősorban a budapesti és a szombathelyi tervezők jeleskedtek. Az egyik csoportban a nyeregtetős, fésűs beépítésű házak modern formáit alakították ki, annak mai változatát, amely hagyományosan jellemző volt Szatmárra. Ezenkívül jó néhány érdekes terv készült a szabadon álló, saroktelkes, kiscsoportos társas, több szintes házakra és egy sajátos beépítési formára, a láncházas típusra. Az építészeti kérdéseken kívül arra is kiterjedt a tervezők figyelme, hogyan lehet egy házon belül megvalósítani a családok, több generáció együttélését. Nyírségi katalőgus A pályázat eredményét ez év nyarától célszerűen hasznosíthatják majd a lakásépítők. A pályaművekből, illetve felhasználásukból, ötvözésükkel 35 lakástervet készítenek el, s a típustervező intézet gondozásában kiadják a nyírségi lakásterv-katalógust. Ettől lényeges változásokat remélnek a szakemberek. Egyrészt a korábbinál sokkal „Magnósok figyelem !” — szoktuk hallani a rádióban. A figyelmeztetést — igaz, más ok miatt — a magnók árusítóinak és az osztályvezetőknek is meg kellett volna hallani Nyíregyházán, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat rádió-tv boltjában és a Nyírfa Áruház műszaki osztályán. A figyelmesebb ellenőrzés sorozatos bűncselekményt előzhetett, vagy szakíthatott volna meg. Három nyíregyházi fiatalember egy évig sorozatban lopta az említett boltot és az áruházát. A lefoglalt bűnjelekről több gépelt oldalnyi jegyzőkönyv készült. Az elsőrendű vádlott a 18 éves Pócsik Sándor volt, a másodrendű a szintén 19 éves Oláh István, harmadrendű vádlottként állt a bíróság elé a 17 éves B. J., aki Pócsiknak unokatestvére. Pócsik és Oláh együtt dolgozott a boltban 1974 decemberéig, ekkor a Nyírfa Áruház műszaki osztályára mentek eladó-pénztárosnak. B. J. letartóztatásáig villanyszerelő-tanuló volt, tehát öt is érdekelte az elektromosság ... Mindhárman szerették a zenét és az elektrotechnikát, de hobbyjuknak egy fillért sem áldoztak. 1974 nyarán kezdődött: Pócsik egy lopott magnót az iparcikk kiskereskedelmi vállalat boltjában átadott unokatestvérének: „Vidd a lakásomra”. Az „akció” sikerült; a siker a fiúk fejébe szállt. Nem elégedtek meg egy magnóval, egymás után többet is elloptak, majd a magnószalagokat ölszámjobban befolyásolni tudják a házak építészeti megjelenését, másrészt az építési engedélyek beszerzését könnyítik. Aki ugyanis ebből a tervkatalógusból választ, az a lakóhelyén lévő tanácson egyetlen helyszínrajz birtokában néhány perc alatt megkap1- hatja az építési engedélyt. Ez nemcsak az építeni szándékozó állampolgárnak, hanem a tanácsnak is nagy könnyebbséget jelent. Szebb falukép A katalógus valamennyi tanácson megtekinthető lesz, már a nyáron. A kiviteli terveket bármelyik TÜZÉP-en, OTP-fióknál meg lehet vásárolni. Ezekben felsorolják: milyen anyagok szükségesek, méret, minőség szerint, s ázt is, hogy a kis telepeken nem kapható árukat általában mely nagyobb TÜZÉP-telepek árusítják. A pályázatot követő nagy munka után most a dokumentációk sokszorosítását végzik. Az elképzelések valóraváltásától kulturáltabb tanácsi ügyintézést és szebb szabolcs-szatmári faluképet várnak. M. S. ra szállították pócsik lakására. Az olcsóbb műszaki cikkek egész sorát szállították a lakásra, így a vállalatnak csaknem X8 ezer forint kárt okoztak. Decemberben Pócsik már a Nyíriában folytatta lopási sorozatát. sőt, mivel pénzt is bíztak rá, sikkasztásra is vetemedett. A pénztári jelentéseket többször meghamisította. Egyszer unokatestvérének egészen olcsón számolta el a magnókazettákat, egy kazettát ráadásul ajándékba tett a táskába, amely azután szintén az ö lakására került. Itt már Oláh is aktívan belépett az „üzletbe”, Pócsik segítségével villanymelegítőt és néhány nagylemezt lopott, majd a vásárlóktól átvett pénz egy részét nem ütötte be a pénztárgépbe, s így bizonyíthatóan legalább 800 forintot sikkasztott el. Az elmúlt év végén aztán lemezük lejárt, bűncselekmény-sorozatuk megszakadt, remélhetőleg örökre. A bűnjelek sokaságát lefoglalták, így a kár nagyobb része megtérült. Ezt is enyhítő körülményként vette figyelembe a járásbíróság, amikor Pócsikot két év szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. Oláh ötezer forint pénzbüntetést kapott, B. J.-t hat hónap szabadságvesztésre ítélték, a büntetés végrehajtását azonban három évre felfüggesztették. Az első- és harmadrendű vádlott enyhítésért fellebbezett, a megyei bíróság dr. IVTargitics Imre tanácsa azonban az első fokú ítéletet helyben hagyta. Az ítélet jogerős. N. L. Bűnjel: a magnó PÉNZ A LETELEPEDÉSÉRT Evenként 3 millió forint letelepedési segély, területi pótlék Első hallásra talán szokatlannak tűnik. hogy bárki pénzt kaphat azért, mert letelepszik és munkát vállal egy-egy községben, vagy bizonyos összeggel több jövedelemhez jut, mint másutt. A csodálkozás addig jogos, amíg közelebbről is szemügyre vesszük, milyenek is azok a kis községek, külterületi települések, amelyek ma még nem vonzzák az odaköltözöket. Ezért határozták el öt évvel ezelőtt a megyei oktatási szervek — a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának javaslatára — hogy területi pótlékot és letelepedési segélyt adnak az idepályázóknak. Az elmúlt öt esztendőben ez az intézkedés jól szolgálta a célt, amiért megszületett. Segítette a pedagógusok letelepítését és helyben maradását az oktatási-nevelési feladatok megvalósítása érdekében. A megye 194 községében kaptak a pedagógusok letelepedési segélyt és 1975-től 207 helyen fizetnek a nevelőknek területi pótlékot. A területi pótlék azt a hátrányt igyekszik némileg kiegyenlíteni, ami a vasúttól távol eső községek lakói számára többlet költséget, kiadást jelent. Egy évben több mint 400 ezer forintot fizettek ki a nevelőknek letelepedési segély címén, személyenként 2000 forinttól 10 ezer forintig terjedt az összeg. A területi pótlékok 200 forinttól 500 forintig terjedtek, amelyek egy évben a megyében 2,2 millió forinttal járultak hozzá a távoli, mostoha települési viszonyok között élő pedagógusok életkörülményeinek javításához. Az elmúlt évben újabb 35-tel bővítették a községek körét, amelyek területi pótlékot fizetnek az ott dolgozó nevelőknek. Erre részben azért volt szükség, mert időközben a körzetesítések, a Baktalórántháza—Kisvárda közötti vasútvonal megszüntetése miatt új helyzet állt elő. Több falu vált közlekedési szempontból hátrányossá. A Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága a közelmúltban foglalkozott a telepedési segélyek és a területi pótlékok helyzetével. Megállapították: 1971-ben és az azt követő egy-két évben a letelepedési segély ösztönző volt, később már kevésbé. A maximálisan adható 10 ezer forint segéllyel csak öt helyen éltek, s a kisebb öszszegek juttatása pedig nem vonzotta a pályakezdő és a kisebb helyeken letelepedni akaró nevelőket. Hasonlóan nem eléggé ösztönző a területi pótlék sem, amelynek átlaga 300 forint. A szakszervezeti bizottság, a helyzet elemzése alapján, szükségesnek tartja az eddigi szabályozók módosítását. Felül kellene vizsgálni a segélyezésre és a területi pótlékra kijelölt helységek listáját — javasolják. Ha szükséges kevesebb községre, külterületre korlátozni a kiemelt anyagi juttatást, így emelkednének az összegek, különösen azokon a helyeken, ahol ezt a pedagógushiány a legjobban indokolja. P. G. Több telefon, kevesebb nyomtatvány POSTAFEJLESZTÉS '76 Január 28-án a debreceni postaigazgatóság vezetői és dolgozói Debrecenben aktivaértetkezletet tartottak. Beszámoltak a IV. ötéves terv teljesítéséről, ismertették az V. ötéves tervüket, majd az új kollektív' szerződésük előkészítéséről tárgyaltak. Az értekezleten több hasznos javaslat hangzott el a postai szolgáltatások javításának érdekében. A postaigazgatóság forgalma az elmúlt 5 év alatt mintegy öt százalékkal nőtt. A lépcsőházi levélszekrények számának növekedésével javult a kézbesítési munka. A tervidőszak alatt több mint 47 millió forintot fordítottak a postahivatalok korszerűsítésére, aminek a lakosság is hasznát veszi. A nyíregyházi modem telefonközpont új korszakot jelentett a posta történetében. A nyíregyházi Crossbar brigád elnyerte a Posta kiváló brigádja címet, a mátészalkai brigádok újításaikkal tettek szert országos hírnévre. Az igazgatóságnak még nem hagyták jóvá az 1976— 1930-ra szóló beruházási tervét. Az előrejelzések szerint azonban további javulások várhatók a posta szolgáltatásában. Az új szervezési intézkedések és a takarékossági terv végrehajtásától jelentős eredményt várnak a szakemberek. Az ötéves terv során a posta bevétele mintegy 30 százalékkal nő majd, ami elsősorban a forgalom növekedésének tudható be. A forgalom növekedésére elsősorban azzal készülnek fel, hogy tovább korszerűsítik a postahivatalokat. Postaház építését kezdték el Nagykállóban és Tiszavasváriban. A tervidőszak végéig az igazgatóság 17 szabolcs-szatmári községben épít úgynevezett kis postaházat. A megyében egy gépkocsi-telephelyet is építenek. Az ötéves terv során valamennyi hajdúsági várost és nagyközséget bekapcsolnak az országos távhívó szolgálatba, ami azt jelenti, hogy Nyíregyházáról közvetlenül lehet majd tárcsázni például Hajdúnánást, vagy Püspökladányt. A kisebb ipari központokban — megyénkben Nyírbátorban és Nagy kallóban — sor kerül a távbeszélő központok bővítésére, korszerűsítésére. Több millió forint értékben bővítik a helyi hálózatot Szabolcs-Szatmár megyében, Nyíregyházán több kilométer kábelhálózatot építenek ki. Sok postahivatalt telexgéppel látnak el, ami tovább csökkentheti a lakosság várakozási idejét. Több motorkerékpárt vásárolnak a kézbesítők munkájának meggyorsítására. Tovább folytatják és 1977 végére be is fejezik a külterületi levélszekrényes kézbesítés megszervezését. Szabolcs-Szatmár megyében 15 postahivatalt látnak el újabb külterületi levélszekrényekkel — főleg a Nyíregyháza környéki tanyák kapnak ilyen levélszekrényeket. Különböző intézkedésekkel tovább szervezik a 44 órás munkahetet, de úgy, hogy ez ne menjen az előfizetők, illetve a lakosság rovására. A szakemberhiány leküzdése érdekében megszervezik a gyermekgondozási szabadságon lévő postás nők képzését és továbbképzését. A hivatalvezetők hamarosan jelentős pénzt kapnak az igazgatóságtól a jobb munka ösztönzésére, a kiemelkedő munkát végző postások anyagi elismerésére. Tovább csökkentik a fölösleges adminisztrációt, várhatóan egyszerűbb, kulturáltabb lesz a lakosság „papírmunkája” is. (n. 1.) Beküldte: Káré János.
