Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. január 10. ♦ Válság­szelek Rómában F lszoktunk már a hírtől: Olaszorszá­got kormányválság fe­nyegeti. Pedig az Olasz Szocialista Párt szerdai vezetőségi ülésén hozolt döntés alighanem — vagy legalábbis könnyen véget vethet az amúgv­­is kisebbségi Moro-kor­­mánynak. De Martino, az olasz szocialisták főtitkára tett javaslatot a bizalom megvonására, s a döntés egyértelműen a főtitkár javaslatának helyeslése volt. Hogy ez milyen la­vinát indít el Rómában, arról most még nehéz pontos képet alkotni. Ami bizonyos: a gazda­sági bajokkal küszködő Itália könnyen új válság korszakába léphet. Annál is inkább, mert a múlt évi mérleg egyértelmű­en negatív. Erőteljes mértékben növekedett az infláció üteme, változat­lanul gyér érdeklődés jellemzi a beruházási piacot és a korábban ka­pott nyugatnémet milli­­árdok sem segítettek hoz­zá ahhoz, hogy az olasz gazdaság évek. óta sárba ragadt szekere kievic­­vickéljen a kátyúból. Aldo Moro kisebbségi kormánya — amely ke­reszténydemokrata és re­publikánus politikusok­ból áll — a törvényho­zásban eddig számítha­tott a szocialisták támo­gatására. Az OSZP dön­tése váratlan politikai bomba, annál is inkább, mert decemberben még Moro támogatása mel­lett foglaltak állást a szocialisták. Igaz, akkor is hangoztatták: a kabi­net működésével nem elégedettek, de a belát­hatatlan következmé­nyekkel járó kormány­­válságot nem óhajtják döntésükkel elősegíteni Nagyjából hasonló állás­pontra helyezkedett a közeli múltban az Olasz Kommunista Párt is. amely ugyancsak egy hirtelen kirobbanó vál­ság súlyos belpolitikai hatásától tart. Római megfigyelők né­hány napja még ügy vé­lekedtek: Moro kormá­nya legalább a kora ta- i vaszi kongresszusokig a helyén marad. Elsősorban a kereszténydemokraták országos kongresszusá­nak kimenetelétől -tet­ték függővé a kabinet sorsát. Ha most mégis lemondásra kényszerül­ne a kormányfő, előfor­dulhat, hogy Olászor­­szágban előbbre hozzák az általános politikai vá­lasztások időpontját. Er­re utal egy washingtoni keltezésű hír. A CIA — Ford elnök jóváhagyá­sával — állítólag 6 mil­lió dollárt utalt át titok­ban az olasz jobboldali politikai vezetőknek Mégpedig abból a célból, hogy a legközelebbi vá­lasztásokon megfeleli anyagiak álljanak ren­delkezésükre a gépezet kielégítő működtetésé­hez. /k múlt év júniusában a tartományi vá­lasztásokon ugyanis ez a gépezet csődöt mondott. Az OKP — mint isme­retes — a szavazatok 33 százalékát szerezte meg. S ez a körülmény szer­fölött nyugtalanít bizo­nyos amerikai “köröket. Függetlenné válik a francia gyarmat A múlt év utolsó napján a francia kormány kilátásba helyezte, hogy függetlenséget ad a Francia-Afar és -Issza területnek, az egykori Fran­­cia-Szomáliának. A függet­lenség megadásával egyidejű­leg Franciaország továbbra is fenn kívánja tartani a Dji­­boutiban levő 6000 katonát ál­­lomásoztató legnagyobb kül­földi támaszpontját. Az Etió­pia és Szomália között fekvő terület nagy stratégiai jelen­tőséggel bír. a Vörös-tenger déli kijáratát őrzi és ezzel együtt a Szuezi-csatorna for­galmát ellenőrzi. A Francia-Afar és -Issza terület a kelet-afrikai part­vidéken elhelyezkedő 21783 négyzetkilométer területű. 123 ezer lakosú ország. A népes­ség közel 40 százaléka a szó­rnál i vagy issza, 60 százaléka pedig a danakil vagy afar nemzetséghez tartozik, de ke­vés arabot és európait is ta­lálunk. Elmaradott mezőgazdasági ország. Területének nagy ré­sze terméketlen sivatag, a la­kosság főleg nomád pásztor­kodásból él. A gazdasági élet fő területe a tranzitkereske­delem. Djibouti kikötője az Indiai-óceán legbiztonságo­sabb átrakodóhelye, évi 3 mil­lió tonna teherátrakodó ka­pacitással. A kereskedelem fontos területe az 1917 óta üzemelő Djibouti—Addis Abeba-i vasútvonal, amelyen pia külkereskedelmi forgal­mának 70 százaléka bonyoló­dik le. Az ország területe a közép­korig arab, majd török és eti­óp uralom alatt állt. A part­vidék gyarmatosítása 1867- ben kezdődött. 1884-ben Franciaország gyarmatává lett. Francia-Szomália hatá­rait 1906-ban tartott brit— olasz—etióp tárgyalásokon rögzítették. Az 1940-ben lét­rehozott olasz uralmat 1942- ben ismét francia váltotta fel. 1946-ban a „Francia Unió tengerentúli területévé" vált a gyarmat. 1938-tól korláto­zott önkormányzatot kapott. 1967-ben Francia-Szomália nevét „Francia-Afar és -Isz­­sza Terület"-re változtatták. Kalevi Sorsa a szovjet­­finn tárgyalásokról A Szovjetunió és Finnor­szág kapcsolatai a két ország közötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­­nyújtási szerződés szellemé­ben fejlődnek — jelentette ki pénteken, Kalevi Sorsa, finn külügyminiszter helsinki saj­tókonferenciáján, amelyen beszámolt a Szovjetunióban tett látogatásáról. Kalevi Sorsa nagy jelentő­séget tulajdonít a két ország közötti, előkészítés alatt álló 15 éves gazdasági együttmű­ködési távlati programnak. Hangsúlyozta, hogy a prog­ram Finnország és a Szovjet­unió, tehát két különböző tár­sadalmi-gazdasági rendszerű Kürti András: 27. — Onnan meséld el még­­egyszer, — könyörög a lány — hogy előhúztad az inged alól a két kiskutyát. — Előhúztam^ megmutat­tam a kamerának. A Törpe azonnal megértette, miről van szó. Hogy nemcsak az embernek van, más élőlény­nek is lehet konstans rez­állam együttműködésének újabb példája. Finnország és a Szovjetunió síkra száll a biztonsági és együttműködési konferen­cia határozatainak megváló, sítása mellett — folytatta a külügyminiszter. Rámutatott: mindkét ország azon az állás­ponton van. hogy az enyhülés folyamatának elmélyítése ki­látásba helyezi a fegyverke­zési hajsza befejezését. Mindkét ország nagy jelen­tőseget tulajdonít annak a finn javaslatnak, hogy nyilvá­nítsák Észak-Európát alom­mentes övezetté és biztosítsák a tartós békét ebben a térség, ben — mondotta végezetül Kalevi Sorsa. ________­gésszáma. És ha két ilyen tacskókölyök egy ember há­tához szorosan hozzátapad­va alszik összekeveredik a három rezgés. De két ke­veredés is elég ahhoz, hogy csődöt mondjon a regiszter. A televíziós kamera meg szemből nem veheti észre, hogy mi van az ember há­tán, az inge alatt. Ha az állat csendben marad, a mikrofon sem érzékelheti a jelenlétét. Meg is kérdezem a Törpét, hogyan lehetséges, hogy ed­dig Aaarlesben senkinek nem jutott eszébe ez az egy­szerű trükk? — És ő erre azt felelte, hogy nem tudja. Én viszont tudom Mi, dánok, nem va­gyunk ötletes nép. -Ide elő­ször is egy külföldi kellett, aki nem a lila kör tiszteleté­ben nőtt fel, akiben felme­rülhet a szentségtörő gon­dolat. hogy a mindenható Omnisappal is szabad tréfát űzni. Másodszor az kellett, hogy olyan segítőkész, okos, aranyos fiú tegyen az a külföldi, mint amilyen te vagy... Mondd, Tibi, mi len­ne akkor, ha nem mennél el a délutáni hajóval, hanem Á szent Mohamed, az iszlám meg­alapítója 622-ben futni kényszerült ellenségei elől. A "Medinába menekülés, az úgynevezett Hidzsra, egy­ben a mohamedán időszá­mítás kezdete. Halála után jöttek a belső villongások, az utódlás nagy csatái, a szent háború, a dzsihád Ali, a próféta veje ezt kö­vetően saját útra lépett, és az ortodox szunnitákkal szemben megalakították a síiták rendjét. Nem egysze­rűen vallási villongás volt, hanem társadalmi elsősor­ban. így aztán érthető, hogy Imán Husszein, á síiták főpapja hőssé vált e küzde­lemben. Belépés csak mezítláb Ennyit tudni kell annak, aki arra vállalkozik, hogy követ Kerbalába, ott is Husszein imám sírjához, amely szent zarándokhely ma is. A nagyszerű mecseten piros zászló hirdeti: az itt nyugvó nem egyszerűen fő­pap volt, hanem szabadság­hős, népe nagy vezére. Negy­vennégy méteres minaret hívja fel a figyelmet az épít­ményre. melynek belső ku­polája 39 méter magas. A ruwag — hatalmas oszlop­­csarnok — 2600. az udvar 1500 négyzetméteres terület, de mindent túlszárnyal a szent sírt befogadó mecset 3850 négyzetméteres terü­lete. A hidzsra 61. évében mártírhalált halt Husszein itt nyugszik, ezüstből ké­szült ráccsal körülvett dísz­helyen. A főimám fogad, megmu­tatja a felbecsülhetetlen ér­tékű kincseket, amelyeket a különböző országokban élő síiták küldtek. Kuvait. Irán. Abu-Dhabi, India csodás al­kotásai kaptak itt helyet. De a kincsekkel azonos értékű épület kapuját aranyleme­zek fedik, csempefala az arab művészet remeke. Az udvarban, a sahanban ud­variasan felszólítanak: szí­veskedjek lehúzni a cipőt, a szent helyre csak így mehe­tek be. Márványpadlón lépke­dünk. Százak és százak to­longanak itt, a mohame­dán világ egésze képvisel­ve van. Ezüst borítású fa­lak. színarany csillárok és díszek kápráztatnak. Kris­tály és drágakő töri a be­tűző nap fényét. Sűrű a le­vegő, amit a villanyventillá­tor is alig tud megmozdíta­ni. A padlón a zarándokok, a koránt recitálják, fejükön imakővel, nádegvenes de­rékkal. Pereg a kézben az olvasó. Néznek, sokan trac­­homás szemmel, hiszen eu­rópai ide alig jöhet. A kapukon, a falakon a koránból vett idézetek sora­koznak, az ősi kufik írás­sal, minden szó egyben dísz csak éjfélkor a Sonderborg­­gaí? Esetleg azzal sem. ha­nem holnap, a délelőttivel? — Ez utóbbi esetben nem lehetnék jelen a lányok mérkőzésén. — Előfordult már, hogy újságíró olyan eseményről adott tudósítást, amelyen nem volt jelen? Mert köz­ben fontosabb dolga akadt... Azt hiszem, te ezt is meg tudnád oldani valahogy. Nem? Érzem, amint egy ér tam­tamot dobol a halántéko­mon. valami a szívemet is szorítja, csak hápogok. Há­pogok és bólogatok. Renate felkel mellőlem, leengedi a nagy ablak zsa­luit, csak vékony, párhuza­mos vonalakban fér be né­mi fény. Aztán abba a sa­rokba sétál, ahol a lila kör van, nyelvet ölt a falon lévő doboz-monitorra, fürgén ki­bújik a blúzából, rádobja. És takarót kap a két félgömb is. Az erre legalkalmasabb ruhadarab révén. És még ő mondta az imént, hogy a dánok nem ötletes nép. i Vége) imám sírjánál A mecset belseje. (A szerző felvétele) is. A legolcsóbb anyag itt a márvány, amelyet a mezítlá­basok ezrei sok évszázada csiszoltak tükörsimára. Husz­­szein imám két fia. Ali A1 Akbar és a csecsemő Ali A1 Asghar is itt nyugszik. Kis mellékszentélyben előttük is hódol a fanatikus tömeg. Van valami félelmetes és szorongató a benti sétában. A hol magas hangon felsí­ró koránszöveg, a botorká­lok esettsége, a megbéké­lést remélők esengő csók­jai az imám sírjának rá­csán mind azt mutatjuk, itt valóban az iszlám egyik leg­fontosabb központjában va­gyunk. Filozófusiskola Korebalában, itt, ahol a síiták legnagyobb alakja nyugszik, s ahol egy másik mecsetben Huhhain imá­­mot temették el, évente tíz- és tízezer zarándok fordul meg. Itt van a legnagyobb filozófiai iskola, ahol a szu­­rák értelmezését tanítják. Nagy alakok kapnak itt kép­zést ma is, a többi között olyan kiemelkedő politikai személyiségek, mint a liba­noni síiták vezetője, al- Sadr. Talán nincs olyan jelentős látogató Irakban, aki itt le ne róná kegyeletét. A mohamedán világ min­den politikusa eljön, hogy a hős és vezér Husszein előtt tisztelegjen. Már jó órája járom a hatalmas és pompás épüle­tet, amely akár kincstár is lehetne. Egy pillanatra ért­hetővé válik, milyen ha­talmas erő rejlik az iszlám­ban ma is, amely határo­kon át hívja egybe híveit. De a következő percben már ott tolul a kérdés: vajon e fanatizmus lehet-e alapja az egységnek? Mindez elég-e ahhoz, hogy a sokat hánya­tott arab világban létrejöj­jön a megegyezés? Kint a sahanon, az udva­ron már nem is elmélkedik az ember. Csak nézi a vége­láthatatlan folyamban érke­zőket, a gazdag és szegény síitákat, a betegeket és az egészségeseket, a fényes te­kintetű papokat és a fehér ruhás zarándokokat. Itt eb­ben a káprázatos környezet­ben, az arany, ezüst, drága­kő, márvány csillogása kö­zepette. Autóik és buszaik kint a téren mutatják: új kor ért ide is. De míg nézem őket, felém fordulva jól hallhatóan idézik a korán 37. szurájának 163. és 164. versét: „Mi az isten hívsé­­ges szolgái vagyunk, (ök nem hiszik a koránt: de ők megismerik egy napon az igazságot.” Roppant élmény­nyel távozok innen, ahol ta­lán mint első európai lát­hattam bele a mohamedán világ szellemi és lelki bo­nyolultságába. Bürget Lajos Heves harcok Bejrutban A libanoni fővárosban is­mét heves harcok folynak. A péntekre virradó éjsza­ka a kilenc hónapja tartó polgárháború egyik legsú­lyosabb ütközetsorozata zajlott le, amelyben 60-an vesztették életüket. Az A1 Zaatar palesztin menekült­­tábor felett péntek reggel hatalmas füstoszlopok száll­tak az ég felé, számtalan épület még mindig lángok­ban áll. ■A harcok — amelyek most is a menekülttábor körül a leghevesebbek — átterjed­tek a város más részeire is. beleértve a Bejrutból Da­maszkuszba vezető autó­­utat. A beiruti nemzetközi repülőtéren az utasok köré­ben csütörtök este riadal­mat okozott az aknavető és gépfegyvertűz. A hatóságok azonnal leállíttatták a jára­tokat, de amint a harcok a légikikötő közelében csende­sedtek, helyreállt a forgalom. Ismét eredménytelen volt a tűzszünet kihirdetésére irányuló minden kísérlet. A palesztinok szóvivői több íz_ ben hangsúlyozták, hogy csak abban az esetben járulnak hozzá a harcok beszünteté­séhez, ha a libanoni polgári és katonai hatóságok biz­tosítják az élelmiszer-szállít­mányok eljuttatását a mene­külttáborok lakóihoz. A hí­rek szerint Karami minisz­terelnök — mint a válság kiéleződésekor minden al­kalommal — a " lemondás gondolatával foglalkozik. T

Next

/
Thumbnails
Contents