Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-09 / 7. szám
MA Á szonda „Olajbányászok" elszíneződött Fényeslitkén (2. old.) (3. oldal) A rádió és tévé Az év sportolói jövő heti műsora megyénkben (7. oldal) (8. oldal) Közel-Kelet változatlan heves- Kséggel folyik a harc ■^Libanonban, szinte csak egy-egy napig tart minden újabb megállapodás, a figyelem mégis egyre inkább a Biztonsági Tanács január 12-i ülésére összpontosul. Még nem is oly régen a közel-keleti válság rendezésének két útja állt előtérben: a genfi tanácskozás, illtve a kissingeri közvetítés. Vajon azt jelenti a válsággal öszszefüggő problémák áttétele a világszervezethez, hogy az érdekelt felek elvetették az egykori módozatokat? Még a múlt év novemberében Szíria javasolta az új formulát, összekapcsolva a területén állomásozó ENSZ- katonák mandátumának meghosszabításával. Majdnem bizonyos, hogy éppen az időzítés miatt fogadták el, noha olyan feltételekhez kötődött, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet képviselője is jelen lesz a Biztonsági Tanács ülésén. Szíria az új formula megfogalmazásával feltételezhetően két célt igyekezett elérni. Részben félreérthetetlenül kívánta leszögezni, hogy nem hajlandó az egyiptomi út követésére: a kissingeri közvetítés szír folytatása ugyanis hasonló kemény politikai engedményeket feltételezett volna, még jelentéktelenebb területi koncessziók ellenében. Másrészt: a damaszkuszi vezetés világosan felmérte az amerikai külügyminiszter „apró lépéseit”, amelyek figyelmen kívül hagyják a palesztineket Tel Aviv időhúzó manővereit szolgálják. S mivel Szíria valóban rendezést akar, mégpedig átfogó rendezést, olyan új javaslatot kellett beterjesztenie, amelynek fényében a genfi tanácskozás jelentősége megnő. Genf azért tűnik most kedvezőbbnek az izraeli vezetés számára, mivel ezen a tanácskozáson a Biztonsági Tanács 242. (1967) és 338. (1973) határozatai alapján indulna a vita, olyan politikai helyzetet idézve vissza, amikor a palesztin nép nemzeti jogait elismerő ENSZ-határozat még nem született meg. Vagyis: Izrael most kitapinthatóan árrá összpontosít, hogy megakadályozza a palesztin kérdés napirendre tűzését — azon az áron is, hogy hajlandóságot mutat a genfi részvételre, de bízva abban is, hogy a palesztinekkel kapcsolatos arab véleménykülönbségeket a maga javára fordíthatja. A hivatalos Tel Aviv látható erőfeszítéseket tesz tehát a tényleges kibontakozás megakadályozására. Kérdéses azonban, hogy a politikai lépéskényszerből kijuthat-e. Nemcsak azért, mert az izraeli kormány egyes befolyásos tagjai is a párbeszéd megkezdését sürgetik, hanem azért is, mert a pa-lesztin vezetők olyan javaslat kialakításán dolgoznak, amellyel elkerülhetőnek vélik a BT-vitában az amerikai vétót s amellyel keresztülvihetőnek látszik a Palesztin Felázabadítási Szervezet minimális programja is. MÁJUS 8 — JÚNIUS 8: A BÉKE ÉS BARÁTSÁG HÓNAPJA Ülést tartott az Országos Béketanács Csütörtökön a Parlament Vadásztermében megtartotta idei' első ülését az Országos Béketanács. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt helyet,Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke és Takács Péter, a Tatabányai Szénbányák Vállalat villanyszerelője, az Országos Béketanács el. nökségének tagja. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Romesh Chandra, a Béke-vi-lágtar.ács főtitkára és Silas Cequeira, a Portugál Béke- és Együttműködési Tanács főtitkára, a Béke-világtanács tagja. Az ülést Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd Sebestyén Nándorné számolt be a magyar békemozgalom elmúlt esztendejéről, az Országos Béketanács tavalyi tevékenységéről. Ezt követően dr. Réczei László fűzött szóbeli kiegészítést az Országos Béketanács írásban is közreadott idei munkaprogram-tervezetéhez. Mint mondotta: a magyar békemozgalom, az Országos Béketanács 1976-ban különös figyelmet fordít az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróülésén »elfogadott dokumentumok megismertetésére és megértetésére a szocialista közösségnek a katonai enyhülést, a stratégiai fegyverkorlátozást, az európai haderőcsökkentést, az általános és teljes leszerelést elősegítő kezdeményezéseinek támogatására. Az Országos Béketanács fejleszti nemzetközi kapcsolatait, hozzájárul a békeerők sorainak gyarapításához. A hagyományoknak megfelelően május 8. és jún. 8. között az idén is megrendezik a béke és barátság hónapját. A KISZ IX. kongreszszusára összegezik a békemozgalomnak az ifjúság körében végzett mukája tapasztalatait, akcióprogramot iolgoznak ki a II. stockholmi Eelhívás támogatására, s megemlékeznek a béke-világmoz?alom jeles dátumairól, közük a békeszerető erők moszkvai világkongresszusának évfordulójáról. A beszámolókat követő vitában Sarlós István olyan programnak minősítette a béketanács idei munkatervét, amely tendenciájában és szándékában is megfelel a párt és a kormány politikájának, alkalmas arra, hogy erősítse a békés egymás mellett élés gondolatát, megértesse külpolitikai törekvéseinket, azt, hogy korunk meghatározói az enyhülés erői, meghatározója a Szovjetunió és a szocialista or-Sarlós István fogadta Romesh Chandrát szágok békepolitikája. Alkalmas arra — mondotta —, hogy mozgósítson a világ elnyomott, szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeinek politikai, erkölcsi, s ha kell, anyagi támogatására. * A szocialista külpolitika egyre hatékonyabban formálja a világ arculatát, politikai céljaink eléréséhez azonban szívós munkára, türelemre van szükség — folytatta Sarlós István. A szocialista külpolitika nem szakad el a realitásoktól. Ahogy erősödik, gazdagodik egy szocialista ország belső élete, úgy tud más népeket növekvő mértékben segíteni, az elnyomottak érdekében fellépni. Ezért szolgálja béketörekvéseinket, külpolitikánkat is belső feladataink maradéktalan elvégzése, céljaink t valóraváltása — mondta Sarlós István. — A világ békeszerető népei bizakodva nézhetnek az 1976-os esztendő elé — mutatott rá hozzászólásában Romesh Chandra. A bizakodás alapja az enyhülési politika sikere, a folyamat visszafordíthatatlansága. A helsinki értekezlet záróokmányát méltatva hangsúlyozta: az európai biztonsági és együttműködési konferencia fölmutatta az emberiség előtt a háborúktól mentes új világ lehetőségét, nemcsak Európában, hanem a világ más térségeiben is. Természetesen az enyhülés nem azt jelenti, hogy megszűnik az elnyomott népek függetlenségi harca, ellenkezőleg: épp az enyhülés ad újabb és újabb erőt az elnyomottaknak szabadságjogaik kivívásához. Az Országos Béketanács végül elfogadta az 1976-os munkaprogramot. Az ülés Pethő Tibor elnöki zárszavával ért véget. világkonferencia előkészítéséről. Romesh Chandra látogatást tett a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetében is, ahol Bognár József akadémikus, az intézet igazgatója és Simái Mihály egyetemi tanár, igazgatóhelyettes fogadta. A találkozón részt vett N. Voscsinyin, a Béke-világtanács titkára és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Szabolcs- Szatmár megye 2. számú — nyíregyházi — választókerületének országgyűlési képviselője csütörtökön Nyíregyházára látogatott, ahol a megyei pártbizottság székházában dr. Tar Imre, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogadta. Délután a város, a választókerület üzemeinek életével ismerkedett Biszku Béla, akit dr. Tar Imre és Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára is elkísért. Az állatforgalmi és húsipari vállalatnál Vincze József igazgató és Czapán Mihály párttitkár az évi 1,6 milliárdos forgalmat elért vállalat munkájáról adtak tájékoztatást, majd a képviselő elbeszélgetett a'vágócsarnok, a feldolgozó üzemrész munkásaival, a tmk-villanyszerelőkkel, tájékozódott élet- és munkakörülményeikről, a szocialista brigádok munkájáról. A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi erőművében a gépterem, a laboratórium és a kazán-turbinaüzem munkájával.— lényegében a IV. ötéves terv határidő előtt és a tervezett költséggel elvégzett 178 millió forintos beruházásainak eredményeivel — ismerkedett a képviselő. Érdeklődött az erőmű több üzemrészében, igen zajos termekben dolgozók egészségvédelméről, a zajártalom megelőzésének lehető.ségeiről, terveiről. Az üzemlátogatás után Molnár János a TITÁSZ igazga-' tója, Csathó János a nyíregyházi üzletigazgatóság vezetője, Salamon Pál párttitkár, Dohanics László, erőművezető adott tájékoztatást a helyi villamosenergia-termelésről, hálózatbővítésről, a már több mint hatezer lakást távhővel ellátó erőműről és a következő középptávú tervek fejlesztési elképzeléseiről. Este a Kelet-magyarországi Köznél- és Mélyépítő Vállalat központi épületében városi tanácstagok egy csoportjá-A Parlament Vadásztermében megkezdődött az Országos Béketanács ülése. A tanácskozás vendégfelszólalója volt Romesh Chandra, a Békevilágtanács főtitkára. (Kelet-Magyarország telefoto) A hazánkban tartózkodó Romesh Chandrát, a Béke-világtanács főtitkárát csütörtökön délután hivataléban fogadta Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanánácsának főtitkára. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a békevilágmozgalom időszerű kérdéseiről. valamint a Budapesten ez év októberében megrendezésre kerülő fejlődési val, a Nyíregyházán működő megyei tanácstagokkal szervezett beszélgetésen vett részt Biszku Béla. Bíró László városi tanácselnöknek a IV. és V. ötéves tervvel foglalkozó vitaindítója után Biszku elvtárs az országgyűlési képviselők, a megyei és városi tanácstagok közötti munkamegosztásról, a tömegszervezetekkel való együttműködésről, a várospolitika, fejlesztés egyes kérdéseiről beszélt. Az eszmecserén felszólalók — Murczkó Károly, Nagy Sándor, Ojtozi, János, Tóth Kálmán, Kellner F erencné, Bokor Károlyné, dr. Czimbalmos Béla, Szemerszki Miklós — a városi tervek, eredmények lakossággal történő ismertetéséről, a fejlesztésről, a nyílt várospolitikáról. a tanácstagi munkáról. a városi tömegközlekedés hiányosságágairól, a vásárcsarnok építésének elhúzódásáról, a köztisztaságról, a városi tanács és a vállalatok kapcsolatáról, a lakóbizottságokról, a külterületek gondjairól, a postai kézbesítés problémáiról beszéltek. Szóba került a ma már 90 ezres város sok más gondja, terve, a város és környékének szoros kapcsolata, a társadalmi munka gazdag eredménye. (m. s.) Biszku Béla látogatása Nyíregyházán 1
