Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
I KELET-MAGYARORSZÁG 1976. Jaguár 6., HOZZÁSZÓLÁS Vádlottak padján: az alkohol Engedjék meg, hogy én is hozzá szólhassak a „Vádlottak padján: az alkohol” című cikkükhöz, amely 1975. december 25-én a Kelet-Magyarországban jelent meg. Egyet kell érteni a cikk túlnyomó részével. Ám azzal, hogy eseteket, megtörtént szomorú sorsokat írunk az újságban, mondunk el a rádióban, mutatunk be a lévében, még a szomorú sorsok megoldását nem lokalizáltuk. Való igaz, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyben nem kevés és kis emberekre van szükség, hanem a társadalom széles tömegeire. Bármi legyen is az alkoholisták védekezése (ezt most nem kívánom fejtegetni) amennyiben a hatás agresszív a családra, vagy bárkire is, vagy a családra veszteséges anyagi kihatással jár, a hatást mindenkor bűnténynek kellene minősíteni! Sokan próbáltak már azzal védekezni, hogy az italok árát emelték fel. Ezzel tulajdonképpen azt a célt lehet elérni, hogy az igazi alkoholista — mivel drágábban kapja az italt — még több pénzt oroz el családjától s ezáltal az italaremelés végső soron az amúgyis sokat szenvedő családtagot sújtja még jobban. Az igazi bűnös, maga az alkoholista ezzel még semmiféle szankcióban nem részesült. Bevezették a kijózanító állomásokat. E módszerrel is — kevés kivételtől eltekintve — az eredmény csekély, s mivel a kijózanítás költségét az alkoholista viseli, emiatt ismét kevesebb jut a családnak. Létesítettek ezeken kívül elvonókúrákat, mely költségek viseléséből államunk, humánus meggondolásokból súlyos összegeket magára vállalt. S az eredmény? Sokaknál a többszöri elvonókúra sem jár eredménnyel. Többek között nagy hibánk, hogy papíron küzdünk az alkoholizmus ellen, de a gyakorlatban annál több alapját teremtjük meg az italárusítási lehetőségeknek. A brutális cselekményeknél nem lenne szabad mérlegelni, hogy az elkövető beteges alkoholista, mert minden egyes alkoholista tudja azt, hogy belőle mit válthat ki az elfogyasztott alkohol, s ennek tudatában fogyasztja azt felelősséggel. Ha nem képes önmagát legyőzni és orvoshoz sem fordul gyógykezeltetés végett, felelősséggel kelj viselnie tettének következményeit is. Megalkuvás nélkül kell a jogszabályt megalkotni és alkalmazni. Az előzőktől eltekintve javasolok egy megelőző és eléggé célszerűnek látszó eljárási módot bevezettetni az alkoholisták számának csökkentése érdekében. Minden egyes faluban, városban, kisebb körzetekben vagy munkahelyen a népesség, a dolgozók előtt ismertek a rendszeres alkoholisták. Túlnyomórészt ismertek az ezek által alkoholos állapotban megnyilvánuló cselekmények, esetek. Éppen ezért minden faluban, városban vagy munkahelyen 8—12 tagú társadalmi bíróságot vagy bizottságot kellene létesíteni, a tagokat a kollektíva maguk közül választaná, akik hivatva lennének az alkoholista által elkövetett cselekményt az elkövetéstől számított 48 órán belül megtárgyalni, részletesen elemezni, és első ízben nevelő szándékkal, a bűnösség súlyának megfelelő szankciót hozni. (Erre részletes jogszabályt kellene kidolgozni.) Midőn már a társadalmi bíróság határozati döntése nem látszik elégségesnek nevelő szándékú szankcióhozatalra — mert az alkoholista a betegség súlyosabb stádiumában van —, ilyen esetekben a társadalmi bíróság a határozatában javaslatot tenne a rendes bíróságnak az alkoholista hosszabb időre történő azonnali beutaltaié sa végett. A társadalmi bíróságok (vagy bizottságok) tagjai többségben nők lennének és döntésük, határozatuk végrehajtó erővel bírnának. Az ilyen bizottságok létrehozásával egyrészt elejét vennénk annak, hogy a legtöbb elfajult eseteket először is ne adminisztrációs módszerekkel próbáljuk megoldani, hanem főleg nevelő-javító szándékkal. Módot adnánk ezzel minden megtévedtnek, hogy életét még idő előtt rendes kerékvágásba terelhesse. S ha már a jó szó és intelem se basznál, akkor ki mit keres önmagának — tetteiért — viselje is a következményeket. A szenvedő családok érdekében induljunk el a tettek útján. Nagy István Mátészalka, Váci M. u. 2. Kisstílű szélhámosok Mennyit ér egy Zsiguli szélvédő üvege? A nyíregyházi járásbíróság Ítélete szerint 12 ezer forintot. Avagy a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén Stven forintonként egy-egy napi elzárás. E rendkívü l árkalkuláció indoklása; csalás bűntettének kísérlete. A személygépkocsi magánhasználatban — egyre több van belőle — luxus. Adó, kötelező és CASCO-biztositás, benzin és szerviz megannyi nem kis öszszegű kiadást jelent. P. Oy. nyíregyházi lakos is Így érzi, mert vajon mi késztette az egyébként feddhetetlen embert egy kisstílű szélhámosság elkövetésére. A kárvallott gépkocsitulajdonos az Állami Biztosító nyíregyházi igazgatóságához jelentette, hogy Zsiguli személygépkocsi szélvédő üvege megrongálódott. Az AB gyorsított eljárással rendezte az ügyet és a bejelentőnek 2490 forint kártérítést kifizetett. P, Gy. azonban a kapott pénzből a szélvédő ablaküvegét nem csináltatta meg, hanem gondolt egy nagyot, várt néhány hónapot és 1975. június 18-án ismét kárigényt Jelentett be. Állította, hogy a szélvédő üvege általa ismeretlen okokból a parkírozóban megsérült. Az AB kárfelmérője a bejelentést követően megállapította, hogy a kár a korábbi bejelentéssel azonos, csupán néhány újabb repedést „Idéztek” elő az üvegen. A rajtavesztett gépkocsltulajdonos miután belátta, hogy „egy rókáról nem tud két bőrt lehúzni” visszavonta a kárbejelentést, de azt már nem tudta megakadályozni, hogv fel ne jelentsék és az egyébként két és félezer forintot érő szélvédő üvegért 12 ezer forintot fizessen. A próbálkozások, mondhatnánk úgy is. a kisstílű szélhámosságok a személygépkocsikkal, illetve a biztosítással egyre - terebélyesedő tünete a bűnözés megnyilvánulása. Addig, amíg korábban egy-két hasonló eset adódott évenként, az elmúlt évben az Állami Biztosító már huszonnégy személy ellen tett feljelentést biztosítási csalás gyanúja miatt. Es nem ok nélkül. A mátészalkai városi és járási rendőrkapitányság O. 1. ellen megszüntette ugyan fiatalkorúsága miatt az eljárást, de ez az eset is tartalmaz tanú'Ságot. A fiatalkorú kocsikázásra vette igénybe édesapja személygépkocsiját és ópályl felé tartva'äz útmenti árokba csúszott. Az erősen megrongálódott gépkocsit apjának úgy adta át, hogy a rongálás egy olcsvai lakos által vezetett szemé'ygépkocsi ütközéséből származik. Az AB kárszakértői bebizonyították, hogy csalás történt. Ez utóbbi eset arra is figyelmeztet, a szülőknek kétszer is meg kell gondolniuk, hogy fiatalkorú gyermeküknek sluszkulcsot adjanak. (seres) LEMEZJÁTSZÓ — LEMEZ NÉLKÜL Szatmári fiatalok a törvényről A szatmári fiatalok sem használják már az „új” jelzőt, ha az ifjúsági törvényről beszélnek. A törvény nem új, de újabb és újabb vitára ad okot: számos termelőszövetkezetben nem helyesen értelmezik, vagy egyszerűen nem hajtják végre. A törvény pedig csaknem minden szövetkezetre vonatkozik — a gazdasági eredmények alakulásától függetlenül. Természetesen vannak jó példák is, néhol az új alapszabályban részletesen rögzítették a fiatalok jogait és kötelességeit, több tsz anyagilag is támogatja a fiatalok lakásépítését. Szatmárcsekén követésre méltó példákkal is találkozhatunk, de Tunyogmatolcson rosszak a tapasztalatok. Háztáji — katonáknak Borbély Attila, a szatmárcsekei Haladás Tsz asztalosa és KISZ-titkára. Az ügyes kezű fiatalember a szervezőkészségéről még nem híres, de áprilistól a szó szoros értelmében lendületet vitt a KISZ-munkába. Hangsúlyozza, hogy a törvény nemcsak a jogokat, hanem a megnövekedett kötelességeket is tartalmazza és aki a követelményeknek kérésre sem tesz eleget, azt kizárják a szerve— Kéznél van, rögtön hozom. A néhány gépelt oldalnyi utasításból érdemes idézni: „Évente meg kell szervezni a vezetők és a fiatalok találkozóját. A vezetőség évente kétszer értékeli a törvény végrehajtását. Bérezésnél, jutalmazásnál kérni kell a fiatalok véleményét. A gépműhelyben és a faiparban is megszervezzük a munkaversenyt ... Határidő folyamatos, felelős az elnök és a vemondja, hogy nala nincs végrehajtási utasítás, de az elnöknél talán van. Kérdezzük az elnököt. „Úgy is tudják” — Nem tudok ilyen utasításról. Leírva nincs, hogy a fiataloknak mik a jogaik és a kötelességeik. De gondolom, úgy is tudják ... Á főkönyvelőtől egyszavas választ várunk: 1975-re képeztek-e ifjúsági alapot? — Nem. van, hogy 1975-ben szinte egyáltalán nem végeztünk társadalmi munkát. Négyen a műhelyből A szövetkezet új alapszabályát tavalyelőtt készítették el. A reprezentatív külsejű alapszabályban szó sincs az ifjúsági törvényről, a fiatalokat néhány sorban érinti az alapszabály. Az a néhány sor így kezdődik: „Ifjúsági bizottságot kell létrehozni. A bizottság feladata az ifjúság életkörülményeinek szem előtt tartása”. Hogy a fiatalokat nem tartják kellően szem előtt, az a következő példából is kiderül. Szeptemberben négy új és fiatal szakmunkás érkezett a tsz-be. Még sem az emlitett bizottság, sem a KISZ-titkár nem találkozott velük, így természetesnek tűnik, hogy ezek a fiatalok nem is léptek be az ifjúsági szervezetbe. zetből. A vezetőktől is kér, szinte követel, az elutasított kérelem nem szegi kedvét. A nyáron a KISZ járási bizottságától ajándékba kaptak egy lemezjátszót és decemberig „harcolt” a lemezvásárláshoz szükséges pénzért. A „pénzen kívüli” juttatásokkal és a továbbtanuláshoz szükséges kedvezményekkel elégedett: — Többen tanulunk általános és középiskolában. Én építőipari szakközépiskolába járok, kedvező körülmények között tanulhatok, illetve tanulhatunk. A törvénynek köszönhető, hogy újabban a katonai szolgálatra bevonult fiúk (illetve szüleik) továbbra is kapják a háztájit. Csorna Gyula tsz-elnöktől kérdezzük: van-e a szövetkezetnek a törvénnyel kapcsolatos helyi végrehajtási utasítása? zetőség”. Ha kell, vasárnap is Az idézett mondatokat igazolja a KISZ-titkár, aki szívesen emlékszik 1975. április 4-re, amikor négy fiatalt tüntettek ki a tsz-ben. A fontosabb döntésekhez meghívják, mint mondja, az ifjúsági szervezet és a sportkör úgynevezett ifjúsági alapja 42 ezer forint volt tavaly! Nem csupán sporthír; a női labdarúgóbajnokságban az itteni csapat járási első lett. A fiatalok a támogatást társadalmi munkával is igyekeznek viszonozni, ha kell, vasárnap is „csatasorba” állnak. Persze mondogatják magukban: „Lehetne jobban is”. De sokat mond az a statisztika, amely szerint a tagság átlag életkora nincs negyven év ... A tunyogmatolcsi Zalka Máté Tsz-ben kellemetlen a párbeszéd. A KISZ-titkár azt Ezek tudatában a KISZ-titkár panaszos hangján már nem is lehet csodálkozni: — Szövetkezetünkben csak harmincöt fiatal dolgozik, közülük mindössze tizennégy tagja az ifjúsági szövetségnek. A vezetőség döntéseihez nem szoktak meghívni. A vezetőség és a fiatalok kapcsolata kifogásolható, talán ezért is Magyar szakemberek 65 tagú csoportja tartózkodott 1975 június 15-től a Német Demokratikus Köztársaság Neustadt városában lévő mezőgazdasági gépgyárában. A fél éves tapasztalatcserén részt vett negyven szabolcsi szakmunkás között tizen képviselték a MEZŐGÉP fe-Tunyogmatolcs (nem úgy mint Szatmárcseke) két kisebb ipari centrum között található. De nem ez a legfőbb oka annak, hogy Tunyogon a tsz-ben ötven év az átlag életkor... Nábrádi Lajos hérgyarmati gyáregységét. A vetőgépek, kombájnok bálázó- és rendfelszedő gépek gyártásánál szerzett tapasztalatokkal rendelkező szakemberek az új év első munkanapján kezdtek el dolgozni a fehérgyarmati gyáregységben — jelentette Molnár Károly tudósítónk. Tapasztalatszerzésen az NDK-ban 70 év Két fénykép így festett a század első éveiben Csenger piactere. A korabeli levelezőlap fényképén jobb oldalt az akkori Köves utca látható — ez volt a község első kövezett útja, a forgalmas Szamos-hídhoz vezetett. A másik fénykép 1975-ben készült ugyanott. A középen látható, időközben átépített épületben az általános iskola egy része működik. Villanyoszlopok magasának a téréig huzalok szövik át a levegőt. Aszfalt borul a „Köves utcára”, rajta szekér helyett személyautó és panorámabusz gördül... Fábián Béla Csenger
