Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

8 KELET-MAGYARORSZÄG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1976. január 4. Szerencsés utat Szombatiné! Sárosi Ildikó a Nyíregyhá­zi Krúdy Gimnáziumban érettségizett. Az osztály har­minckét tanulója közül ő volt az egyetlen, aki szakmát vá­lasztott és ipari iskolába je­lentkezett. Választásáról le akarták beszélni szülei és ta­nárai is. A párharcokból vé­gül is ő került ki győztesen. — Nem akartam irodista lenni. Nem csábított a főisko­la és az egyetem sem. ötödi­kes korom óta varrogatok ott­hon. Kiszabtam a ruhát és kézzel összevarrtam. Később kaptam egy varrógépet. Meg­szerettem, hiszen csodákat le­het művelni vele. Éreztem, megy a varrás és örömmel dolgoztam. Eszembe sem ju­tott, hogy más pályát válasz­szák. Miért tanuljam azt, amitől már eleve semmi jót sem várok? — Sokak szemében elkép­zelhetetlen, hogy valaki gim­názium után ne főiskolára vagy egyetemre menjen. Az ipari iskolát meg egyenesen számításba sem veszik. — Ezzel a szemlélettel ta­lálkoztam én is. Munkahe­lyemen, a háziipari szövetke­zet szolgáltató részlegében megkérdezték, mit keresek én itt az érettségimmel? Az­tán visszakérdeztem. Miért? Kinek fáj az? A végzettsé­gem csak két hétig volt té­ma. Az embereket nem az iskolák szerint sorolom. Tu­dom, mit érek egy szakmai képesítéssel és egy érettségi­vel. A szakmával jól meg le­het élni és nagy a választási lehetőség. Az érettségi a gya­korlati munkához édeskeve­set ad. — Két és fél éve tanulsz a 107-es szakmunkásképzőben francia női szabó tagozaton. Nem bántad meg, hogy a szakma mellett döntöttél? — Egy percig sem! Korán kezdtem az önálló munkát és ennél nincs nagyszerűbb do­log. Olyan tanáraim vannak, akik minden tudásukat át akarják adni nekünk, a mun­kahelyi főnöknőm pedig »I yolcéves a gyermek­­lN gondozási segély, a gyes. S amint egy nyolcesz­tendős lurkónál már több­kevesebb biztonsággal meg­mondhatjuk, „mennyire si­került”, a jövőjét felelősen előkészítő társadalmunk nyolcéves kedvencénél is in­dokolt a születésnapi családi ünnepségen egy percre el­időzni; számbavenni, ho­gyan fejlődött, mit várha­tunk tőle. Ismeretes, hogy az 1967- ben bevezetett gyermekgon­dozási segély intézménye arra hivatott, hogy a dolgo­zó és szülő anyák problé­máin segítsen és könnyítsen a gyermek elhelyezési gond­jain. A gyes bevezetésekor a vártnál jobb volt a fogad­tatás, 1968-ban és 69-ben esz­tendőről esztendőre keve­sebben éltek vele, hogy az­után 1979-ben fordulat kö­vetkezzék be és 1973 óta évről évre meg is haladja az 1967-es szintet. Beható és összetett tanul­mányt igényelne annak fel­derítése, miért történt ez így. Az egyik fő ok — az anya­giakon túl — az a rendkívül fontos felismerés, hogy a csecsemőnek, cseperedő apróságnak talán az első években van legna­gyobb szüksége az anya kö­zelségére. A gyes fellendü­lésében — tartósan 195—200 ezer körül alakul évente a segélyen lévők száma — hagyja, hadd dolgozzam egye­dül, törjem én a fejem. Az önállóságot sajnos nem min­denhol engedik, van olyan társam, aki csak két év után ülhetett gép mellé. — Nem féltél az önállóság­tól? A tervezésnél, a szabás­nál könnyen el lehet rontani a darabot. — Arra vigyáztak, hogy ne rontsak. A biztonsághoz a szakmai versenyeken elért eredményeim is hozzájárul­tak. — Mit kell tudni egy szak­mai versenyen? — Eléd tesznek egy divat­képet, megadják a mérete­ket, meg kell szerkesztened a modellt, és szabásmintát ké­szíteni róla. Az első verse­nyem tavaly volt. Három hosszú óráig tartott. Aztán magam sem tudom hogyan, de harmadik lettem. Ez volt az első sikerem, a legemlé­kezetesebb. — Csalódás ért már? — Nem. Bár rossz érzés, amikor visszahoznak egy ru­hát javításra, de ilyen még akkor is előfordulhat, ha ru­tinos női szabó leszek. — Most csoportversenyre készülsz. Miért vállalod eze­ket a plusz megterheléseket? — Miért ne vállalnám? Mindannyiunknak hasznos a pár hetes közös felkészülés és a verseny mindig örömet okoz. fontos szerepe van annak, hogy a fiatalok kívánják a gyereket és közülük mind többen ismerik fel: a gyer­mekneveléssel természete­sen együttjáró sok-sok gond mellett mennyi örömet is szerez egy-egy apróság. A statisztikai felmérések szerint a születésiben elér­tük, vagy legalábbis meg­közelítettük a kívánt arányt, hiszen 1974-ben ezer la­kosra már 17,8 születés ju­tott. A jelek szerint az 1975- ös eredmény nagyjából ha­sonlóképpen alakul, s ez ör­vendetes dolog; 1972-ben ezer lakosra csupán 14,6 születés jutott hazánkban. Figyelemre méltó a gyes igénybevételének területi NINCS — Még nem vagy húsz­éves, de határozott, akaratos embernek tartanak... — De engem meg lehet győzni, elismerem, ha nincs igazam. Való igaz, az elkép­zeléseimből nehezen engedek. Ha nem ilyen lennék, most nem itt tartanék. A munka­helyem egy hajszálon múlott, abban az évben ugyanis nem akartak felvenni tanulókat. Kettőnknek mégis sikerült. Ha nem vesznek fel, talán minden másképp alakul. — Mi alakul másképpen? — A munkám... Nem sze­retem a szalagmunkát. Amit elkezdek, azt be akarom fe­jezni, úgy hogy az a darab az én kezem munkáját di­csérje. Nem bírok egy helyen ülni. — Most nem vagy a varró­géphez kötve? — Ez más: Méretet venni, próbára előkészülni, az em­berekkel foglalkozni. Szün­időben a HAFE-nál dolgo­zom, a bérelszámolásnál, az irodán. Nagyon nehéz napok azok. Nekem egyhangú és monoton — Ilyen konokul kitartasz a terveid mellett is? — Igen. Ezért a szakmáért tanultam. Egy év után tech­nikusi vizsgát teszek, aztán jelentkezem a könnyűipari műszaki főiskolára. Üzem­mérnök szeretnék lenni. De ez még távoli terv, beleszól­hat a házasság. — Hogy érted ezt? — Jövőre szeretnénk össze­házasodni. így lehet, pár év­vel később kezdem a főisko­lát. De előbb a szakmunkás­bizonyítvány. A beszélgetés végén — a mesék gyakori fordulatával élve — megkértem Ildit, mondja el a három kívánsá­gát. — Boldogan, kiegyensúlyo­zottan szeretnék élni leendő férjemmel és terveimet sze­retném valóra váltani. A harmadik?... Az nincs! Ez a kettő a legfontosabb! megoszlása: il973—74-ben — Pest megye kivételével — valamennyi megyénkben nőtt; jellemző, hogy az igénybevételi arány mini­muma (69,1 százalék) is ma­gasabb, mint az elmúlt idő­szak országos átlaga (69 százalék). Igen sokan élnek a gyes nyújtotta lehetősé­gekkel Zala megyében, sez annál örvendetesebb, mert ebben a megyében 1967—69 között az országban a legke­vesebben vették igénybe a gyest. Ehhez hasonló, csak éppen fordított előjelű vál­tozás a már említett Pest megyei: az 1967—69. évi első helyről a 14-re esett vissza, úgy, hogy közben abszolút számban nem tör-Sok százszor megtenni az utat Mátészalka és Tibor­­szállás között, nem nagy tá­volságuk ellenére sem cse­kély dolog. Szombati János­­né mégsem ezen meditál. Az inkább a kívánsága: minden út baj nélküli, szerencsés le­gyen. — Férjem az állami gaz­daság megalakulása óta dolgozik egy helyen. Minde­ne a nagykertészet, ott élhet óhajának. Ct se hallottam soha rágódni a be- és haza­járáson. Miért tenném én? És kilencszázhatvantól, az őszi szezonidő minden mun­kanapján sikerül. Egyedül a faluból Megalakulása után gyors ütemben fejlődött-gyarapo­­dott a Mátészalkai Állami Tangazdaság. A vezetőség kérte az ott dolgozó környék­belieket, különösen a beta­karítás őszi, tél eleji időre hívják munkára dolgozó csa­ládtagjaikat is, megtalálják a számításukat. — Előbb pár hónap alatt, rendszerint januárra vagy ja­nuárban végeztünk az almá­val. Néhány száz vagonnyi volt. Nő nem is volt más Ti­borról, egyedül jártam vonat­tal. Iskolás volt a két idősebb lányunk, itthon hagyhattuk őket. Együtt jártunk Szalká-A FELGYORSULT ÉLET­RITMUS. a feladatok meg­követelik, hogy időnkkel tervszerűen, jól gazdálkod­junk, mert csak úgy tudunk munkahelyünkön, a család­ban, a mindennapi életben helytállni. Különösen a dol­gozó nőkre vonatkozik ez, hiszen még mindig a na­gyobb részt kell vállalniuk — a munkahelyi gondok mellett — az otthoni tenni­valókból. Ám nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az utóbbi évtizedekben változott az életforma, az életkörülményeink. Számos tént változás. Jelentősen növekedett az igénybevétel Komárom és Győr megyé­ben. Városban és a község­ben az igénybevétel aránya csaknem azonos mértékű: a városokban 81, a községek­ben 79 százalék. A megyei városok közül Győrben élt legtöbb kismama a gyes nyújtotta lehetőségekkel, itt az igénybevétel aránya 88 százalék. Az elmúlt időszak­hoz képest fejlődés van ilyen szempontból például Miskolcon, de nagy iparvá­rosunk még így is jóval az országos átlag alatt (65 szá­zalék) maradt. A megyék igénybevételi aránya — ta­lán Győr és Csongrád kivé­telével — meghaladja a me­gyei városokét. A gyes születésnapi mér­legkészítése tehát országosan mindenképpen pozitív. S ennek kapcsán joggal mond­hatjuk; egyre többen értik meg, hogy a felelősség a gyermekért, a közösség, a társadalom ügye, felelőssége is. Bölcsődék, óvodák épí­tésére irányuló nagyüzemi és más közösségi erőfeszí­tések jelzik ezt, de az a még szélesebb körű társadalmi összefogás is, amely az utób­bi években országszerte mindinkább kibontakozik a több gyermekes családok helyzetének javítására, könnyítésére. U. L. ra a férjemmel — emlékezik Szombati Jánosné. Történelem már a gazda­ság ,.néhány száz” vagonnyi almája. Ezer vagy ezren fe­lüli vagon évi termés tételei­ről beszélnek már évek óta. Szombatiné sem egymaga jár nőként a kiváló gazdaságba, idénymunkásként. Kell a pénz — Erősödés és a nagyobb lehetőségek érdekében együtt van már a falunk téesze a mérkivel, de bizony odáig még nem jutott, hogy télen is tudjon a nőknek rendsze­res munkát adni. A gazdaság tárolójában pedig van foglal­koztatás március vagy április végéig is. Mert bizony, kell a pénz. A divat, az életszín­vonal növekedése nem kerül el olyan kis falut sem, mint a mienk. Jól jön a havi há­romezer forint körüli kereset a férjeméhez. A gazdaság saját buszt já­rat a tibori nőkért. Azzal is szállítja őket haza. Jó, gyors, kényelmes. Egyik helyen sem kell felesleges várakozás mi­att ácsorogni. A műszak: kettős. Délelőtt és délután. Előbbinél kezde­nek ötkor, otthon vannak két órára, utóbbi esetében is nyolc óra a munkaidő, este kilencre mindenki családja körében van. rendelet, intézkedés szüle­tett a dolgozó nők helyzeté­nek megkönnyítésére, hogy ne legyenek a házimunka rabjai. Felszabaduló idejü­ket pedig hasznosan, a csa­lád körében, önképzéssel, művelődéssel töltsék el. Ma talán már mindany­­nyiunknak természetes,, hogy a boltokban tisztított barom­fit vásárolhatunk, melyből rövid idő alatt sültet vagy paprikást készíthetünk. Az idén 196 vagon került a me­gyei üzeletekbe, s jövőre a baromfifeldolgozó vállalat ettől is többet ígér. Az ételkonzervek válasz­téka és minősége lehetősé­get nyújt arra, hogy né­hány perc alatt meleg ételt tálaljunk a családnak. Az utóbbi években igazán nem panaszkodhatunk a mirelit­készítmények választékára sem. SOK ASSZONYTÓL LE­HET HALLANI, hogy a be­vásárlást tartja a legnehe­zebb feladatnak. Talán így is van. Az utóbbi években, ha valaki igényli, ennek ter­hét is átvállalja a kereske­delem, házhozszállítási ak­ciója keretében. Például a Csemege Kereskedelmi Vál­lalat boltjai kétszáz forin­ton felüli vásárlás esetén bármilyen — az üzletben kapható — árura megren­delést vesz fel. Személyes, vagy telefonkérésre a kért időpontban házhoz szállít­ják. Sokan élnek, különö­sen hétvégeken ezzel a le­hetőséggel. A tésztasütéstől is megkí­mélhetik magukat a házi­asszonyok, a sokféle cuk­rászkészítmény jóvoltából. De aki szereti az egyéni ízt, félkész cukrászati készítmé­nyekkel ezt is megoldhatja. Más. Nyíregyházán az Ezer­jó bisztróban vacsoraidő­szakban négy-ötféle ételt egységesen nyolc forintért adnak. A választék és a kedvező ár lehetőséget te­remt, hogy például egy csa­lád vacsoráját itt fogyassza el. Reggeli- és uzsonnaidő­ben valamennyi cukrászdá­— Különösen jó a buszjá­rás, a munkára meg éppen nem panaszkodunk. Külön­­külön szerződést írunk alá, mettől meddig kell dolgoz­nunk. Meghagy... mi min­denben mihez tartsuk ma­gunkat. Szívesen ellátjuk a feladatunkat, örülünk, hogy augusztus-szeptembertől biz­tos munkánk, keresetünk van március-áprilisig. S főleg az nagyon jó, mennyi­re gépesített az utóbbi időben a gazdaság — magyarázza Szombatiné. — Gép mozgat­ja a ládákat is, végzi a válo­gatást. Csak a csomagolás ké­zi. Munka végzéséhez kö­penyt, kendőt is ad a gazda­ság. Jó ahogy gondoskodik a munka könnyítéséről, a kö­rülmények rendben tartásá­ról. Szombati Jánosné előbb több éven át brigádvezető volt. Újabban minősítő. Két idősebb lánya már férjes, a legfiatalabb utolsó osztályos az általánosban ... Az évi hat—nyolc hóna­pokkal közel tíz esztendőt mondhat, hogy a szálkái gaz­daság második otthona. Sok köze van hozzá, hogy mind többen is megkedvelték. Hogy megtelve közlekedik az üze­mi busz Mátészalka és Tibor­­szállás között. Jól jár velük a gazdaság is. Szerencsés utat, Szombatiné! ban és presszóban az uzson­naételek engedményes áron kaphatók. A gyerekek ét­keztetését kívánják elősegí­teni azzal, hogy ifjúsági ét­kezési utalványokat adnak ki. Egyes éttermeikben pe­dig az ételek elvitelét ár­­kedvezménnyel is népszerű­sítik — amellett, hogy a há­ziasszonyoknak ez egyébként is kedvező. Jó kezdeménye­zés az is, hogy a Hotel Sza­bolcs étteremben úgyneve­zett karcsúsító ételeket ké­szítenek, s hogy húsz száza­lékkal olcsóbban adják, az­zal is az egészséges és kor­szerű táplálkozást kívánják népszerűsíteni. . STATISZTIKAI ADATOK IGAZOLJÁK, hogy ma már a legtöbb háztartásban mo­sógép van. Rendkívül meg­könnyíti az asszonyok mun­káját, de mégis csak idő kell a mosáshoz. No meg a vasalás! Emiatt is választ­ják nagyon sokan a még egyszerűbb módot, a Patyo­lat Vállalat szolgáltatásai révén. Közismert szolgálta­tásaik: a piperemosás, az otthon mosott ruhaneműk vasalása és viszonylag rövid múltra tekint vissza, de ta­lán annál kedveltebb a bér­­ágynemű-szolgáltatásuk. Ez utóbbit jelenleg 3300 garni­túrával bonyolítják, de en­nél jóval nagyobb az igény. Kevesen tudják viszont, hogy asztalneműt is kölcsönöznek és terveik között szerepel a törülközőkölcsönzés is. A kö­zeljövőben bővül a Patyolat üzlethálózata, mégpedig a Jósavárosban lesz egy új mosó- és vegytisztító sza­lonjuk. Ha sikerül a válla­lat terve, automata mosógé­pek segítségével a Patyolat Vállalat is bevezeti az ön­­kiszolgálás módszerét. Na­gyon jó dolog az is, hogy a Petőfi utcai szalonjukban ágyneműfoltozást és felső­ruha-javítást, ruhaigazítást, varrást is vállalnak. Ez any­­nyira népszerű, hogy varro­dájukat bővíteni kell. Soltész Ágnes Balogh Júlia számokban Asztalos Bálint Ne legyenek a házimunka rabjai

Next

/
Thumbnails
Contents