Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

MA Szép feladatot Rákóczi-tanya, bíztak rám Vaja (3. oldal) (7. oldal) A szakszervezetek szerepéről Család - otthon (5. oldal) (9. oldal) Taggyűlések előtt Frtszervezeteink politikai munkájá­nak homlokterében az új esztendő első két hónapjában az 1975. évi munka összegezése, értékelése és az 1976. évi íeladatok számbavétele áll. Az éves beszámoló taggyűlésekre immár ötödször ke­rül sor. A pártaiapszervezetek vezetőségeinek tehát van már tapasztalatuk, ismerik a beszá­moló taggyűlésekkel szemben támasztott kö­vetelményeket. Az elmúlt évek tanúsítják, hogy az éves beszámoló taggyűlések olyan demokratikus vi­tatórumok, amelyek jó alkalmat teremtenek a pártalapszervezeti munka egészének kont­rolljára, mélyreható önvizsgálatra. Az elmúlt évek során fontos feladatuk volt a X. kong­resszus határozatainak végrehajtása. A XI. kongresszust megelőző taggyűlések beszámo­lói a négyéves munkáról azért is lehettek eredményesek, mert a pártmunka évenkénti számbavétele jól szolgálta az időszerű párt­­politikai feladatokra való mozgósítást, a fo­gyatékosságok feltárását. Más szóval: erősí­tette a kommunisták ‘egységét, cselekvő rész­vételét, a pártszervezetek gyümölcsöző kap­csolatát, a munkahelyek, a lakóhelyek dolgo­zóival. A mostani beszámoló taggyűlések jelentő­ségét növeli, hogy azok a XI. kongresszust kö­vetően az elsők, és az V. ötéves terv indítá­sának idejére esnek. Ez alkalommal a beszá­moló taggyűléseken kerül sor a párttagság felkészítésere, a tagkönyvcsere politikai fel­adataira. Mindezek a követelmények a párt­vezetőségektől az eddigiektől is nagyobb kö­­rürtekintést, felelősseget igényelnek. A korábbiakhoz képest nincs változás ab­ban, hogy a felkészülés során a beszámolók elkészítésénél támaszkodni kell a pártcsopor­tok. a párttagok véleményére, a tömegszerve­zeti munka tapasztalataira, az állami, gazda­sági vezetők segítségére. Abban sincs változás, hegy a vezetőség tagjai reszortjuknak megfe­lelően egyénenként az egész munka összege­zéséért, a célok helyes megjelöléséért pedig kollektíván felelősek. Változás az élet által diktált követelmé­nyek szintjében van. Mindenekelőtt abban, hogy az elmúlt évi munkát is a XI. kongresz­­szus áltai meghatározott feladatok és köve­telmények alapján kell értékelni. Egyáltalán nem közömbös, hogy a kongresszus útmutatá­sait a pártszervezetek és az egyes párttagok az eddigiek során hogyan dolgozták fel. Mikép­pen értelmezik például a tulajdonviszonyok­ra, az életszínvonal-politikára, a munkafegye­lem szilárdítására, az érdekviszonyokra, a szo­cialista életmódra, a pártmunka mozgalmi jel­legére és más fontos kérdésekre vonatkozó meghatározásokat, követelményeket. Fontosnak tartjuk, hogy a beszámoló tag­gyűléseken szó essék ezekről. Arról, hogy mit tettek és tesznek e kérdések helyes értelme­zéséért. megoldásáért, a cselekvés magasabb szinten való kialakításáért. Az éves munkáról szóló beszámolónak tehát nem egyszerűen az a feladata, hogy egymás mellé rakva felso­rolja az elmúlt évben végzett munkát, hanem az összmunka kritikus, önkritikus elemzése alapján az új követelményekhez igazodva je­lölje meg a további feladatokat. Külön is fontos követelménye e taggyű­lések iránt, hogy elemezzék gazdaságpolitikai célkitűzéseinket, s az azok megvalósításához vezető utakat és eszközöket, a helyi feladato­kat. A pártszervezetek reális értékítélete és követelménytámasztása ugyanis meghatározó abban, hogy a gazdasági egységek hogyan ter­vezik meg öt évre és ezen belül 1976-ra az elérendő gazdasági célokat, hogy a gazdálko­dó szervek, intézmények miként bánnak a rá­juk bízott javakkal, vagy hogy a közhivata­lokban hogyan intézik a dolgozók ügyeit. E taggyűlések alapvető mondanivalója lehetne igen sok helyen a munkaidő jobb felhasználá­sáért, az anyaggal, az energiával való taka­rékos gazdálkodásért, a bürokratikus ügyinté­zés ellen indított harc. Nem jelszavak hangoztatására van tehát szükség, hanem a konkrét helyzet elemzése alapján a munkaköri felelősséget figyelembe véve — szükséges megjelölni: kinek, hol, mi­kor és mi a feladata. A pártmunka hatékony­ságát is nagymértékben növelheti, ha ilyen konkrét célkitűzésekhez igazítják mindenütt a kommunisták pártmegbízatásait is. Az elmúlt évi politikai munka azt mutat­ja: az alapszervezetek vezetőségeinek van mi­ről beszámolni. A sokrétű tevékenysége- ala­pozva. a kongresszus útmutatásainak szelle­mében újabb és nagyobb követelményeket ál­líthatnak maguk elé pártszervezeteink. A ké­szülő beszámolók alapján máris le lehet von­ni azt a következtetést, hogy pártszervezete­ink többségében jól vonják meg a politikai munka eredményeinek mérlegét és felismerték a követelmények fokozásának fontosságát, le­hetőségét. Magyon fontos, hogy a beszámoló tag­gyűlést megelőző vezetőségi ülése­ken az elkészített beszámolókat, an­nak minden fő részét gondosan ves­sék össze a tényleges helyzetükkel, a párt­­szervezet előtt álló magasabb követelmények­kel. Ha ezt felelősséggel végzik el, a taggyű­lések reális és a jövőre mutató döntéseket hoznak. Pártszervezeteink kommunistáitól azt kérjük, hogy ki-ki személy szerint is készül­jön fel e fontos pártfórumra. Legyen minden kommunista aktív résztvevője a XI. kongresz­­szuson megfogalmazott politika végrehajtásá­ért folytatott nehéz, de egész népünk javát szolgáló alkotó cselekvésnek. Koncz Károly, a megyei pártbizottság osztályvezetője A PRAVDA ÍRJA TELEX... Jobbratolódás Portugáliában A Portugál Kommunista Párt északi területi szerveze­tének vezetősége pénteken es­te közzétett nyilatkozatában azonnali vizsgálatot követel a csütörtöki portói események­kel kapcsolatban. A doku­mentum hangsúlyozza: semmi sem igazolhatja azt, hogy a csendőrség tüzet nyitott a Custoias börtön előtt tüntető fegyvertelen tömegre. A nyilatkozat felveti azt a lehetőséget, hogy egyes „an­tifasisztának minősített ele­mek” magatartása a tünte­tés során valójában „előre megtervezett és megszerve­zett provokáció” volt, ame­lyet a portugál felszabadító hadsereg (ELP) elnevezésű fasiszta szervezethez tartozó egyik csoport hajtott végre. A novemberi lázadás után letartóztatott katonák csa­ládjának egy csoportja pén­teken táviratot intézett Cos­ta Gomes elnökhöz, a forra­dalmi tanácshoz, Azevedo mi­niszterelnökhöz és a főállam­­ügyéizhez. Ebben a portói Custoias börtön, valamint a lisszaboni Caxias börtön előt­ti incidensekért a forradalmi tanácsot, a lisszaboni és az északi' katonai körzet pa­rancsnokát és kormányzóját teszik felelőssé. Portugáliában december 23 —29 között 36 olyan személyt engedtek ki a börtönből, akit korábban azzal a váddal zár­tak be, hogy együttműköd­tek a salazari—caetanói fa­siszta titkosrendőrséggel. Raj­tuk kivüi szabadon engedtek 30 bórtönőrt is — közölte a lisszaboni A Capital című lapnak adott nyilatkozatában Sousa Castro százados, a por­tugál fegyveres erők mozgal­ma legfelső forradalmi taná­csának tagja, akit nemrég azzal a feladattal bíztak meg, hogy irányítsa a fasiszta tit­kosszervezetek felszámolásá­val foglalkozó különleges bi­zottság munkáját. A lap péntek esti számá­ban megjelent nyilatkozati­ban kijelentette: kész szaba­don bocsátani mindazokat, akikről a jogi szakértők azt állítják, hogy „fogvatartásuk nem helyén való”. Az ivóvíztől a benzinig több tucat termék árát emel­ték fel január 1-én Portugá­liában. LVOV A Barátság kőolajvezeté­ken 1976-ban. az elmúlt év­hez képest, 8,5 százalékkal több szovjet nyersolaj érke­zik a szocialista országokba. Január elsején indult meg a megnövekedett mennyiségű olaj szállítása. E célból nyolc tartalék szivattyúállomást helyeztek üzembe. SANTIAGO Eduardo Frei volt chilei köztársasági elnök pénteken megtagadta a csatlakozást ahhoz az „államtanácshoz”, amelyet a fasiszta junta pol­gári politikusokból állít ösz­­sze Pinochet államfő mun­kájának segítésére. Frei kije­lentette. nem vehet részt egy olyan rendszer munkájában, amellyel törvényes alapjait tekintve sem ért egyet. LONDON Angliában hatalmas szélvi­har pusztított pénteken, meg­bénítva a repülőgép- és vas­úti forgalmat, fákat csavarva ki tövestül. Az első jelenté­sek szerint egy járókelőt az orkán egy gépkocsi elé so­dort. egy motorosra és egy kerékpárosra pedig fa zuhant rá. Mindhárman életüket vesztették. KÉPEK ÜZEMEINKBŐL Asszonyok korszerű gé­peknél az Üjpesti Gyap­júszövőgyár újfehértói üzemében. Télen is jelentős munkát végeznek a fényeslitkei „olajállomáson”. (Hammel József felvételei) Imperialista mesterkedések Angolában A moszkvai Pravda szom­bati számában közölt szer­kesztőségi cikkében írja: Joggal állapítható meg, hogy mind maga az angolai konfliktus, mind pedig az Angola körüli helyzet kiéle­ződése annak az eredménye, hogy az imperialista erők, a fajüldöző dél-afrikai rezsim és annak zsoldosai durván beavatkoznak az angolai nép belügyeibe. Egyre jobban ki­rajzolódik az erők elhelyez­kedése az angoiai konflik­tusban, mindjobban megha­tározható a különböző álla­mok álláspontja ebben a kérdésben. Ma már köztudott, hogy néhány nyugati ország,_ köz­tük az. Egyesült Államok, ré­gen elkezdte a fegyverszállí­tást az angolai szeparatis­­táknak és mindjobban nö­vekvő mennyiségben folytat­ja az Angolai Népi Köztár­saság elleni ütőerőként az afrikai népek által legin­kább gyűlölt rendszert, a dél-afrikai fajüldöző rezsi­met használják fel. A nyugati tájékoztató szer­vek — folytatja a Pravda — mindent elkövetnek, hogy hamis színben tüntessék fel a jelenlegi angolai esemé­nyeket, elferdítik a szocia­lista országok álláspontját és megkísérlik, hogy befe­ketítsék a Szovjetunió kül­politikai irányvonalát. Ah­hoz, hogy a dolgokat a he­lyére tegyük — hangsúlyoz­za a szerkesztőségi cikk — újból említést kell tennünk arról az elvi politikai vo­nalról, amelyhez a Szovjet­unió a nemzeti felszabadító harcok kérdéseiben általá­ban, valamint az adott eset­ben tartja magát. Internacio­nalista kötelezettségéhez hí­ven a Szovjetunió — és eb­ből nem csinál titkot — er­kölcsileg és anyagilag tá­mogatta és tovább támogat­ja az angolai hazafias erő­ket, az MPLA-t. Ez tökéle­tes összhangban van az ENSZ, valamint az AESZ közismert dekolonizációs ha­tározataival. A Szovjetunió támogatja az Angolai Népi Köztársaság törvényes kor­mányát annak kérésére. E támogatás célja: megvédeni az országot a külső agresz­­sziós támadásoktól, előmoz­dítsa az ország szuve­renitásának, függetlenségé­nek és területi sérthetetlen­ségének védelmét. A Pravda a továbbiakban leszögezi: a Szovjetunió An­golában nem keres sem gaz­dasági, sem katonai, sem más előnyöket. Minden olyan állítás, hogy a Szov­jetunió Angolában katonai támaszpontokat akar létesí­teni, minden állítás az afri­kai szovjet katonai expan­zióról egyszerűen kohol­mány. Sok asszony és lány jutott munkaalkalomhoz a VOR vásárosnaményi üzemében.

Next

/
Thumbnails
Contents