Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

1976. január 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Kossuth-gyűjtemény a tengerentúlról Mr. Stephen Huzianyi, azaz Huziányi István úr Illinois államból Magyarországra lá­togat. Haza — ahogy 6 írta a napokban küldött le­velében. Tavalyelőtt, — ami­kor 50 valahány évi távoliét után először tért haza — és tavaly, a második látogatá­sakor értékes ajándékokat hozott. Mindkét alkalommal az Országos Széchényi Könyvtárnak. A könyvtár munkatársait annak idején a Bábolnai Ál­lami Gazdaság vezetői ér­tesítették, hogy az amerikai CPS-cég közgazdásza össze­gyűjtötte a Kossuth Lajos amerikai tartózkodásáról szó­ló korabeli cikkeket és sze­retné átadni a Széchényi Könyvtárnak. A könyvtá­riak írtak a megadott cím­re Huziányi Istvánnak, aki­től hamarosan megérkezett a válasz. Megírta, hogy öt­éves volt, amikor szülei Amerikába vándoroltak. Ö ott nőtt fel és történész akart lenni, de anyagi hely­zete nem engedte meg, hogy sokáig diákoskodjék. Mun­kát vállalt, és közben foly­tatta tanulmányait. Köz­­gazdasági diplomát szerzett, de a történelem változatla­nul foglalkoztatta. Olyannyi­ra, hogy szabad idejének nagy részét annak szentelte. Az amerikai államok könyv­táraiban, történettudományi intézeteiben felkutatta a ma­gyar szabadságharc amerikai visszhangjáról, Kossuth La­jos amerikai útjáról közölt újság- és folyóiratcikkeket s azokról másolatot készített. Az évek, évtizedek során sok kiadványt gyűjtött ösz­­sze, ezeket felajánlja a Szé­chényi Könyvtárnak, ha el­fogadják — írta a többi közt. S történészeknek, kutatóknak, helyükbe hozta a forrásmű­veket, amelyek külön-külön is, de főleg együtt értéke­sek. Részletesen tájékoztat­nak a többi közt arról, hol járt, miről beszélt Kossuth Lajos, hogyan fogadták őt Amerikában. A salemi lap 185i2. január 24-i számában például azt kérdezi: bizton­ságban lesz-e Kossuth Ame­rikában? A hamiltoni Te­­lepraph 1852. január—márci­us folyamán a magyar nem­zetről. Kossuth clevelandi látogatásáról írt. A bostoni The North American Re­view című folyóirat az 1848 —49-es forradalomról adott beszámolót. Azt is hírül ad­ták a korabeli amerikai tu­dósítások, hogy Kossuth La­josról egy várost neveztek el. A kéziratok közt van Kossuthnak Olaszországból Amerikába küldött levele, illetve a Missouri Historical Society kézirattárában őr­zött levél másolata. A többi kópián is pontos megjelölés van: a cikk, kéz­irat mikor és hol jelent meg, az eredeti szöveg melyik in­tézménynél található. Az idén Magyarország múlt századbeli térképeit hozza el. És két mikrofilmet. Ezekről csak annyit árult el, hogy 35 évvel ezelőtt rendelte meg azokat a Pennsilvánia, illetve Indiana állam törté­neti intézményeitől. M. E. Röntgenszűrő hajó Norvégia földrajzi adott­ságai következtében célsze­rűvé vált egy hajót röntgen szűrővizsgálatok elvégzésére berendezni. A nemrégiben üzembe helyezett hajó be­járta az ország hosszú és igen tagolt tengerpartját és elvégzi a tengerparti ha-Augusztusban lesz a mohácsi vész 450. év­fordulója. Ebből az alkalomból az Országos Le­véltár Baranya megyei igaz­gatóságának gondozásában jelenik majd meg Kiss Béla történelemtanár, a mohácsi honismereti kutatások irá nyitójának tanulmánya a csata helyszínével kapcsola­tos történelmi titkok való­színű megoldásáról. Kiss Béla az utóbbi idő­ben elsősorban azt kutotja, hogy hol van Földvár, az egykori csatatér középpont jában állott, s nyomtalanul elpusztult falu. Földvár he­lyét a kutatók Brodarics Ist­ván szerémi püspök, az or szág kancellárja által adott leírás nyomán keresik. A püspök a csata után fél évvel adta közre az ütközet helyszínének és lefolyásá­nak „tökéletesen igaz le­írását”. Ebben olvasható, hogy „...a domb lejtőjének aljában kis falu feküdt, templommal. Földvár ezen falu neve; itt helyezte el az ellenség ágyúit.” A szem­tanú leírása alapján a ku­lásztelepülések lakosságá­nak szűrővizsgálatát. Ugyan­csak ilymódon bonyolítják le a partvidék sok ezernyi szigetecskéjének elszórtan élők vizsgálatát is. A ha jót a norvég tbc-kutatás egyik úttörőjéről Olaf Scheelről nevezték el. Alma — 2,5 atmoszférás túlnyomás alatt A meghámozott alma — a tányéron felejtve — gyorsan megbámul. Bár íze különö­sebben nem változik meg, már nem olyan gusztusos és étvágygerjesztő, mint „újko­rában”. Hogyan érhető el az, hogy az iparilag tartósított gyümölcs ne színeződjék el? Az ipari szakemberek vála­sza : meg kell akadályozni va­lamilyen kezeléssel a kiala­kuló oxidációs folyamatot, amely a bámulást okozza. Ennek egyik legújabb mód­szerét a Magyar Hűtőipar kollektívája dolgozta ki. Az érdekes, új eljárást az 1974- ben indult „almaszeletgyár­­tásban” már sikerrel alkal­mazták. A módszer lényege, hogy a gépi hámozás és da­rabolás után az almaszelet közvetlenül egy úgynevezett színrögzítőbe kerül, ahol a felületi bámulást vegyi oldat alkalmazásával akadályozzák meg. Ebben az állapotban azonban a gyümölcs közvet­len gyorsfagyasztásra nem alkalmas, ezért sajátos mód­szerrel megelőzik a későbbi színelváltozást is. A tartósí­tásra szánt gyümölcs speciá­lis autoklávba kerül. Ebben szobahőmérséklet mellett, egy-egy adagban 400 kiló előzetesen színrögzített almát 2,5 atmoszférás túlnyomás alá helyeznek, mintegy 10 perces időtartamra. A kezelés után szabad levegőn öt órán át tárolják, majd gyorsfagyaszt­ják az almát, amely a felen­gedés után több óra múlva sem barnul meg. A háziasz­­szony tehát megvárhatja, míg a gyümölcs felenged: ugyan­olyan gusztusos almát tehet fel az asztalra, vagy éppen használhat fel édességek dí­szítésére, ízesítésére, mintha friss lenne. Az új eljárással már több száz tonna almát tartósítot­tak. A gyümölcs nagy részét külföldön értékesítették. A szakemberek most azon dol­goznak, hogy a technológiát más gyümölcsök tartósítására is alkalmassá tegyék. J. F. Saláta télen A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet üvegházai­ban már szedik a salátát és a csiperkegombát, valamint az ál­taluk kikísérletezett kocsány nélküli paradicsomot. Az inté­zet 22 ezer fej salátát értékesített új évi primőrként. tatók közvetlenül a domb alatt keresték Földvárt. (A falu helyének fellelése a többi között az eddig meg nem talált mohácsi tömeg­sír nyomára is vezethet. Ed­dig ugyanis nem került elő a 12 000 hősi halott nyugvó­helye.) Kiss Béla abból a felte­vésből indult ki, hogy Bro­darics a magyar tábor irá­nyából szemlélte a törökök felvonulását. A távolból ter­mészetesen úgy látta, hogy a falu szinte rárajzolódik a mögötte húzódó dombra. Ez azonban csak a látószög mi­att tetszett így, a valóság­ban Földvár a mohácsi sí­kon, jóval a domb előtt ál­lott, amire Brodarics leírá­sának egy másik részéből következtetni is lehel. A feltételezett helyen Szűcs József nyomdász, a mohácsi honismereti szakkör egyik tagja, aki úgy ismeri a kör­nyéket, mint a tenyerét, te­lepülés maradványainak nyomára is vezette Kisséket. A fellelt hely és Földvár azonosságára utaló tényeket Bölcs mondások A munkáról' szóló népi mon­dások évszázados tapasztalatok­ból szűrődtek le, de legtöbbjük­ből ma is lehet tanulni. Számos mondás buzdít például az ide­jében végzett, ütemes munkára: „Addig kaszálj, amíg a nap süt.” „Máma egy ujjal, holnap tíz körömmel.” Az olyan mun­kaszervezést, amely azokra rak minden terhet, akik jól húz­nak, az alábbi mondás hibáz­tatja: „Rossz kocsis az, aki mindig a jobb lovat üti.” Arról, amit József Attila úgy fejezett ki, hogy „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csil­lag megy az égen, úgy érde­mes”, szintén sok mondás szól: „Add meg mind a három kapá­lását”, „Nyugodt föld jobban' termi a búzát”. Azoknak, akik szívesen el­mennének a munka temetésére, így szól az intelem: „Ki kerüli a munkát, nehezen tölti gyom­rát”, „Az becsüli a pénzt, aki­nek körme kopik utána”. Sokan csak addig buzgólkod­nak, amíg éppen csak megme­legszenek munkahelyükön; ezek­ről mondják, hogy „új seprű jól seper”. Közülük kerülnek ki 'a vándormadarak, akik „nem esz­nek meg egy font sót a helyü­kön” és az a jelszavuk, hogy „máma szokom, holnap szö­köm .. C O c A mohácsi csatamező c t v o ; , • . ° ° Ä ■ ° o titkai nyomában f sorakoztatja majd föl a jö­vőre megjelenő levéltári ki­advány, amely még egy „bujkáló” helység nyomait is felfedi: a törökök által emlegetett kis falucskáét. Ennek nevét Vámbéry Du­­szu-Keleszeszinek írta latin betűkkel; jelentése törökül: a „les temploma”. A les, vagy cselvetés a krónikák szerint arra vonatkozik, hogy innen indította Knosz­­rev bég és Báli bég az ol­dalról átkaroló támadást, amely döntő volt a csata kimenetele szempontjából. Duszu-Keleszeszi azon­ban templomostól el­tűnt az idők folya­mán. Kiss Béla feltevése az, hogy a síkság határon túli részében levő erdőség­nek — amelyet ma Buzigli­cának neveznek — elneve­zése a Duszu-Keleszeszi, il­letve más tudós által Duszu- Kileszeszinek átírt török szó szerb változata. A nagy ki­terjedésű erdő körül lakó idősebb emberek emlékez­nek is egy azóta építő­anyagnak széthordott temp­lomra; egy méhész, akinek az erdőben van a tanyája meg is mutatta a széthor­dott templom és falu helyét. A megjelölt helyen Kiss Bélának sikerült is jellegze­tes török, tehát nem tégla­alakú, hanem négyszögletes, a mienknél vastagabb, ha­barcs helyett oltott mésszel megkötött téglákat találni, s ezzel is bizonyítani, hogy azon a helyen állott a „les temploma”. — ORLA — KERTBARÁTOKNAK I Madarak a házikertben tett, dús lombozató bokor- és facsoportot hagyunk, és ide akasztjuk ki az odúkat. Különböző odútípusokat készíthetünk, úgy hogy a természetes odúkat jól utá­nozzuk és a telepítendő ma­dárfaj természetének és igényének megfeleljenek. Készítsünk 23—25 centi­méter mély és 10—12 centi­méter szélességű üreget 32 —46 milliméter röpnyí­­lással. Ezekbe fészkelhet a széncinke, a csurka, az ör­vös légykapó, a harkály és a mezei veréb. A mezei ve­réb gyakran elfoglalja a cinkék elöl is az odút, ez ellen részben a röpnyilás csökkentésével védekezhe­tünk. (29—30 milliméteres röpnyílást készítsünk az odúra.) Az odú elkészítésé­hez farönköt, vagy deszka­­lapokat használhatunk fel, puha, vagy félkemény fá­ból. A farönkodú készítésénél ép, teljesen száraz, kérges farönköt használjunk fel, melyet hosszanti irányban kettéfűrészelünk, majd bel­sejét vésővel kivéssük. Ez­után az egyik fél felső har­madába röpnyílást fúrunk, míg a másik félre tartólé­cet szegelünk, amellyel rög­zíthetjük odúnkat. Az el­készített fél rönköket össze­illesztjük és összeragaszt­juk. tetejét fadugós desz­katetővel lezárjuk. A desz­katetőt a röpnyilás felett 5 —8 centiméterre helyez­zük el, úgy, hogy 2—3 cen­timéterre minden irányban szélesebb legyen az odúnál A deszkaodú készítéséhez 2 cm vastag deszkalapokat használhatunk fel, melye­ket méretre vágva összeil­lesztünk és összeszögezünk. Fény nem szűrődhet be, mert az ilyen odútól a ma­darak idegenkednek. Az odúkat a kihelyezés után is rendszeresen ellen­őrizni kell, tisztogatását pe­dig, különösen a fiókák ki­repülése után, nem hanya­golhatjuk el. R. F. A kiskerttulajdono6ok nak évről évre komoly ki­adásokat jelent a rovarok elleni védekezés. A mester­séges védekezést azonban kis ügyeskedéssel könnyen kiegészíthetjük természe­tes védekezéssel is. A bio­lógiai védekezésnek lényege az, hogy lehetőséget nyújt­sunk a rovarevő madarak­nak a fészekrakáshoz, a megtelepedéshez. így a ma­darak kertünket „vadászte­rületnek” fogják tekinteni és megvédik kedvelt gyü­mölcsfáinkat. A rovarevő madarak egész évben, de különösen tavasszal és nyáron, ami­kor a legtöbb kártevő ro­var található a kertekben, igen sok rovart pusztítanak el. A madaraknak magas a testhőmérsékletük, és érni att gyors az emésztésük is, tehát igen nagy a táplálék­­igényük. Megfigyelések szerint a rovarevő mada­rak ötször-hatszor megtöl­tik gyomrukat, s költés után például a szeneinké 300—500-szor eteti fiait. Mivel egy etetés alkalmá­val a szülőmadarak két­­három rovart is visznek csőrükben, így egyetlen nap alatt 100(1—2000 rovart is megetetnek fiaikkal. Sajnos a mai metszésmó­dok a fák koronájának for­máját fészekrakásra nem teszik alkalmassá, ezért a kiskerttulajdonos feladata, hogy mesterséges fészekle­lőhelyet teremtsen kertjé­ben. Annál könnyebb a megtelepítés, minél dúsabb lombozató fáink vannak. A gyümölcsfák rovarkárte vőit főleg az odúlakó ma­darak, ezek között is a szén­cinke pusztítja legeredmé nyes ebben Ezért mestersé­gesen elkészített odúkat kell kertünkben elhelyezni. Legcélszerűbb, ha kertünk egyik sarkában sűrűn ülte-A bioritmus a közlekedésben A Grúz SZSZK fővárosá­ban, Tbilisziben már egy éve, hogy az autóbuszvezetők elektronikus számítógép en­gedélye alapján indulnak el útvonalaikon. Az új mód­szer eredményeképpen több mint 25 százalékkal csökkent a balesetek száma. Az utazási engedély (vagy tiltás) kiadása során a kom­puter a biológiai ritmusok elmélete figyelembevételével dönt. E szerint az elmélet szerint, melyet a kozmikus tér ritmusaival hoznak ösz­­szefüggésbe, minden ember élete már születésétől kezd­ve bizonyos ciklusszabá­lyoknak van alávetve. A kö­vetkező ciklusokról van szó: a fizikairól, amely 23 napot tesz ki, az emoncioná­­lisról, amely 28 és az intel­lektuálisról, amely 33 nap. Mindhárom ciklus két részre osztható: az első rész a pozitív periódus, a máso­dik a negatív periódus. A két időszak közti átmenet napját egyszerű nullás, illet­ve .kritikus” napnak neve­zik. Ezen a napon, — a bio­lógiai ritmusok elmélete sze­rint —, az emberek különö­sen érzékenyek. Előfordul­hat, hogy két, esetleg mind­három ciklus kritikus nap­ja egybeesik, azaz kettős, il­letve hármas nullás nap esete áll fenn, olyankor ez az érzékenység még fokozot­tabb. Két kritikus nap egybe­esése évente legfeljebb hat­szor, háromé legfeljebb egy­szer történhet meg. A grúziai közúti szállítási minisztérium a biológiai rit­musok tudományos elméle­tének alapján bevezette a gépkocsivezetők előzetes fi­gyelmeztetésének rendszerét, melynek keretében a köztár­saság 27 személyszállító vállalata mellett orvosi ki­vizsgáló pontokat állítot­tak fel, ahol a vezetők fizi­kai és pszichofizikai álla­potát határozzák meg. Min­den gépkocsivezetőről kar­tont állítanak ki, melyet a minisztériumban egy Mimszk —32 elektronikus számító­gép segítségével pillanatok alatt kiértékelnek. Az egyszerű nullás kri­tikus napokon a vezetőket előzetesen figyelmeztetik a műszerészek és a mérnökök, a kétszeresen és háromszo­rosan kritikus napokon pe­dig felmentik őket a vezetés alól. A gépkocsik technikai ellenőrzésének és javításá­nak napjait úgy állapítják meg, hogy egybeessenek a kritikus napokkal. A köz­úti szállítási vállalatok irányítóközpontjai minden gépkocsivezetőnek hivatalos iratot adnak kritikus nap­jairól, melyet az köteles ál­landóan magánál tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents