Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-27 / 22. szám
1 2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. január 27. Ezer szövetkezeti Már a gyaloglás is veszélyes... Mért és hová sietünk ? lakás Megyénkben az ötödik ötéves terv idején összesen ezer szövetkezeti lakáshoz biztosítanak központi támogatással közművesített területet. Ezek közül 690 a megyeszékhelyen épül, a többi a három városban, valamint Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton, Tiszavasváriban és Záhonyban. Nyírbátorban már 1974- ben elkezdték a szövetkezeti lakások építését — százhatvan lakáshoz van közművesített telek. Tizenhat lakás lesz egy-egy épületben — 1976 első negyedévében megtörténik az első épület műszaki átadása. A következő házra ugyan még nincs meg a teljes létszám — 14-en jelentkeztek — de idén megkezdik az építését abban a reményben, hogy kiegészül a lista. A húzódozás oka az első ház épül meglehetősen lassú elkészülte... Mátészalkán húsz szövetkezeti lakást adnak át ebben az évben, és egy újabb épülethez is hozzáfognak. Az ötvennégy lakásos, kétemeletes sorház tervei készen vannak, építő is akadt rá — a Felszabadulás lakótelep keleti részén kezdik meg az alapozást 1976-ban. Kisvárdán egy háromszor négylakásos szövetkezeti ház építése húzódott át a múlt évről. 1976-ban beköltözhetnek a tulajdonosok a Szamuely utcán lévő modern épületsor lakásaiba. A városmajori részen 72 lakástelek rendelkezésre áll, elég jelentkező is van — már ebben az évben megkezdik tizenhat újabb lakás építését. Vásárosnaményban tizenkét, Fehérgyarmaton ugyancsak tizenkét szövetkezeti lakást kezdenek építeni idén, Tiszavasváriban nincs biztosítva a telkek közművesítése, emellett meglehetősen nagy az érdektelenség is a szövetkezeti lakásforma iránt! Záhonyban csak 1978-ra lesz közművesített terület, így még a lakásszövetkezet megalakítása is hátravan ... Az említett városokon és községeken kívül két helyen épül még szövetkezeti lakás megyénkben: Nagyecseden 12 lakást terveznek, május körül megkezdik az építést. Üjfehértón két kilenclakásos kétemeletes házat szándékoznak építeni — 1976 második felében megkezdődik az első épület alapozása. Dombrádon, ahol 12 szövetkezeti lakást terveztek, még nincs megfelelő terület és hasonló a helyzet őrben is. <t*y) Hetvenkilenc ember meghalt, másfél ezren megsérülitek, keletkezett 4,6 millió forint közvetlen anyagi kár — ez is az 1975-06 esztendő krónikájához tartozik Szabolcs-Szatmár megyében. Mindez kozútjainkon történt, s a számok nemcsak az érintett családoknak jelentenek szomorú, vagy kellemetlen emléket — sokat foglalkoztatják az illetékes hatóságokat is. A megyei közlekedésbiztonsági tanács pénteken tartott ülésén a számok mellett a levont következtetések is elhangzottak. Emelkedett a gépjárművek száma, nagy az átmenő forgalom is. Tavaly is gondot okozott a turistaszezon kezdete: ugrásszerűen nőtt a balesetek száma. Indokolatlanul nagy a járművezetők biztonságérzete, és vezetés közben túl gyakori lett a kockázatvállalás, túl sok az agresszív magatartású vezető is. nál emelkedett a balesetek száma: több személy- és teherkocsi-vezető karambolozott, de az is figyelemre méltó, hogy a nagyon sokat kifogásolt kismotorokkal — amelyekkel elsősorban az ifjúság száguldozik — 62 (!) százalékkal több balesetet okoztak, mint egy évvel korábban. Sok gondot jelent a gyorshajtás. amelyről a szakemberek megjegyzik: nemcsak az előírt maximális sebesség túllépése káros, hanem a relatív, az adott helyzetben gyors sebességé. De még ennél is több a probléma az itallal, mert csaknem minden harmadik balesetnél közvetlen vagy mellékokként közrejátszik az alkohol. A kerékpárosok nagy résae. a motorosok tekintélyes hányada gyakran ül járműre tobbkevesebb ital elfogyasztása után, de a személygépkocsivezetők is magas számban szerepelnek az italfogyasztás után vezetők között. Több, mint 3200 személyt vontak felelősségre tavaly a rendőrségen vagy a bíróságon ittas vezetés miatt, a 732 időlegesen visszavont vezetői engedély közül 471 gazdája az ital miatt búcsúzhatott el jogosítványától jó néhány hónapra. Az emberek többsége mégis lebecsüli a vezetés közbeni italfogyasztást elítélő véleményeket, itt a közfelfogás változtatására is szükség van. <m. s.) OTP-HITELLEL IS Segítik a háztáji termelést Szabolcs-Szatmár megyében Az Országos Takarékpénztár új üzletága — a mezőgazdasági termelési hitel — rövid időn belül széles körű érdeklődést keltett megyénkben. Mi sem jellemzőbb erre, mint az, nogy jelenleg a megyében lévő — mezőgazdasági termelési hitelre fordított — hitelállomány őszszege meghaladja a 40 millió forintot. A hitel célja: a háztáji mezőgazdasági termelés növelésének elősegítése, s ezáltal a lakosság ellátásának javítása. Az OTP megyei igazgatóságától kértünk tájékoztatást : hogyan lehet mezőgazdasági termelési hitelt igénybe venni. Elmondták: a takarékpénztár és a takarékszövetkezetek minden olyan személy részére engedélyeznek ilyen hitelt, aki mezőgazdasági művelésre alkalmas területtel — háztáji, kert, udvar, esetleg bérelt terület, stb — rendelkezik és azt növénytermesztéssel, vagy állattenyésztéssel kívánja hasznosítani. Minden olyan célra megadhatják a kölcsönt. amely közvetlenül, vagy közvetve elősegíti a mezőgazdasági termelést, állattenyésztést. A mezőgazdasági termelés sokrétűségéből adódóan a hitel igénybevételi célja is széles körű. így többek között: gyümölcs telepítésére, elsősorban málna, dió, mandula, nyári alma, és egyéb keresett gyümölcsféleségek termesztésére, a telepítéssel összefüggésben kerítés, kút, különböző permetező felszerelések beszerzésére. Ezenkívül keresett mezőgazdasági termékek, pl. zöldség, spárga, stb. termesztésére; tenyész- és vágóállat beszerzésére, állattáp és takarmány vásárlására, kisállat beállítására, például nyúl, baromfi stb., istálló, ól építésére, bővítésére, helyreállítására. Alkalmas a hitel kisebb, a háztáji gazdaságok kertjeinek megfelelő gépek, felszerelések beszerzésére. Az OTP fiókjai és a takarékszövetkezetek a kölcsönt a saját pénz kiegészítéseként engedélyezik. A hitel összege, törlesztőrészlete a hitel céljától, a hiteligénylő jövedelmétől, stb. függ. A hitelösszeg kisebb kezdeményezésnél általában ötezer forintig, jelentősebb árutermelés, beszerzés esetén tizenötezer forintig terjedhet. Tenyészállat beszerzése esetén — amennyiben a vásárlás az állatforgalmi vállalattól, állattenyésztési felügyelőségtől történik — a hitel összege huszonötezer forintig terjedhet. További 25 ezer forint hitelt kaphatnak az igénylők férőhely építésére, átalakítására, mezőgazdasági gépek beszerzésére. Termelési szerződést kötők részére engedélyezett hitel, valamint kisebb telepítésekre nyújtott hítel törlesztési időtartama 1—4 év, indokolt esetben öt fgyre kevesebb bizonygatásra szorul az amatőrfilmes mozgalom létjogosultsága, szerepe. A magyar amatőrfilmesek az utóbbi néhány évben komoly nemzetközi sikereket értek el, a művelődési házakban működő szakkörökben és klubokban pedig tisztázódott e csoportok népművelő tevékenységének fontossága. Javult a színvonal azzal is, hogy egyre kevesebb az öncélú, s egyre több a dokumentum értékű, kihaló mesterségeket, népművészeti alkotásokat bemutató, vagy helyi, társadalmi témákkal foglalkozó film, amelyeket a hivatásos filmesek sajátos kötöttségeik miatt képtelenek megörökíteni. Ez a feladat továbbra is az amatőrökre vár, mert nem egy ilyen amatőrmunka került már országos forgalmazásra. Nem lehet jóslásokba bocsátkozni a következő, V. kelet-magyarországi amatőrfilmszemlén bemutatandó filmekkel kapcsolatban, de az máris tény, hogy ilyen nagy érdeklődés egyiket sem előzte meg, s a rendezők, a Magyar Amatőrfilm Szövetség, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a megyei művelődési közév. Állattenyésztéssel összefüggő hitelek lejárata a tenyészállat tartásáig, legfeljebb azonban 5 évig terjedhet. A mezőgazdasági termelési hitelt az OTP és a takarékszövetkezetek évi 8 százalékos kamattal engedélyezik. Az árutermelő kisgazdaságok részére — bogyós, csonthéjas és nyári gyümölcs telepítésének elősegítésére 400 négyszögöl esetén — évi 6 százalékos kamatláb mellett folyósítható termelési kölcsön. pont rangos versengésre számít. A január 31-én és február 1-én rendezendő szemlére és találkozóra öt megye csaknem ötven filmet nevezett. Borsodból a miskolci műszaki egyetem kollektívája, valamint leninvárosi és kazincbarcikai pályázók, Hajdú megyéből a debreceni egyetem klubja és egy többszörös díjnyertes hajdúböszörményi versenyző jelentkezett. A Szolnok megyei csoportok a szokásos széles skálával, változatos témákkal indulnak, a szabolcsi színeket a nyíregyháziak képviselik. Először jelentkezett a fesztiválra Nógrád megye. Legutóbb négy éve rendeztek a megyeszékhelyen hasonló szemlét, a mostanira jóval korszerűbb körülmények között, a megyei könyvtár előadótermében kerül sor. A szemle filmjeiről szakemberekből álló zsűri ítél, s a szakmai tanácsok mellett — ezek konzultáción hangzanak el — dönt azokról a filmekről, amelyek előzsiirizés nélkül juthatnak be a következő országos fesztivál döntőjébe. A versenyfilmek vetítése szombaton zajlik, vasárnap délelőtt a díjazott filmeket mutatják be a közönségnek. NÉGY ÉV UTÍN, ŰT MEGYE RÉSZVÉTELÉVEL Amatőrfilmszemle Nyíregyházán 1043 baleset járt tavaly személyi sérüléssel (másfél százalékos az emelkedés), különösen márciusban, augusztusban, októberben és decemberben volt sok baleset. Aggasztó, hogy az egy esztendővel korábbi 63-mal szemben tavaly már 74 halálos baleset volt, ezek következtében 79 embert hiába várt otthon a családja. Gyorshajtás, figyelmetlen vezetés, elsőbbségi jog meg nem adása a halálos balesetek többségének oka. És persze változatlanul az alkohol: tizennégy halálos balesetben közrejátszott az italfogyasztás. Külön téma a gyalogosoké: bár az általuk okozott balesetek száma némiképp csökkent, mégis kilenc gyalogos vesztette életét közlekedési baleset miatt — a gyaloglás mind veszélyesebbé és nehezebbé válik. Szinte minden járműfajtá* A polják és továbbadják örökségként a szép menyegzői hagyományokat a kurucok falujában. Tyúkodon. Kiss Endre, a sok eljegyzéstkézfogót, s lakodalmat látott, sok-sok fiatal párt összeházasító anyakönyvvezető — tanácstitkár — magyarázza. „Itt az a szokás ma is, hogy sót, lisztet, paprikát, borsot, rizskását és tyúkot visznek a meghívottak a lakodalomba.” Ki tudja, hogy mióta divat a sertésvágás. Tény viszont, hogy előre tudják, készülnek hozzá, s a lakodalmi ebédet, étkeket összeadja a lakodalmas nép. No persze nem ez az egyetlen ajándék. Ez csak az eleje, a „kóstolója”. S, az is kialakult szokás, ki hányadmagával meghívott, annak arányában visz lisztet, tyúkot, sót és a többi disznótorba valót. Dehogy is fogy el egyszerre. Marad a fiataloknak sokszor hónapokra, fél esztendőre is. Amolyan mellékes hozomány, mert a tisztes ajándék: a manapság divatos szőnyeg, hűtőszekrény, mosógép, centrifuga s mindaz, ami a háztartáshoz szükséges, már sok helyen az új házaspár új otthonába kerül. S ezzel még nincs vége. A számtalan lakodalmi rigmust ismerő, másik anyakönyvvezető Komádi Sándor még vőfélykorából emlékezik arra — nem régen volt — hogy a „legdrágább” menyasszonytánc 40 ezer (!) forint volt Tyúkodon. Ne szóljon róla a krónikás, tudják úgy is a községbeliek. Bensőséges kis házasságkötő termében tavaly 46 ízben hangzott el a boldogító „igen”. Itt házasulnak az uraiak, s a Tyúkodhoz tartozó tanyán élő fiatalok, a nagyzsírosiak, szalma-Nagy János érpataki lakos 1972-ben kapott engedélyt egy vegyesbolt megnyitására. A magánkereskedőnek jól ment az üzlet, mivel a szövetkezeti bolt nem tudta kielégíteni a lakosság igényeit. Nagy boltjában tehát nagy volt a forgalom, de nagy volt a meggazdagodási vágy is ... Kiskereskedő létére „csak” szoba-konyhás lakásban lakik, kevés szőlője és kevés szántóföldje a szakszövetkezetben van. Talán most módosabb lenne, ha nem derült volna fény csalásaira. 1973-ban 42 ezer 340 forint árbevételt vallott be, így ennyi pénz után kellett adót fizetnie. Túlzott kapzsiságára rájöttek, többen sejthették. hogy ettől lényegesen többet forgalmazott. A vizsgálatnál kiderült, hogy az említett évben nem kevesebb mint 2 millió 26 ezer forint a bruttó ^árbevétele. A vizsgálat után 65 ezer forint jövedelmi adóhiány megfizetésére kötelezték. A következő évben, 1974- ben is jelentős hasznot akart húzni — az állam számlájára. Majdnem kétmilliós forgalmának csak néhány tízezres tétele szerepelt a hivatalos okmányokon. Ebben az évben 52 ezer forint jövedelmi adóhiány megfizetésére kötelezték. De ezzel még nem úszta meg a dolgot. A Nyíregyházi Városi-Járási Ügyészség két rendbeli csalással vádolja... Menyegzők városiak, a Károlyi-kaszálóiak, s a börvelyi úton lakók. ügy saccolja a néhanéha még vőfélyeskedő Komádi, hogy jó közepes „termés” volt. Csak azt sajnálhatja, hogy nem mindnek ő volt a lebonyolítója. Ebben, s a meghívásban osztoztak a tanácstitkárral. Kiss Endre kötötte múlt év végén karácsony előtt az egyik legemlékezetesebb nagy házasságot. „Ez volt az egyik leggazdagabb is. Sólymai Zsiga bátyám lánya, Katika esküvője Kiss Bélával. Mindkét oldalról a szülők is, gyerekeik is tsz-tagok.” A boldogító igent vallató is koccintott az új pár egészségére, boldogságára. Innen tudja. Lánykérőre 'Sólymai bátyánk sertést vágott, s az eljegyzésen legalább hatvan vendéget traktáltak. És 1975. december 21-én volt az esküvő. Ekkor meg a vőlegényes háznál vágtak sertést. „Itt az a szokás, hogyha szombaton van a házasságkötés, akkor már pénteken reggel elviszik az ajándékokat a vőlegényes házhoz.” S ebből készülnek a finom étkek. S bizony háromszor is tálalnak. Ez százhúszas lakodalom volt. „Ha jól emlékszem, az ajándékok mellett 17 ezer egynéhányszáz forintot táncolt össze a menyasszony.” Él még az a szokás is, hogy amikor a vőlegény indul a menyasszonyért, akkor a meghívott vendégek egy része (a karoló lányok és karoló fiúk) a menyasszonyos házhoz mennek. És ezeknek a fiatal pároknak asztalt terítenek külön. Utána indul a színes, víg menet a tanácsházára. S, ha vége a mulatságnak, a fiatal pár új lakásba költözik. Máf sokakat vár az új ház. Ez új szokás, megváltozott-gazdagodott életünk velejárója. Tyúkodon előre épül meg a ház, vagy megvásárolják. S, hogy nem mennek el a faluból, ez is biztosíték. A fiatal házasok többsége maradt. így indult új otthonba az új életbe Kocsi Béla és felesége. Űj otthon várta Czibere Gizellát és Szuromi Istvánt, Petrohai Irénkét és Nagy Károlyt, örökölte a házat Kiss Júlia és Nagy Zsigmond, kész lakás várta az ifjú párt, Mitruska Margitot és Becző Bélát. •^Toltak, s vannak kimon- Wy dott nagylagzik, aho-Y vá hívogatnak a vőfélyek, de divat a szépen nyomtatott meghívó is. Eltűnt a rangkórság. 'Ezek már szerelmi házasságok, s itt köttetnek a földön. És, ha a régi rigmusok felcsendülnek a menyegzőkön, ezt dicsérik Tyúkodon, ebben a határ menti szatmári faluban, ahol sót, paprikát, különböző fűszereket visznek az ifjú párnak, hogy ízes legyen az életük. Farkas Kálmán w Veszített az érpataki
